Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-07 / 262. szám
A kereskedelem fejlődéséről, az áruk minőségéről, a szénszállítás nehézségeiről és a kereskedelem kulturáltságáról nyilatkozik a Népújságnak Szurdi István belkereskedelmi miniszter f Nap mint nap termelünk I és fogyasztunk. Mindnyájan • vásárlók is vagyunk, a kereskedelem tehát a legközvetlenebbül érint bennünket. Egy jól sikerült vásárlás után megnyugodva állapítjuk meg, hogy milyen bő a választék az üzletekben, menynyi mindent lehet kapni ma már. Ha viszont üres kézzel kell kijönnünk a boltból, méltatlankodva morgolódunk: mégiscsak hallatlan, hogy nálunk semmit sem lehet kapni. A vevő lélektanának ez a kettőssége késztetett bennünket arra, hogy bizonyos morcossággal fogalmazzunk meg kérdéseket, s a mindennapi vevő hangulatára alapozva kérjünk ezekre választ. Méghozzá — magától a minisztertől! Szurdi István belkereskedelmi miniszter készséggel válaszolt. — Mindenekelőtt, nagy vonalakkal egy átfogó képet kellene megrajzolnunk. Ezért kérdezem: í. hogyan ítéli meg, miniszter elvtár«, a kereskedő- | lemnek az utóbbi években bekövetkezett alaku- [ lását? — A kereskedelem kínálata az elmúlt években a lakosság keresletének megfelelően fejlődött, — kezdte a J válaszát Szurdi István belke- j reskedelml miniszter. — Ezt i Jelzi az Is, hogy a forgalom gyorsan növekedett: évente nyolc-tí* százalékkal. Már előre látható, hogy a klska- I reskedelml vállalatok és a szövetkezetek az Idén mint* j egy 137—138 milliárd forint ) értékű árut értékesítenek. * Közel kétszer annyit, mint ) kilenc-tíi évvel ezelőtt Hevés megye kiskereskedelmi ; forgalma az Idén 13—14 szá- zalékkal lesz magasabb a múlt évinél. A forgalom növekedése ebben a megyében nagyobb, mint Borsod vagy J Nógrád megyében. A negye- > dlk ötéves tervben azzal szá- i mólunk, hogy as áruforga- | lom továbbra Is gyorsan, . mintegy negyven százalékkal j növekszik. , ,v i mm Ml a véleménye as t áruk minőségéről és a f szavatosság szintjéről? r na A kereskedelmi forgalomban levő Iparcikkek nagy részének minősége megfelelő. Az élelmiszerek minősége is általában kielégíti a támasztott Igényeket. De különösen vidéken, például a sütőipari termékek, a tej,-a tejföl, a zöldség-gyümölcs minősége sokszor kifogásolható. A Jobb minőség biztosítása elsősorban termelési kérdés. Ha gondosabban dolgoznak az üzemekben, kevesebb a panasz, a reklamáció a boltokban. Persze, a kereskedelem a maga eszközeivel ls köteles előmozdítani az áruk minőségének javítását. A kereskedelemnek a minőség javítására irányuló törekvéseit jelzik azok az intézkedések, amelyek lehetővé teszik az Idő előtt meghibásodó iparcikkek kicserélését. Az a tapasztalatunk. azonban, hogy e lehetőséggel a fogyasztók nem felnek megfelelően, és jogaikat nem mindig érvényesítik, noha ezzel a termelőket is ösztönöznék a minőségi előírások szigorúbb megtartására. A forgalmazott cikkek szavatosságát tekintve az elmúlt három évben jelentősen előreléptünk. A hazánkban alkalmazott szavatossági időki Ismereteim szerint, megfelelnek a többi or- szágoban szokásosnak, sőt: annál valamivel jobbak is. Valamennyi gépipari tartós fogyasztási cikk garanciaköteles. A garanciaidő a termékek zöménél egy év. A szavatossági idő a hűtőszekrényeknél és a kávéfőző gépeknél két év, az idén újonnan termelt 60 literes Lehel- • hűtőszekrényeknél öt év(!). A televíziónál és a VIDEO- TON-rádióknál két évig díjtalan javítást vállal az ipar A bútorok jótállási ideja másfél év. Az idén egyéves szavatossági Időt vezettünk be a szemüvegekre. Vizsgáljuk annak lehetőségét is, hogy a szavatossági időt a nagy értékű ipari cikkeknél egységesen két évre növelhessük. *— Ml as oka annak, hogy az Importból származó műszál alapanyagú textíliák ára magas, és többször csak