Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-27 / 278. szám

(Folytatás az l. oldalról) igazságosabban, elveink­nek megfelelőbben kell elosztanunk. Arra kell törekednünk, hogy már az elképzelések kidolgo­zásakor ismerjük meg a ré­tegek helyzetét, hogy ki tud­juk küszöbölni a nem várt, vagy nem kívánatos hatáso­kat. Számolnunk kell azzal is, hogy a dolgozók még nem tették teljesein magukévá a bérek, a jövedelmek, munka szerinti differenciálásának elvét. Nagyobb részüknek még mindig szimpatikusabb az egyenlősdi, bármilyen igazságtalan is az. Hatáso­sabban kell fellépnünk az egyenlősdi ellen, az igazsá­gos differenciálás védelmé­ben. Az is befolyásolja a szocialista elosztást, hogy ösztönzési rendszerünk zö­mében csak a kollektívát ösz­tönzi, az egyéneket kevésbé. Ezt a hiányt pótolnunk kell, mert az anyagi ösztönzés csak akikor fogja igazán szolgálni gazdasági céljainkat, ha a mainál jobban hat majd az egyénekre is. Ugyancsak fontos, minden dolgozót érintő kérdés az ár­politika. A szakszervezetek támogatják az értékarányos árrendszer kialakítását. Ugyanakkor' ismét hangsú­lyozzuk: megvalósítását na­gyon gondosan kell előkészí­teni. Hangsúlyozni kell azt is, hogy az értékarányos ár­rendszer kialakítása kompen­zációs lehetőségeink függvé­nye, ezért is csak hosszabb idő alatt valósítható meg. A tervezett áremelkedéseknél meg kell találnunk a dolgo­zók, tehát a társadalom ér­dekeit nem sértő ellenté­telezést. Ugyanakkor álla­munknak a lehető legerélye­sebben. hatósági eszközökkel, anyagi ösztönzőkkel, a ter­melés szerkezetének további változtatásával biztosítani kell a nem tervezett áremel­kedések fékentartását. Az üzemi demokrácia követelményei — Az üzemi demokrácia fejlesztésének vannak köve­telményei, amelyeket sem el­hanyagolni, sem megkerülni nem lehet —, folytatta Gás­pár Sándor. — Ez predig min­denekelőtt az, hogy a dolgozók ismerjék az üzemük előtt álló felada­tokat, gondokat. Ennek a követelménynek eleget kell tenni. A gazdasá­gi vezetés, a szakszervezet, a KISZ- és a pártszervezetek képesek arra, hogy folyama­tosan és megfelelő szinten informálják a dolgozókat, konzultáljanak, tanácskozza­nak velük a tennivalókról. Az üzemi demokrácia ér­vényesítése csak a fegyelem javulásával párosulva lehet Igazán hatékony. A vezetők­nek elemi kötelességük tájé­koztatni és meghallgatni a dolgozókat, támaszkodni vé­leményükre. A szocializmusban senki­nek sincs joga gátolni a dol­gozóknak .azt q törekvését, hogy az üzemi demokrácia keretei között beleszóljanak munkahelyük életébe. Ha va­lahol ez mégis megtörténik, az rendszerünk lényegét sérti gpM. november 27., péntek A X. kongresszusról jelentjük és következményei kárt okoz­nak; csökken a beleszólási készség, alkotó gondolatok vesznek el, elsorvad az ön­kéntes részvállalás a terme­lésben, a munkaversenyben meglassul az egészséges szo­cialista emberi kapcsolatok fejlődése. M^; kell érteni, Á munkások és a vezetők viszonyáról Az üzemi demokrácia egyik alapkérdéséről, a munkások és a vezetők viszonyáról kü­lön is szólni kívánok. A kér­dés az — és nálunk ma itt van gyakran a helyi viták súlypontja —, hogy az üzemi demokrácia ellentmond-e a gazdasági vezetés bármilyen értelemben felfogott érde­kének, az egyszemélyi fele­lősségnek? Meggyőződésünk, hogy nem, sőt annak javára szolgál. Csakis hozzáértéssel, elvi