Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI 1ANACS NAPILAP)A XXI, évfolyam, 251. szám ARA i I ORIXT 1970. október 25., vasárnap Egri Dózsa — Bp. Spartacus 2:0 (2. oldalon) Családi háromszög (4. oldalon) Miért nem lehet olajkályhát kapni? (6. oldalon) Egy találmány sorsa . . . (7. oldalon) Húszéves születésnap Két évtizedes fennállásukat ünnepük a tanácsok Ina: Fekete Győr Endre, a Heves megyei Tanács V. B. elnöke Ezekben a napokban ünnepük 20 éves ^ fennállásukat országszerte a tanácsok. Ahogy ilyen alkalmakkor lenni szokott, visszapillantunk a megtett útra, eredményeinkre, gondjainkra. Hosszú és küzdelmes volt ez az út, de amint a magyar társadalom, a párt által vezetett munkásosztály harca nyomán fokozatosan szocializmust építő társadalommá alakult át, úgy vált a fiatal tanácsrendszer is államszervezetünk elismert és tekintélyes részévé. Húsz év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a tanácsok létrehozása helyes volt. Az akkori helyzet nemcsak megérett a tanácsok létrehozására, hanem rájuk politikai, gazdasági és szervezeti szempontból egyaránt szükség volt Az ötvenes évek gazdaságpolitikai hibái, a politikai és kulturális életben elkövetett hibákkal egybefonódva, a személyi kultusz légkörében elmélyültek, károkat okozva 3 jzociaüzmus ügyének. Ezek törvényszerűen áatotak a tanácsi szervezet fejlődésére. A kezdetben elért eredmények elismerése $s tiszteletben tartása mellett megállapítható, hogy az elvárások és a tanácsok által lényegesen végzett munka között aránytalanságok jelentkeztek. A tanácsi munkára egyre inkább a kampányszerűség vált jellemzővé, mz adminisztratív módszerek alkalmazása került előtérbe, amely végső soron oda vezetett, hogy a végrehajtó bizottságok tevékenysége elhalványította a tanácsok munkáját, és ez tömegkapcsolatuk lazulását eredményezte A oárt- és áüamvezetés hamarosan felfigyelt a tanácsok munkájának {fogyatékosságaira. A jogalkotás és az állam- szervezés eszközeit a tanácsrendszer továbbfejlesztésének szolgálatába állították. Az 1954-bn megalkotott új tanácstörvény a szo- eialista demokrácia fejlesztésében _ jelölte sneg tanácsaink továbbfejlődésének útját, elsősorban és sokoldalúan a tanács mint tes- jfilet szerepét helyezve előtérbe. . Tanácsaink hibáik és fogyatékosságaik élteiére erős támaszai voltak népi államunknak. Ezért nem volt véletlen, hogy az ellenforradalom a párt és szervezeteinek szétverésére irányuló támadása mellett fő erejét a tanácsok ellen irányította. Tanácsaink döntő többsége e nehéz időben sem tért le a szocializmus építésének útjáról, és mind az ellenforradalom alatt, mind a konszolidációért vívott harcban politikailag Jól vizsgáztak. Az ellenforradalom után fokozatosan új — az önállóság növelése irányába mutató — vonások jelentkeztek a tanácsok életében. Az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérés annak eredményes kibontakozása az álltam, az államigazgatási szervezet gyorsabb ütemű fejlesztését követelte. Kellően megalapozott előkészítés és vita alapján a Központi Bizottság és a Minisztertanács 1970. április 16-i együttes ülésén elfogadott, a tanácsok és szerveik munkájának fejlesztésével kapcsolatos irányelvekben '•ügzítést nyert a tanácsok és szerveik jellege. amelyet az eddigi hármas — államhatalmi, tömegszervezeti és államigazgatási — funkcióval szemben úgy határozott meg, hogy azok a szocialista állam helyi és területi, államigazgatási, népképviseleti és önkormányzati szervet E funkciókat csak akkor lehet hatékonyan betölteni, ha tovább szélesítjük, erősítjük, fejlesztjük a szocialista demokráciát. Szocialista demokráicánk továbbfejlesztése szempontjából ezért egy minőségheg új szakasznak kell tekintenünk a jelenlegi időszakot, melyben a tanácsi önkormányzat lehetősége és szükségessége megfogalmazódott. Az önkormányzati forma egyik legfontosabb vonása a nagyobb helyi önállóság, melynek az a lényege, hogy az edigiektől sok szempontból eltérő, a helyi ügyekben való önrendelkezés irányába mutató önállóságra törekszünk, és ezek már éreztetik ked- yező hatásukat a testületi munkában. A gazdasági önállóság növelése mellett az is célkitűzés, hogy a település lakosságát érintő hatósági ügyek zömét a helyi tanácsok intézzék. E folyamat megindulását jelzi, hogy megyénkben 1969. január 1-vel húsz község elsőfokú iparhatősági jogkört kapott, és valamennyi községi tanács szabálysértési hatásköri éi rendelkezik. A kő-'lécekben végbemenő — nagyság és Városiasodó jelleg szerinti — differenciálódás a lakosság egészségügyi, szociális, kulturális szükségletei mellett a hatósági szolgáltatás, Jurábbiaktól magasabb színvonalon történő ellátását követelte. A község mint általános igazgatási kategória e megnövekedett szükségletek kielégítésének már nem tudott megfelelni. Oj olyan községi igazgatási kategória létrehozása vált szükségessé, amely képes a megváltozott igények — városi színvonalat megközelítő — kielégítésére. E követelményeknek Heves, Füzesabony és Lőrinci községek feleltek meg, ezért Heves megye Tanácsa e községeket nagyközségekké és tanácsukat nagyközségi tanácsokká szervezte át. Hasonló célok elérése végett Heves megyében 12 községi tanács — 1970. július 1- vel — öt közös községi tanáccsá szerveződött. A tanácsok 20 éves fennállásáról való megemlékezés csak úgy lehet teljes, ha csak egy-egy mondatban is, de szólunk arról a fejlődésről, mely közreműködésükkel megyénkben bekövetkezett. Az 1954—1960 évek közötti időszakban az ipar fejlesztésére fordított összeg mintegy 7 milüárd forint volt Ebben 75 százalék a nehéz-, 20 százalék az élelmiszeripar és 5 százalék a könnyűipar fejlesztését szolgálta. A termelés több mint hétszeresére emelkedett, évenként megközelítőleg átlagosan 12 százalékkal növekedett Emelkedő termelésünk már nemcsak belföldi szükségleteket elégít ki, hanem egyre nagyobb mennyiségű árut értékesítünk külföldi piacokon is. Az ipar- fejlesztés eredményeként az iparban foglalkoztatottak száma 30 ezer fővel emelkedett. Kellő gondot fordítottak tanácsaink az építőipar fejlesztésére. Ma a megye területén folyó építési tevékenység értéke eléri az évi 1700 millió forintot. A tanácsoknak meghatározó szerepük volt a mezőgazdaság szocialista átszervezésében Heves megye speciális tájtermelési adottságai révén betöltött szerepe országosan is jelentős. Megyénk mezőgazdaságát ma a belterjesség, a korszerű nagyüzemi gazdálkodás jellemzi. A változások kedvezően hatottak a termelési eredményeknek, a mezőgazdasági lakosság foglalkoztatottságára és életszínvonalára egyaránt. N agy erőfeszítések eredményeként községeinket a föld- és makadám burkolatú utak helyett ma már portalanított utak kapcsolják össze. Kiegyensúlyozott fejlődéssel számolt kiskereskedelmi és vendéglátóipari hálózatunk is. Az egészségügyi ellátás elmaradottságát felszámoltuk. A fejlesztés iránya és volumene célkitűzéseinknek megfelel. Intézményeink száma emelkedett, korszerűsödött a felszereltség, létszámban és szakmai színvonalában gyarapodott a személyi állomány. Emelkedett az oktatási és népművelési feladatok ellátásának színvonala. Több, jó felkészültségű pedagógus, kielégítő felsze- reltségű iskolákban neveli, oktatja gyermekeinket A tanácsok kezdettől fogva tőmegkapcso- lataink kialakítására törekedtek. A lakosság részvétele a mindennapi életünket formáló helyi jellegű feladatok végzésében mindig számottevő volt. Különösen kifejezésre jutott ez a törekvés a város- és községfejlesztési tervek eredményes megvalósításában. Az 1957—59 évi 1—2 millió Ft értékű társadalmi munka, 1968—69 évi 20—21 millió Ft-ra való emelkedése azt igazolja, hogy a tanácsok törekvései alkalmazott munkamódszerei alapvetően helyesek voltak. A tanácsok két évtizedes eredményes működése mögött a tanácstagok, választott vezetők, a hivatali apparátus és a tanácsi tevékenységet segítő dolgozó emberek tízezreinek áldozatos, helyenként nagy erőfe- szitéseket kívánó munkája rejlik. Most, amikor a tanácsok húsz esztendejére emlékezünk, köszöntjük mindazokat, akik ebben az újat alkotó tevékenységben részt vettek. A mikor a múltról, a végzett munkáról beszélünk, az előttünk álló fel- latokra is gondolnunk kell, melyek megvalósítása reánk vár. Feladataink nagyok, min- enkitől ereje és tudása legjavát követeli, mégis bizakodva tekintünk előre, mert a párt X. kongresszusának — közelmúltban nyilvánosságra hozott — irányelveivel a megye lakosága egyetért, kifejezve ezzel bizalmát a párt vezetése és politikája iránt. A közeljövőben elfogadásra kerülő ÚJ tanács- törvény is nagyobb lehetőségeket biztosi' majd a tanácsi munka továbbfejlesztéséhez célkitűzéseink eléréséhez és Jk feladató' eredményes n goldásához. ^ J A Magyar Néphadsereg méltó partnere és fegyvertársa szövetségeseinek Nyilatkozat a „Fegyverbarátság" hadgyakorlatról Kálazi József vezérőrnagy —, aki a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek „Fegyverbarátság” fedőnevű hadgyakorlatán a nemzetközi törzsben a Magyar Néphadsereget képviselte — szombaton délelőtt nyilatkozott az MTI munkatársának a gyakorlaton szerzett tapasztalatokról. , — A hadgyakorlat — méreteit tekintve — a Varsói Szerződés tagállamai fegyveres erőinek eddigi legnagyobb közös gyakorlata volt, ahol egy állam területén az összes szövetséges államok kijelölt csapatai részt vettek. A gyakorlat igazolta védelmi szervezetünk felkészültségét, a nemzeti fegyveres erők haderőinek és fegyvernemeinek magas fokú harckészültségét és hadra foghatóságát, együttműködésük magas színvonalát, újólag bizonyságát adta a parancsnokok és a törzsek felkészültségének, a tisztek, tiszthelyettesek és katonák harci képzettségének, poüti- kai öntudatának. — A „Fegyverbarátság” hadgyakorlat hozzájárult a Var síi Szerződés tagállamai védelmi képességének további erősítéséhez, köztük a Magyar Néphadsereg fejlődéséhez. Elmondotta, hogy az egyesített fegyveres erők főparancsnoksága és törzse, valamint a gyakorlatot vezető Hoffmann hadseregtábomok. Az NDK nemzetvédemi minisztere külön is méltatta a Magyar Néphadsereg csapatainak és törzseinek magas fokú felkészültségét. Az elismerés kifejezésre jutott abban is, hogy a gyakorlaton történt eredményes részvételért a „Fegyverbarátság'’ emlékérem arany fokozatát négyen, ezüst fokozatát hárman, bronz fokozatát tizenöten, az NDK Nemzeti Néphadseregének katonája jelvényt pedig 39-en kapták meg katonáink közül. Az Mohammed Reza Pahlavi, iráni sah meghívására Nyi- kolaj Podgomij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke október végén részt vesz a Szovjetunió műszaki és gazdasági segítségével épült transziráni gázvezeték hivatalos megnyitásának ünnepségein. A transziráni gázvezeték a Közép- és Közel-Kelet legA detkiek számára szombat évek múltán is emlékezetes nap marad. A majd másfél ezer lakosú község többszörösen is ünnepelt. Délután jubileumi tanácsülést tartottak a művelődési házban Adamik István vb- elnök számolt be a tanácsok egyesített fegyveres erők fő- parancsnoka, Jakubovszkij marsall is. adományozott jutalmakat, s ezzel együtt több mint 100-an részesültek a Magyar Néphadsereg tagjai közül elismerésben. összességében: a „Fegyverbarátság” gyakorlat ' során kitűzött politikai és katonai feladatokat eredményesen megoldottuk. nagyobb gázvezetéke, kiterjedése több mint ezer kilométer. A fő vezeték délről haladva átszeli csaknem az egész országot. A vezeték Asztara szovjet város körzetébert lép át a határon és egyesül a szovjet gázellátási rendszerrel. Ezen a vezetéken jut el a földgáz Azerbajdzsánba, Grúziába és Örményországba. alakulása óta eltelt 20 év eredményeiről, gondjairól. Konkrét adatokkal szemléltette, hogy mit tettek a község vezetői, a tanácstagok Detk fejlődéséért. A jubileumi tanácsülés során eüsme- rő oklevéllel tüntették ki a munkájukat évek óta lelkiismeretesen végző tanácstagokat. Pál Józsefnek, Pethes István, a gyöngyösi járási tanács vb-elrröke nyújtotta át — 20 éves tanácstagságának elismeréseként — az Elnöki Tanács oklevelét. A tanácsülés keretében avatták az újonnan létesített községi könyvtárat is. Az új létesítményt — 3700 kötet korszerű otthonát — Pethes István adta át a községi tanács vb- elnökének. Szabó István, országgyűlési képviselő, a termelőszövetkezet elnöke, ezután vette át gazdaként a korszerűsített, új épületrészekkel gyarapítót művelődési házat. A termelőszövetkezet évek óta jelentős ösz- szegekkel támogatja a falu kulturális életét. A művelődési ház bővítésére több mint százezer forintot áldoztak a detki termelőszövetkezeti tagok. Most — az országban elsők között — gazdái bőkezű mecénásai lettek a községi kultúrcentrumnak. A saját kezelésbe került művelődési ház üzemeltetésére évi 140 ezer forintot áldoz a termelőszövetkezet. A járási tanács vb-elnöke méltatta ezt a nem mindennapi, megértő támogatást, s hangsúlyozta, hogy ez a nemes gesztus mindenképp elősegíti a detki kulturális élet fellendülését. A meghitt hangulatú ünnepség után a gyöngyösi járási könyvtár irodalmi színpada adott nívós, gonddal, érzékkel kivitelezett műsort. A meghívott vendégek ezután megtekintették a termelőszövetkezet új létesítményeit: a zöldség-syü nőies, a tej- és a húsboltot, valamint a párját ritkító szociális létesítményeket. Az estébe nyúló ünnepség- sorozatot revge’ig tartó tánc- mulatság követte. „Naokúrázó” fűzvesszők Mint valami indián látrak, úgy sorakoznak a száradó fűz- vesszők a tenki telephely kekjében. 110 holdon termelnek ilyen vékony s~ili vesszőket, amely értékes alapanyag az exportra készülő különféle kerti bútorokhoz és kosarakhoz, "inként 20 vagonnal dolgozn ik fel a telephely termékéből, ez-.rtké'fOJ 55 vagounffit szállítanak a Dunántúlról hántolásra. ,r jf Kin Podgornij Iránba látogat Az országban az elsők között A művelődési báz gazdája a tsz Könyvtáravatás Detken
