Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-02 / 231. szám

I Ma A citera gyöngyösi művésze a tokiói tv-ben (4. oldalon) Skandináviai útinapió (5. oldalon) Üzen a szerkesztő (5. oldalon) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA e's A MEGYEI TAMACS MAPIliPJA | VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXI. évfolyam, 231. szám ARA 80 FILLER 1970. október 2., péntek Folytatta munkáját az országgyűlés A Minisztertanács elnökének felszólalása Több millió gyászoló kísérte utolsó útján Nasszer elnököt Az országgyűlés csütörtö­kön délelőtt Fock íénőnek, a Minisztertanács elnökének felszólalásával folytitta mun­káját. A miniszterelnök min­denekelőtt azt haigoztatta, hogy hazánkban a politikai helyzet nyugodt, a £rsadalmi élet minden területin a szo­cializmus irányábahaladunk előre, és sikerrel lunkálko- dunk annak teljes felépíté­sén. A tervszerűsé fokozó­dott, s jobb összhag alakult id a termelés és a zükségle- tek között. Széleseik a tár­sadalmi demokrafcmus is, amely az országgjlés elé terjesztett tervjavaatban is kifejeződik. Noha a vezetés ánvonala számottevően eielkedett, azért a tanácsok, i közép­irányító szervek és minisz­tériumok nagyobb lelősség- vállalására van sztség — jelentette ki Fock Jenő —, már csak azért is, mert a be­nyújtott tervjavaslat a társa­dalmi igényeket nem elégíti ki teljes mértékben, hiszen csupán a már ma is reális­nak mutatkozó igényeket tar­talmazhatja, ami nem zárja ki, hogy jobb munkával, jobb vezetéssel, menet közben sor kerüljön egyes célok túltelje­sítésére, vagy bizonyos arányváltoztatásra. Az ötéves terv sajátosságai közé sorolta a miniszterel­nök, hogy csak az állami szintű, fő gazdasági célkitű­zéseket tartalmazza és széles teret enged a gazdasági ve­zetők intézkedéseinek, ágaza­ti és vállalati kérdésekben. Ám, mint már bebizonyoso­dott, a tervszerűség így sem lazul meg, éppen ellenkező­leg, magasabb színvonalra emelkedik. Középponban az életszínvonal­politika Ä miniszterelnöki továb­biakban a most efejezés előtt álló ötéves terjó ered­ményeit vázolta, d ennek során szólt a rendküli ká­rokat okozó árvízre és bel­vizekről, amelyek atalmas anyagi terhet rótta a nép­gazdaságra. Együtt; felhív­ta a mezőgazdaságüzemek vezetőit és dolgozó tegye­nek meg minden eíeszítést az időszerű mezőzdasági munkák elvégzésére Beszélt a minisztelnök a kormány politikai (gazda­sági tevékenységéne közép- pöntjában álló életavonal- politikáról. A harrdik öt­éves terv túlteljesítével, az életszínvonal a teezettet meghaladó mértékb növe­kedett. A következőírvidő- szakban, különösen Ta kí­vánnak nagyobb goat for­dítani, hogy ez a nekedés elsősorban a reálbér emel­kedésében mutatkozz meg. Ehhez magasabb rmelé- kenység, és azzal «hang­ban álló magasabb lagke- reset szükséges. Bejntette, hogy a következő rekben fokozatosan sor két köz­ponti intézkedésekké a bér­arányok országos jíására, a dolgozók egyes kgóriái bérének emelésére, s/ugdí- Jasok, nagycsaládost és a legalacsonyabb jöveenű ré­tegek anyagi helyzetek ja­vítására. A továbbiakban amelé- kenység alakulását mezte, amelyet különös figjmmel kísér a kormányzi Nem egyszerűen a munkátenzi- tásának fokozását ánjuk . — hangsúlyozta a mater- elnök —, bár sok elven, ahol laza a munkatelem, rendezetlenek a nőik, er­re is szükség.van. lem a korszerű technikáhoi mo­dern technológiáhozüksé­ges, lelkiismeretes, }61 szer­vezett munkát. S ez a mun­kásságon és a parasztságon túlmenőén a műszaki értel­miségnek is szól, amely en­nek az ügynek talán legfőbb letéteményese. A miniszterelnöki beszá­moló ezután a gazdasági te­vékenység egyik kulcskérdé­sével, a