Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

Rjáditf­KOSSUTH 8.20 Lányok, asszonyok. 8.40 Néj/dalok, 9.12 fezinuouiku-s hangverseny. 10.47 Ratíioszinház. « 12.00 Tudósítás az MSZMP X. kongresszusáról. 12.30 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Melódiákoktól. H.oo Jegyzet. 14^0 Lajtha: Vas megyei kurucképek. 11 30 Kis magyar néprajz. 14.35 Üj Zenei Üjság. 15.30 Csak fiataloknak! 16.08 Kosztolányi: Fogfájás. 10.30 Szombat délután. 18.08 Kodály-művek. 10.00 Összefoglaló az MSZMP X. kongresszusa eseményeiről. 20.00 Hallgassuk együtt. 30.51 Versek. 21.00 Ablak. 22.20 Táncoljunk! 0.10—2.00 Melódiákoktól. PETŐFI 8.05 Áriák. 0.00 Operettrészletek, 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 11.50 Könyvszemle. 12.00 Romantikus muzsika. 13.03 Könyvet az ifjúságnak! 13.30 Kórusművek. 14.00 Orvosok a mikrofonnál. 14.05 Közv. labdarúgó­mérkőzésekről. 14.20 Napraforgó. 15.00 Közv. labdarúgó­mérkőzésekről. 15.20 Egy hír a mikroszkóp alatt. 15.35 Verdi: Aida. Részletek. 16.05 A hét műsorából. 17.09 Toldi. 2. rész. 18.10 Kíváncsiak Kltxibja. 19.00 Haydn-müvek. 19.30 Dalok. 80.10 összefoglaló az MSZMP X. kongresszusa eseményei­ről. 20.28 Irodalmi vetélkedő. 21.22 A színfalak mögött. 21.37 Szimfonikus hangverseny. 23.15 Nóták. / MAGYAR 0.00 A tv politikai tanfolyama. 9.23 Turgenyev: Első szerelem. (Tv-filmváltozat.) 10.40 Bénidé Zsolt énekei, 11.15 Teleimpex. 11.50 A magyar művészet története. I. rész. 18.23 Közvetítés a Videoton— Csepel labdarúgó- mérkőzésről. 15.20 Kaleidoszkóp. 16.00 Szovjet kisfilmese. 16.20 Nemzetközi Mezőgazdasági Magazin. (FiLmösszeáilítás.) 16.45 Modern gimnasztika. Intervízióa Kupa. 18 05 Hírek. 18.10 Jugoszlávia nemzeti ünnepén. 18.30 Amikor én katona voltam... 2. rész. Balra át. 19.15 Cicavízió. .. 19 30 Tv-híradó. 19.50 Az MSZMP X. kongresszu­sáról jelentjük. 20.30 Kéktiszta szerelőm. (Tv-film.) fi.50 Tv-híradó. 22.10 Egy csepp méz. Magyarul beszélő angol film. KG Rí VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Délután fél 4 és este 7 órakor Felszabadítás l—Il. Színes, szovjet film. (Dunta helyárak) EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Délután fél 4 órakor Magyar tájakon Színes, kisfilm-összeálUtás. Fél 6 és fél 8 órakor 12+1 Színes, szinkronizált, «randa vígjáték. GYÖNGYÖSI PUSKIN: E rotlsstma GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Délután háromnegyed 6 órakor Befejezetlenül Este 8 órakor Egy az ezerhez HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Egy kínai viszontagságai Kínában HATVANI KOSSUTH: Célpont: a hid FÜZESABONY: Csak a telefon PETERVASÁRA: őfelsége, herceg elvtárs 0EBZ3 Egerben, délután 3 órakoi A TTTTTNEGYEDIK .PANCSOL AT (Móricz ifjúsági bérlet) Este 7 órakor: A TIZENEGYEDIK PARANCSOLAT ^tadách-bérlet) Menthető milliárdok Szerda, 17.35 Gyerekkorunk favicce volt a kérdés: No, mire gondolsz, ha azt hallod, hogy ham- ham? _ . . ? — A rozsda eszi a vasat. A valóság azonban jóval nagyobb következetességgel „ismétli” a viccet, a korrózió réme évente hatmilliárd fo­rintnyi kárt okoz népgazda­ságunknak. S az világjelen­ség. A vitaműsorban, amely­ben a Nehézipari Miniszté­rium, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság és a Ganz-MÁVAG képviselői vesznek részt, a védekezés módszereit, eszközeit veszik számba, — hogyan csökkent­Jelenet a Pesti kabaré című műsorból. (A tv december 5-i (szombati) adásához!) Az Egri Szimfonikusok jubileumi hangversenyéről A Heves megyei Művelő­dési Központ a Beethoven- és Bartók-jubileum alkalmá­ból emlékhangversenyt ren­dezett a Gárdonyi Színház­ban, az Egri Szimfonikusok­kal. A két nagy zeneköltőre méltó formában kívánt em­lékezni Eger és közönsége is. Már az utcai plakátok míves kiállítása és a két zenei gé­niuszra emlékező tárlat a színház előcsarnokában is utalt arra, hogy Beethoven és Bartók zenéje, szellemi öröksége' idő- és térbeli tá­volságon át lankadatlanul hat. A hangversenyt Beethoven Fidelio-nyitánya vezette be. A nagy mester egyetlen szín­padi-operai művének ez az olthatatlan szabadságvágy­ról szóló nyitánya most is megteremtette azt a légkört, amelyben a zene az emberi méltóságra, az emberi esz­mék és ideálok értékére fi­gyelmeztet. S hogy mennyi minden érzelem és szenve­dély fér el a szabadság-esz­mében, arra a Fidelio az egyik legszebb magyarázat. Az est vendége. Kovács Dénes, Kossuth-díjas, Bee­thoven Hegedűversenyének előadásával ajándékozta meg az egri közönséget. Rövid időn belül már másodszor üdvözölhettük a világhírű hegedűst Egerben és így két hegedűverseny élményével módunk nyílik — ha szeré­nyen is — megközelíteni az előadóművész egyéniségét. Mindkét alkalommal nagy hatást ért el a kiváló zenész, mert a művek lényegét, gon­dolatait. bontotta ki hallga­tósága előtt, olyan magától értetődően és — ha lehet ezt a kifejezést itt használni — olyan nemes egyszerűséggel, hogy a közönség nem sza­badult a zenei gondolatok hatása alól. Sok virtuóz ugyanis arra törekszik, ami­kor a technikai bravúrok so­rozatát produkálja, hogy a hegedűn elérhető minden technikai finomságot kissé öncélúan csillogóvá tegyen és ámulatba ejtse eme kül­sőségekkel hallgatóságát. Ko­IKfl ÜGYELET Egerben: szombaton délután 8 órától héttő reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsiünsrlty utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10). Gyermekorvos) ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 0 órától 10.SO óráig. Délután 16 órától, 17.30 óráig az Alkotmány utcai ren­delőben. (Telefon: 17-74). Itendelési időn kívül az általá­nos orvosi ügyeletén (Bajcsy- Zslllnszlcy utca). Hétfőn 19 órá­tól kedd reggel 7 óráig a BaJ- esy-Zsllinszky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Or­vosi üg/elet helye: Jókai utca 41. szám. (Telefon: 17-a7). Gyermekorvosi ügyelet: va­sárnap délelőtt 10 órától n óráig, a Puskin itcában. (Tele­fon: 16-36, 16-44). Hatvanban: szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig a Ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04). Rendelés gyermekek részére is. vács Dénes az egész hegedű- versenyt egy harmonikus él- ményi egységbe foglalva nyújtotta hálás közönségnek. Az Egri Szimfonikusok a műsor befejező számaként Bartók Magyar képek című zenekari alkotását mutatta be, Farkas István vezényle­tével. Az együttes rangját ez a hangverseny is jelentősen emelte. Nemcsak azért, mert illusztris művészvendége kitűnő teljesítményre sar­kallta a zenekart, hanem azért is, mert ez a zenekar egyre határozottabb profilt szerez: szigorú és rendszeres munkával hódítja meg a klasszikus és modem zene- irodalom partitúráit, hogy művészi misszióját betölthes­se Eger és a megye közönsé­ge javára. És ez nem kis mértékben függ Farkas Ist­ván karmesteri működésétől. A műsorban Ráduly Mar­git egy Beethovenről szóló verset adott elő, Virágh Ti­bor pedig elszavalta Illyés Gyulának Bartók zenéjéről írott híres írását. A zenetörténeti bevezetőt Rácz György zeneesztéta mondotta el. A pótszékes ház bizonyít­ja, hogy az Egri Szimfoniku­sok és az egri közönség kap­csolata egyre meghittebb és ennek a kapcsolatnak a mű­vészet, a zene látja a legtöbb hasznát (farkas) Aszódj• János: hető a horribilis összegű kár? — Mivel a tudomány jelenlegi állása százszázalé­kos védekezést kizárja. Zenei figyelő