Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
MAI MŰSOROK1 Rjttclfr KOSSUTH 8.20 Népdalok. 8.39 Harsan a kürtszó: 8.14 Gershwin: Porgy és Bess. 3 felv. opera. 11.41 Fúvószene. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól. 13.47 Üj Georg ikon. 14.02 Emlékezés Erkelre. 14.32 Arany János: Rózsa é* Ibolya. 15.10 Rádióiskola. 15.05 Kórusszvit. 16.18 Riport. 16.38 Két Händel concerto grosso. 17.20 Áriák. 17.38 A szovjet ipar rekonstrukciója. 18.00 Könnyűzenei híradó. 18.30 A Szabó család. 19.25 Nóta-est. 20.25 A zene nem Ismer határokat. 21.03 Kilátó. 22.20 Századunk mester- műveiból. 23.20 Operettrészletek. :R|s8| 0.10 Kórusmüvek. , ti! PETŐFI [f 8.05 Könnyűzene. 8.41 Beethoven és B&rtófe zenei öröksége. 9.14 Nóták. 11.40 Törvénykönyv. 12.00 Mozart-mű vek. 13.05 Elbeszélés. 13.20 Thomas: Mignon. Részi. Kettőtől hatig . . . 18.10 A társadalom biológiája. 18.35 Muzsikáról fiataloknak. 19.08 Daljátékrészletek. 19.35 Hangverseny közv. 22.00 Népi zene. 22.35 Tánczene. 23.15 Régi francia muzsika. 8.06 17.28 17.35 17.55 18.35 19.15 19.30 2000 21.35 22.13 MAGYAR Iskola-tv, Hírek. Szovjet rajzfilm. A tv zenei újságja. Filmösszefoglaló. L&ti mese. Tv-híradó. Az algíri csata. (Magyarul beszélő olasz film.) Parabola. Tv-híradő. POZSONYI 9.25 A szemtanú. (Tv-játék.) 15.25 Csehszlovákia—Anglia asztalitenisz-mérk. 17.40 Komor béke. (Tv-játék.) 19.00 és 21.30 Tv-híradó. 21.00 Kedvelt dallamok (Az. NDK tv-műsora.) * I EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Délután fél 4 órakor Gyöngyvirágtól lombhullásig Színes, magyar természetfilm. Este fél 6 és 8 órakor Fehér robbantás Kalandos, szovjet film. EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) Délután fél 6 órakor Befejezetlenül Magyar film. Este háromnegyed 8 órakor Granada, Addiól Színes, olasz film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Koronatanú GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Filmklub HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Dr. Syn kettős élete HEVES: Mérnök veszélyes küldetésben FÜZESABONY: Onibaba Ml UQYELET Egerben: 19 órától, szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától, szerda teggel 7 óráig, a Jókai utca 41. I*\ám alatti rendelőben. (Telefon: »•»iá. __________ A Pannónia Szőrmekészítő és Szőrmekonfekció Vállalat ex- portmodellje: kétsoros bunda bőrövvel. (MTI-foto — Hadas János) Virágzik a Duna A Tisza virágzása meglehetősen közismert jelenség, de az már kevésbé köztudott, hogy a Duna is virágzik. Élőlények okozzák mindkét folyón ezt a különös „pompát”, de mégis nagy a különbség. A Tisza a szitakötőkhöz hasonlítható kérészek tömegétől borul virágba, a Dunát viszont a növényvilág legapróbb egyedei, az algák, moszatok virágoztatják fel. Ezekben a napokban a víz sárgásbarna elszíneződése jelzi a különösebb virágzási jelenséget. Nem az iszap és a hordalék, hanem a kova- moszatok tömeges elszaporodása festi meg a vizet. Amint dr. Szemes Gábornak, a Magyar Tudományos Akadémia Duna-kutató állomása megbízott igazgatójának vezetésével végzett vizsgálatok megállapították, a Dunában mintegy 2000 fajta moszat és alga él. A magyar szakaszon ebből 800 féle parányi növényi szervezet található. Ebből 40—50 fajta a leggyakoribb, de ezekben a napokban szinte egyeduralkodóvá vált az úgynevezett stephanodiscus ko- vamoszat. Októberben a leggazdagabb a Duna ezekben a parányi növényi szervezetekben. A Felső-Dunán, s az osztrák szakaszon általában egy gyűszűnyi vízben 4 —5 ezernyi, a csehszlovák— magyar szakaszon 8—10 ezernyi, a Budapest—Mohács közötti szakaszon pedig már 30—40 ezernyi növényparány él. Az alga tömeges elszaporodása nemcsak a víz színét változtatja meg, hanem sajnos ízét is. A „virágzó” Du- navíz kesernyés ízű, s pati- kaszagú. Ez az illatos virág tehát sok kellemetlenséget szerez a vízműveknek. A kamerák mögött A napokban a Parlament Gobelin-termében tartott sajtótájékoztatóján Pécsi Ferenc, a Magyar Bádió és Televízió elnökhelyettese beszámolt az 1972-ben „belépő” második programról és az 1973-ban induló, immár nem kísérleti, hanem rendszeres színes adásokról. A bejelentést már közölték az újságok, egyes mozzanatai azonban mindenesetre további gondolkodásra késztetik az érdeklődőt. Így például Pécsi Ferenc beszélt arról, hogy a második program létrejöttének legfőbb indoka: a közönség differenciálódó igénye. Magyarán: egyre többen vannak, akik például sportközvetítés helyett mást szeretnének nézni, mások a zenei hangversenyeket nem kedvelik a televízióban, ismét másokat esetleg éppen egy tudományos témájú interjú hagy közömbösen, s ilyenkor nem tehetnek mást, mint azt, hogy otthagyják, vagy kikapcsolják a készüléket. A második program legfőbb erénye, hogy a választás lehetőségét biztosítja. (Ezzel körülbelül az elkövetkezendő húsz évre a televízió bebiztosította a maga számára az állandó szidal- mazási lehetőséget: ezt, vagy azt a műsort miért pont emezzel párosították és nem amazzal). Érdekes nemzetközi tapasztalat azonban, hógy a második program beindulásával — a harmadik, negyedik, vagy akár az ötödikkel még inkább — nem növekszik az az idő, amit a nézők a készülék e‘ t töltenek. A magyarázat valószínűleg az, hogy most már nem érzi a néző kiszolgáltatottnak magát: minden alkalommal választásra kényszerül, tehát könnyebben választja azt a harmadik megoldást, hogy — egyiket sem nézi. Lehet, hogy nálunk is így lesz? ★ A másik meditációra alkalmat adó bejelentés, hogy hétfő változatlanul adásmentes nap marad. (Egyedülálló magyar specialitás ez: sehol a világon, ahol kiépült a televíziózás, nem hagynak ilyen „szabad napot”). Sok érv szól a hétfői adás mellett, például az, hogy sokan a televízió híradójából informálódnak a világ eseményeiről és hiányzik a hétfőn elmaradt híradó. Másrészt a televízió technikailag a műsor idejét úgy is eloszthatná, hogy a jelenlegi, mintegy ötven órát nem hat, hanem hét adásnapon sugározná. Ez tehát nem probléma. A karbantartás is megoldható. Mégis az országban igen sokan vannak, akik örülnek a televíziós szabad napnak. Igaz, ezzel kicsit el is ismerik, hogy a televízió rabszolgái kötődnek a készülékhez, s ezért veszik szívesen, hogy végre van egy nap, amikor családi ügyeiket intézhetik, amikor különböző társadalmi szervezetekben a kötelező hazarohanás réme nélkül tevékenykedhetnek este, esetleg sétálhatnak, barátokat látogathatnak, és így tovább. Nehéz igazságot tenni, mi legyen a hétfői nappal. S egyelőre még kompromisz- szumra sincs kilátás, mint a két műsorral. Mert aki végkép nem tud választani — az vásárolhat két készüléket, s ingázhat a két képernyő között. ★ Törőesik Mari mesélte a Kölyök című film forgatása után, amit Dunaújvárosban, a Vasműben vettek fel. Az egyik jelenet miatt órákig kellett kapaszkodni a tető egy vasgerendájába. Igaz, kifeszített ponyvával vigyáztak alatta, a felvétel végére mégis annyira kimerült idegileg, hogy félrevonult egy sarokba, és sírva fakadt. Egy öreg szákmunkás, aki végignézte a felvételeket, odament hozzá és ezt mondta: „Ne sírjon, Marika, ha magával ezek a filmesek így bánnak, jöjjön hozzunk dolgozni, én biztosítom, hogy nagyon rendes munkát kap majd nálunk”. Szántó György: Stradivari Ä regények sorsa olykor maga is regény. Ahogy a Stradivárié. A vak író képzeletének legsikeresebb alkotása 24 kiadást ért meg a felszabadulás