Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-11 / 239. szám
ft on ff i'ittHxnnrn készülve A szocializmus a népnek épül SOK8ZOR HANGSÚLYOZZUK, hogy pártunk munkás- politikát folytat. Döntéseiben, elhatározásaiban elsősorban a munkásosztály érdekeiből Indul ki. Nem njond-e ez ellent annak a másik állításnak, hogy minden ami ebben az országban É történik, nemcsak a munkásosztály, hanem az egész nép javát szolgálja. Hiszen a munkásosztály szőkébb kategória, mint maga az egész nép. Pedig ebben semmiféle ellentmondás nincs. A magyar munkásosztály a hatalom kivívása és megszilárdítása ■ után is teljesíti nagyszerű Itorténelmi hivatását — szövetségeseivel összefogva — a szocializmus felépítését. Amint a X. pártkongresszus irányelvei is hangsúlyozzák: „A szocializmus építésében a munkásosztálynak az egész dolgozó nép érdekeit kifejező és szolgáló céljai, forradalmi eszméi válnak valóra.” Tehát a párt és az állam minden tevékenységében a legfontosabb munkásérdek a szocializmus felépítése. A szocializmus viszont — amely magában foglalja mind a gazdasági, mind a társadalmi élet, mind az életszínvonal magas fokát — nemcsak a munkásosztálynak, hanem az egész népnek épül. így válik a munkásérdek valójában az egész nép érdekévé. UGYANÚGY NINCS és nem is lehet szűkén vett „pártérdek” sem. Emlékezetesek még sokak előtt azok a szavak, amelyeket Kádár János elvtárs ezzel kapcsolatban még a VII. pártkongresszuson • mondott, amikor kifejtette, hogy pártunk a „munkásosztály akaratából, a munkásosztály harci céljainak megfelelően kormányozza az országot. De nem uralkodik, hanem szolgálja a népet!” Majd megfogalmazva a kommunisták jellemző tulajdonságait kifejtette, hogy a kommunistának nem keli máinak lennie, mint. a többi ember, nem különös, hanem közösségi embernek kell lennie, mert „a kommunista csak úgy tud boldog lenni, ha minden dolgozó emberrel együtt lesz boldog.” A párt gyakran hivatkozik a kommunistákat, a munkás- osztályt jellemző tulajdonságokra. Sőt. a kongresszusi irányelvek ki is hangsúlyozzék: „A munkásosztály meghatározóan befolyásolja a dolgozók minden rétegét; szemlélete, magatartása, fegyelme kihat az egész társadalomra. E hatás fokozása egész társadalmunk érdeke." A párt tudatos munkáspolt- tikája viszont — amely egybevág az egész társadalom legalapvetőbb érdekeivel — felerősíti, tudatossá teszi azt a hatást, amit a munkásosztály létével, szemléletével, helytállásával, a szocializmus építésében betöltött vezetőszerepével társadalmunkban elfoglal. PERSZE, SOKSZOR beszélünk a szocializmusról, de ritkán meditálunk el afelett, hogy ez valójában mit is jelent a nép számára. Igaz, hogy az Ideológiai és a politikai terminológia pontosan körülhatárolta ennek a szónak valódi értelmét, tartalmát. A«z emberek többsége azonban — különösen az egyszerű emberek, akik a többséget alkotják — valójá- ■ ban így teszik fel a kérdést: mit ad nekem ez a társadalom? Az egyszerű ember számára a számvitel roppant egyszerű, összeveti jobb-e a maga és a családja mai élete, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt volt. Most, kongresz- szusra készülve dicsekvés nélkül megállapíthatjuk, hogy nemcsak az egyes családok, de egész népünk ma jobban él, mint 10, vagy 5 évvel ezelőtt is. A dolgozók tudják, hogy következetesen teljesítjük a szocializmus egyik alapelvét, hogy a termelés emelkedésével arányban szüntelenül javulnia kell a dolgozó tömegek életszínvonalának. Persze egyik évről a másik évre ebben a vonatkozásban nem lehet látványos fordulatokat elérni. De már egy ötéves terv vonatkozásában — például a most befejeződő harmadik ötéves terv folyamán is — határozottnn látszik hol voltunk az életszínvonallal a tervidőszak kezdetén és hova jutottunk el ennek az évnek a végéig. Hová akarunk haladni az elkövetkezendő öt esztendőben? Erre az országgyűlés nemrég befejeződött ülésszakán elfogadott negyedik ötéves tervtörvény világos választ ad. Egyik