Csütörtök 18.30 Beethoven születésének 200. évfordulója alkalmából az egész világon — hazánk- -ban is — ünnepségekkel em­lékeznek meg a zenetörténet egyik legnagyobbjáról. A Fi­gyelő Kovács Dénes és Bacher Mihály Betthoven- szonátaestjéről sugároz rész­leteket, valamint a Tátrai vonósnégyes Beethoven-est- jéről. Rados Ferenc zongora- művész Brahms D-moll zon­goraversenyét adja elő, vala­mint Babits Mihály Jónás könyve című versciklusából a Petrovics Emil által szer­zett óratóriumot. A Figyelő hírt ad Andrej Watts zongo­raművész budapesti fellépté­ről és g Bartók Béla emlé­kéért kiírt nemzetközi zene­szerzői pályázatról, amely­ben most folynak az értéke­lések. Maigret felügyelő — Halálra gondolva Vasárnap, 30.45 Magyarul beszélő francia rövidjátékfilm-sorozat. Ezút­tal motívum nélküli gyilkos­sággal találkozik Maigret felügyelő: egy idős hölgyet és barátnőjét különös kegyet­lenséggel ölnek meg, és sem­miféle támpont nincs a nyo­mozás számára, nincs sze­mély, akinek érdekében áll­hatott volna a tett elköveté­se; az örökös alibije pedig megdönthetetlen. XXIII. A múzeumi lopások ese­tében, amelyeket rendsze­rint magányos tettes követ el, a lopott kép nem értéke­síthető, és előbb-utóbb visz- szakerül a helyére. Felmerül q második kérdés: ha a vi-. lághírű festmények nem ér­tékesíthetők, miért gyako­rolnak mégis oly ellenállha­tatlan. vonzerőt a tolvajok­ra? Ha megvizsgálunk né­hány ismertebb esetet, meg­állapíthatjuk, hogy az indí­tékok 'szempontjából a tol­vajok több csoportra oszt­hatók. tißv re'lelmes mo-oly . .. „La Gioconda” — így ne­vezik az olaszok. „La Jocon- de” — így a franciák. Mona T amely talán a világ leghíresebb festménye, Fran­cesco del Giocondo feleségét ábrázolja, s 1504-ben készí­tette Firenzében a felülmúl­hatatlan Leonardo da Vinci. 1518-ban a festményt 4000 skudóért vásárolta meg I. Ferenc francia király. Kez­detben Fontainebleauban, aztán Versailles-ben tartot­ták, majd 1804-ben Louvre- ba került. Innen lopta el 1911. augusztus 21-én egy ismeretlen tolvaj... Azon a reggelen a múze­um ' karbantartásával megbí­zott vállalkozó ellenőrző kör­útja során sokat időzött Mo­na Lisa arcképe előtt. „Ez a világ legértékesebb festmé­nye” — suttogta, elmerülten nézve a rejtelmes mosolyú Giocondát Egy órával ké­sőbb a takarítószemélyzet ugyanazon az úton halad visszafelé. A „Négyszögű Szalonból' azonban hiány­zik Mona Lisa..-. „Ó! Bizo­nyára féltek, nehogy ellopja valaki — mondja egy mun­kás. —- Biztonságba helyez ték.” S a nap eltelt anélkül, hogy más valaki észrevette volna a „La Joconde” eltű­nését. Másnap egy kéjptrsá®> Vidáman, széles mosollyal érkezik. Öt percet kér ron kívül, de már közel félórája beszélgetünk. Az elő nyékből ítélve, fogalma sincs az embernek, hová akc lyukadni, tulajdonképpen miért jött. Beszél mint a régi időket, régi embereket emleget, hol szidja, hol au . i őket, szinte peregnek a vaskos bírálatok. Néhány tárgyra térítő szó után — mintha azok e' >. hangzanának — tovább gombolyítja a fonalat, nem . szűnni a beszédáradat. — Mi a kérése? Azt legyen szíves megmondani ben segíthetek? — Az nem olyan egyszerű, kérem. A mit én mtn ,í akarok, ahhoz tudni kell az előzményeket. — De ön soron kívül leéri öt percet. Ha említette •: - na, hogy ennyi idői vesz igénybe a beszélgetés, egy má „ nyugodtabb napot jelöltünk volna meg. Nagyot nevet, tenyerével csapkodja a térdét. — Ismerem én már ezt a fogást, kérem. Tudom azt is, hogy minden hivatalban sok a dolog. Éppen ezért én ói: n- denhol csak öt percet kérek és ha már valahová, öt perc-, re beengednek, akkor, ugye, ülik végighallgatni a panar szost? Erre a logikai