előtt, s egyet a felszabadulás után. Valahogy — érthetetlen — csend támadt körötte. A mostani kiadás — a Gondolat gondozásában — ezt a csendet oszlatja: ötvenezer 800 példánnyal. Jó könyv a Stradivari? Furcsa könyv. Azt kísérli meg, ami lehetetlennek tűnik: átívelni háromszáz esztendőt. A kivétel erősíti a szabályt: Szántó Györgynek sikerült a lehetetlen. A világhírű hegedűkészítő, s alkotásai csak egyike a tételeknek. A négy tételre oszló kötet a harmincas évek Berlinjének képét éppúgy felvillantja, mint letűnt királyi udvarok pompájának fényét. Embereket, valódi és képzelt alakokat, világhírűeket és szürke névteleneket. Események kavargása, alakok gyors váltakozása rejti a mű sikerének titkát.- A szerző pillanatig- sem hagyja lankadni az olvasó érdeklődését, hisz a cselekmény ' varázsában, a jellemformálás vonzerejében. S ráadásul mindezt — holott a regény 1933-ban került papírra! — modern szerkesztési elvek érvényesítésével valósítja meg. A Stradivari — formájában — egy képzeletbeli hegedűverseny tételeit követi. Mondandója azonban nem képzeletbeli, hanem mélyen emberi, s igaz. Az alkotás, az emberi teremtőerő dicsérete csendül ki e hegedűversenyből. Máig szólóan. (m) Este hat óra körül járt az idő. Dühöngött a csúcsforgalom a Nagykörúton, A villamosokon lassan, de érezhetően emelkedett az utasok vérnyomása. Magam is görcsösen igyekeztem egy idegen könyököt eltávolítani az oldalamból, amikor Ilonkát, volt munkatársnőmet fedeztem fel a könyök folytatásában. — Ráér egy kicsit? — kérdezte bevezető nélkül. — Hááát... akad egy kis időm... Ha akarja, leülhetünk egy feketére és elbeszélgethetünk a régiekről. — Nagyon érdekel, hogy mi van a régiekkel, de most fontosabb dologról van szó. Azonnal szálljon le velem a villamosról. Meg sem várva a válaszomat, lerángatott a kocsiról. — Rövid leszek — nézett a szemem közé komoran. — Segítene nekem? Valakit hajszolok. — Kit? — kérdeztem kíváncsian. — Egyelőre nevezzük X- nek. Ennek a: X-nek legkésőbb negyven percen belül a kezem közé kell kerülnie, különben végzetes következmények várnak rám..i — Állok rendelkezésére — támadt fel bennem a lovag, a nők hőslelkű védelmezője. Ilonka katonásan rendelkezett: — Igazítsuk össze az óránkat! Nálam 18 óra 24 perc van. — Nálam 18 óra 36 perc. Valami baj van a hajszálrugóval — mondtam mente- getődzve. — Nem baj. Állítsa vissza a mutatót! Tíz perccel ezelőtt kapott telefonértesítés szerint X-et 18 óra 10-kor a 4- es körzetben látták utoljára. Onnan már bizonyára továbbhaladt. Tehát irány az 5- ös körzet, ami az, V. kerület bizonyos területét jelenti a Tanács körút környékén. — Gyalog nem mehetünk, — biccentettem előkelőén, és magamhoz intettem egy taxit: — Jó napot! Legyen szíves megmondani, hányas autóbusszal jutunk a Tanács körútra? 18 óra 31. Átfésültük a 8- as körzetet. Eredmény nincs. Ilonka valami központot hívott fel telefonon. Határozott női hang válaszolt: Itt Sommerné! Jelentést kaptam a 11-es körzetből. X-et percekig figyelték, de sikerült egérutat nyernie. A 14-es körzet felé menekül. Tíz perc múlva hívjon fel újból. Vétel, Vége. — Vettem. 19 óra 4 perc: Ilonkával elértük a 14-es körzetet. Óvatosan megközelítjük a 196759-es italboltot. A helyiség előtt egy nő lép Ilonkához és jeleni: — A kijáratot elálltuk! A férjed a boltban van. Még ki tudja mondani a nevét és emlékszik a születési évére. Ilonka bólint. — Köszönöm! — majd felém fordul. — Most már elárulhatom, hogy a titokzatos X azonos a férjemmel, Somfai Béla a rozoga pultnak támaszkodva szürcsölte a szekszárdi kadart. Ilonka egyetlen ugrással mellette termett és elszedte a pénztárcáját. Lázasan kutatott benne, majd megkönnyebbülten