kis szériákat rendelünk különböző háztartási kisgépekből? — A fogyasztási cikkek Importja, néhány cikk kivételével, amelyeknél a kapacitások elégtelenek, választékbővítő szerepet tölt be. A korszerű szintetikus anyagok, mint például a termál, a trevlra: igen jó használati tulajdonságokkal rendelkeznek és a világpiaci órak ezt tükrözik. Az a tapasztalatunk, hogy a vásárlók a magasabb áron 1* szívesen vásárolják ezeket a cikkeket, sőt: a keresletet ki aem tudjuk elégíteni teljesen. Én azt tartom fontosnak, hogy ezekből a cikkekből mindig legyen az üzletekben olcsóbb áru is, hogy • vevő választhasson. Ml a háztartási gépekből is elsősorban a hazai termelésből elégítjük ki az igényeket. Az Importból általában a választékot akarjuk szélesíteni, ezért nem nagy szériákat, hanem inkább több fajtát vásárolunk. A gyárak szinte minden évben Igyekeznek valamit változtatni, fejleszteni ezeken a gépeken, a verseny erre kényszeríti őket, tehát helytelen lenne hosz- szabb Időre, nagy készleteket bevásárolni ezekből. Emellett nem kevés az olyan Importált háztartási gép, ami évek óta folyamatosan kapható az üzletekben, mint például a szovjet hűtőszekrény és rádió, az NDK-porszívó. ■" Mivel magyarázható, hogy a tartós fogyasztási cikkek egy része nem kapható állandóan? — Az úgynevezett tartós fogyasztási cikkek kereslete évről évre nagyobb ütemben emelkedik. Az Idén, az első háromnegyed évben, tizennyolc százalékkal haladta meg az elmúlt év azonos Időszakának forgalmát. Ezen belül a lakosság vásárlása olaj- kályhából 69, zsebrádióból 75, magnetofonból 170, vil- lanyboylerből 83, gázkályhából 91, moped robogóból 82, villanykályhából 27, hűtő- szekrényből tizenkilenc százalékkal növekedett (!). A kereslet örvendetes, de rendkívül gyors és ráadásul cikkenként és évenként eltérő mértékű fejlődése sok gondot is okoz a kereskedelemnek és sok bosszúságot a vásárlónak, ha nem találja az üzletekben az általa keresett terméket. A problémák alapvető oka, hogy az ipari termelés fejlődése nem mindig tudja követni a keresletet. Az import sem teszi lehetővé, hogy minden termékből, minden időben hiánytalan legyen az ellátás. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek sem rendelkeznek minden feltétellel ahhoz, hogy a szinte robbanásszerűen jelentkező igényeket zökkenők nélkül .kielégítsék. A készletek tárolásához a kereskedelem kevés raktárral rendelkezik, azok nagyobb része korszerűtlen és szállítási eszközökkel sem állnak jóL •— A napi cikkekre s vásárlók mindig számítanak. Mégis előfordul, hogy az ellátás akadozik. Mikor les* például több hóa éa hdeJuhottpów aa üzletekben? Miért nem volt kielégítő a szénellátás a megyénkben? — Mivel a kérdés elolvasása után az olvasóknak az lehet az érzése, hogy nálunk csak hibák vannak, szeretném előrebocsátani, hogy a lakosság áruellátássá mind országosan, mind Heves megyében az idén is folyamatosan tovább javul. Különösen vonatkozik ez a napi cikkekre, amelyeknek beszerzésére a kereskedelmi vállalatok fokozott figyelmet fordítanak. Az általános fejlődés ellenére a gazdasági lehetőségeink nem biztosítják, hogy az igényeket minden cikkből és teljesen bőséges választékban kielégítsük. Gondjaink vannak évek óta a húsellátással Is. A lakosság igénye gyorsabb ütemben nő, mint az ál. latállomány. Az idén öt-hat százalékkal több húst hoz a kereskedelem forgalomba, de sajnos, ez a mennyiség sem elegendő az igények maradéktalan kielégítéséhez. Hazánkban az évi egy főre jutó összes húsfogyasztás 59,5 kilogramm, és ezzel előkelő helyet foglalunk él a világ- ranglistán. Az idén az őszi ét a téli hónapokban a lakosság tüzelőanyag-ellátása országosan megfelelő volt.' Nem áll azonban megfelelő mennyiségben a rendelkezésünkre néhány keresett szénfajta és az utóbbi hetekben tűzifa. A