beruházásokkal fog­lalkozott részletesebben. Is­mertette az építő- és az építőanyagipar gyors fejlesz­tésére elhatározott központi intézkedéseket, valamint azt az elhatározást, hogy az építkezéseket minél kevesebb nagy létesítményre kívánják központosítani. A beruházá­sok elhatározása szorosan összefügg a termelés szerke­zetének átalakítására irányu­ló elgondolásokkal, amelyek hosszú évekre kihatóan ha­tározzák meg a termelés és a fogyasztás jellegét. Ilyen értelemben szólt az energia- ellátásban megindult lényeg­bevágó változtatásokról, az alumínium- valamint a vegyipar gyorsított fejleszté­séről, az utóbbival kapcsola­tos úgynevezett olefin-prog­ramról, a közúti járműgyár­tás szorgalmazásáról, végül a modern számítástechnika be­vezetéséről. Ez utóbbival összefüggésben figyelmet szentelt a szervezés1- és ve­zetéstudomány hazai tenni­valóinak. amelyek között elsőrendű az elektronika al­kalmazása a vezetésben. A negyedik ötéves terv olyan fejlesztési ütemet határoz meg a számítógépek alkal­mazásában, amely mind a gyártásban mind az alkal­mazásban gyors fejlődés' fesz lel Tetővé, s megkövetel' majd a vezetési stílus és módszerek megváltoztatását Hazánk és nemzetközi helyzet Az új ötéves tervljesí- tésének nemzetközi étele­it taglalta ezután ainisz- terelnök Szólt u ST-or :. Ságok ttárvogyeziséneJ i. '”ekvő szerepéről, ezen bt "il a magyar—szer gaz­dasági együttműköd külö­nös jelentőségéről, ngsú- lyozta kereskedelmjrgal- üunk bővítésének fossá* gát a tőkés és a fejlődő or­szágokkal is, amely nemzet­közi-gazdasági együttműkö­dés teljesen megfelel külpo­litikai elveinknek is. j A nemzetközi helyzetet elemezvén jelentős esemény­nek mondotta a miniszterel­nök a Szovjetunió és a Né­met Szövetségi Köztársaság között nemrég aláírt szerző­dést, amelynek kormányunk nagy jelentőséget tulajdonít. Ügy véli, a Német Szövetsé­gi Köztársaság kormányának az európai realitások terén tett lépései megkönnyítik az NSZK viszonyának rendezé­sét minden európai szocialis­ta országgal. Ami bennünket illet — je­lentette ki a miniszterelnök —, üdvözlünk minden javas­latot, amely a Magyar Nép- köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság viszo­nyának javítását szolgálja, s magunk is készítünk ilyen javaslatot Beszámolt ezután a kor­mány elnöke a Varsói Szer­ződés országainak erőfeszíté­seiről, kezdeményezéseiről, az európai biztonság meg­szilárdítására, a változatlan aggodalomra okot adó in­dokínai helyzetről, valamint a közel-keleti konfliktusról. Szólt a szocialista országok, köztük Magyarország erőfe­szítéseiről azért, hogy a vi­lág békéjét fenyegető ag­ressziót politikai eszközök­kel mielőbb megszüntessék. Hangsúlyozta: mindaddig nem lehet biztonságos hely­zet a Közel-Keleten, amíg a Biztonsági Tanács 1967. évi határozatát az összes érde­keltek életbe nem léptetik. Mély megrendüléssel emlé­kezett meg a miniszterelnök Nasszer elnök hirtelen halá- •* Iáról, s annak a bizalmának adott kifejezést, hogy a po­litika, amelynek megvalósí­tásán az egyiptomi államfér­fi oly odaadóan fáradozott, győzelmet arat. A miniszterelnök élénk he­lyesléssel, tetszéssel foga­dott beszámolója után a képviselői hozzászólások so­ra következett. Figyelemre­méltó, hogy a felszólalói: többségét mennyire foglal­koztatja a beruházások kér­dése. Varga Gyula képvise­lő, a Zala megyei pártbi­zottság első titkára, ezzel kapcsolatban síkraszállt a könnyen kapott pénz koráb­ban sajnálatosan elhara­pódzott gyakorlata ellen. Kocsis József, a győri váro­si tanács vb-elnökhelyettese, a beruházásokkal kapcsola­tos tanácsi feladatokról be­szélt, hangoztatva, hogy a tanácsi önállóság hatásos