sóhajtotta: „Még csak 57 forint 20 fillért ivott el. Időben érkeztünk,, mert egy órai bemelegítés után általában rátér a pálinkára és akkor már nincs hatalom, ami megfékezhetné. Rutinos mozdulatokkal összecsomagolta férjét és indult a kijárathoz. Az ajtóban álldogáló harcias őrszem irigyen mormolta: — A maga férje már megvan. Most az enyémet fog jtik megkeresni. Galambos Szilveszter Mint a példa mulatja, Tö- rőcsik Marival nemcsak mint színésznővel, hanem mint emberrel is, hamar megbarátkoztak a munkások. Most is így történt, ami .or Fejes Endre Kéktiszta szerelem című írásából kész' !t tévéfilmet forgatták, arrit most, november elején láthatnak majd a nézők. A felvételek a Elzett Gyárban készültek, ahol a statis: Iáként szereplő gyári munkások és a gép mellett ügyeskedő — azt mondták: „valóban ügyesen csinálja” — Törőesik Mari között hamar barátság szövődött. (Partnerei a filmben Latinovi es Zoltán és Kállai Ferenc). Szűcs Andortól, a televízió drámai osztályának vezetőjétől megkérdeztem: minek köszönhető Fejes Endre népszerűsége a televízióban? — azt felelte: — Hosszú ideig csak mondogattuk, hogy a legjobb írókat be kell kapcsolni a televízió- drámák készítésébe. Fejes először nehezen állt kötélnek, aztán a Vigyori sikere után egyre inkább rájött arra, hogy a televízió, mint műfaj, igen alkalmas annak a bensőséges, mondhatni: intim lírának a megtestesítésére, amit írásai képviselnek. Persze, ez a líraiság, ez a költőiség nem kis részben nyelvének, kifejezésének stílusában jelentkezik, s ezt nem mindig könnyű a mozgó képek nyelvén megeleveníteni, de egyszer-kétszer talán már sikerült. A mi megítélésünk szerint a Kéktiszta szerelem az egyik legjobb Fejes-feldolgozás. ★ Az Integrál a Televízió talán legigényesebb tudományos műsora. Ha másért nem, már azért is, mert Sylvester András szerkesztőnek sikerült elérnie, hogy a magyar tudományos élet legjobbjai nemcsak interjúalanyok a televízióban, de szükség esetén riporterek is. Legutóbb például Jánossy Lajos professzor vállalta a tévériporter szerepét. S mindenki meggyőződhetett róla, hogy a kérdések nem bonyolultabbak, nem érthetetlenebbek a laikusok számára, ha a tudós teszi fel, hanem éppen ellenkezőleg: egyszerűbbek, világosabbak. Régi igazság, persze, hogy kérdezni tudni kell; s ki tudna jobban kérdezni egy nagyon szűk tudományos szakterületen, mint egy másik tudós? , ★ A hét című új televíziós folyóirat jóformán még meg sem született, máris sok vitára adott alkalmat. Nemcsak a nézők körében, hanem a televízióban is. Vannak, akik még mindig az első adást tartják a legjobbnak, vannak, akik a harmadikra esküsznek. A televízióban működik egy társadalmi tanácsadó testület is, amelynek tagjai a tévén kívül álló újságírók és egyéb szakemberek. Nemrégiben megvitatták A hét eddigi adásait, természetesen azonban olyan új javaslatokat még nem készítettek, amelyek bármiféle változtatást igényelnének, hiszen ideje sem volt még ennek a műsortípusnak, hogy kipróbálja lehetőségeit. Márvány György szerkesztőtől azt kérdeztük: milyen érdekességet kínál a közeljövőben A hét? — November 8-án este Fehérgyarmatról és Csengerről, a két árvíz sújtotta faluból jelentkezik A hét. Bizonyára sokan emlékeznek még a Tv-jelenti egyik különkiadására, amelyben kizárólag ár- vizi ügyekről volt szó. Akkor ott sokan nem akarták vállalni az elköltözést. Most azt próbáljuk bemutatni: mi történt azóta, mit sikerült felépíteni, hogyan élnek, gondolkodnak azok az emberek, akik akkor szerepeltek a tv-ben. A műsort a stúdióban most is Vértessy Sándor vezeti, a helyszínen Balogh Mária és Horváth János lesz a riporter. Bernáth László 1970. november 3,. kedd