Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-24 / 250. szám

időjárási flotta A hatodik földrészen Százötven éve, hogy orosz ten­gerészek felfedezték az Antark­tiszt. De hosszú idő múlt el, amíg e rideg kontinens kutatá­sára is sork került. A szovjet tudósok 1955-ben kezdték meg az Antarktisz terv­szerű vizsgálatát. Ekkor érkezett az első szovjet expedíció a je­ges kontinens partjaihoz. Jelen­leg már öt szovjet kutatóállo­más működik az Antarktiszon: a „Mirnij”, a „Vosztok", >a „Mo- logyozsnaja”, a „Novolazarevsz- kaja” és a „Dellinshausen”. Az utóbbi másfél évtizedben ti­zenöt szovjet expedíció járt az Antarktiszon, több mint kétezer ember részvételével. Az általuk összegyűjtött rendkívül gazdag tudományos anyagot az ország 20 tudományos intézménye dol­gozza fel. Megjelent már a két­kötetes „Antarktisz Atlasz” is. Ez a világon az első komplex földrajzi munka, amely sokol­dalú és részletes jellemzést ad a déli sarkvidék természeti vi­szonyairól és áttekinti a konti­nens kutatásának történelmét. Nagy jelentőségűek a jeges kontinensen végzett geológiai vizsgálatok. Mint kiderült, az Antarktisz mélye hatalmas mennyiségű hasznos ásványt — köztük^ vasat — rejt. De talál­tak kőszenet, réz- és nikkel­nyomokat, ólomérc-min kákát, cinket és molibdént is. Tanul­mányozták az Antarktisz nö­vény- és állatvilágát. A szovjet tudósok anyagot gyűjtöttek a Déli-óceán domborzatáról, kü­lönösen a partvidéket illetően. Képünkön: A szovjet „Ob” nevű Diesel-elektromos hajó az Antarktiszon — pinvinek társa­ságában. Pénzletétek titka Észtországban csupán a háború óta eltelt években tizenöt alkalommal bukkantak jelentős pénzleletre, ösz- szesen több mint tízezer régi pénzdarabra. A pénzeket a föld mélyében, épületek alapzataiban és falaiban ta­lálták Az Észt Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete archeológiái és etnográfiai osztályának gazdag gyűjteményében több mint 100 000 régi pénzdarab talál­ható, köztük jó néhány páratlan lelet. Az időszámítás utáni első századokból származó római dinárok, arab, perzsa és egyéb pénzérmék rendkívül érdekes anyagot szolgáltatnak az ősi idők társadalmi viszonyainak, az egyes népek, államok és földrészek kereskedelmi kap­csolatainak kutatásához. A történészek megállapították, hogy Észtország terü­letén a XIII. század közepe óta folyt pénzverés. De va­jon milyen úton-módon tették meg idáig e rendkívül hosszú utat a sokkal régebbi időkből származó arab és perzsa pénzérmék? Mi az oka annak, hogy a IX—XIII. századból eredő pénzek nagy részét a Balti-tenger mel­lékének országai közül éppen Észtországban találták meg? S hogyan kerültek az ősi indiai pénzek ide, a Finn­öböl partjára? E titok megfejtésén dolgoznak fáradha­tatlanul — az archeológusokkal és történészekkel váll­vetve — az észt éremkutatók. Indián rezervátum A San Francisco-öbölben volt az Egyesült Államok egyik leghírhedtebb börtö­ne: Alcatraz szigetén, amelynek lakója volt egykor a hírhedt gengszter, Al Ca­pone is 1963-ban a szigeten levő börtönerődítményt ki­ürítették, a hosszú börtön- büntetésre ítélt rabokat el­vitték, s a kormány azóta sem tudja, mi történjék a börtön- és kaszárnyaépüle­tekkel. Fiatal indiánok meg­oldották: titokban „megszáll­ták” a szigetet. Kezdetben 200 fiatal és kisgyerek élt ott, ma már 600 az összlét- szám. A rezervátum, aho­gyan nevezik, jelképes. Be­járatánál ez áll: „Indián te­rület — Belépés csak indiá­noknak”. A lakók az Egye­sült Államokban élő, sokféle törzsből álló 650 000 indiánt képviselik, s ezzel akarnak tiltakozni földterületük el­vesztése, ősi kultúrájuk fel­számolása és a rossz élet- körülmények ellen. A sziget, amely csupa szikla, s vize sincs, nem nyújt megélhe­tést, mostani lakói adomá­nyokból élnek. Légi közlekedés a XX. század végén ságosabb, minél kevesebb gép tartózkodik egyidejűleg a levegőben, — a jövő a mammutjáratoké. Közülük a legnagyobbak súlya eléri az ezer tonnát. Ezek a jára­tok átlag 1500—2000 utast fognak szállítani — azaz semmivel sem kevesebbet, mint ma egy személyvonat. Ily módon a nagyobb sebes­ség és a jobb ellátás ellené­re a repülőjegyek ára ol­csóbb lesz. Földünket a menetrend- szerű repülőjáratok sűrű há­lózata fogja övezni. Ugyan­úgy menetrend szerint fog­nak indulni az elektronikus számítógépekkel irányított interkontinentális teherszál­lító rakéták is. Az automatika jelentősen megkönnyíti az utas- és te­herszállító gépek pilótáinak munkáját. Növekedni fog a repülés biztonsága. Ha a földrészek közötti áruszállítás az eddigi ütem­ben nő, a szállításokat csak speciális, nagyméretű, lég­párnás járműveken tudják majd megoldani (a tengerjá­rók lassúak, a légi szállítás pedig drága). A légpárnás teherszállítók 600—800 kilo­méteres sebességgel fogják átszelni az óceánokat. A repülőtérrel nem ren­delkező településeket füg­gőlegesen fel- és leszálló re­pülőgépek fogják összeköt­ni. Helikoptereket csak kis távolságra és a repülőgépek számára hozzáférhetetlen helyeken érdemes használ­ni. VILÁGSZERTE foglal­koztatják a konstruktőrök fantáziáját a Mars és a Ve­nus légkörében is repülőgé­pes modellek. Mire az ember a Marsra lép, biztosan lesz­nek ilyen repülőgépek. I. Obrazcov akadémikus, a Moszkvai Repülőipari Intézet rektora. (APN) & 1 SE 1 Az óceánok jelentős mértékben befolyásolják földünk időjárását. Ezért az óceánok és tengerek hidrotneteoroló- giai rendszerei lehetővé teszik, hogy a tudósok ponto­sabb előrejelzést készíthessenek. Ám a légkör és az óceán kölcsönhatásának folyamatait csak tekintélyes expedíciós flotta segítségével lehet tanulmányozni. Ez az olca an­nak, hogy a szovjet „időjárási flottá” gyorsan nő. Épül­nek az NDK-ban és Lengyelországban szovjet megren­delésre készülő hajók; ezek igazi óceánkutató intézetek. 38 laboratórium található rajtuk, kísérleti műhelyek, kutatórakéták fellövéséhez szükséges berendezés, a ra­kétán elhelyezett műszerek jeleit felfogó speciális anten­nák, mélyvizi berendezés, amely hatezer méter mélysé­gig lehorgonyozhatja a hajót. Jelenleg is több útvonalon készülnek rendszeres és egyidejű rakétamegfigyelések végzésére, hogy tanulmá­nyozzák az utóbbi években felfedezett kétéves ciklusok folyamatait a nagy magasságokban, az óceánon, és több tudós véleménye szerint — bármily furcsa is — a Napon és a Jupiteren. Idővel az Északi Jeges-tengeren való hajózásra al­kalmas speciális hajót is be akarnak szerezni. Az ilyen típusú hajók helyettesíthetik az „Északi Sark” állomást, s segítségükkel a kutatók eredményesebben és kényelme­sebben dolgozhatnak. 4 „Fekete borostyán” Riga likőrgyárában új italfajtával bővítették a vá­lasztékot. Az új ital neve: „Fekete borostyán”; egy Ri­gában régóta ismert ital receptje alapján készítették el, újabb ízekkel és gyógyhatással gazdagítva azt. A „Fekete borostyán” 45 fokos és 24 féle összetevő­ből áll. Egyebek között van benne tárnics és valériána- gyökér, üröm, menta, hársfavirág, tölgyfakéreg, szere­csendió, friss málna, szárított feketeáfonya stb. A kelle­mes, kesernyés aromájú, enyhén karamelles ízű „Fekete fecr”«tyán”-t 28 országba exportálják. Úszó alomerőmű 918, október 24.. szombat <• li DOM ANY ÉS TECHNIKA ■ ■» Üsző atomerőművet tervez két japán óriás vállalat. A 2000 megawatt teljesítményű erőművet a parttól 5—6 kilométeres távolságban 100 méter mély vízben fogják lehorgonyozni, valószínűleg a Sagami-öbölben, Tokiótól délnyugatra. A forróvíz-reaktorral működő erőmű óriási acéltartályból áll, amelynek hossza 190 méter, szélessége 157 méter, magassága 87 méter lesz, két generátorának mindegyike 1000 megawatt áramot fog adni. Az úszó erőmű létesítése 400 millió dollárba kerül. Új láser A tudósok új lázertípust dolgoztak ki. A rubinnal, gázkeverékkel, illetve fél­vezetőkkel működő kvan­tumgenerátoroktól eltérő­en az új lázerekben szer­ves festőanyagok szolgál­nak fényforrásul. A drága rubin első kon­kurrensei a sebfertötlení- tésre használt, kék és zöld színű oldatok voltak. Ki­mutatták, hogy a szivár­vány