ki­bontakozásának számos fon­tos feltétele van, egyebek között a jobb információ­áramlás, s még kérdéses, hogyan élnek majd a taná­csok ezzel az önállósággal. Kisgergely Lajos Veszprém megyei képviselő, vállalati igazgató, egyebek között a kiemelt, nagyszabású péti nitrogén műtrágyagyár léte­sítésének példáján szemlél­tette a beruházások gyors, hatékony lebonyolításának akadályozóit: a műszaki ter­vek engedélyezésének hosz- szadalmasságát, a szerelőipar elmaradottságát, amelyeket a drága beruházásokhoz ké­jest, viszonlag csekély költ­séggel lehetne változtatni, javítani. KÉPTÁVlRÖNKON ÉRKEZETT: A hadsereg egyik heli­kopterén a Gezireh nevű Nüus-szigetre szállították Nasszer elnök holttestét. Képünk Kairóban készült, mielőtt a koporsót a helikopterre tették. (Telefoto — AP—MTI—Kb.) Tizennyolc állam- és ki­lenc kormányfő az egyipto­mi kormány és közélet veze­tői és több millió gyászoló •kísérte utolsó útjára Nasszer elnököt.. Az egyiptomi hír- ügynökség beszámolója szerint az ezeréves főváros sohasem látott még ilyen drámai napot. Gezira szigetén a forra­dalmi parancsnokság egykori központjában emelték ágyjú­Á beruházások problémái Sajátos szemszögből, de ugyancsak beruházási problémákat vitatott Jedlics- ka Gyula, Nógrád megyei képviselő, pártbizottsági el­ső titkár, amikor vitába szállt Varga Károly, Somogy megyei képviselő előző naa elhangzott javaslatával, hogy az üzemek társuljanak a ta­nácsokkal, diákkollégiumok építésére. Kijelentette, hogy már szinte elsorolni is ne­héz, ki mindenki és hányfé­le célra kért támogatást az tVnU'tn*.t- - •> talpra a nemzeti színű Iodo góba burkolt egyszerű fako­porsót. Miközben Anvav Szadat, ideiglenes elnök, Ali Szabri és a külföldi delegá­ciók vezetői utoljára hajtőt-' tab fejet az elhunyt elnök előtt, a kairói citadellából 21 ágyú 101 lövést adott le. Ez­után a lóvontatású ágyútaip (Folytatás a 2. oldalon.) Csuvas barátaink látogatásai a fővárosban (Munkatársunk 'jelenti Bu­dapestről): Csütörtökön délelőtt, ami­kor a Csuvas ASZSZK-ból érkezett barátságvonat uta­sait újabb városnéző prog­ramra szállították az Eger óta hűségesen kitartó külön­járatú autóbuszok, a kilómé- terszámlálók túllépték a hét­százas számjegyet. Kissé fur­csának találják bizonyára az olvasók, hogy csuvas bará­taink látogatása alkalmával autóbuszainkról és vezetőik­ről írok, de ezt a vendég­ségbe érkezett delegáció tag­jai és vezetői kérésére te­szem. Rendkívül gyorsaknak, kényelmeseknek találták azo- , kát és nagy elismeréssel szóltak a vezetőkről — Ju­hász Lajosról, Dobos Fri­gyesről, Babák Miklósról, Pintér Mártonról, Gulyás Já­nosról, Lines Lászlóról, Tóth Albertról és Tamasi Sándor­ról — akik a csuvas bará­taink számára szokatlan vi­szonyok között, a rendkívül nagy forgalomban is bizton­ságosan irányították a hatal­mas járműveket. A kis kitérő után újabb ér­dekes találkozóról is beszá­molhatok. A budapesti zenei hetek keretében zenei verse­nyen szerepelt egy csuvas vendégművész is. Avaíoiij Ljubimov, aki egyszer már, meghódította a budapesti ze-. neértő közönséget és a zsűri­tagokat. Díjat nyert Európa más nagyvárosaiban is. Ami­kor megtudta, hogy Csebok- „ száriból barátságvonaí érke­zett, a Szabadság Szállóban [elkereste honfitársait. A színházlátogatásról ké­sőn ..hazaérkező” csuvas ba­rátaink egyébként csütörtö­kön már a kora délelőtti órákban újabb programon vettek részt, a delegáció na­gyobb része a Mezőgazdasá­gi Múzeumot kereste fel, má­sik részük pedig a Szépmű­vészeti Múzeumba látogatott Bugár Jánosnc, Gáspár Sándor és Fock Jenő őrs 'ggyfílés tünetében. (Mii foto — yigoszvky FCxCííL ív* V,

Next

/
Oldalképek
Tartalom