Heves megyei lakosság Igényeit sem tudja a helyi kereskedelem kielégíteni borsodi és nógrádi szenekből, de ezek helyett másfajta szenek vásárolhatók. Mivel az említett szénmedencékben lassan kimerülnek a kibányászható készletek, nem számolhatunk javulással, ellenkezőleg: bizonyos fajta szenekből a kínálat tovább csökken. Tudomásom van róla, hogy az országos helyzettől eltérően, a fűtési idény kezdetén a megyé-' ben több helyen zavarok voltak a tüzelőanyag-ellátásban. Ezt a már említetteken kívül a helyi TÜZÉP-vállalatolc rossz munkája okozta. Ismereteim szerint ezeket a hiányosságokat kijavították. A ml adataink szerint Heves megye a ruházati termékek vásárlásában, az egy főre eső ruházati fogyasztásban Jelentősen elmarad az országos átlagtól. Ez a körülmény arra figyelmeztet, hogy a megyei kereskedelmi és szövetkezeti vállalatoknak és az őket felügyelő kereskedelmi szerveknek sokkal Intenzivebben kell foglalkozniuk a helyi lakosság ruházati ellátásának problémáival. A jobb ellátáshoz a feltételek adottak. Az olcsóbb ruházati cikkek kínálata a párt és a kormány határozata, fellépés« nyomán sokkal jobb országosan, de a megyében Is, mint az előző években bármikor. Ha e tekintetben a megyei gazdasági vezető szervek mégis úgy tapasztalják, Hogy a kínálatot tovább kell javítani, ehhez megvannak a lehetőségek. “ Ügy tűnik, hogy a hiánycikk már a kereskedelem jellemzője. Nehezen érthető ez a jelenség, ha a tervgazdálkodást vesszük alapul az ellátás folyamatosságának biztosítékaként, — A hiánycikkek kérdésében sok jogos bírálat éri a termelést és a kereskedelmet egyaránt. De azt is látni kell, hogy az árukínálat hazánkban évek óta fejlődik es a piacról hiányzó áruk köre csökken. Lényeges eredménynek tartom, hogy egy olyan Jelentős árufőcsoportban, mint az élelmiszerek, minden alapvető cikkből megfelelő színvonalú ellátást tudunk biztosítani a hús és a sör kivétaláv«L A kereskedelmi taptoi (MBBetételo rendkívül gyorsan változik. Üj és újabb divatirányzatok, korszerűbb termékek jelennek meg, és ez nem ritkán azzal jár, hogy a választék- hiány megszűnik a cikkeit egy csoportjában, de a keresletváltozások miatt más termékekben újabb választéki problémák keletkeznék. Persze, ez nem fogadható el a tervgazdálkodás velejárójának, csupán arról van szó, hogy a gyorsan változó igények kielégítésére a terme- 16 és a kereskedelmi vállalatoknak nagyobb rugalmassággal kell dolgozniuk. Jelenleg és még a közeljövőben aem tudjuk kielégíteni a lakossági keresletet sertésből, bizonyos fajta építési anyagokból, személyautóból: például. Ezekből a fogyasztási cikkekből Is évről évre jelentősen többet bocsátunk a lakosság rendelkezésére, de a teljes klelégí tettséget nem biztosítjuk. Ennek Ismert termelési okai vannak, illetve személyautóból a behozatali lehetőségeink korlátozottak. Ismétlem: • folyamatosan Javuló ellátás mellett sem számíthatunk arra, hogy néhány éven belül ezeket a hiányosságokat meg tudjuk szüntetni. í: . “ A kulturált keresí kedelem ma már általáig nos követelmény, amit a í rev°k szerint még nem $ tapasztalhatunk mindenütt. Ügy tűnik, hogy a 2 kereskedelemben dolgo§ sok bizonyos hányada a i *“*?!®t tartja a légionéi fasabbnak. Ml a szakmai J önérzetet la hangsúlyozj I kérdést nem egészen értem. Nem világos a számomra. De a sajtónak sze- mtem joga van bármit és ^3C*Iyfn_j fogalmazásban megkérdeznie. Azzal kezdem, hogy a kulturáltabb kereskedelmi kiszolgálás teljesen jo- követelmény és fontos társadalompolitikai kérdésnek tekintjük. Tagadhatatfa- niil van itt Is előrehaladás, de ezzel még nem lehetünk és nem is vagyunk megelégedve. Nem szabad, természetesen, megfeledkezni arról ogy objektív feltételei to vannak a kulturáltabb kiszolgálásnak. Például: több és technikai eszközökkel jobban ellátott