Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-14 / 241. szám

V' VISZ MP HP’VÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXI. évfolyam. 241. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1970. október 14., szerda Fegyverbarélsóg hadgyakorlat Befejeződtek a szövet-francia tárgyalások VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Pompidou franciaországi látogatásra hívta meg a szovjet vezetőket MOSZKVA, Hável József, o,z MTI tudósítója jelenti: Kedden véget ért Georges Pompidou francia köztársa­sági elnök nyolcnapos szov- jetunióibeli hivatalos látoga­tása. Az esti órákban a fran­cia államfő és kísérete ha­zautazott Párizsba. A hivatalos látogatás során íulytatott tárgyalások ered­ményeképpen két nagyjelen- lőségű okmányt fogadtak el: a politikai együttműködést és konzultációt részletesen meghatározó szovjet—francia jegyzőkönyvet, valamint kö­zös nyilatkozatot, amely tar­talmazza a két félnek a nem­zetközi kérdésekben, vala­mint a kölcsönös kapcsola­tokban elfoglalt álláspont­jait. A jegyzőkönyvet Nyi- kolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának elnöke és Georges Pompi­dou köztársasági elnök írta alá. A látogatás utolsó nap­ján, kedden délelőtt ke­rült sor Leonyid Brczs- nyev és Georges Pompi­dou négyszemközti meg­beszélésére. Az SZKP KB főtitkára és a fran­cia államfő meleg, baráti légkörben eszmecserét folytatott a szovjet— francia barátság és együttműködés tovább­fejlesztéséről, valamint az európai biztonság és a világbéke megerősíté­séről. Pompidou elnök ezután ta­lálkozott a rádió és televí­zió munkatársaival, akik fel­vették később közvetítendő beszédét. Ezt követően a francia ál­lamfő fogadta a Moszkvában akkreditált diplomáciai kép­viseletek vezetőit, köztük rtapai Gyulát, a Magyar Népköztársaság nagykövetét. A délutáni órákban a Leg­felső Tanács Elnöksége és a szovjet kormány a Kreml György-termében fogadást, adott a magas rangú vendég tiszteletére. ä baráti Franciaország ál­lamfője mellett a fogadáson jelen vólt Maurice Schu­mann külügyminiszter, Michel Jobert, a francia köz- társasági elnöki hivatal fő­titkára, Hervé Alphand, a külügyminisztérium főtitká­ra, Roger Seydoux, Francia- ország moszkvai nagykövete, valamint más francia sze­mélyiségek. Szovjet részről jelen volt Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Arvid Pelse, Nyi- kolaj Podgornij, Dmitrij Poi- janszkij, Mihail Szuszlov, Alekszandr Selepi n, valamint más szovjet hivatalos és köz­életi vezetők, a tudományos és kulturális élet neves sze­mélyiségei. A fogadást a két ország himnusza vezette be. A fogadáson pohárköszön­tőt mondott Nyikolaj Pod­gornij és Georges Pom­pidou. Nyikolaj Podgornij, a Kremlben rendezett fogadá­son elhangzott beszédében kijelentette, hogy Pompidou elnök látogatása, a tárgya­lások és eszmecserék, vala­mint a kedden aláírt közös okmányok i „új lépést jelentenek a L Szovjetunió és Francia­ország kölcsönös kapcso­lataiban, államaink és népeink közeledésében”. Rendkívül fontos ok­mányként jellemezte Podgornij a szovjet— francia nyilatkozat. Nyikolaj Podgornij a to­vábbiakban a szovjet—fran­cia tárgyalások legfontosabb eredményeiről szólt. „Országaink ismét a leg­határozottabban megerősítet­ték, hogy a békés együttélés és nemzetközi együttműkö­dés mellett, a háborús poli­tika ellen vannak”. Különösen kiemelte Pod­gornij „A Szovjetunió és Franciaország közötti politi­kai együttműködésben elért komoly előrehaladást”. „Tárgyalásaink sikere két­ségkívül az európai és a vi­lágbéke ügyének sikerét je­lenti”. Két olyan nagyhata­lomnak az egyetértése, mint amilyen a Szovjetunió és Franciaország, „különleges jelentőségű”. Podgornij a továbbiakban méltatta a két államnak az európai ügyekkel kapcsolatos álláspontjában mutatkozó je- ' 'lérttékeny ’hasonlóságot. „Szerte a világon csak elégedettséget kelthet az a tény, hogy a Szovjetu­nió és Franciaország va­lamennyi európai ország jelenlegi határait sérthe­tetlennek tekinti. Orszá­gaink készsége, hogy hozzáfogjanak az európai biztonság és együttmű­ködés kérdéseivel foglal­kozó értekezlet előkészí­téséhez, pozitív hatással lesz a tanácskozás előké­szítési folyamatára s a tanácskozás sikerének biztosítására”. „Közelállanak egymáshoz, sok tekintetben pedig meg­egyeznek a közel-keleti és a délkelet-ázsiai helyzet prob­lémáira vonatkozó nézeteink is” — mondotta Podgornij. Nyikolaj Podgornij hang­súlyozta, hogy a most végé­tért tárgyalások, az elfoga­dott közös okmányok „nem érintik egyetlen más ország érdekeit sem, hanem teljes egészükben a béke, a népek közötti barátság ügyét, a nemzetközi feszültség enyhí­tését szolgálják”. „A Szovjetunió és Francia- ország jelenlegi viszonyai — különböző társadalmi rend­szerű és ideológiájú, más­más barátokkal és szövetsé­gesekkel rendelkező orszá­gokról lévén szó — meggyő­zően bizonyítják az államok közötti együttműködés lehe­tőségeit és életképességét, — mondotta befejezésül a szov­jet államfő. Ezt követően Pompidou mondott beszédet. Meleg szavakkal méltatta a szovjet—francia kapcso­latokat, elismerően nyi­latkozott a Szovjetunió eredményeiről, megkö­szönte a szíves vendég­látást, majd meghívta a szovjet vezetőket, hogy tegyenek látogatást Fran­ciaországban. Ezt követően a francia ál­lamfő és kísérete a Vnuko- vói repülőtérre hajtatott. A zuhogó eső ellenére az út mentén népes csoportok kí­vántak „jó utat” az elutazó kedves vendégnek. ■ A repülőtéren a francia el­nököt Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és Nyiko­laj Podgornij búcsúztatta. Katonatisztek egy csoportja megtekinti az első fotókat a Varsói Szerződés hat tagálla­mának NDK-ban rendezett „Fegyverbarátság” fedőnevű hadgyakorlatáról. ÉPÍTŐK PÁRTÉRTEKEZLETE UTÁN <3. oldalon) VAN-E TSZ- ARISZTOKRÁCIA? (3. oldalon) LAPUNKRÓL, MAGUNKRÓL (3. oldalon) KOMÉDIA EGY FOTELRÓL (4. oldalon) CICERÓ JELENTKEZIK (4. oldalon) A VÖRÖS MEKONG (5. oldalon) POSTÁNKBÓL (5. oldalon) ÍGY LÁTTÁK TUDÓSÍTÓINK (6. oldalon) Példás fegyelemmel teljesítik feladataikat a magyar katonák. Magyar-jugoszláv gazdasági együttműködés Kocsis Tamás, az MTI tu­dósítója jelenti: Belgrádban, a jugoszláv kormány palotájában kedden aláírták a magyar—jugoszláv Napirenden: Megyénk mezőgazdaságának helyzete és a gazdálkodás kérdései Kedden délelőtt Egerben tanácskozásra gyűltek össze megyénk termelőszövetke­zeteinek elnökei, a mező- gazdasággal kapcsolatban álló vállalatok vezetői, a tár­sadalmi és érdekképviseleti, szervek képviselői. A megjelenteket Holló Endre, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője üdvö­zölte, majd Fekete Győr Endre, a megyei tan ács vb- elnöke tartott vitaindító elő­adást megyénk mezőgazda­ságának helyzetéről, a szö­vetkezeti gazdálkodás idő­szerű kérdéseiről. Vitaindító előadása első részében visszatekintést adott a harmadik ötéves terv korábbi esztendeinek eredményei, majd az idei évről tájékoztatta a megje­lenteket. Kifejtette, hogy a rendkívül kedvezőtlen időjárás végigkísérte az el­múlt hónapokat, s ennek következtében jelentős ki­esések következtek be. Az őszi búza holdanként! ter­mésátlaga például alig ha­ladta meg a tíz mázsát, s ez több mázsával kevesebb a tavalyi átlagnál. Nehezítette a helyzetet az is, hogy a szövetkezetek gépállománya eléggé ela­vult, nem felel meg a kö­vetelményeknek. A nehézsé­gek mellett — hangsúlyozta az előadó — a termelőszö­vetkezetek sem készültek fel minden tekintetben, úgy gondolták, hogy a betakarí­tás hasonló lesz az elmúlt évekéhez, nem számítottak a rendkívül rossz időjárás­ra. Kitért arra is, hogy a ter­melő üzemek még most is sok mindent tehetnek a ki­esések, veszteségek csökken­tésére, mérséklésére. Feltét­lenül szükséges, hogy az őszi érésű növények betaka­rítása szervezetten, gyorsan és a lehető legkisebb vesz­teséggel történjen. Ezek után elmondotta, hogy jelenleg a fő figyel­met a jövő évi kényé? biz­tosítására szükséges fordíta­ni. A szövetkezetek igyekez­zenek, hogy az elmúlt évi­hez hasonló területen a ke­nyérgabona vetőmagja időben és jó minőségben kerüljön a földbe. Szólt arról is, hogy a ta­lajmunkákkal se késleked­jenek tovább a gazdaságok. Az idő rövidségére való tekintettel ne erőltessék a vetőszántást, különösen ne a mélyebb szántásokat. Ott, ahol a talaj állapota és a kisebb mérvű gyomosság le­hetővé teszi — elősorban a jól művelt kapás növények területein —, alkalmazni kell a forgatás nélküli talaj­művelést, mert ezzel nagy­mértékben gyorsítható a munkák üteme. Külön kiemelte, hogy a nehéz körülmények között a szövetkezeti vezetők még inkább támaszkodjanak a tagságra, hiszen az ő mun­kájuk az alap a további fejlődéshez. A vitaindító előadás után hozzászólásokra került ser. gazdasági együttműködési bi­zottság október 12-én és 13- án megtartott 5. ülésszaká­nak jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvet Vályi Pé­ter pénzügyminiszter, a bi­zottság magyar tagozatának elnöke és Nagy Ferenc, a Ju­goszláv Szövetségi Végrehaj­tó Tanács (kormány) tagja, a bizottság jugoszláv tagozatá­nak elnöke látta el kézjegyé­vel. Az ülésszakról közös köz­leményt adtak ki, amely sze­rint a Két szomszédos ország gazdasági kapcsolataiban je­lentős helyet foglalnak el és évről évre bővülnek a ter­melési kooperációk. Egyedül a gépiparban a már létrejött keretmegallapodások és to­vábbi konkrét lehetősége alapján 1971—75. között át­lagosan évi 8—10 millió dol­lár kooperációs forgalom várható, ami megközelítően a 2,5-szerese az 1969. évi, ha­sonló forgalomnak. Az árucsere-forgalom vár­hatóan 10—12 százalékkal meghaladja az előző évit. A határ menti árucsere-forga­lom a vártnál kedvezőbben alakult és eléri a teljes for­galom mintegy 10 százalékát A delegációk eszmecserét folytattak az 1971-től 1975-ig terjedő időszakra szóló hosz- szú lejáratú kereskedelmi megáll ipodásról, amelynek megkötésére irányuló tárgya­lások e' hó második felében kezdődnek meg. A felek ezen az ülésszakon különös figyelmet szenteltek a vízügyi és a tudományos­műszaki együttműködés kér­déseinek. A Dráva hajózha­tóvá tétele, valamint a Du­na—Tisza közén, a határ két oldalán létrehozandó öntözé­si rendszer jelentős előnyö­ket biztosít majd mindkét or­szág népgazdaságának. Vályi Péter és Nagy Fe­renc az ülésszak munkájáról nyilatkozatot adott az MTI belgrádi tudósítójának. — Ha reálisan értékeljük a magyar—jugoszláv gazda­sági együttműködés eddig el­telt időszakát, azt állapíthat­juk meg, hogy állandó ja­vulás, szélesedés és a kap­csolatok elmélyülése követ­kezett be. A legmutatósabb eredmé­nye ennek az együttműkö­désnek egyrészt az ipari kooperáció egyre nagyobb szélesedése, másrészt pedig a külkereskedelmi forgalom növekedése. A forgalom eb­ben az évben — először — meg fogja haladni a 100 millió dolláros volument. — Áttekintettük a mostani időszak feladatait is. Érin­tettünk több nagy jelentősé­gű együttműködési kérdést az energetika, az olajipar, a vegyipar területén, a mező- gazdaságban és a cellulóze- iparban. De foglalkoztunk olyan kérdésekkel is, ame­lyek a lakosságot közvetlenül érintik, mint a turizmus és a szépen kibontakozó kisha- tárforgalom. Nagy Ferenc kijelentette: A ma aláírt jegyzőkönyv tükrözi reális lehetőségein­ket, feltárja a kaput a to­vábbi együttműködés előtt. Közösen megállapítottuk azt is, hogy a jövőben — a köze­li és távolabbi jövőben — a# együttműködést minden kintetben fokozhatja*»

Next

/
Oldalképek
Tartalom