Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-03 / 258. szám

MAI MŰSOROK1 Rjttclfr KOSSUTH 8.20 Népdalok. 8.39 Harsan a kürtszó: 8.14 Gershwin: Porgy és Bess. 3 felv. opera. 11.41 Fúvószene. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól. 13.47 Üj Georg ikon. 14.02 Emlékezés Erkelre. 14.32 Arany János: Rózsa é* Ibolya. 15.10 Rádióiskola. 15.05 Kórusszvit. 16.18 Riport. 16.38 Két Händel concerto grosso. 17.20 Áriák. 17.38 A szovjet ipar rekonstrukciója. 18.00 Könnyűzenei híradó. 18.30 A Szabó család. 19.25 Nóta-est. 20.25 A zene nem Ismer határo­kat. 21.03 Kilátó. 22.20 Századunk mester- műveiból. 23.20 Operettrészletek. :R|s8| 0.10 Kórusmüvek. , ti! PETŐFI [f 8.05 Könnyűzene. 8.41 Beethoven és B&rtófe zenei öröksége. 9.14 Nóták. 11.40 Törvénykönyv. 12.00 Mozart-mű vek. 13.05 Elbeszélés. 13.20 Thomas: Mignon. Részi. Kettőtől hatig . . . 18.10 A társadalom biológiája. 18.35 Muzsikáról fiataloknak. 19.08 Daljátékrészletek. 19.35 Hangverseny közv. 22.00 Népi zene. 22.35 Tánczene. 23.15 Régi francia muzsika. 8.06 17.28 17.35 17.55 18.35 19.15 19.30 2000 21.35 22.13 MAGYAR Iskola-tv, Hírek. Szovjet rajzfilm. A tv zenei újságja. Filmösszefoglaló. L&ti mese. Tv-híradó. Az algíri csata. (Magyarul beszélő olasz film.) Parabola. Tv-híradő. POZSONYI 9.25 A szemtanú. (Tv-játék.) 15.25 Csehszlovákia—Anglia asztalitenisz-mérk. 17.40 Komor béke. (Tv-játék.) 19.00 és 21.30 Tv-híradó. 21.00 Kedvelt dallamok (Az. NDK tv-műsora.) * I EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Délután fél 4 órakor Gyöngyvirágtól lombhullásig Színes, magyar természetfilm. Este fél 6 és 8 órakor Fehér robbantás Kalandos, szovjet film. EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) Délután fél 6 órakor Befejezetlenül Magyar film. Este háromnegyed 8 órakor Granada, Addiól Színes, olasz film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Koronatanú GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Filmklub HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Dr. Syn kettős élete HEVES: Mérnök veszélyes küldetésben FÜZESABONY: Onibaba Ml UQYELET Egerben: 19 órától, szerda reg­gel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától, szerda teggel 7 óráig, a Jókai utca 41. I*\ám alatti rendelőben. (Telefon: »•»iá. __________ A Pannónia Szőrmekészítő és Szőrmekonfekció Vállalat ex- portmodellje: kétsoros bunda bőrövvel. (MTI-foto — Hadas János) Virágzik a Duna A Tisza virágzása megle­hetősen közismert jelenség, de az már kevésbé köztudott, hogy a Duna is virágzik. Élőlények okozzák mindkét folyón ezt a különös „pom­pát”, de mégis nagy a kü­lönbség. A Tisza a szitakö­tőkhöz hasonlítható kérészek tömegétől borul virágba, a Dunát viszont a növényvilág legapróbb egyedei, az algák, moszatok virágoztatják fel. Ezekben a napokban a víz sárgásbarna elszíneződése jelzi a különösebb virágzási jelenséget. Nem az iszap és a hordalék, hanem a kova- moszatok tömeges elszaporo­dása festi meg a vizet. Amint dr. Szemes Gábor­nak, a Magyar Tudományos Akadémia Duna-kutató ál­lomása megbízott igazgató­jának vezetésével végzett vizsgálatok megállapították, a Dunában mintegy 2000 faj­ta moszat és alga él. A ma­gyar szakaszon ebből 800 féle parányi növényi szerve­zet található. Ebből 40—50 fajta a leggyakoribb, de ezekben a napokban szinte egyeduralkodóvá vált az úgy­nevezett stephanodiscus ko- vamoszat. Októberben a leg­gazdagabb a Duna ezekben a parányi növényi szerveze­tekben. A Felső-Dunán, s az osztrák szakaszon általá­ban egy gyűszűnyi vízben 4 —5 ezernyi, a csehszlovák— magyar szakaszon 8—10 ezernyi, a Budapest—Mohács közötti szakaszon pedig már 30—40 ezernyi növényparány él. Az alga tömeges elszapo­rodása nemcsak a víz színét változtatja