bukfencre éppen válaszolni készülök, amikor közbevág: , — Szóval, most már tényleg rövid leszek'. Kérem, én olyan ember vagyok, aki mindent megmagyaráz ugyan: de feleslegesen nem szaporítja a szót. Engem mindenütt sze­rény embernek ismernek, dicsekvő sem vagyok Ezúttal ámbár elmondhatom, hogy ugyanezzel a panasszal már a. minisztériumban is jártam, de ott a főosztályvezető —, aki a családunk régi ismerőse — azt mondta: menj csak házi, Jancsi, és otthon mondd el az ügyet, ahol azt intézni kell! Ha azután nem jársz eredménnyel, vagy nem fogadnak tisztességesen, akkor gyere vissza hozzám ... — Egyszer már a rádió is foglalkozott a témámmal, a levelet is mindjárt előkeresem. Ki akartak jönni ripor­tot készíteni, hogy leleplezzék az egész disznóságot. Én azonban nem olyan ember vágyók. Amíg simán el leltet intézni valamit, addig minek erőszakoskodjon az ember. Telefonon lemondom a tervezett programomat és sor­somnak megadva magam, hallgatom a szóáradatot. — Nem először vagyok én itt ezzel a dologgal, de akik azelőtt itt voltak, azok szerencsére már másutt vannak. Alkalmatlan volt mindegyik erre a posztra, de most tu­dom, jó helyre jöttem, és ha nem haragszik, mindjárt rá is térek a mondanivalómra. Nehéz érzések fognak el. Valami fojtogatja a torkomat és már-már határozott szavakra szánom 'el magam. — Még egy kis türelmet és mindjárt nyomon leszünk. Egy telekügy az egész, amelyet nekem senki sem akar ki-, utalni, pedig nekem ettől a telektől függ a jövöm. a ke­nyerem, az előrehaladásom. Nehogy azt higgyék, hogy amiért maszek vagyok, nem ismerem a rendeleteket, a jog­szabályokat. Nekem barátaim vannak a tanácsnál, az ügy­védi kamaránál, még a bíróságnál is. Ezek engem felvilá­gosítanak úgy, hogy nyugodtan intézkedhet, abból na ni származik önre nézve ‘semmilyen törvénytelenség. Megpillantok a kezében egy papirt, elutasító határozat, ahol fellebbezésnek helye nincs. Elkérem íőí-e, mire ő ide­gesen felugrik, zsebre vágja az iratait, és annyit mond bú­csúzóul: — Maga sem különb, miirt a többi... Szalav Kivan tét, amelyen ott vannak a tolvaj ujjlenyomatai. A Le Matin felhívást Intéz a lakossághoz és rövidesen százával érkeznek a levelek e lap, a többi újság és a rendőrség címére. Csupa hasznos gondolat, tanács, el­képzelés. „Mona Lisa úr­hölgynek Párizs, Louvre Mú­zeum” címzéssel js érkeznek levelek. Szerelmes episztolák, lángoló szenvedélyes vallo­mások egy olyan nő szépsé­géről, mosolyáról. akinek szíve négy évszázada meg­szűnt dobogni. Az ám, Gioconda mosolya! Mondják, hogy Leonardo da Vinci ze­nészekkel, énekesekkel, bo­hócokkal vette körül modell­jét, nehogy ajkáról lehervad­jon az isteni mosoly ... Ha­lomra gyűlnek a jelentések a nyomozást vezető Drioux vizsgálóbíró asztalán. A Föld minden részéről érkez­nek a hírek, az egész világ rendőrsége Mona Lisát ke­resi. Különös ismertetőjele: rejtelmes mosoly... (Folytatják) ló festő beül a „Négyszögű Szalonba” s a múzeumláto­gatók zsargonján megkérdi az őrtől: „Hol a „Vinci”? „Fényképezik” válaszolja magabiztosan a teremőr, mint aki számára .a kép hiá­nyának nem' lehet más ma­gyarázata. Dél felé a képmásoló tü­relmetlenkedni kezd. Szeret­ne végre munkához látni, de Mona Lisa még mindig nem tért vissza a fényképészektől. Az őr elmegy a műterembe és holtsápadtan tér vissza: .Nincs náluk! Nincs ott!” És kitör a botrány, amelynek szétgyűrűző hullámai kiter­jednek Párizsra, Franciaor­szágra, az egész világra. Rendőrök százai kutatják lá­zasan végig a Louvre őri;', épületét, de semmit sem ta­lálnak. Azaz, hogy megtalál­ják a „Joconde” üres kere­1970. november SS., szombat Öt pere

Next

/
Oldalképek
Tartalom