Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-27 / 252. szám
\ KOSSUTH 8.20 Könnyűzene 8.36 Harsan a kürtszó! 9.11 Flotow; Márta. 4 felvonásos opera 11.15 Szempontok a házassághoz. Hangjáték 11.40 Beethoven: cisz-moll szonáta 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól 13.44 Törvénykönyv 14.04 Kóruswódíum 14.16 A tenger ördögei. IV. 14.28 Rádiójáték gyermekeknek 15.10 Népdalok 13.25 Eádióiskola 16.05 Válaszolunk hallgatóinknak 16.15 Brahms: f-moll szonáta 16.39 Termőre fordulóban 16.49 Filmzene 17.20 Sztravirszkij: Tűzmadár — szvit 17.44 Riport 18.00 Könnyűzenei híradó 18.30 A Szabó család 19.28 Népzenei Magazin 20.08 Nyekraszov: Ki él boldogan Oroszországban. Rádióváltozat 20.59 A Stúdió 11 Kubában 22.14 Szerelemfoltozó. Szatíra rádióra 23.03 Századunk zenéjéből 0.10 Nóták PETŐFI 8.05 Barokk muzsika 9.00 Nót£k 9.45 Fúvószene 11.45 Folyók, tavak, halászok 12.00 Zenekari hangverseny 13.03 Áriák Tí.00 Randevú — kettőtől — hatig ... 18.10 Fiatalok hullámhosszán 19.03 Holnap közvetítjük 19.35 Hangversenyközvetítés 21.20 Szatirikus műsor 22.15 Verbunkosok 22.52 Kamarazene 23.15 A cigányprímás. Részletek MAGYAR 8.05 rrv 17.53 Hírek 16.00 Torna-vb 18.00 Látogatás Solohovnál. (Kisfilm) 18 30 Riportműsor 19.15 Esti mese 19.30 Tv-hír adó 20.00 Kék fény . . 21.00 A MALÉV stewardess- vetélkedőjének döntőjéről 22.05 Tv-híradó 22.15 Torna-vb POZSONYI 9.30 Naplemente elő« 16.00 Torna-vb 19.00 és 22.50 Tv-híradó 20.30 ESti dalok. (Kubai táncegyüttesről) 21.05 Torna-vb Fifn* 1 EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Délután fél 4, háromnegyed 6 és este 8 órakor Szerelmesfilm Színes, magyar filnU EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Délután fél 6 és este fél 8 órakor Bye, bye, Barbara! GYÖNGYÖSI PUSKIN: Neretvai csata l—II. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Filmklub HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Csak a halott válaszolhat HATVANI KOSSUTH: Mérnök veszélyes küldetésben HEVES: Vörös berkenye 1 FÜZESABONY: Matrózszerelem ipmEi ÜBYELET Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óárig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27). Hogy kerül a csizma az asztalra? Avagy az egri Kazamata Borozó Étterem. .. Bemutatkozik: a Tanácsakadémia Az idegenforgalomnak, no meg a városukat szerető egrieknek igaz örömére egyre rohamosabban készül a bazilika mellett, a kétségtelenül igen jelentékeny feladatra számító és vállalkozó új vendéglátóipari egység — a hajdani XVIII. századi pincék helyén. Az azonban már bizonyára kevés, sőt nagyon kevés ember arcára s szivébe csal örömet, hogy az új létesítmény gazdája: a Heves megyei Vendóglátóiipari Vállalat éppen a közelmúltban lezajlott tárgyalásai nyomán a Kazamata Borozó Étterem nevet adta Eger új vendéglátóipari büszkeségének. E semmiképpen sem lényegtelen kérdéssel foglalkozók valószínűleg mielőtt a vitathatatlan szerencsétlennek mondható döntésüket meghozták, elfelejtették felütni a lexinkont, hogy valójában mit is jelent a „kazamata’’ kifejezés. így hát ezt a mulasztást most mi vagyunk kénytelenek pótolni, hogy honnan is vette a Kazamata Borozó Étterem az elnevezést. A lexikonok egyik klasszikusa: a Pallas Nagy Lexikon 10. kötete így határozza meg a kazamaták értelmét: „Bombamentessé befödött helyiség várakban, melyek részint raktárakul, részint pedig lakásokul és lövőrésekkel ellátva ágyúknak, mozsaraknak meg lövészeknek harcra való felállítására használtatnak”. De a legújabb líiagyar lexikontól sem várhatnak a Heves megyed Vendéglátóipari Vállalat emberei különb definíciót: „Erődítések, bombamentes helyiségek, föld alatti börtön”. A névadók kétségtelenül abbéd az elvből indultak ki, hogy üzleti hírverésük vitorlájába fogják az egri vár kazamatáinak ország-világ előtt közismert hírét-nevét és főleg vonzó varázsát. Azonban tévedtek, nagyot tévedtek. Megértés Egy ilapon egy fiatal, velencei lány jelentkezik Sophia Lorennél, szobalánynak. Nagyon izgatott. — Ö, asszonyom — mondja. — Nem tudom, vajon ... Azt hiszem, hogy .. .Ha úgy gondolja... Nem vagyok biztos benne ... Sophia mosolyogva szakítja félbe: Kérem, tegye meg nekem azt a szívességet, hogy pár hónapos próbaidőt engedélyez nekem! Erre a névadásra minden jog és lehetőség csak akkor nyílott volna, ha a kérdéses borozó-étterem az egri vár egy ilyen hajdan volt kazamatájában működne. Vagy — talán? — legalábbis annak valahol a közvetlen közelében, így azonban messze a vártól, egy napjainkban épített modern, minden igényt kielégítő vendéglátóipaiji üzletre, mégha az egy föld alatti, bunkerszerű létesítmény is, nemcsak anakronisztikus, de az egri vár harcainak légkörét a jelen körülmények között egyenesen megcsúfoló a kazamata elnevezés. Ez a név nem vonz, nem csalogat, hanem durván taszít. Nincs üzleti csengése, hanem egyenesen visszaél az Egerbe érkező vendég jóhiszeműségével. Amilyen szerencsés az egri „Agria” és „Unicornis”, vagy éppen a gyöngyösi „Bacchus” elnevezés, olyan balfogás az egri Kazamata Borozó Étterem ... Engedtessék meg nékünk a jóindulatú figyelmeztető szó! Még nem késő... öreg fák közt régi épület, mi sem természetesebb tehát, mint hogy — fiatalok lépnek ki a kapun. Hónuk alatt vagy a kezükben lóbált szatyorban könyvek, füzetek, irány a Városliget valamelyik csöndes padja, ki kell használni a búcsúzó vénasz- szonyok nyarát, most, amikor még lehet a szabadban tanulni. — A hallgatók többsége fiatal — mondja dr. Kovács tTibor főigazgató. — Amikor meglátogatom a tanulócsoportokat. egyik-másiknál szinte magam is azt hiszem, valamelyik egyetemen vagyok. A Budapesten tanuló hallgatók létszámának csaknem a fele 20 és 25 év közötti. Ez a jórészt fiatal gárda — a Tanácsakadémia most indult tanfolyamának hallgatósága. Az ország minden részéből jöttek az akadémiára olyanok, akik élethivatásuknak tekintik a tanácsi munkát. űk lesznek — két év múlva, ha sikeresen elvégzik a tanfolyamot — a községi, és nagyközségi tanácsok végrehajtó bizottságának titkárai. Ami a 17 éves akadémia múltját illeti: azért alapították, hogy a többnyire minden előképzettség nélkül, a választók bizalmából tanácsi tisztségbe került embereknek általános és szakmai műveltséget adjon. Akkor, 1953-ban még csak az volt — csak az lehetett — a cél, hogy legalább a járási és városi tanácsok választott vezetői szegezzenek annyi szakmai ismeretet, amennyire feltétlenül szükségük van munkájuk megfelelő ellátásához. Aztán ahogy múltak az évek, a követelmények is megnőttek. A Tanácsakadémia kinőtte budapesti épületét, mind többen akartak tanulni és az államigazgatásnak is évről évre több „kiművelt emberfőre” volt szüksége. 1961-ben Szombathelyen nyílt uvyan- i’ven intézmény, 196,3-ban Veszprémben. (Szervezetileg egy Tanácsakadémia van, amelynek tagintézetei működnek Budapesten, Veszprémben és Szombathelyen.) Eleinte kétéves tanfolyamokon képezték ki a tanácsi vezetőket, s bármilyen szükség volt erre, a „tanulóknak" sok gondot okozott. Hiszen volt úgy, hogy a járási tanácselnököt, éppen csak megválasztották, s már ment is az akadémiára — vagy ellenkezőleg: a tanácsválasztások küszöbén tért haza. Ha jól meg is állta a helyét a tanulmányi évek alatt, nem csekély izgalommal állt a választók elé, -hiszen a választási ciklus felét távol töltötte. A legtöbb esetben kiderült: nagyon is hasznos volt az a tanteremben töltött két esztendő, nemcsak a választott vezetőnek; de még a választéka k is megérte, hiszen több tudással jobban lehet, vezetni. .. 1963-tól, amikor már hí • rom helyen működött, a Tanácsakadémia, taian éppen a munkahelytől való távoli X lerövidítése érdekében, tak inkább azért, mert a tananyagot sikerűit jó! sülni : — egyévesre rövidítették a Tanácsakadémia tantól: - mait. Most viszont, az 1970 - 71-es tanévtől kezdve ismét kétéves a képzés Budapesten és Veszprémben. — Nincs szó holmi oda- vissza szervezésről — mondja a főigazgató. — Az idei tanévtől kezdve megnövekedőit a Tanácsakadémia jelentősége. Erről ez év júniusában hozott határozatot a kormány. A határozat kimondja hogy a cél: a tanácsi dolgozók felkészültségének további növelése. Ugyanazon az ülésén fogadott el a k ormánv egy másik határozatot, amely szoros összefüggésben van ezzel: a vb-titká- rok képzettségéről szólót. Ez az utóbbi határozat előírja, hogy a jövőben a végrehajtó bizottságok titkárainak egyetemet, főiskolát, illetve tanácsakadémiát végzett embereknek kell lenniük, A községi önkormányzatok választott vezetői ugyancsak a Tanácsakadémián szerzik meg azt a tudásk amely feltétlenül szükséges a korszerű községvezetéshez. A községi tanácselnökök Szombathelyen tanulnak, öthónapos tanfolyamokon. A leendő vb- titkároknak többet kell elsajátítaniuk a szakmai ismeretekből, hiszen ők lesznek a helyi szakigazgatási szerv vezetői. Az elnökök viszont csak a legújabb tudnivalókat tanulják könyvből, tanárokétól — a többit, a községirányításhoz szükséges politikai és szakmai, de legfőképpen emberi alapokat mar megszerezték —■ meg kellett szerezniük — eddigi munkájuk során Az ő tanfolyamukon nem a fiatalság dóimnál — sokkal inkább a tapasztalat. A leendő vb-titkárokra kemény munka vár két éven át: reggel 8-tól déli 1 óráig tartanak a tanórák, délután 3-t61 6-ig kötelező tanulás — vagyis megvan itt is a napi nyolcórás munkaidő. Esténként közösen mennek színházba, moziba, vagy televíziót néznek a hallgatók az öreg faiak közt berendezett modern kollégiumban. A kétágyas szobák kényelmesek. tiszták, nyugodtan olvashatnak, tanulhatnak a hallgatók. Nagy számok idézése nélkül is könnyű elképzelni: nem olcsó dolog az új helyi igazgatási vezetők kiképzése. A hallgatók két évig rendszeresen kapják otthoni fizetésüket, az akadémia havonta egyszer fizeti a haza- és (S.) Borhősaviisem líunfehértóm SIS" ÄÄr* tón, az állami gazdaságban: rövidesen megkezdi munkáját a borkösaoüzem. Hazánk, süt a KGST-orszagok között is egyedüli ez a gyár. Az eddig ká rba veszett szölötörkölyböl és borsepröből a gyógyszeripar egyik fontos alapanyagát, az eddig 520 ezer dollár értékben importált borkősavat gyártják majd itt. Melléktermékként pedig pálinka, valamint egy magyar szabadalom, a Karbavitid fehérje tartalmú takarmány is készül. Képünkön: az új üzem egy részlege, ahol a borkősav alapanyaga, a kalcíumtartorát készül. (MTI-íoto — Bajkor József felv. — KS) Kurucbádogháza hajdanában szegényes kisközség volt, de hogy a hetedik határban megépült földrészünk legnagyobb cserebogár-tenyésztő telepe, ahol ipari célokra idomított bogarakat szaporítottak külhoni megrendelésre, a falu izmosodott, gazdagodott. Neonfény ragyogott fel a szövetkezeti italbolt homlokzatán. A tanács kikö- veztette a község alján kacskaringózó Bugyuka-pa- tak fenekét, mivel a forgalom azon zajlott, lévén a patakmeder a legjobb köz- út az egész járásban. Nyílt még három tánciskola, egy virágke- kereskedvs, meg két nyilvános telefon- állomás. Igaz, hogy ezekben egyelőre nem volt készülék, de igen szépen festettek a szederfák árnyékában. E fák alatt szokott összegyűlni a falu. népe, hogy csöndes egyetértésben átkozza a televízióját, padlók tógépét, villanytűzhelyét, mosógépét és a technika egyéb csodáit. Ha Tutajos Mózsi bácsi, a nyugalmazott harangozó nem tanulja ki sebtében a villanyszerelést, bizony, háztartási gépek nélkül marad Kurucbádogháza. De hát Tutajos bácsi szorgalmas ember volt, s jó pénzért jószívű, így hát lassanként mindenki sorra került. Mózsi bácsi azt mondogatta, hogy ő Csaba- királyfi, a legendás hun vitéz. De hát ezt a kis hóbortját elnézték neki, s csak akkor került bajba, mikor felszerelték az első telefonokat a fülkékben. Ezeket Tutajos bácsi kiszerelte, és Noé bárkájának motorját akarta megépíteni belőlük. Mint Kurucbádogháza egyetlen és legidősebb huligánját, telefonrongálásért elítélték Mózsi bácsit, s bizony, a rossz gépek rosszak maradtak, mert nem volt ügyes kéz, amely életre keltse őket. Csak a lakosság esett kétségbe, de nem a tanács. Megkereste az illetékeseket <:: segítségüké* kérte a szolLuíóház megépítéséhez. Az emeletes remek csak részben népesült be. A földszinti üzletsort elfoglalta egy gomböntő, egy teknővájó, egy harangöntő, egy esőcsináló, meg két sírásó. Az emelet üresen maradt. Egyetlen szerelő jelentkezett, de arról is kiderült csakhamar, hogy szélhámos, mivel gépjavítás helyett babból akart jövendölni az ügyfeleknek. És mégis lett megoldás. Öt idős egyén érkezett egyenesen a fővárosból. Beköltöztek az emeletre, kikönyököltek az ablakba és elégedetten nézegették az eléjük táruló tájat. Nagy sokaság gyűlt a cigarettázók alá. — Mikor kezdik a munkát? — kérdezte Terka néni. — — Reggel. — Hozzám jöjjenek először. Nem működik a rádióm. — Megnézzük. Megvesz- szük. — Rosszul mondja — nevetgélt Terka néni. — Megjavítjuk; Ezt akarta mondani, ugyibár? — Jól móndtuk, lelkem — verte cigarettája hamuját Terka néni fejére a legidősebb egyén. — Megszabadítjuk magúkat a sok kacattól. Igaz, hogy nem vagyunk szerelők, de annál jobb ószeresek, i visszautazás költségéit, egy másik utat általában a küldő tanács fizet. , Az akadémiától kapják a hallgatók a könyveket, jegyzeteket is, teljesen díjmentesen. Szállásért, kosztért, oktatásért. szórakozásért, össze- san legfeljebb havi 500 forint térítést fizetnek, de sokuk helyett ezt is a küldő tanács adja. Aligha kell bizonygatni, hogy miért: a korszerűsödő közigazgatásnak, a községi tanácsoknak egyre nagyobb szükségük van képzett vezetőkre, s hogy legyenek ilyenek, azért nem sajnálják az anyagi áldozatokat sem. S hogy ez a sok erőfeszítés jó irányba hasson, azért dolgozik négy tanszékével, tanári karával a Tanácsakadémia, amely most már a tanácsok területén a képzés, továbbképzés és tudományos kutatás központja is lett. Várkonyi Endre 1*7«. október 27., kedd af