meg, hanem saj­nos ízét is. A „virágzó” Du- navíz kesernyés ízű, s pati- kaszagú. Ez az illatos virág tehát sok kellemetlenséget szerez a vízműveknek. A kamerák mögött A napokban a Parlament Gobelin-termében tartott sajtótájékoztatóján Pécsi Ferenc, a Magyar Bádió és Televízió elnökhelyettese be­számolt az 1972-ben „belé­pő” második programról és az 1973-ban induló, immár nem kísérleti, hanem rend­szeres színes adásokról. A bejelentést már közölték az újságok, egyes mozzanatai azonban mindenesetre to­vábbi gondolkodásra kész­tetik az érdeklődőt. Így pél­dául Pécsi Ferenc beszélt ar­ról, hogy a második prog­ram létrejöttének legfőbb indoka: a közönség differen­ciálódó igénye. Magyarán: egyre többen vannak, akik például sportközvetítés he­lyett mást szeretnének nézni, mások a zenei hangverse­nyeket nem kedvelik a tele­vízióban, ismét másokat esetleg éppen egy tudomá­nyos témájú interjú hagy közömbösen, s ilyenkor nem tehetnek mást, mint azt, hogy otthagyják, vagy ki­kapcsolják a készüléket. A második program leg­főbb erénye, hogy a válasz­tás lehetőségét biztosítja. (Ezzel körülbelül az elkövet­kezendő húsz évre a televí­zió bebiztosította a maga számára az állandó szidal- mazási lehetőséget: ezt, vagy azt a műsort miért pont emezzel párosították és nem amazzal). Érdekes nemzetkö­zi tapasztalat azonban, hógy a második program beindu­lásával — a harmadik, ne­gyedik, vagy akár az ötödik­kel még inkább — nem nö­vekszik az az idő, amit a nézők a készülék e‘ t töl­tenek. A magyarázat való­színűleg az, hogy most már nem érzi a néző kiszolgálta­tottnak magát: minden alka­lommal választásra kénysze­rül, tehát könnyebben vá­lasztja azt a harmadik meg­oldást, hogy — egyiket sem nézi. Lehet, hogy nálunk is így lesz? ★ A másik meditációra al­kalmat adó bejelentés, hogy hétfő változatlanul adásmen­tes nap marad. (Egyedülálló magyar specialitás ez: sehol a világon, ahol kiépült a te­levíziózás, nem hagynak ilyen „szabad napot”). Sok érv szól a hétfői adás mel­lett, például az, hogy sokan a televízió híradójából infor­málódnak a világ eseménye­iről és hiányzik a hétfőn el­maradt híradó. Másrészt a televízió technikailag a mű­sor idejét úgy is eloszthat­ná, hogy a jelenlegi, mintegy ötven órát nem hat, hanem hét adásnapon sugározná. Ez tehát nem probléma. A kar­bantartás is megoldható. Mégis az országban igen sokan vannak, akik örülnek a televíziós szabad napnak. Igaz, ezzel kicsit el is isme­rik, hogy a televízió rabszol­gái kötődnek a készülékhez, s ezért veszik szívesen, hogy végre van egy nap, amikor családi ügyeiket intézhetik, amikor különböző társadalmi szervezetekben a kötelező hazarohanás réme nélkül te­vékenykedhetnek este, eset­leg sétálhatnak, barátokat látogathatnak, és így to­vább. Nehéz igazságot tenni, mi legyen a hétfői nappal. S egyelőre még kompromisz- szumra sincs kilátás, mint a két műsorral. Mert aki végkép nem tud választani — az vásárolhat két készüléket, s ingázhat a két képernyő között. ★ Törőesik Mari mesélte a Kölyök című film forgatása után, amit Dunaújvárosban, a Vasműben vettek fel. Az egyik jelenet miatt órákig kellett kapaszkodni a tető egy vasgerendájába. Igaz, kifeszített ponyvával vigyáz­tak alatta, a felvétel végére mégis annyira kimerült ide­gileg, hogy félrevonult egy sarokba, és sírva fakadt. Egy öreg szákmunkás, aki végig­nézte a felvételeket, oda­ment hozzá és ezt mondta: „Ne sírjon, Marika, ha ma­gával ezek a filmesek így bánnak, jöjjön hozzunk dol­gozni, én biztosítom, hogy nagyon rendes munkát kap majd nálunk”. Szántó György: Stradivari Ä regények sorsa olykor maga is regény. Ahogy a Stradivárié. A vak író kép­zeletének legsikeresebb al­kotása 24 kiadást ért meg a felszabadulás előtt, s egyet a felszabadulás