területen lassabban, máshol gyorsabban, előremegyünfc. Ez a stabilitás és folyamatosság szintén a szocializmussal járó tulajdonság. A dolgozó milliók és az egyes családok maguk is bátran tervezhetnek előre. A magyar népgazdaság fejlődése és a hazai életszínvonal — éppen a kapitalista társa dalom hagyatéka miatt — még ma is elmarad a gazdag államok fejlettségi szintjétől. De biztosak vagyunk abban, hogy a szocializmus építésével, ha nem is hmner —% de történelmileg belátható időn belül — a még meglévő elmaradásunkat is sikerül le- küzden'ink. ÉS MÉG VALAMIT. A szocializmus nem egyszerűen a népnek épül, de egyszerűen nem is valósulhat meg a nép mindennapos alkotó tevékenysége nélkül. Ez is a szocializmus természetéhez tartozik. Rácz Lajos ŐSZI SZÉNÉGETÉS A BÜKKBEN. A Bükk hegység erdőiben elérkezett az őszi szén- égetés ideje. A etá vJa rakott fa közel egy hétig izzik, füstöl, míg jó minőségű faszén lesz belőle. A faszén keresett exportáru, a bükki erdőkből jelentős mennyiséget exportálnak Svédországba. (MTI-foto — Fényes Tamás felvétele) Riszt veszünk az tíz éves fejlesztési program jába a Dr. Molnár Frigyes, a SZÖ- VOSZ elnöke, aki Rév Lajossal, az OKISZ elnökével együtt részt vett a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége központi bizottságának londoni, jubileumi ülésén, útjáról a következőket mondotta az MTI munkatársának: — Hetvenöt éves az SZNSZ, tehát háromnegyed évszázadot tekintettünk át. Az ülés megállapította, hogy a szövetség jól tölti be hivatását. Fellendülésének időszakát éli az egész mozgalom. — Külön öröm számunkra, hogy az SZNSZ központi bizottságának ezen a jubileumi ülésén felvették az SZNSZ tagjai közé az Országos Szövetkezeti Tanácsot. A központi bizottság állásfoglalása a felvétel mellett azt is tükrözi, hogy az SZNSZ-ben ro- konszenvvel kísérik a magyar szövetkezeti mozgalom fejlődését. Ez nemcsak a kb- ülésen tűnt ki, hanem találkozásaink, illetve az SZNSZ tagjainak hazánkban tett látogatásai során is. Különösen a fejlődő országok érdeklődnek az iránt, hogy a felszabadulás után hogyan indultunk el, s hogyan vált népi jellegűvé szövetkezeti mozgalmunk. Felajánlottuk, hogy szívesen bocsátunk szakértőket, szaktanácsadókat az SZNSZ rendelkezésére az ENSZ munkaügyi szervezetén keresztül. Javasoltuk, hogy 1972-ben — vagy ha akkor nem lehetséges, 1973-ban — Budapesten rendezzék az SZNSZ nemzetközi szeminá riumát. Továbbá — a fejlődő országok megsegítése érdekében — javasoltuk, hogy különböző szövetkezeti kls- és középüzemek létesítésében. A konfekcióipar, a bőr- feldolgozó-, kerámia- és faipari tevékenység köréből már készen is áll mintegy 40 ilyen üzemre vonatkozó tervdokumentációnk. Elnöki szemmel: flz idei nehéz év a mezőgazdaságban r Ä rendkívüli Időjárás okozta problémák még mindig nem értek véget, a gond még mindig ott nyugszik a fhezőgazdasági üzemek vállán. A termények jelentős része még betakarításra vár, s a kitavaszodás háromhetes késedelme jelenleg is érezteti hatását. A következő hetekben pedig már a jövő évet kell megalapozni a talaj és vetési munkákkal. A hátralevő feladat mindenképpen nagy szervezettséget és gondos előrelátást kíván a gazdaság vezetői részére. Az idei nehéz, év nagyon sok tanulsággal szolgált már eddig is, elsősorban nekünk, gazdasági vezetőknek. Az a lehetőség, hogy az üzemi döntések többsége az új gazdasági mechanizmusban a gazdaság vezetőire hárul, úgy vélem a legnehezebb évben is kiállta a próbát. A vezető beosztású szakembereket rdost arra kell sarkallnunk, hogy a kedvezőtlen időjárás okozta nehézségekből ki-ki a maga területére vonatkozóan vonja le a tanulságot és a jövőben azt hasznosítsa. Az idei év tovább bizonyította, hogy a termelőszövetkezeti gazdaság nem lehet meg tételesen kidolgozott üzemfejlesztési terv, alapos számításokon nyugvó fejlesztési célkitűzések nélkül Ugyanakkor az éves termelési tervet is sokkal körülte- bttn^bbe# kell elkészíteni. Különös gondot kell fordítani a munkaerőmérleg elkészítésére. Az idei év rácáfolt, hogy tökéletesen tisztában lennénk a munkaerő időbeni és nagy- ságbani felhasználásával. Az alapos számbavétel nélkül a munkaerő optimális felhasználása terén a spontanitás érvényesül. Ez esetenként megbénította a munka megszervezését. A megfelelő ösztönző módszerek elavultsága vagy hiánya az év folyamán sokszor okozott súlyos, gondot. A tagok a háztáji gazdaságok munkáit — sok gazdaságban érthető okokból — előnyben részesítették a közös rovására. Ez további munkatorlódást okozott. Véleményem szerint ez az év olyan tanulsággal Is szolgál, hogy népgazdasági és üzemen belüli vonatkozásban változtatni kell a beru- házáspolitlkán. Ahhoz, hogy fokozottabban betöltsük szerepünket, beruházási igényeinket sokkal jobban, gyorsabban kellene kielégíteni. A növekvő termelői érák megteremtették a termelési érdekeltséget és a vállalat- szerű gazdálkodás pénzügyi alapjait. Megélénkült a beruházási kedv, de feltétlenül kedvezőbb körülményeket kellene teremteni a beruházásokhoz. Termelőszövetkezetünkben például 80 százalékos a gépesítettség. Felmerül a kérdés, hogy az ilyen hiányosan felszerelt üzemek mit kezdjenek ilyen évvel, mint az idei volt. A mező- gazdasági üzemek vezetői azt látják, hogy iparunk nem használja ki megfelelően azt a piaci lehetőséget, ami a mezőgazdasági üzemekben rejlik. Pedig véleményem szerint — bármilyen furcsán hangzik — az, hogy mennyire boldogulunk, hogy milyen olcsón, vagy drágán termelünk, az nagyrészt az ipari üzemekben dől el. Ezt bizonyítja, hogy a mi gazdaságunk termelési költségeinek anyagi ráfordításaiból töbtí mint 50 százaléka ipari eredetű. Ugyanakkor az importgépek esetében nincs biztosítva az alkatrész-ellátás. A termelőszövetkezetek vezetői tudják, hogy a nép- gazdasági terv évről évre meghatározza a mezőgazdasággal szemben támasztott követelményeket. Nem tudunk a jövőben maradéktalanul eleget tenni ezen követelményeknek, ha kézzelfoghatóan nem javul a gépellátás színvonala, ha nem növelik a választékot, egyszer, s mindenkorra nem szűnik meg az alkatrész-ellátás súlyos . problémája. Egyúttal üzemen balul is sokkal megalapozottabbá Kell termünk a beruházási döntést. A mezőgazdasági beruházások végül’ 'is központi célt szolgálnak, ahhoz népgazdasági érdekek fűződnek. Mindenki érdeke, hogy a mezőgazdaság korszerű eszközökkel való ellálása meggyorsuljon, s ezáltal ak eredmények gyorsabban nőjenek. Ez senki számára sem lehet közömbös. Az év hátralevő idejében sok még a tennivaló. Nagyon fontos, hogy a jövő év sikerei érdekében minden lehetőséget kihasználjunk Különösen a gépek jó kihasználása és a gépesítés fokozása, a kemdzálás kiterjesztése terén vannak kihasználható tartalékaink minden gazdaságban. Helytelen nézetnek tartom, hogy az idei év nehézségeit meg osszuk a jövő év terhére. Fontosnak tartom, hogy már most. a tagsággal való tanácskozásokon őszintén nyíltan beszéljünk az egész évben végig kisért nehézségekről, kiesésekről. Fel kell tárnunk, hol követettel hibát a vezetés ég mikor tehetett volna többet a tagság. Végül is mindnyájunknak szolgáljon tanulságul ez az év, hogy távolabbra néz ve közösen, felelősséggel gondoljunk a jövőre. Varga Zoltán, az ostoros: Kossuth Mg. Tsz Lapunkról, magunkról Talán meglepően néznek fel lapunkból régi, kedves olvasóink, hogy most e hasábokon — más fontos országos, vagy megyei Írást kiszorítva — lapunkról, magútól szólunk, Való igaz, rendhagyó ez az „eljárásunk”, de megértenek bennünket, ha megismerik szándékunkat. -Ma és a Jövő hét minden nádján Ugyanis nemcsak majd 23 ezer előfizetőnkhöz kopogtat be lapunkkal a postás, hanem több ezer olyan családhoz is, akik nem ismerik, nem olvassák rendszeresen ■ a Népújságot, a megyei pártbizottság, a megyei tanács lapját. Nem titkoljuk szándékunk célját sem: azt szerelnénk, ha mutatványszámaink megnyernék „olvasó jelöltjeink” tetszését, hogy rendszeres olvasóvá, előfizetővé váljanak lapunknak. Az elmúlt két évtizedben szép és jelentős utat tett meg lapunk, a Népújság. 