szi­Fegyveres erőink szilárdan teljesítik feladataikat Czinege Lajos felszólalása Bevezetőben a fegyveres erők pártszervezeteinek kül­döttei, kommunistái, egész személyi állománya nevében köszöntötte a kongresszust, majd így folytatta: — A kongreszusra készülve a fegyveres erőknél — épp­úgy, mint társadalmunk min­Czinege Lajos vezérezredes beszédét mondja. den területén — a kommu­nisták sokoldalúan, felelős­séggel elemezték a legutóbbi négy évbén végzett munkát, célkitűzéseink megvalósulá­sát. Egyértelmű volt a meg­ítélés: pártunk politikája eredményesen, jól szolgálja a szocializmus építésének, a dolgozó nép felemelkedésé­nek ügyét. — A szocialista világrend- . szer, a nemzetközi munkás- osztály és a nemzeti felsza­badító mozgalom együttes ereje tartotta és tartja vissza az imperializmust egy új vi­lágháború kirobbantásótól. De nem feledhetjük: a nem­zetközi. imperializmus min­denkor kész, hogy a legki­sebb lehetőséget, is kihasi- nálja a szocializmus, a béke erői gyengítésére, s ahol a maga számára kedvezőnek ítéli a helyzetet, akár a fegy­veres támadásra is. Ez mind­annyiunkra, de különösen a fegyveres erőkre, a honvéde­lem területen dolgozókra azt a kötelezettséget rója, hogy egy pillanatra se csökkenjen hogy a munkásosztály nem tárgya, és nem rendelkezést, utasítást végrehajtó eszköze a szocializmus építésének, hanem érte kell, hogy tör­ténjen minden. Nem a mun­kásosztály van a szocializ­musért, hanem a szocializ­mus a munkásosztályért! ♦ tárdsággal. emberséggel, emberi és munkatársi példamutatással, csakis a munkásosztály irán­ti állandó felelősségérzettel lehet vezetni hazánkban. Vannak már — és mind több olyan vezetőre van szüksé­günk — akik emberi oldal­ról is értik mesterségüket, akik bátran támaszkodnak a dolgozókra a feladatok meg­oldásában. A gazdasági vezető számá­ra az üzemi demokrácia a éberségük, harci ’ készenlé­tük. Ebben a helyzetben törté­nelmi szükségszerűség, hogy az imperialista agressziótól fenyegetett országok, a szo­cializmust építő népek, — köztük a mi népünk — olyan katonai erőt tartsanak fenn, amely az agresszor fékentartásához szükséges. Továbbra is szükségesnek tartjuk, hogy — a tagorszá­gok külön-külön megtett honvédelmi intézkedésein Fehér Lajos bevezetőül szö­vetkezetpolitikánk korszerű­sítéséről szólt, majd rámu­tatott, hogy a IX. pártkong­resszus óta. a szövetkezetpo­litikai összegezés és az ehhez kapcsolódó széles körű tö­megpolitikai munka ország­szerte egész szövetkezeti moz­galmunk komoly fellendülé­sét hozta. A megújhodási fo­lyamat kiemelkedő fontos­ságú egész szocialista társa­dalmunk demokratikus to­vábbfejlesztése szempontjá­ból! Pártunk szövetkezeti poli­tikája a lenini elvekre épül. Arra irányul, hogy a szövet­kezeti Mozgalom különböző szocialista vezető irányító készségének elengedhetetlen része. Az emberi kapcsolatok szocialista jellege, a szocia­lista humanizmus, az embe­ri méltóság tiszteletben tar­tása rendszerünk alapvető követelménye. Minden veze­tő legyen tudatában annak, hogy feladatát, funkcióját megbízásból látja el, a mun­kásosztályt szolgálja és a munkásosztály minden tag­jával úgy bánjék, mint az uralkodó osztály tagjával. Követelje meg a rendet, a fegyelmet, a pontos munkát, a maga részéről viszont biz­tosítsa a tisztességes emberi bánásmódot. Befejezésül Gáspár Sándor a következőket