minden színében lkad olyan festékanyag, ímely felhasználható a lá­gerekben. Fontos körül­mény, hogy a különböző színű festékanyagok elté­rő színű lézersugarakat bocsátanak ki. Ezzel lehe­tőség nyílig a lázersuga- rak színének a környezet­hez való idomítására. Wait Disney á ma Megvalósult Walt Disney utolsó álma: egy „üdülőbi- rodalom”-nak nevezhető képzeletbeli üdülőtelep. A kaliforniai „Disney Land” meseország mintájára, csak jóval nagyobb területen — kb. 270 négyzetkilomé­teren — egy mesterséges lagúna köré csoportosítva épülnek a szebbnél szebb kicsinyített szállodák, eg­zotikus világok falvai és lakótelepei, futurista épü­letek: pl. a jövő elképzelt szállodája, egy óriási sátor. A területen, amely száz ki­lométernyire van az ame­rikai űrkutatási központ­tól, folyócskák futnak a lagúnákba, hajók közleked­nek a vízen s a látogató­kat egysínű magasvasű viszi körbe. A világ-üdülő- birodalom bejárata előtt 14 ezer autó számára lesz par kolóhely és 1971-re készül a i MINDÖSSZE harminc év és 2000-et írunk. Mekkorát fejlődött az emberiség ennyi idő alatt...! A légi közlekedés száza­dunk elején született, de fejlődésének üteme lenyűgö­ző. Kezdtük a „repülő pol­cokkal” és már a hangsebes­ségnél is gyorsabb transz­kontinentális járatoknál tar­tunk. Az első repülőgép szü­letésekor ezt senki sem tar­totta kivihetőnek. Abban az időben a tudósok többsége azt állította, hogy a levegő­nél nagyobb fajsúlyú ké­szülékek repülése képtelen­A ír«”!” - • r--—' ”,•/•+ rtí-il lagász, Simon Newcome ír­ta: „nem lehet az általunk ismert anyagokból, gépekből és az energia számunkra is­mert előfordulási formáiból olyan készüléket konstruál­ni, amelyet az ember hosz- szan tartó repülésre hasz­nálhat”. Még a leglelkesebb repü­lőrajongók sem mertek ilyen rohamos fejlődést feltételez­ni AT ismert amerikai repülőmérnök, akit a közönség „Az utolsó par­ton” című regényében hasz­nált írói álneve után — mint Neville Shwet-ot — ismer, 1929-ben azt jósolta, hogy a repülőgép 1980-ban már nem fog tökéletesedni. Sebessége ekkor 170—200 km/óra lesz, hatósugara pe­dig 1000 kilométer — 20 tonna összsúly és 4 tonna hasznos teher mellett. DE MILYEN LESZ sze­rintünk a légi közlekedés 2000-ben? Bolygónk méretei miatt nem érdemes a vég­letekig növelni a sebességet, hiszen a legtávolabbi útvo­nal hossza sem haladja meg a húszezer kilométert — 8— 10 ezer kilométeres óránkén­ti menetsebességgel a föld­golyó bármely pontja 2—2,5 óra alatt elérhető. (Az uta­sok kimerültsége a kutatá­sok szerint három órás út után kezd jelentkezni.) Márpedig kétség sem fér­het ahhoz, hogy ilyen sebes­ség 2006-ban már megvaló­sul. A 6000 kilométerig ra­cionális sebességet már elér­tük, amint ezt a TU—144-es szuperszonikus utasszállító gép példája mutatja. Ezer kilométer körüli távolságok­ra a hangsebesség fölötti re­pülés nem célszerű, mivel nem csökkenti lényegesen a menetidőt, — tekintve, hogy 2000-ben a városi repülőte­rek csak legalább 20—30 percnyi utazással lesznek megközelíthetők. Lényege­sen jobb lesz az utasok el­látása is. Filmek, televízió és folyóiratok fogják szóra­koztatni őket. Többsávos utakon és metrón lehet majd kijutni a repülőtérre. A LÉGI ÜTŐN szállított árumennyiség 60-szor több lesz, mint ma. Tekintve, hogy a repülés annál bizton­Fényszérók a szemüvegen met újdonság nem tar­tozik a „világmegváltó” találmányok közé, mégis sok bosszú­ságtól kíméli .neg az embert. Az erős szemüvegkeret két sarok­pontjára szerelt apró fényszórók hajlékony vezetéken át kap­ák az áramot a zsebben elhelyezett kisméretű telepből. Az ^yszerű „világító szemüveget” bárki maga is megcsinálhatja. Némi ügyeskedéssel elérhető, hogy a gombakkumulátor a fény- zóróházban, vagy a szemüveg vastagabbra kialakított szárában kapjon helyet. Villanyszerelésnél, rádió- és televlzlójavftásnál éppúgy jó hasznát lehet venni e szabad kézmozgást biztosító fényforrás­nak, mint például éjszakai gépkocsi szereléskar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom