Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-25 / 276. szám
fflUUS PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BiZ OTT S ÁG A ,ES A MEGYEI TANACS NAP1LAP1A XXI. évfolyam, 376. szám ARA: 80 FILLER 1970. november 35., szerda 4 X. kongresszusról jelentjük FOLYTATJA MUNKÁJÁT A PART KONGRESSZUSA A felszólalók között Leonyid Brezsnyev, az SZÉP főtitkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke Kedden reggel 9 órakor Apró Antalnak, íz. MSZMP Politikai Bízott ága tagjának elnöklésével folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának tanácskozása az Építők Rózsa Ferenc Művelődési H' "tan. < Az elnöklő Apró Antal bejelentette hogy a kongresszushoz számos testvérpárt intézett üdvözletét. Levélben, illetve táviratban üdvözölte a kongresszust az Argentin Kommunista Párt, az Ausztráliai Kommunista Párt. a Brazil Kommunista Párt, a Ceyloni Kommunista Párt, a Dél-afrikai Kommunista Párt, a Görög Kommunista Párt, a Guadeloupei Kommunista Párt, a Guyanái Népi Haladó Párt, az Indiai Kommunista Párt. az Indonéz Kommunista Párt, az Iraki Kommunista Párt, az Izraeli Kommunista Párt, a Japán Kommunista Párt, a Jordániái Kom- munista Párt, a Kanadai Kommunista Párt, a Kolumbiai Kommunista Párt, a „Marokkói Felszabadulás és a Szocializmus Pártja, d Nigériai Szocialista Munkás—Paraszt Párt, a Nepáli Kommunista Pó,rt, az Uruguayi Kommunista Párt, a Venezuelai Kommunista Párt. (Nagy taps). Apró Antal ezután bejelentette: a jelölő bizottság munkájához szükséges, hogy a kongresszus döntsön a megválasztandó Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság létszámáról. Javasolta, hogy a kongresszus 101 tagú' Központi Bizottságot és 21 tagú Központi Ellenőrző Bizottságot válasszon. A kongresszus a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Az elnök ezután bejelentette, hogy a kongresszus megkezdi a vitát a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolói fölött. A kongresszus vitájában felszólalt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke is. Nálunk a párt és a kormány, annak minden szerve a népért van Fock Jenő felszólalása Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A Központi Bizottság beszámolója sokoldalúan elemzi gazdasági, politikai és kulturális eredményeinket, amelyek kivívásában és megszilárdításában jelentős szerepet tölt be munkásosztályunk, dolgozó népünk szo- cialitp állama. Építőmunkánk jelenlegi szakaszában a szocialista állam funkciói közül mindinkább előtérbe kerül a társadalomszervező tevékenység, a gazdaságirányítás és a kulturális nevelőmunka. A szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatása új követelményeket támaszt államszervezetünkkel szemben. Ügy kell továbbfejleszteni az államéletet, hogy ennek nyomán tovább erősödjék a munkásosztály hatalma, még teljesebben bontakozzék ki a tömegek közéleti aktivitása. Fontos feladatnak tekintjük, hogy kiküszöböljük a jogrendszerünkben még fellelhető és a szocialista demokratizmussal össze nem egyeztethető bizonyos következetlenségeket. Jogrendszerünk fejlesztésével el kell érnünk, hogy a becsületesen dolgozó emberek jogai hatékonyan érvényre jussanak, ugyanakkor megakadályozzuk a paragrafusok között bujkáló ügyeskedők, harácsolok, társadalomellenes elemek működését. Fokozatosan felül kell vizsgálnunk a jelenleg érvényes hatósági jogköröket és ezeket ésszerű mértékre kell csökkenteni. Az élet ma többet követel tőlünk mind az államérdek érvényesítésében, mind az ÜLampolgárok jogainak bővítésében. Az államérdeket az szolgálja, ha a hatósági rendelkezések az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek törvényes, jogos tevékenységét segítik és nem az állampolgárok zaklatásának forrásai. Arra törekszünk, hogy a hatósági rendelkezések számát csökkentve, azok hiánytalan betartását ne csak A közelmúlt egyik fontos intézkedéssorozata a tanács- rendszer továbbfejlesztésére irányult. A tanácsok munkájának is jelentős szerepe volt és van ma is társadalmi előrehaladásunkban, gazdasági eredményeinkben, a szocialista népi-nemzeti egység kialakításában és megszilárdításában. Éppen ezek az eredmények köteleztek bennünket arra, hogy tovább javítsuk a tanácsok tevékenységét, növeljük önálló szerepüket. Ehhez biztosítanunk kell az önkormányzat jogait és a gazdasági feltételeket, hbgy jobban érvényesüljön a központi irányítás hatékonysága, a szocialista államszervezés és. vezetés alapelve: a demokratikus centralizmus. Az új tanács- törvény, amelynek tervezetén most dolgoznak, ezt szolgálja — Most, három év távlatából és eredményeinek ismeretében kijelenthetjük: a reformmal fokozatosan elérjük célunkat. megkövetelhessük, hanem biztosíthassuk is. Eiért például az állami vállalatok jogát tartalmazó, helyenként kissé egyoldalú hatósági rendelkezéseket vagy ki kell egészíteni az állampolgárok jogaival, vagy pedig, ahol lehet, ott az állami vállalatok és az állampolgárok közötti szerződéses kapcsolatok formáját szükséges bővíteni. A tanácsrendszer fejlesztésére tett intézkedéseink hűen szolgálják a szocialista demokrácia erősítését, és új lehetőségeket teremtenek arra, hogy a dolgozó tömegek közvetlenül is részesei legyenek a hatalomnak és érdemlegesen beleszólhassanak az állami és saját életük irányításába. Ezek az intézkedések akkor válnak igazán ügyünket előmozdító emelőkké, ha együtt járnak egyrészt az állampolgári fegyelem megerősödésével, másrészt a közösség iránti felelősségtudat növekedésével, a szocialista közgondolkodás megszilárdulásával. Fock elvtárs ezután a gazdaságirányítás új rendszere bevezetésének tapasztalatairól szólott: Természetesen —- mint minden átfogó és nagy horderejű társadalmi folyamat — a reform is lépésről lépésre bontakozhat ki, Az új feladatok helyes értelmezése, az irányítás konkrét, új módszerei nem alakulnak ki marói holnapra. A reform bevezetése óta eltelt mintegy három esztendő bőséges bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a népgazdaság irányítása, a gazdasági folyamatok közgazdasági módszerekkel történő szabályozása eredményesebb és hatékonyabb, de kétségtelenül nehezebb és bonyolultabb feladat. mint a tervlebomásos módszeren alapuló gazdaságvezetés. Részben ennek tulajdonítható, hogy -az»állami irányító szervek munkáját 1963- ban és részben még 1969-ben is inkább az útkeresés, a bizonytalankodás, mint a következetes vezetés jellemezte. Viszonylag lassan haladt előre az irányító szervek és a vállalatok közötti új típusú kapcsolatok és az új irányítási módszerek meghonosodása. A legtöbb problémát az ágazati felelősség, a tulajdonosi jogból eredő kötelezettségek érvényesítése és a vállalati önállóság értelmezése jelentette. Jó néhány minisztérium és főhatóság még olyan esetekben sem avatkozott be a vállalatok munkájába, amikor erre a népgazdaság egészének, sőt az illető vállalat távlati fejlődésének érdekében is feltétlenül szükség lett volna Erre a tényre élesen mutatott rá pártunk Központi Bizottságának múlt év végi határozata. Ennek nyomán a kormány több intézkedést tett mindenekelőtt a minisztériumok és . főhatóságok munkájának hatékonyabbá tételére. Az irányító szervek tevékenységében ez évben már határozott fejlődés mutatkozott. Egyebek között ennek köszönhető, hogy nagyrészt megvalósultak azok a jelentős intézkedések, melyeket a lakosság áruellátásának javítására hoztunk. Továbbfejlesztettük a kereskedelmi Egyelőre még nem kielégítő a minisztériumok irányító tevékenysége a munkaügyekben, főként a munkaerő- gazdálkodásban. Bár 1970- ben a termelékenység alakulásának kedvező jelei mutatkoznak, a vállalatok létszám- és munkaerő-gazdálkodásában továbbra is sok a probléma. Az egészségtelen mértékű munkaerő-vándor; tevékenységgel összefüggő szabályozókat. Általában kiegyensúlyozottabbá vált az áruforgalom, bár néhány árucikkből még mindig nem tudjuk az igényeket hiánytalanul kielégíteni. Hatékonyabb intézkedéseket foganatosítottunk az alacsony keresetű dolgozók áruellátásának javítására. Javult az árellenőrző tevékenység, az árhatóságok fellépnek az indokolatlan áremelések ellen. Gazdasági minisztériumaink már határozottabb módszerekkel szorítják vissza a népgazdaság számára előny* télén, vagy alacsony hatékonyságú tevékenységet és központilag is támogatják a hasznosat. A kormány alapvető követelményként jelölte meg a beruházási tevékenység javítását. E téren azonban a javulás még korántsem kielégítő. lás megszüntetésének a törzsgárda növelésének eg; ik fontos feltétele, hogy az üzemekben olyan munka- és szociális körülményeket teremtsenek, amelyek megjelelnek a dolgozók igényeinek. Éppen ezért, amennyire helyeselhető, hogy. egyes üzemek óvodákat, bölcsődéket, öltözőket, fürdőket, orvosi rendelőket építenek, annyira elítélendő, hogy másutt, különböző indokokra hivatkozva, elhanyagolják, nem törődnek eléggé a munkások élet- és munkakörülményeivel. Célszerűnek látszikj hogy a SZOT-tal egyetértésben a kiváló üzem cím elbírálásánál, a Minisztertanács és a SZOT-vándorzászlő odaíté lésénél a termelési-gazdasági eredményeken túl, nagyobb figyelmet .fordítsunk arra is, hogyan gondoskodnak a dolgozókról. A szocialista építés során jelentkező legkülönbözőbb érdekek összehangolása, a közgazdasági szabályozórendszer gazdaságpolitikai célja- inkfiak megfelelő eredményes működtetése, a rugalmasság és a stabilitás követelményeinek egyidejű érvényesítése nem könnyű feladat. A gazdaságirányítás jelenlegi rendszere » korábbinál jóval nagyobb követelményeket támaszt az üzemi, a vállalati, a szövetkezeti vezetőkkel szemben is. Nem mindenki képes alkalmazkodni az új viszonyokhoz. A vállalatvezetőknek, a termelőmunka parancsnokainak többsége azonban mindinkább érti a gazdaságirányítás rendszerét. Tudják, mit jelent önállóan dönteni, kockázatot és felelősséget (Folytatás a 3. oldatom} Tovább IceH javítani a tanácsok tevékenységét, növelni önállóságukat A reformmal fokozatosan elérjük célunkat Nagyobb figyelmet a dolgozók élet- és munkakörülményeire