után. Valahogy — érthetetlen — csend tá­madt körötte. A mostani kiadás — a Gondolat gondozásában — ezt a csendet oszlatja: öt­venezer 800 példánnyal. Jó könyv a Stradivari? Furcsa könyv. Azt kísérli meg, ami lehetetlennek tűnik: átívelni háromszáz esztendőt. A ki­vétel erősíti a szabályt: Szántó Györgynek sikerült a lehetetlen. A világhírű he­gedűkészítő, s alkotásai csak egyike a tételeknek. A négy tételre oszló kötet a har­mincas évek Berlinjének ké­pét éppúgy felvillantja, mint letűnt királyi udvarok pom­pájának fényét. Embereket, valódi és képzelt alakokat, világhírűeket és szürke név­teleneket. Események kavargása, ala­kok gyors váltakozása rejti a mű sikerének titkát.- A szerző pillanatig- sem hagy­ja lankadni az olvasó érdek­lődését, hisz a cselekmény ' varázsában, a jellemformá­lás vonzerejében. S ráadásul mindezt — holott a regény 1933-ban került papírra! — modern szerkesztési elvek érvényesítésével valósítja meg. A Stradivari — formá­jában — egy képzeletbeli hegedűverseny tételeit köve­ti. Mondandója azonban nem képzeletbeli, hanem mélyen emberi, s igaz. Az alkotás, az emberi teremtőerő dicsérete csendül ki e hegedűverseny­ből. Máig szólóan. (m) Este hat óra körül járt az idő. Dühöngött a csúcsforga­lom a Nagykörúton, A vil­lamosokon lassan, de érezhe­tően emelkedett az utasok vérnyomása. Magam is gör­csösen igyekeztem egy ide­gen könyököt eltávolítani az oldalamból, amikor Ilonkát, volt munkatársnőmet fedez­tem fel a könyök folytatásá­ban. — Ráér egy kicsit? — kér­dezte bevezető nélkül. — Hááát... akad egy kis időm... Ha akarja, leülhe­tünk egy feketére és elbe­szélgethetünk a régiekről. — Nagyon érdekel, hogy mi van a régiekkel, de most fontosabb dologról van szó. Azonnal szálljon le velem a villamosról. Meg sem várva a válaszo­mat, lerángatott a kocsiról. — Rövid leszek — nézett a szemem közé komoran. — Segítene nekem? Valakit hajszolok. — Kit? — kérdeztem kí­váncsian. — Egyelőre nevezzük X- nek. Ennek a: X-nek legké­sőbb negyven percen belül a kezem közé kell kerülnie, különben végzetes következ­mények várnak rám..i — Állok rendelkezésére — támadt fel bennem a lo­vag, a nők hőslelkű védel­mezője. Ilonka katonásan rendel­kezett: — Igazítsuk össze az órán­kat! Nálam 18 óra 24 perc van. — Nálam 18 óra 36 perc. Valami baj van a hajszál­rugóval — mondtam mente- getődzve. — Nem baj. Állítsa vissza a mutatót! Tíz perccel eze­lőtt kapott telefonértesítés szerint X-et 18 óra 10-kor a 4- es körzetben látták utoljá­ra. Onnan már bizonyára to­vábbhaladt. Tehát irány az 5- ös körzet, ami az, V. kerü­let bizonyos területét jelenti a Tanács körút környékén. — Gyalog nem mehetünk, — biccentettem előkelőén, és magamhoz intettem egy ta­xit: — Jó napot! Legyen szí­ves megmondani, hányas au­tóbusszal jutunk a Tanács körútra? 18 óra 31. Átfésültük a 8- as körzetet. Eredmény nincs. Ilonka valami központot hí­vott fel telefonon. Határozott női hang válaszolt: Itt Som­merné! Jelentést kaptam a 11-es körzetből. X-et perce­kig figyelték, de sikerült egérutat nyernie. A 14-es körzet felé menekül. Tíz perc múlva hívjon fel újból. Vétel, Vége. — Vettem. 19 óra 4 perc: Ilonkával elértük a 14-es körzetet. Óvatosan megközelítjük a 196759-es italboltot. A he­lyiség előtt egy nő lép Ilon­kához és jeleni: — A kijáratot elálltuk! A férjed a boltban van. Még ki tudja mondani a nevét és emlékszik a születési évére. Ilonka bólint. — Köszönöm! — majd fe­lém fordul. — Most már el­árulhatom, hogy a titokzatos X azonos a férjemmel, Somfai Béla a rozoga pult­nak támaszkodva szürcsölte a szekszárdi kadart. Ilonka egyetlen ugrással mellette termett és elszedte a pénz­tárcáját. Lázasan kutatott benne, majd megkönnyeb­bülten sóhajtotta: „Még csak 57 forint 20 