Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-24 / 250. szám
időjárási flotta A hatodik földrészen Százötven éve, hogy orosz tengerészek felfedezték az Antarktiszt. De hosszú idő múlt el, amíg e rideg kontinens kutatására is sork került. A szovjet tudósok 1955-ben kezdték meg az Antarktisz tervszerű vizsgálatát. Ekkor érkezett az első szovjet expedíció a jeges kontinens partjaihoz. Jelenleg már öt szovjet kutatóállomás működik az Antarktiszon: a „Mirnij”, a „Vosztok", >a „Mo- logyozsnaja”, a „Novolazarevsz- kaja” és a „Dellinshausen”. Az utóbbi másfél évtizedben tizenöt szovjet expedíció járt az Antarktiszon, több mint kétezer ember részvételével. Az általuk összegyűjtött rendkívül gazdag tudományos anyagot az ország 20 tudományos intézménye dolgozza fel. Megjelent már a kétkötetes „Antarktisz Atlasz” is. Ez a világon az első komplex földrajzi munka, amely sokoldalú és részletes jellemzést ad a déli sarkvidék természeti viszonyairól és áttekinti a kontinens kutatásának történelmét. Nagy jelentőségűek a jeges kontinensen végzett geológiai vizsgálatok. Mint kiderült, az Antarktisz mélye hatalmas mennyiségű hasznos ásványt — köztük^ vasat — rejt. De találtak kőszenet, réz- és nikkelnyomokat, ólomérc-min kákát, cinket és molibdént is. Tanulmányozták az Antarktisz növény- és állatvilágát. A szovjet tudósok anyagot gyűjtöttek a Déli-óceán domborzatáról, különösen a partvidéket illetően. Képünkön: A szovjet „Ob” nevű Diesel-elektromos hajó az Antarktiszon — pinvinek társaságában. Pénzletétek titka Észtországban csupán a háború óta eltelt években tizenöt alkalommal bukkantak jelentős pénzleletre, ösz- szesen több mint tízezer régi pénzdarabra. A pénzeket a föld mélyében, épületek alapzataiban és falaiban találták Az Észt Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete archeológiái és etnográfiai osztályának gazdag gyűjteményében több mint 100 000 régi pénzdarab található, köztük jó néhány páratlan lelet. Az időszámítás utáni első századokból származó római dinárok, arab, perzsa és egyéb pénzérmék rendkívül érdekes anyagot szolgáltatnak az ősi idők társadalmi viszonyainak, az egyes népek, államok és földrészek kereskedelmi kapcsolatainak kutatásához. A történészek megállapították, hogy Észtország területén a XIII. század közepe óta folyt pénzverés. De vajon milyen úton-módon tették meg idáig e rendkívül hosszú utat a sokkal régebbi időkből származó arab és perzsa pénzérmék? Mi az oka annak, hogy a IX—XIII. századból eredő pénzek nagy részét a Balti-tenger mellékének országai közül éppen Észtországban találták meg? S hogyan kerültek az ősi indiai pénzek ide, a Finnöböl partjára? E titok megfejtésén dolgoznak fáradhatatlanul — az archeológusokkal és történészekkel vállvetve — az észt éremkutatók. Indián rezervátum A San Francisco-öbölben volt az Egyesült Államok egyik leghírhedtebb börtöne: Alcatraz szigetén, amelynek lakója volt egykor a hírhedt gengszter, Al Capone is 1963-ban a szigeten levő börtönerődítményt kiürítették, a hosszú börtön- büntetésre ítélt rabokat elvitték, s a kormány azóta sem tudja, mi történjék a börtön- és kaszárnyaépületekkel. Fiatal indiánok megoldották: titokban „megszállták” a szigetet. Kezdetben 200 fiatal és kisgyerek élt ott, ma már 600 az összlét- szám. A rezervátum, ahogyan nevezik, jelképes. Bejáratánál ez áll: „Indián terület — Belépés csak indiánoknak”. A lakók az Egyesült Államokban élő, sokféle törzsből álló 650 000 indiánt képviselik, s ezzel akarnak tiltakozni földterületük elvesztése, ősi kultúrájuk felszámolása és a rossz élet- körülmények ellen. A sziget, amely csupa szikla, s vize sincs, nem nyújt megélhetést, mostani lakói adományokból élnek. Légi közlekedés a XX. század végén ságosabb, minél kevesebb gép tartózkodik egyidejűleg a levegőben, — a jövő a mammutjáratoké. Közülük a legnagyobbak súlya eléri az ezer tonnát. Ezek a járatok átlag 1500—2000 utast