1949. áprilisában jelent meg először a megyei pártbizottság lapjaként, — heti két alkalommal, négy oldalon 1 és nagyon szerény külsővel. 1958. februárjától — hétfő kivételével — -mindennap eljutunk az olvasóhoz, az utóbbi egy évben hétköznap nyolc, vasárnap 12 oldalon. Régi — két évtizedes olvasóink ia bizonyára ölömmel értesülnek róla, hogy a Népújság népszerűsége egyre növekszik. Bizonyítja ezt elsősorban olVasót.áborunk növekedése, a véleménykutatásainkra adott válaszok, s nem utolsósorban az a több ezer levélben.- szóban, telefonon és személyes találkozásainkkor elhangzott vélemény, ami lapumból elhangzik. Az elmúlt tíz évben megduplázódott olvasóink száma, a legutóbbi megyei pártértekezlet óta majd hétezer előfizetővel gyarapodott a Népújság előfizetőinek tábora. A megyei párt-végrehajtóbizottság és mi magunk, a szerkesztőség mégsem elégedett ezekkel az eredményekkel. Megyénk az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra és az élet számos más területét tekintve az ország első megyéi között halad és ez magéban hordja annak a lehetőségét is, hogy a megyei lap olvasottságát, példányszámát tekintve is előbbre lépjünk és felzárkózzunk az élet más területén elért eredményeinkhez. Talán hihetetlennek hangzik, de sajnos igaz: megyénk családjainak majd ötven százalékában nem olvasnak újságot, nem jut el nyomtatásban a párt szava. Történik mindez olyan időszakban, amikor a tudomány és a technikai forradalom korát éljük, amikor példa nélküli események sora történik a világban, az országban és megyénkben is. Mi, akik a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapját írjuk, szerkesztjük, azt valljuk: számunkra nem közömbös, hogy lapunkon keresztül hány emberrel, családdal tartunk rendszeres kapcsolatot a lapon keresztül, hogy hány emberrel ismertetjük meg lakóterületét, munkahelyét, hogy még erősebb szálak kössék ahhoz a vidékhez, ahhoz a megyéhez, ahol született, él, dolgozik, alkot. Különösen nagy jelentősége van ennek a tájékozódásnak napjainkban, amikor a helyi szervek önállóbban cselekedhetnek, egyre nagyobb szavunk van az adott terület Irányításában, jövőjének meghatározásában. Ebbő! következik, hogy megyei lapunknak lobban kell tájékozódnia és tájékoztatnia, figyelembe kell vennünk a lakosság észrevételeit. felhasználni a lapon keresztül javaslatainkat a döntések kidolgozásában és természetesen a feladatok végrehajtására való mozgósításban. Tevékenységünk célja volt eddig is és célja marad a jövőben is a megye lakóinak gyors és egyre színvonalasabb, sokrétűbb tájékoztatása. Mindehhez megyénk életéből merítjük a példát, akkor is, amikor a jót, az élen 'járót népszerűsítjük, dicsérjük és akkor is, amikor a gondokra, a hiányosságokra, a további tennivalókra hívjuk fel a figyelmét. Amikor most újabb olvasó, előfizető megszerzéséről van szó. számunkra ez azt is jelenti, hogy újabb és újabb észrevételekre, közérdekű javaslatokra számítunk, mert tudjuk: a több szem többet lát, a több toll alkalmasabb arra, hogy eljuttassa hozzánk és rajtunk keresztül a megye és az ország fórumaihoz mindazt, amit a munkahely meg a lakóhely, a kö- . zösség, az ország fejlődése érdekében fontosnak lát a Kedves olvasó elmondani, javasolni, észrevételezni. Számunkra mindig fontos volt az olvasó véleménye a megye, az ország és lapunk dolgairól, a párt politikájának a szellemében munkálkodva akarjuk szolgálni ezúton is a szocialista demokrácia szélesítését. Ajtónk mindig nyitva áll olvasóink, előfizetőink előtt; észrevételeiket, javaslataikat mindig szívesen fogadjuk. Kedves Olvasójelöltünk! Fogadja jósZivvel mutatványszámunkat, olvassa érdeklődéssel írásainkat. Reméljük lapunk megnyeri tetszését és előfizetőjévé, rendszeres olvasójává válik a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapjának, a Népújságnak. 1970. október ll.> vasárnap