fillért ivott el. Időben érkeztünk,, mert egy órai bemelegítés után általá­ban rátér a pálinkára és ak­kor már nincs hatalom, ami megfékezhetné. Rutinos moz­dulatokkal összecsomagolta férjét és indult a kijárathoz. Az ajtóban álldogáló harcias őrszem irigyen mormolta: — A maga férje már meg­van. Most az enyémet fog jtik megkeresni. Galambos Szilveszter Mint a példa mulatja, Tö- rőcsik Marival nemcsak mint színésznővel, hanem mint emberrel is, hamar megbarátkoztak a munkások. Most is így történt, ami .or Fejes Endre Kéktiszta szere­lem című írásából kész' !t tévéfilmet forgatták, arrit most, november elején lát­hatnak majd a nézők. A felvételek a Elzett Gyárban készültek, ahol a statis: Iá­ként szereplő gyári munká­sok és a gép mellett ügyes­kedő — azt mondták: „va­lóban ügyesen csinálja” — Törőesik Mari között hamar barátság szövődött. (Partne­rei a filmben Latinovi es Zoltán és Kállai Ferenc). Szűcs Andortól, a televízió drámai osztályának vezetőjé­től megkérdeztem: minek köszönhető Fejes Endre népszerűsége a televízióban? — azt felelte: — Hosszú ideig csak mondogattuk, hogy a legjobb írókat be kell kapcsolni a televízió- drámák készítésébe. Fejes először nehezen állt kötél­nek, aztán a Vigyori sikere után egyre inkább rájött ar­ra, hogy a televízió, mint műfaj, igen alkalmas annak a bensőséges, mondhatni: in­tim lírának a megtestesítésé­re, amit írásai képviselnek. Persze, ez a líraiság, ez a költőiség nem kis részben nyelvének, kifejezésének stí­lusában jelentkezik, s ezt nem mindig könnyű a mozgó képek nyelvén megelevení­teni, de egyszer-kétszer ta­lán már sikerült. A mi megítélésünk szerint a Kék­tiszta szerelem az egyik leg­jobb Fejes-feldolgozás. ★ Az Integrál a Televízió ta­lán legigényesebb tudomá­nyos műsora. Ha másért nem, már azért is, mert Sylvester András szerkesztő­nek sikerült elérnie, hogy a magyar tudományos élet leg­jobbjai nemcsak interjúala­nyok a televízióban, de szükség esetén riporterek is. Legutóbb például Jánossy Lajos professzor vállalta a tévériporter szerepét. S min­denki meggyőződhetett róla, hogy a kérdések nem bonyo­lultabbak, nem érthetetle­nebbek a laikusok számára, ha a tudós teszi fel, hanem éppen ellenkezőleg: egysze­rűbbek, világosabbak. Régi igazság, persze, hogy kérdez­ni tudni kell; s ki tudna jobban kérdezni egy na­gyon szűk tudományos szak­területen, mint egy másik tu­dós? , ★ A hét című új televíziós folyóirat jóformán még meg sem született, máris sok vi­tára adott alkalmat. Nemcsak a nézők körében, hanem a televízióban is. Vannak, akik még mindig az első adást tartják a legjobbnak, van­nak, akik a harmadikra es­küsznek. A televízióban mű­ködik egy társadalmi tanács­adó testület is, amelynek tagjai a tévén kívül álló új­ságírók és egyéb szakembe­rek. Nemrégiben megvitat­ták A hét eddigi adásait, természetesen azonban olyan új javaslatokat még nem ké­szítettek, amelyek bármiféle változtatást igényelnének, hi­szen ideje sem volt még en­nek a műsortípusnak, hogy kipróbálja lehetőségeit. Márvány György szerkesz­tőtől azt kérdeztük: milyen érdekességet kínál a közel­jövőben A hét? — November 8-án este Fe­hérgyarmatról és Csengerről, a két árvíz sújtotta faluból jelentkezik A hét. Bizonyá­ra sokan emlékeznek még a Tv-jelenti egyik különkiadá­sára, amelyben kizárólag ár- vizi ügyekről volt szó. Akkor ott sokan nem akarták vál­lalni az elköltözést. Most azt próbáljuk bemutatni: mi történt azóta, mit sikerült felépíteni, hogyan élnek, gondolkodnak azok az embe­rek, akik akkor szerepeltek a tv-ben. A műsort a stú­dióban most is Vértessy Sán­dor vezeti, a helyszínen Ba­logh Mária és Horváth János lesz a riporter. Bernáth László 1970. november 3,. kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom