Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
P $ >4 3 j *>s > N g N O s .3 x o I a B fi 3 *9 H e~ N o s 3 «N s s a i a < Sxep magyar komédia Vadkanvadászat. Buja zölu tájakon vágtató lovak. Vad szórakozás Fortya. A török váratlanul támad. Szenvedélyes ölelések. Mámoros szerelmek. Vad mulatozások. Ez Bálint élete» Banovich Tamás színes magyar filmje se nem történelmi, se nem életrajzfilm. bár Bálint a főhős alakját Balassiról mintázta. A film inkább színes freskó egy korról, egy érdekes emberről. A Bálintot megszemélyesítő Sztankay István mellett három gyönyörű nő játssza a főszerepeket. A lengyel Beata Tyszkiewicz, a romániai Széles Anna és a magyar Gyöngyössy Katalin. A rendező maga így nyilatkozik filmjéről: „Két évig készültem a filmre. Végigjártam azokat a helyeket, amelyeken Balassi megfordult. Több száz periratot néztem át, amelyek Balassi pereiről készültek és általuk sajátos módon tárult fel előttem egy kot, rendkívül bonyolult emberi és hatalmi viszonyaival. Betekinthettem egy ember életének elképesztően szövevényes, személyes és társadalmi kapcsolataiba. Balassiról mindenkinek van valamilyen' élménye. Alakja, költészete más és másképpen vonzza a férfiakat és a nőket ■4 Mészöly Miklós kisregényéből írta és rendezte Gaál István. Főszereplők: Ivan Andonov, Bánffy György, Meszléri Judit. A film története néhány szűkszavú mondatban elbeszélhető lenne. Gondolati magva és a vizuális élmény amit nyújt, a történetnél sokkal többet mond. A természet és az ember kapcsolata az egészséges társadalomtól idegen emberi magatartás, a cél és az eszközök viszonya és sok más kérdés fogalmazódik meg a műben. Ez a rendező első színes filmje, s nagyon szépek Ragályi Elemér felvételei. A cannes-i bemutató után, ahol a film elnyerte a zsűri kü- löndíját, a különböző lapok kritikusai így nyilatkoztak, „A fesztivál legjobb filmje eddig a magyar Gaál István Magasiskolája volt... Klasszikus őszínteségű elbeszélő módjával felér egy Bunuel- vagy Bresson-művel; olyan mint egy nagyszerű művészmutatvány...” (The Financial Times.) „Szívesen fogadjuk Gaál tanítását, amelyet a Magasiskolában nyújt nekünk, mert szerény, és hangoskodás, har- sonázás nélkül meggyőző.” (II Giorno) Windriver City 1896. Az indián rezervátum területén gazdag olajforrásra bukkannak. Allison úr, a Wyoming Oil Company ügyvezetője megjelenik a városban, s a „folyékony arany” szagára nemsokára gyülekezni kezdenek a legkülönbözőbb kalandorok. Színes magyarul beszélő NDK kalandfílm. A ,Nagy Medve fiai”, a ,Vadölő”, a „Sólyom nvomában” és a „Fehér farkasok” után ez az ötödik indiánfilm, amelyet Gojko Mitic főszereplésével forgattak. A történet kalandos motívumai a váratlan fordulatok, az események és izgalmak most sem hiányoznak. A film rendezője: Konrad Petzold, sikeresen választotta meg a kalandhistóriában előforduló szimpatikus és ellenszenves hősök táborát. A főszereplők között lengyel, magyar szovjet, jugoszláv színészei 4j is játszanak. ItÜ. akiokee & arambs>i Jüai JÖN! JÖNl^NU vemberiéin! Jön! Jw,! jü*,; J. • AiálfjllJ * M ' * ,.! !>v. IVEKBEN! JÖN! JÖN! JÖN] NO V EMBERBEN i JjjMj HgiIceIos