üzletekre, áruházakra lenne szükség, raktárakra stb., mivel a gyorsan növekvő kereskedelmi forgalmat távolról sem követte a kereskedelem műszaki és bolthálózat-fejlesztése, ami fő oka a túlzsúfoltságnak, a Jf’í8**’. ideges légkörnek az üzletekben a csúcsidőkben. Azt Jegyezném meg, hogy a kereskedelmi dolgozók, nagyon helyesen, anyagilag abban érdekeltek, hogy a vállalatuk minél nagyobb forgalmat bonyolítson le. Tudniillik ez feltételezi, hogy a vásárlóikat megtartják és újakat szereznek, többek között figyelmes és előzékeny kiszolgáló munkájukkal. Azt gondolom, hogy gazdasági és társadalmi életünk minden területén vannak olyanok, így a kereskedelemben is, akiknek szakmai önérzetét jogosan lehet kifogásolni. Az a véleményem, hogy A több mint négyszázezer kereskedelmi dolgozó túlnyomó többsége azonban nem ilyen, hanem munkájukra a kötelességtudás, a szakmaszeretet és a tisztesség a jellemző — fejezte be válaszait Szurdi István, belkereskedelmi miniszter. — Köszönjük, miniszter elvtárs a türelmét é~ értékelő válaszait a Né- újság olvasóinak névé ben la, O. Molnár Ferenc A NAGY FORRADALOM j ÜNNEPÉN Irta: Lévai Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője 0 ” tvenhárom évvel ezelőtt az egész világot megremegtette áz a hír, hogy Oroszországban a munkások és a parasztok, a Lenin vezette bolsevik párt irányításával megdöntötték a tőkések és földbirtokosok uralmát, s kezükbe vették a politikai hatalmat. 1917. november 7-én a forradalmi „Aurora” cirkáló ágyúinak dörgése azt hirdette meg, hogy új korszak köszöntött be az emberiség történetében, az imperializmus összeomlásának és az új szocialista társadalom létrejöttének korszaka. Megkezdődött az emberi társadalomnak az az igazi története, amelyet Marx, Engels és Lenin zseniálisan előre látott. Ebben az évben ünnepeltük Lenin születésének 100. évfordulóját. A Nagy Október évfordulójának évről évre való megünneplése egyben mindig a forradalmár Lenin ünneplése is, hiszen Lenin és az októberi forradalom egymástól elválaszthatatlan. Az októberi forradalom a halhatatlan lenini életmű legnagyobb és legmaradandóbb alkotása, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom koncentrált formában vetíti elénk Lenin nagyságát és zseni-, alifását ötvenhárom évvel ezelőtt a szovjet nép példák és mintakép nélkül, viszontagságoktól és nehézségektől visz- sza nem riadva, bátran indult el az új élet felépítésére irányuló történelmi alkotómunka járatlan útjain. A szovjet nép utat tört az egész emberiség holnapja felé. A Szovjetunió fejlődése bebizonyította, hogy milyen óriási erő rejlik egy felszabadult nép alkotó erejében. Ma a Szovjetunió világhatalom, a szocialista világrendszer és minden imperialistaellenes mozgalom támasza. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom mint a XX. század Igazi nyitóaktusa, mint egyetlen ország sorsfordulója ls nagy jelentőségű esemény volt. Ami addig legfeljebb nemes, de múló kísérletként sikerült, ami addig csák kevesek tudatos álmaiban élt, az 1917. november 7- én megvalósult. A fegyverek, amelyekkel a Téli Palotát megostromolták, a munkásosztály hatalmát hozták, vívták ki egy hatalmas országban. D e ha a Nagy Október hatását mérjük, nemcsak egy országot kell figyelembe venni. Pétervárott 1917-ben a nemzetközi munkásmozgalom a marxizmus addigi eszmei-gyakorlati küzdelmei érleltek gyümölcsöt. Tavaly, 1969-ben a kommunista és munkáspártok nagy jelntőségű találkozója zajlott le Moszkvában. E konferencia pártjaink nagy-nagy erejének, s egyben korunk valóságának hű tükörképe volt. Megmutatta, milyen sokágú fává nőtt, terebélyesedett az a mag, amelyet Október elvetett. A szovjet állam létrejöttének — közvetlenül és közvetve — döntő szerepe van abban, hogy alapvető történelmi folyamatok bontakoztak ki