Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-08 / 236. szám

Kincses Ábasár forintjai *?!»! KÉT VILÁG, KÉT GLNEKÁCtó (MTI foto — Szebellédy Géza felv. — KS) Irodalmi titkok Homérosz szülőhelyének dicső rangjáért hét város versengett. Shakespeare esetében pedig az váltott ki hosszas vitát, hogy drámáit 6 írta-e, vagy korának egy nagyon művelt, nagyon elő­kelő személyisége. Traven már régen világhírű regény­író volt,' amikor olvasóinak, sok százezres tábora nem is sejthette, Iki rejtőzik az ál­név mögött. Ez az irodalmi titok néhány éve tisztázó­dott, de valószínűleg soha nem tudjuik meg Villonról, hogy miikor, hol és hogyan halt meg. A magyar irodalomtörté­re! sem nélkülözi az elgon­dolkoztató kérdőjeleket. Anonymusról, Béla király névtelen jegyzőjéről ifjabb Horváth Janos' és Sólyom Károly 1966-ban publikált anyagai alapján tudni vél­tük, hogy Péter egykori esz­tergomi préposttal, nem pe­dig Péterrel, a valaha élt győri püspökkel azonos. Legújabban azonban Győrf- fy György figyelemre méltó érveket hozott fel a Hor­váth—Sólyom féle változat ellen. Ilosvat Selymes Péter életrajzán is jókora lyukak tatonganak. Azt tudjuk, hogy benne ugyanazt a váü- dój-énekest tisztelhetjük, akit Petrus de Ida néven is szá­mon tartanak a feljegyzések. Az első életrajzi adatai azonban nem születésére, hanem már csak tanítósko­dására vonatkoznak. 1514. körül Nagyidán, majd Szat- máron tanított. 1570-ben a Szilágyságban bukkan fel. Az utolsó adat: 1574-ben Debrecenben adták ki az Híres neves Toldi Miklós­nak jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való his­tóriát. s valószínű, hogy ez- ielőtt ő maga is Debrecen­ben élt. Ez minden ... Irodalmunk újabb nagy­jai közül többnek a szüle­tési adatai nem ..stimmel­nek” egészen. ’ismeretes, hogy Móricz Zsigmond hojz- szú éveken keresztül júrtius 29-én, Péter Pálkor ünne­pelte születése napját. Az anyakönyv viszont július 2- áról kelt. Ha pedig meg- ’néz/ük áz 1910-ben saját űleg írt, rövid életrajzát, .'gha Kálmán Arcok és ■ Uomások című sorozatban m-gjelent Móricz-moncgrá- fiájában, ott a mester egy r.rmadik dátumot, június '• át ad meg. Vargha Kál­mán kérdésünkre a Péter Pálhoz való ragaszkodást azzal magyarázza, hogy Mó­ricz érzelmi okokból és csa­ládi hagyományokat követe ve tette át születése napját a magyar aratás kezdetének ünnepére; ez a nap illett az ó egyéniségéhez, írói karak­teréhez. Azt az egyéves el­térést, amellyel Szomory Dezső ..fiatalította” magát a tényleges életkorához ké­pest, Vargha Kálmán annak véli betudni, hogy ez is összefügghet a katonai szol­gálat elkerülésével. (Ismere­tes ugyanis Szomory 16 évig élt külföldön, hogy ne kell­jen katonáskodnia). Dialógusok — Sikere volt a ' re­gényeivel. — Rendkívülit ■ Fél évvel ezelőtt két köny­vet küldtem, be a kia­dónak, tegnap négyet kaptam vissza. ★ — Igazgató úr, a fele­ségem éppen most hí­vott fel. Bejön a város­ba, hogy ruhát vásárol­jon, és szeretné, ha én is jelen volnék. Eltávoz­hatok egy órára? — Nem, erről szó sem lehet! • — Hálás köszönet igazgató úr. Kihalt a falu már kora délelőtt. Kószálok a négy­ezer lakosú község utcáin. Mindenütt szemet gyönyör­ködtető, villáknak is beillő családi házak. Az emelete­ken napfényes szobák sora. A földszinteken garázsok. Akár egy üdülőtelep. Csak- azértis ódon házak után ku­tatok, a népi múlt, a jelleg­zetes helyi építkezés nyomait keresem, mindinkább fogyó reménnyel. Aztán' végre sikerül. Az egyik mellékutca sarkán ta­karos' sárgára meszelt, mini­ablakos házikó, öreg falaira — akár egy romantikus fest­ményen szobás — gesztenye­ágak hajlanak. Egy faluban — mégha az négyezer lakosú is — az ide­gen szemlélődő nem maradhat inkognitóban, néhán forduló után felfedezik érdeklődő te­kintetét. Negyven körüli asz- szonytól kérek útbaigazítást. Válasza meglep: — Ne keressen régi háza­kat.' Ez műemlék lesz. Még kettő van, azokat is hamaro­san bontják. Mintha ráérezne a követ­kező kérdésre: — Jó tíz- éve kezdődött. Azóta kö^el 500 új ház épült. Ami régi volt, azt tatarozták> átalakították. Gépkocsik suhannak el mellettünk. > • — Honnan ez a sok pénz? Büszkeség, villan tekinteté­ben: — Szorgalmas, munkás nép ám az abasári. Nem szület­tünk tétlenségre. Innen a fo­rintok. o o o o • Villák. Legtöbbjük .100 ezernél is többet érc ötszáz­nál több gépkocsi. Horribilis összefű betétkönyvek ráadás­ként. 700 tévé. Mosógép majd minden háznál. A por­szívó sem hiányzik sehon­nan. Jómód. Abasá.r a megye egyik leggazdagabb községe. A titok nyitja? A szőlő? Más községekben is művelik, szin­tén szorgalommal, mégsem hoz ennyit a konyhára. Itt a határ is szűk. A 3600 holdból csak 1400-on otthonos a sző­lő. Igaz. a termelőszövetke­zet jól gazdálkodik évek óta. Nem egyszer húszezer forint fölé ugrott az egy főre eső évi kereset Ehhez még a háztájiból takarított forin­tok. Hivatalos becslés sze­rint tízezer körül Közel har­mincezer forintból még nem futja villára, kocsira, mo­dern lakberendezésre, gépesí­tett háztartásra, negyvenezer forintos lakodalomra. me­lyek híre megyehatáron túl­ra is eljut. Tóth László tanácselnököt kérdezem, a termelőszövet­kezet elnökével, beszélgetek. Formálódik az összkép. O O O O Valaha urasági cselédek vol­tak az abasáriak. Akinek szőleje volt, arcnak se sike­rült sokra gyarapítani. Két- három hold már helyi „nagy­birtoknak” számított. Csak­hogy senki sem adta fel. az igyekvés, a szorgalom sar­kallta mindannyiukat. Szük­ség esetén ügyeskedtek. Do­hányt csempésztek a nem messzi Csehszlovákiába. He­gyek között vezettek a titkos utak. De gyűlt a pénz. Elére rakták, féltve vigyáztak rá. Űjabb holdakról álmodtak. Konokul hittek a szőlőben. Negyvenöt, után hozta is a forintot az oltványozás. Ma egy jó háztáji meg az olt­ványok meghozzák az évi nyolcvanezret is. Ennek per­sze ára van. Szorgalom, mun- , ka, igyekvés, hajnaltól késő estig. A vasárnapok se min­dig szabadok. Indul a kocsi­karaván, le az Alföldre olt­vánnyal, borral, megrakodva. Gyűlnek a forintok... oooo Megalakult a • termelőszö­vetkezet. Ennek épp évtize­de. Az új életstílus szemlélet- változást idézett elő. Az• em­berek városra kacsingatlak. Igényeiket a korhoz mérték. Áldoztak otthonukra. Év ről évre nőttek a villák, gyara­podtak a személygépkocsii:. Házak ajtaján kopogtatok. Érdekel, hogy élnek Jóm 'ú Abasá" polgárai. Mire köl­tik forintjaikat. Kora délután. Vili? ?z egyik mellékutcában. A 1. í- zíasszony fogad. Forintokról nem könnyű beszelni. — Megvan mindé ni; .•Ír- Tévé. rádió, új bútorok a szobákban.-f Hányán keresnek? — A gyerek a váróé n, ml meg itt a termelőszövet­kezetben. — Betétkönyv? — Van... — Szórakozás? — Televízió, rádió és az újságok. Ha a tsz szervez színházlátogatást, akkor el­megyünk. — Két kultúrotthon van a községben. Járnak va rendez­vényekre? — Inkább a fiatalok. Késő este az ember már fáradt, legszívesebben tévé mellett, családi körben szórakozik. — Utazás, külföldi kiruc­canás? — Kocsival. Erre, ha rit­kán is, de szívesen áldo­zunk. — Takarékosság? — Nem vonunk meg ma­gunktól semmit, a pénznek mégsem lépünk a nyakára. — Könyvek ? / — A községi könyvtárból. Jókai, Mikszáth. Szilvási. No meg. amit a gyerekek aján­lanak. OOOO A zenés bisztró, vendégek­re vár. Kevesen járnak. Azok is főként. átutazók. Mértéktartóak a?1 abasáriak. Legfeljebb a fiatalok láto­gatják, azok is este, munka, után. Ilyenkor benépesül a község... Pécsi István Ujj I f ff 111 f D*9. október 8., csütörtök 18. ■ Abban a zűrzavarban, amely Pearl Harbourban uralkodott aznap reggel, ez a két ember úgy látszik nem veszítette el a fejét. Miköz­ben a parancsnokságukra siettek, hogy megtudják, mit .tehetnek, látták a fényvilla­násokat a padlásszoba abla­kából. Mint öreg kémelhárí­tó rókák, gyorsan rájöttek, hogy ez valamiféle jeladás, és feltétlenül összefüggésben van a támadással. Gyors el­határozás : utánanéznek a do­lognak. Útközben még egy társukkal találkoztak, őt is magukkal vitték. Amikor megérkeztek a kis házba, amelyet Kühnék hét­végi pihenőnek használtak, Frau Kühnt a nappali szobá­ban lepték meg, amint ép­pen 13 éves fiát. Hansot pró­bálta megnyugtatni, hogy ne féljen a bőm baromban ásók­tól. Egyikük az anyát és fiát vette őrizetbe, a másik kettő pedig gyorsan felment a pad- lSsszöbába. Az apát és lányát még „munka’’ közben érték tettén. ( Foglyaikkal együtt maguk­kal vitték a becsomagolt tás­kákat is, amelyék készen áll­tak az előszobában.. De ami­kor a parancsnokságon ki­nyitották őket, csak pénzt ta­láltak bennük, abból viszont nagyon sokat, köztük japán bankjegykötegeket is. Ez a véletlen hozta, hogy Kühnék nem tudtak elmene­külni. Ugyanis három japán tengeralattjárónak sikerült áthatolnia a kikötő védelmi berendezésein, s közülük az egyik éppen azért jött, hogy felvegye Okoiro Okudot, va­lamint Yamamotól és Kühné- ket. Hogyan kerültek ide Küh­nék, hogy a japánoknak kém­kedjenek? Korábban már szó volt a honolului Kühn-féle szalonról, amelyet Ruth Kühn vezetett. Bemard Julius Otto Kühn tizennyolc éves korában be­lépett a Német Császári Ten­gerészeihez, és -egy cirkálón teljesített szolgálatot. 1915- ben az angolok elsüllyesztet­ték hajóját, őt felvették, és hadifogolyként. Angliába szál­lították. Hogy elüsse az unal­mas órákat, amelyeket a ha­difogság biztosított számára, elkezdett angolul tanulni és - ebben kiváló eredményeket ért el. A fegyverszünet után visszatért Németországba, s mivel nem volt foglalkozása, elhatározta, hogy orvostan­hallgató lesz. Mint annyi más német fiatal a húszas évek­ben. ő sem tudta folytatni .foglalkozását, egyre1 nehe­zebb lett a számára a meg­élhetés, s ez elkeserítette. Amikor" a nácik elözönlötték a német városokat, megígér­ték, hogy a weimari Német­ország szörnyű életkörülmé­nyeit a nemzetiszocialisták megváltoztatják. Dr. Kühn szívesen hallgatta szavaikat, s később lelkesen követte a ^ nácikat _ , _ jfc’Á'. ___' M egismerkedett és szemé­lyes barátságot kötött Hein­rich Himmlerrel, a későbbi hóhérral, aki állást Szerzett neki a Gestapónál. Nem va­lami .fényes, még csak nem is jövedelmező állás volt ez, de értésére adták, hogy csu­pán ugródeszka számára a kiszemelt pozíció felé: az egyik német város rendőrfő­nöke lesz. Himmlerről köz­ismert volt, hogy barátainak tett korábbi ígéreteit megtar­totta. Kühnnel mégsem ez történt. 1935. augusztus 15- én dr. Kühn feleségével és két gyermekével, a 18 éves Ruthtai és a hatéves Hans- zal, partra lépett a Hawaii­szigeteken. Erinek a különös, távoli költözködésnek az oka tulajdonképpen Ruth voít. Kühnéknek volt még egy fiuk, Leopold, aki dr. Jo­seph Goebbels, a náci propa­ganda- és tájékoztatásügyi miniszter magántitkáraként tevékenykedett. 