fognak szállítani — azaz semmivel sem kevesebbet, mint ma egy személyvonat. Ily módon a nagyobb sebesség és a jobb ellátás ellenére a repülőjegyek ára olcsóbb lesz. Földünket a menetrend- szerű repülőjáratok sűrű hálózata fogja övezni. Ugyanúgy menetrend szerint fognak indulni az elektronikus számítógépekkel irányított interkontinentális teherszállító rakéták is. Az automatika jelentősen megkönnyíti az utas- és teherszállító gépek pilótáinak munkáját. Növekedni fog a repülés biztonsága. Ha a földrészek közötti áruszállítás az eddigi ütemben nő, a szállításokat csak speciális, nagyméretű, légpárnás járműveken tudják majd megoldani (a tengerjárók lassúak, a légi szállítás pedig drága). A légpárnás teherszállítók 600—800 kilométeres sebességgel fogják átszelni az óceánokat. A repülőtérrel nem rendelkező településeket függőlegesen fel- és leszálló repülőgépek fogják összekötni. Helikoptereket csak kis távolságra és a repülőgépek számára hozzáférhetetlen helyeken érdemes használni. VILÁGSZERTE foglalkoztatják a konstruktőrök fantáziáját a Mars és a Venus légkörében is repülőgépes modellek. Mire az ember a Marsra lép, biztosan lesznek ilyen repülőgépek. I. Obrazcov akadémikus, a Moszkvai Repülőipari Intézet rektora. (APN) & 1 SE 1 Az óceánok jelentős mértékben befolyásolják földünk időjárását. Ezért az óceánok és tengerek hidrotneteoroló- giai rendszerei lehetővé teszik, hogy a tudósok pontosabb előrejelzést készíthessenek. Ám a légkör és az óceán kölcsönhatásának folyamatait csak tekintélyes expedíciós flotta segítségével lehet tanulmányozni. Ez az olca annak, hogy a szovjet „időjárási flottá” gyorsan nő. Épülnek az NDK-ban és Lengyelországban szovjet megrendelésre készülő hajók; ezek igazi óceánkutató intézetek. 38 laboratórium található rajtuk, kísérleti műhelyek, kutatórakéták fellövéséhez szükséges berendezés, a rakétán elhelyezett műszerek jeleit felfogó speciális antennák, mélyvizi berendezés, amely hatezer méter mélységig lehorgonyozhatja a hajót. Jelenleg is több útvonalon készülnek rendszeres és egyidejű rakétamegfigyelések végzésére, hogy tanulmányozzák az utóbbi években felfedezett kétéves ciklusok folyamatait a nagy magasságokban, az óceánon, és több tudós véleménye szerint — bármily furcsa is — a Napon és a Jupiteren. Idővel az Északi Jeges-tengeren való hajózásra alkalmas speciális hajót is be akarnak szerezni. Az ilyen típusú hajók helyettesíthetik az „Északi Sark” állomást, s segítségükkel a kutatók eredményesebben és kényelmesebben dolgozhatnak. 4 „Fekete borostyán” Riga likőrgyárában új italfajtával bővítették a választékot. Az új ital neve: „Fekete borostyán”; egy Rigában régóta ismert ital receptje alapján készítették el, újabb ízekkel és gyógyhatással gazdagítva azt. A „Fekete borostyán” 45 fokos és 24 féle összetevőből áll. Egyebek között van benne tárnics és valériána- gyökér, üröm, menta, hársfavirág, tölgyfakéreg, szerecsendió, friss málna, szárított feketeáfonya stb. A kellemes, kesernyés aromájú, enyhén karamelles ízű „Fekete fecr”«tyán”-t 28 országba exportálják. Úszó alomerőmű 918, október 24.. szombat <• li DOM ANY ÉS TECHNIKA ■ ■» Üsző atomerőművet tervez két japán óriás vállalat. A 2000 megawatt teljesítményű erőművet a parttól 5—6 kilométeres távolságban 100 méter mély vízben fogják lehorgonyozni, valószínűleg a Sagami-öbölben, Tokiótól délnyugatra. A forróvíz-reaktorral működő erőmű óriási acéltartályból áll, amelynek hossza 190 méter, szélessége 157 méter, magassága 87 méter lesz, két generátorának mindegyike 1000 megawatt áramot fog adni. Az úszó erőmű létesítése 400 millió dollárba kerül. Új láser A tudósok új lázertípust dolgoztak ki. A rubinnal, gázkeverékkel, illetve félvezetőkkel működő kvantumgenerátoroktól eltérően az új lázerekben szerves festőanyagok szolgálnak fényforrásul. A drága rubin első konkurrensei a sebfertötlení- tésre használt, kék és zöld színű oldatok voltak. Kimutatták, hogy a szivárvány minden színében lkad olyan festékanyag, ímely felhasználható a lágerekben. Fontos körülmény, hogy a különböző színű festékanyagok eltérő színű lézersugarakat bocsátanak ki. Ezzel lehetőség nyílig a lázersuga- rak színének a környezethez való idomítására. Wait Disney á ma Megvalósult Walt Disney utolsó álma: egy „üdülőbi- rodalom”-nak nevezhető képzeletbeli üdülőtelep. A kaliforniai „Disney Land” meseország mintájára, csak jóval nagyobb területen — kb. 270 négyzetkilométeren — egy mesterséges lagúna köré csoportosítva épülnek a szebbnél szebb kicsinyített szállodák, egzotikus világok falvai és lakótelepei, futurista épületek: pl. a jövő elképzelt szállodája, egy óriási sátor. A területen, amely száz kilométernyire van az amerikai űrkutatási központtól, folyócskák futnak a lagúnákba, hajók közlekednek a vízen s a látogatókat egysínű magasvasű viszi körbe. A világ-üdülő- birodalom bejárata előtt 14 ezer autó számára lesz par kolóhely és 1971-re készül a i MINDÖSSZE harminc év és 2000-et írunk. Mekkorát fejlődött az emberiség ennyi idő alatt...! A légi közlekedés századunk elején született, de fejlődésének üteme lenyűgöző. Kezdtük a „repülő polcokkal” és már a hangsebességnél is gyorsabb transzkontinentális járatoknál tartunk. Az első repülőgép születésekor ezt senki sem tartotta kivihetőnek. Abban az időben a tudósok többsége azt állította, hogy a levegőnél nagyobb fajsúlyú készülékek repülése képtelenA ír«”!” - • r--—' ”,•/•+ rtí-il lagász, Simon Newcome írta: „nem lehet az általunk ismert anyagokból, gépekből és az energia számunkra ismert előfordulási formáiból olyan készüléket konstruálni, amelyet az ember hosz- szan tartó repülésre használhat”. Még a leglelkesebb repülőrajongók sem mertek ilyen rohamos fejlődést feltételezni AT ismert amerikai repülőmérnök, akit a közönség „Az utolsó parton” című regényében használt írói álneve után — mint Neville Shwet-ot — ismer, 1929-ben azt jósolta, hogy a repülőgép 1980-ban már nem fog tökéletesedni. Sebessége ekkor 170—200 km/óra lesz, hatósugara pedig 1000 kilométer — 20 tonna összsúly és 4 tonna hasznos teher mellett. DE MILYEN LESZ szerintünk a légi közlekedés 2000-ben? Bolygónk méretei miatt nem érdemes a végletekig növelni a sebességet, hiszen a legtávolabbi útvonal hossza sem haladja meg a húszezer kilométert — 8— 10 ezer kilométeres óránkénti menetsebességgel a földgolyó bármely pontja 2—2,5 óra alatt elérhető. (Az utasok kimerültsége a kutatások szerint három órás út után kezd jelentkezni.) Márpedig kétség sem férhet ahhoz, hogy ilyen sebesség 2006-ban már megvalósul. A 6000 kilométerig racionális sebességet már elértük, amint ezt a TU—144-es szuperszonikus utasszállító gép példája mutatja. Ezer kilométer körüli távolságokra a hangsebesség fölötti repülés nem célszerű, mivel nem csökkenti lényegesen a menetidőt, — tekintve, hogy 2000-ben a városi repülőterek csak legalább 20—30 percnyi utazással lesznek megközelíthetők. Lényegesen jobb lesz az utasok ellátása is. Filmek, televízió és folyóiratok fogják szórakoztatni őket. Többsávos utakon és metrón lehet majd kijutni a repülőtérre. A LÉGI ÜTŐN szállított árumennyiség 60-szor több lesz, mint ma. Tekintve, hogy a repülés annál biztonFényszérók a szemüvegen met újdonság nem tartozik a „világmegváltó” találmányok közé, mégis sok bosszúságtól kíméli .neg az embert. Az erős szemüvegkeret két sarokpontjára szerelt apró fényszórók hajlékony vezetéken át kapák az áramot a zsebben elhelyezett kisméretű telepből. Az ^yszerű „világító szemüveget” bárki maga is megcsinálhatja. Némi ügyeskedéssel elérhető, hogy a gombakkumulátor a fény- zóróházban, vagy a szemüveg vastagabbra kialakított szárában kapjon helyet. Villanyszerelésnél, rádió- és televlzlójavftásnál éppúgy jó hasznát lehet venni e szabad kézmozgást biztosító fényforrásnak, mint például éjszakai gépkocsi szereléskar.