világszerte. Üjabb 13 ország lépett a szocializmus útjára, a szocializmus világ- rendszerré vált — ez a legfontosabb nemzetközi esemény az októberi forradalom győzelme óta. Az októberi forradalom győzelme a hatalmas szovjet állam létrejötte, a szocialista világrendszer kialakulása alapvetően hozzájárult az imperializmus gyarmati rendszerének széthullásához. A volt gyarmatok helyé« 70 új független állam jött létre. A szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — hathatós gazdasági, diplomáciai, politikai és fegyveres segítsége döntő feltétele a gyarmati felszabadító mozgalmak sikeres fejlődésének. A Szovjetunió súlya és szerepe megnyilvánul a jelenleg előtérben álló nemzetközi problémák megoldásában, amelyek kapcsolódnak korunk fő kérdéseihez. Ezért nagy figyelmet fordít az Egyesült Államok indokínai agreszió- Jának megfékezésére, az Imperialisták beavatkozása következtében előállt közel-keleti válságra, az európai béke és bizlonság kérdéseire, a nukleáris fegyverkezés csökkentésére, az antiimperialista erők akcióegységének megteremtésére, ezen belül az imperializmus elleni harc fő ereje — a nemzetközi kommunista mozgalom — egységének erősítésére. A tavalyi moszkvai konferencia egyik alapvető gondolata volt, hogy létre kell hozni az antiim- perlalizmus széles világfrontját. A lehető legmaibb probléma, a legaktuálisabb feladat ez, de mint jelszó, mégsem mai keletű. Felröppent már 1917-ben, felhangzott, amikor az orosz nép szétszakította az imperializmus láncát, nemet kiáltott az imperialista háborúnak. Ettől számíthatjuk a tevékeny, a nagy tömegeket megmozgató antiimperialista világmozgalom kezdetét. Az 53 évvel ezelőtt született Szovjetunió történelmi felelőssége tudatában mindent elkövetett, hogy a szovjet államot gazdaságilag, politikailag és katonailag óriási erővel rendelkező, nagyhatalommá fejlessze, amelynek mérhetetlen ereje a világ békéjének legfőbb biztosítéka. Október évfordulója nagy nemzetközi ünnep, s egyben magyar ünnep is. Háromszorosan az. Magyar ünnep, mert október gazdag eszmei segítséget adott a magyar munkásmozgalomnak. Magyar ünnep, mert a szovjet hadsereg verte le kezünkről a német fasizmus és a horthysták bilincseit. Magyar ünnep, mert a szocialista világrendszer léte, ereje biztosítja, hogy békében gyara- píthassuk hazánkat, építhessük a szocialista társadalmat. S e világrendszer fő ereje a Szovjetunió. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusára készülve, számba vesszük a szocializmus építésében elért eredményeinket. A Központi Bizottság irányelvei leszögezik, hogy a hazánk felszabadulása 25. évfordulójának évében összeülő kongresszus méltán megállapíthatja: a magyar munkásosztály teljesíti történelmi hivatását! A munkásosztály, pártja vezetésével, a parasztsággal, az értelmiséggel, a társadalom többi dolgozó rétegével együtt sikeresen építi a szocializmust. Erősebb lett a népi hatalom; nagy eredmények születtek a gazdasági és kulturális életben: emelkedett a nép életszínvonala, erősödtek a párt tömegkapcsolatai, szilárdult a magyar nép egysége. S zerény erőnkhöz képest mi is igyekszünk hozzájárulni Október örökségének gazdagításához: munkánkkal, tapasztalataink összegezésével, önálló gondolatokkal. Nemcsak élvezni akarjunk előnyeit, internacionalista meggyőződéssel magunk is igyekszünk erősíteni a szocialista közösséget, a nemzetközi munkás- mozgalmat. Biztosak vagyunk abban, hogy a szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatása hozzájárul a Nagy Október eszméinek megvalósításához. > Októberre emlékezünk, s egyben előre nézünk. Tisztelettel köszöntjük a Szovjetuniót, s miközben a múltra ; emlékezünk és a jelent méltatjuk, a magunk szép jövő- £ /jét is ünnepeljük. /WVWWWWVW'v WV‘vWWWV‘v/'vAAAAAA/WWVWWWVNAA/>AAAAAAA/W>A