1935 elején történt, hogy Leopold főnöke, a kis tuskó lábú doktor, es­télyt rendezett a miniszté­rium személyzete számára. Mivel Leopold Kühnnek nem volt menyasszonya, de még barátnője sem, partneréül húgát, Ruthot vittp magával. Ruth rendkívül szép lány volt, látszott rajta a bim- bódzó érettség frissesége, ' romlatlansága. Dr. Kühn szi­gorú erkölcsi törvények sze­rint nevelte fiát és lányát. Egészen a minisztériumi es- jtélyig Ruthnak határozóit szándéka volt, hogy érintet­lenül megy férjhez ... Már javában tartott az es­tély, amikor Leopold odave­zette húgát a nyomorék Goebbeíshez, aki mélyen meghajolt. Mintha valamivel tovább tartotta Volna a lány kezét a kezében, mint az egyébként szokásos a bemu­tatkozásnál ... Ruth azonban túlságosan tapasztalatlan volt, hogy megértse a jelet. Legalább is még akkor. S bár a kifejezetten csúnya, nyomorék, szinte törpeszerű Goebbels visszataszító volt, Ruth nem, mondhatott ellent, amikor rendkívül behízelgő hangon táncra kérte a kis gnóm. A feljegyzések szerint Goebbels, tuskó lába ellené­re is, igen jól táncolt. Bizal­mas együttlétoen, karjával a lány derekán, a hatalmának csúcsán levő Goebbels felte­hetően hatott a fiatal lány­ra. , Goebbels köztudottan ké- jenc volt. Márpedig a kéjenc számára a pzűzesség jelenti az egyik legnagyobb szexuá­lis vonzóerőt. . Ruthnak nem sok esélye lehetett egy Goebbelsszel szembeni hadakozásra: már akkoriban is mint morális kötelességet hirdették a ná­cik, hogy mindenkinek alá kell vetnie magát a führer akaratának, vagy annak, aki a führer akaratát képviseli. S Ruth azok közé tartozott, akik hajlandók voltak felál­dozni magukat a tisztaság, ol­tárán. ha a führer legbizal­masabb barátjáról volt szó. Néhány nap múlva Ruth Kühn az idétlen törpe szere­tője lett. Persze, nem tudta, hogy csak egyike a nagy ha­talmú tájékoztatásügyi mi­niszter sok-sok szerelmi ál­dozatának: Goebbels letépte ezeket a nőket, amikor meg­kívánta — és eldobta, ami­kor már úgy érezte, hogy unalmasak. Ráadásul a náci vezér nem is vpíí elég titok­tartó ahhoz, hogy kiterjedt szerelmi ügyeinek részletei ne kerüljenek nyilvánosság­ra. Szerelmi ügyein mulatott mindenki, a führertől egé­szen a kabinet magántitká­ráig. Bizonyára tudott- ezek­ről Goebbelsné is, de úgy látszik, hogy az a különös varázs, a pozíció, a rang, amely elbűvölte a nácikat, őt is hatalmába kerítette, mert sohasem okozott férjének ez­zel kapcsolatban kellemet­lenséget, és végül A 945-ben, a -háború utolsó napjaiban is megelégedett azzal, hogy fér­je kezéből vegye át a mérget saját maga es gyerekei szá­mára ... Hogy egészen pontosan mi történt Ruth Kühn esetében, az később sem derült ki —, bár Ruth ma is él Németor­szágban, Tény, hogy Goeb­bels hirtelen eldobta magától a lányt és úgy határozott, hogy hagyja el Németorszá­got. A berlini egyetem geopoli­tikai intézetépek vezetője, bi­zonyos Haushoffer tábornok fia, Goebbels legbensőbb ba­rátai közé tartozott. A tá­bornok legtöbb diákja, Rib- bentrop külügyi kémszolgá­latának lett a tagja. Haus­hoffer már 1914 óta szoros kapcsolatot tartott fenn a japán kémszervezettel és a sors úgy hozta, hogy ponto­san akkor, amikor Goebbels szakított Ruthtai, a japánok arra kérték, legyen segítsé­gükre abban, hogy kémszer­vezetük számára európaiakat állíthassanak szolgálatba. Ugyanis az egyik legnagyobb nehézség, amellyel a japán kémeknek mindig meg kel­lett küzdeniük, színük és fa­ji jellegzetességük volt, amely mindenütt feltűnővé tette őket, ha kiléptek országúit területéről. T“ö!-ytarJ#H I Sólyom—Szabó:

Next

/
Oldalképek
Tartalom