mondta: — Napjainkban a forradalmi- ság elsősorban a társadalo­mért érzett felelősséget és az ebből eredő áldozatvállalást jelenti. A munkások forra- dalmisága az osztály múltjá­ban, jelenében és nemzetközi összefüggéseiben gyökere­zik, de ágai a jövő felé nyúl­nak, azt érlelik. túlmenően — erősítsük kö­zös védelmi szer nézetünket, amihez a magunk részéről minden szükséges, lehetsé­ges módon hozzájárulunk. Kollektív védelmünkből a legnagyobb terhet a szocia­lizmus, a társadalmi haladás ügyéért roppant áldozatokat hozó Szovjetunió vállalta és vállalja. — A Szovjetunió közvetle­nül is felbecsülhetetlen segít­séget nyújt hazánk védelmé­hez. Joggal állapította meg pártunk Központi Bizottsága 1968. februári ülésén: kato­nai együttműködésünk lehe­tővé teszi, hógy anyagi esz­közeinket az ország védelmé­vel legközvetlenebbül össze­függő területekre koncentrál­juk, és nem kell a korszérű háború megvívásához szük­séges minden fegyverfajtát beszereznünk. Amire pedig szükségünk van — például a korszerű nehéztechnika, a speciális fegyverrendszerek, vagy parancsnoki kádereink, specialistáink jelentős részé­ágai szervesen beleilleszked­jenek a szocialista népgazda­ságba, a népgazdasági ter­mékkel összhangban hatéko­Szövetkezeti politikánk ki­emelkedő jelentőségű, sarka­latos elve. hogy a szövetke­zeti tulajdon szocialista tár­sadalmi tulajdon, annak egyik megnyilvánulási formája. Pontosan megfogalmazva: szocialista szövetkezeti cso­porttulajdon. Ebből a meg­határozásból több. nagyon fontos következtetés adódik. Mindenekelőtt az, hogy a gyakorlati gazdasági életben mindkét tulajdon — az álla­mi TáOakrtl és a szövetkezeti nek magas fokú képzése — azt a Szovjetunió, igényeink­nek megfelelően folyamato­san biztosítja részünkre. A szovjet hadsereg a gyakorla­ti feladatok megoldásában is sokirányú segítséget nyújt. — Fegyveres erőink hiva­tásos állománya teljesíti fel­adatait. A tisztikar szilárd politikai erőt képvisel. Szak­mai és általános műveltsége megalapozott. A sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalok egyre nagyobb része — a szo­cialista társadalmi környe­zet, a döntő többségében po­zitív családi nevelés, a mind hatékonyabbá váló honvé­delmi nevelőmunka hatásá­ra — hazánk, társadalmi ren­dünk védelmét tudatosan vállalva vonul be a néphad­seregbe, fegyveres erőinkhez. A kiképzésben tömegesen ér­nek el kimagasló eredmé­nyeket. A katonák tízezrei vesznek részt a szocialista versenyben, amely formájá­ban és célkitűzéseiben lé­nyegében azonos az üzemek­ben örvendetesen fellendülő mozgalommal, tartalmában pedig igazodik ahhoz, ami a katona kötelessége. A ver­senyben támasztott igen ma­gas követelményeket évente sok ezer katona, több száz raj, szakasz, század teljesíti. Fegyveres erőink kommu­nistái — a kongresszusra ké­szülve — a taggyűléseken és pártértekezleteken ugyan­olyan felelősséggel, reálisan és sokoldalúan elemezték, összegezték az elmúlt években végzett munkát, mint ami­lyen hatékonyan vettek részt az eredmények, sikerek lét­rehozásában. A fegyveres erőknél szolgálatot téljesítö kommunisták, a néphadsereg, a határőrség, a karhatalom katonái és parancsnokai kö­szönik a párt- és állami ve­zetésnek az eredményes mun­kához biztos alapot jelentő, világos döntéseket, útmutatá­sokat. Köszönik dolgozó né­pünknek a sokoldalú gondos­kodást Elhatározott szándé­kuk, Hogy a jövőben is be­csülettel teljesítik feladatu­kat. Azt kérik a X. kongresz- szustól, hogy erősítse meg a párt eddigi politikai irány­vonalát, benne honvédelmi politikáját — mondotta befe­jezésül Czinege Lajos elv- társ. nyan működjenek közre a társadalmi célok megvalósí­tásában, előrevigyék a szo­cializmus építését. — egyenjogú tulajdonforma. Következésképp: i tervgazdálkodásunkat egyre inkább a szocialis­ta tulajdon mindkét fő formájának, az állami és szövetkezeti tulajdonnak együttes fejlesztésére kell alapoznunk! A ez" ; népgazd... ;A sabb csoporttulajdon. Ebből adódik a másik, a mezőgaz­dasági iteríHclős2övetiseas*e­Tovább szilárdult a szocializmus helyzete falun Feli ér Lajos beszéde A szövetkezeti tu’ajdon szocialista társadalmi tulajdon két érintő, összes társadalmi­politikai céljainkat alapve­tően érintő legfontosabb kö­vetkeztetés ; a szocialista forr radalom teljes megvalósításár-, hoz kívánatos, sőt szükséges­sé vált, hogy a földtulajdon viszonyai igazodjanak a szí>#, cializmus . érdekeit kifeígzp tényleges földhasználati:, K — és elengedhetetlenné v a I t a szövetkezeti földtulajdon bevezetése, s fokozatos kiépí ­tése. Az 1967. őszén hozott új földtörvény ehhez megad­ta az elvi és jogi keretet.. A földtörvény gazdasági eszközökkel történő fokoza­tos végrehajtása során a ter­melőszövetkezetek -használa­tában levő földekből ma már kereken 3 millió katasztráUs hold. a termelőszövetkezetek használatában álló ■ összes földeknek egyharmada szo­cialista szövetkezeti földtu­Fehér Lajos, a kormány el­nökhelyettese felszólal a kongresszuson. , lajdon.' Az állami gazádságl és erdőgazdasági földekkel együtt így már szocialista tu­lajdonban van_ az ország föld­területének több mint a fele (57,3 százalék). A korszerű szövetkezetpoli­tikai elvek elfogadása és gyakorlatba való átültetésé a legnagyobb változást a szö­vetkezetek és szövetségeik egymáshoz való viszonyában idézte elő. ,A szövetkezetpolitikai vi­tákban egyik legfontosabb kérdés volt a szövetkezetek és a szocialista állam helyes viszonyának értelmezése és megoldása. A szövetkezetek működésében, gazdálkodásá­ban az állami akarat közvet­len és közvetett módon jut érvényre. Az érv.nyesítés módja, gyakorlata teljes össz­hangban van a gazdaságirá­nyítási reform módszereivel, azokból logikusan követke­zik. Az állam elismeri a szö­vetkezetek szocialista jel­legét, a szövetkezés sza­badságát, a szövetkeze­teket a szocialista gaz- daság szerves részének, az állami vál'alattal egyenrangú szocialista gazdasági és társadalmi szervezetnek tekinti. Sőt. részére — jellegéből, fakadóan — minden gazda­sági és társadalmi szervezet­nél szélesebb körű önkor­mányzatot biztosít. Ugyanakkor az állam ,eL várja, hogy a szövetkezet a jogszabályokat, a hatósági­lag jóváhagyott alapszabályt megtartsa, belső szabályza­tait ezek keretében alakítsa ki, s egész tevékenységét en­nek a szabályozásnak meg­felelően folytassa. Az állam az egész társa­dalom tervszerű, pránvös fej­lődése keretében és érdeké­ben segíti, szabályozza a szö­vetkezést. A szövetkezetek te­vékenysége. a csoportérdek érvényesülése alá van ren­delve. ?z össztársadalmi ér­<-,1 - •-> -7 A 1 l rf| CVO'S-o ' ^ '■'mii E>z/ azonban eleve számol az ál­lami és a szövetkezeti válla­(Folytatás a‘ 3. oldalas)

Next

/
Oldalképek
Tartalom