Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-03 / 232. szám

f 9 Tv-előzeles (4. oldalon) Hídépítők (5. oldalon) Skandináviai útinaplő (5. oldalon) Á hevesi járás sportja (7. oldalon) világ e*80LirrAKrAi, AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÍS A MEGYEI ÍANACS NAPHAPjá XXI. évfolyam, 232. szám ARA 80 FILLER 1970. október szombat folytatta munkáját a% országgyúlés Fejleszteni kel! a szolgáltatásokat Szólt a dolgozók igényeit ielégítő szolgáltatások fej- . intéséről is. Hangsúlyozta. -* államunk központilag ...éjéhez mérten — egyre 'több pénzt fordít a különbö­ző szolgáltatások fejlesztésé­re. Hozzáfűzte azonban, hogy a központi erőfeszítésekhez csatlakozniuk kell a helyi, a tocaeá kezdeményezéseknek, a helyi erőforrásoknak. Nem lehet elfogadni azokat az el­képzeléseket. amelyek a szol­gáltatások fejlesztését csak áremelésekkel látják megold hatónak. Szóvá leéli te .lünk. hogy jó néhányat! félreértik tö­rekvéseinket vagy egyenesen félremagyarázzák helyes el- gesakei. — mondotta a <w­AMMAN: Husszein jordánial király, aki csütörtökön részt vett Nasszer elnök temetésén, a kés6 esti órákban visszatért Ammanba. A ' királlyal együtt érkezett a Jordániái fővárosba Bahi Ladgham tu­néziai einök, a kairói egyez­mény betartásának ellenőr­zésével megbízott arabközi bizottság vezetője. ' Ladgham nyilatkozott az ammani rádiónak.' Elmon­dotta, hogy a fővárosban és az egész országban teljes a nyugalom. Szavai szerint á kairói egyezmény első szaka­szát — a kormánycsapatok és a Palesztinái ellenállók Ammanoól történő kivoná­sát — teljesítettük. A máso­dik szakasz néhány nap múl­va kezdődik. Ennek értel­mében a kormány csapatok eredeti állomáshelyeikre tér ­nek vissza es a partizánon is a polgárháború előtti C lábaikat foglalják el. | Odeh tájékoztatásiig)-! mi­niszter nyilatkozatában ári; mondotta, hogy Jordánia t j kormánya csak ti (Jclsszv Arafat vezette Ei ratin' szervezetet hajlandó elismer­ni. Felszólította a i : partizán szervezetet. csatlakozzanak az El Fatal: hoz. Anvar Szadat szívrohama Anvar Szadat megbízott egyiptomi elnök és Ali Szabri volt miniszterelnök szívrohamot szenvedett Nasz- szer elnök csütörtöki temeté­sének gyászszertartásán. Az A1 Ahram című kairói lap szerint a szívroham meg­akadályozta a két egyiptomi vezetőt altban, hogy részt vegyen a temetés további szertartásain és mindkettő­jüket kórházba kellett szál­lítani. A legújabb jelentések sze­rint Anvar. Szadat es Ali Szabri állapota kielégítő. Az orvosok megengedték nekik, hogy visszatérjenek eulie- nukba. de természetesen to- vábbra; . is or’vosi üGyolcs alatt állnak. Az 52 éves Anvar Szadat Nasszer egyik legközelebbi barátjának számított, barát­ságuk a monarchia megdön­tésének idején kezdődött. Az ötvenéves • Ali SZíibri szintén a néha elnök közeli munkatársának egyike volt. .\ SSt*ii(f€* iiieisia rí ja a föblipárlrendüKert SANTIAGO: A chilei kereszténydemok­rata párt, amely jelenleg még kormányozza az orszá­got, csütörtökön- „ki nem elé- gítőnek” nevezte Salvador Allende elnökjelölt válaszát á vezetőség követeléseire. A kereszténydemokraták né­hány nappal ezelőtt ugyanis azt követelték, hogy Allende adjon jövendő politikájára vonatkozólag kötelező érvé­nyű biztosítékokat és ezeket iktassák be az alkotmányba is. Salvador Allende a népi egységfront színeiben szép-1 tember 4-én a legtöbb sza­vazatot szerezte a chilei vá­lasztásokon, de abszolút’ többséget nem kapott, és így közte, illetve a jobboldali Jorge Alessandri között a kongresszus választ október 24-én. Allende korábban már le­szögezte, hogy megtartja a többpártrendszert, garantál­ja a tájékoztatás, az eszme­terjesztés teljes szabadságát. Lényegében a keresztényde­mokraták is erre vonatkozó­lag követeltek alkotmányos garanciákat, azzal a kiegé­szítéssel, hogy Allende hiva­tás«; testületként tartsa meg a hadsereget és ne állítson fel helyére népi milíciát. Októberi Forradalom rendjellel tüntették ki Azerbajdzsánt ünnepi gyűlésen Leonyid Brezsnyev bejelentette, hogy a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának elnöksége az Ok­tóberi Forradalom rendjelet adományozta az azerbajdzsá- ni köztársaságnak. A kitün­tetést a köztársaság a for­radalmi mozgalom, az Ok­tóberi Forradalom győzel­méért és megszilárdításáért vívott harcban a kommu­nista építésben, a haza .hő­sies védelmezésében tanúsí­tott magatartásával érdemel­te ki. Brezsnyev Azerbajdzsán zászlajára feltűzte a hárma- madik rendjelet. A köztár­saságot korábban kétszar twtetíék ki Lenin -rendrtaú. Az új ötéves terv parla­menti vitájának harmadik napján minden bizonnyal az életszínvonalról, a bér- és ár­politika alakulásáról elhang­zottak keltették a legna­gyobb figyelmet. Ez állt Gás­pár Sándor, a SZOT főtitká­ra felszólalásának középpont­jában is. A szónok hangsú­lyozta, hogy az üzemekben és az intézményekben nyu­godt, bizakodó a légkör, ja­vult a dolgozók kezdeménye­zőkészsége is, ami rendkívül fontos nagy terveink megva­lósítása szempontjából. Mind­amellett vannak olyan ténye­zők is — tette hozzá — mint fi lelkiismeretesség, a becsü­letesség, a felelősségérzet az emberekben, amelyeket ugyan nem lehet számsze­rűen papírra vetni, mégis nélkülözhetetlenek. Gáspár Sándor a továb­biakban kijelentette, hogy noha a terv megvalósítása még nem teszi lehetővé az összes igények kielégítését, milliók aktivitásával jelentő­ben gyarapíthatják eredmé­nyeinket. Ami a növekvő reálbéreket illeti, arra törek­szünk, hogy á teljesítménye­ket a munka társadalmi Hasznossága alapján mérjük, ez pedig a keresetek nagyobb differenciálását vonja maga után. Ezzel párhuzamosan a izociális ellátottságot is tár­sadalmi méretekben igyek- ■ szünk javítani. A továbbiakban rámuta­tott: az eddiginél tudatosabb bérpolitikát kell folytatnunk. Fock elvtárs részletesen be­szélt arról, hogy a gazdasági fejlesztésre szánt összegek ésszerű felhasználása gondos és körültekintő legyen. Ugyanezt az elvet kell ér­vényesíteni az életszínvonal emelésére, az élet- és mun­kakörülmények javítására szánt összegek felhasználásá­nál is. A negyedik ötéves terv időszakában tehát együttes, nagy feladatunk bérrendszerünk további tö­kéletesítése és szocialista el­osztási elveink következetek sebb érvényesítése. Különös gonddal kell biz­tosítani a kisebb jövedelmű családok jogos szükségletei­nek kielégítését, hogy nekik is lehetőségük legyen sokfé­le, jő minőségű fogyasztási cikk megvásárlására. — Az árpolitika az élet­színvonal-politika döntő ele­me — folytatta. Elősegíti vagy fékezi az életszínvonal fejlődését. Megnyugtatja, vagy nyugtalanítja a dolgo- /.ókat, egyszóval a politikai közérzet fontos, tényezője. — Közgazdaságilag indo- Rolt, hogy hosszabb távlatban általában értékén fizesse meg a fogyasztó azt, amit megvá­sárol. A fogyasztói ár azon­ban nem. csupán közgazda- sági kategória, hanem tár­sadalmi, politikai tényező is. A ráfordítási arányosság el­ve. csak bizonyos megszorí­tással érvényesülhet helye­in. Meggyőződésünk, hogy enn kell tartani mindazokat. ;z ái'preferenciákat, amelyek egyértelműen kapcsolódnak Hamunk szociális, kulturá­lis és egészségügyi funkciói­hoz. Ügyelni kell arra, hogy ne sértsük meg a lakosság fo­gyasztói érdekeit. Az áreme­léseket ellensúlyoznunk kell. vnégoedig úgy, hogy egyetlen társadalmi réteg se kerüljön hátrányos helyzetbe. Fontos követelmény, hogy az ár­emelést ellensúlyozó árcsök­kenés is nagyjából azonos je­lentőségű ' árcsoportban tör­ténjék. — Nagy gondot kell fordí­tani arra is, hogy ha árakat csökkentünk, az érintett ter­mékekből megfelelő menyi- séggel rendelkezzünk a meg­növekedett kereslet kielégíté­sére. Múltbeli tapasztalataink sajnos sok esetben ellenkező irányúak voltak. Fontos^ kö­vetelmény, hogy a hatósági áremelésekkel hatósági ár­csökkenések álljanak szem­ben. A terv szerinti áremelke­dések — akár szabad, akár hatósági árakról legyen szó — kompenzálhatok. Nem egyenlíthető ki viszont az olyan áremelés, amit külön­böző okokra való hivatkozás­sal elég gyakran tapaszta­lunk. Kormányszerveinknek az eddiginél fokozottabb fi­gyelemmel és eréllyel kell az ilyen jelenségekkel szemben fellépni. vábbiakban. A reformnak az a kispolgári magyarázata, amely az egész mechanizmus értelmét kiforgatja és a kö­zösség érdekeivel szembehe­lyezkedő, eszközeiben nem válogató egyéni harácsoüás- ban látja, feltétlenül hozzá­járul a különféle ártalmas irányzatok megerősödéséhez is. Az ilyen felfogások hor­dozói az emberi magatartás egyetlen normájának azt tartják, hogy valamit vala­miért, vagy még* inkább, valamit semmiért! Miről van szó? Az anyagiasságról, az önzésről, a cinizmusról. Ezek nem új jelenségek. Az ilyen felfogás követői nem sokan vannak, de veszélye­sek. Ellenük minden eszközt igénybe (kell és igénybe is fogunk venni. A IV. ötéves terv sikeres végrehajtásának is fontos feltétele, hogy mennyire si­kerül az emberek szocialis­ta közgondolkodását fejlesz­tenünk. Kérdés, hogy ren­delkezünk-e már azokkal a leghatásosabb munkamód­szerekkel, erőforrásokkal, eszközökkel, amelyek a tár­sadalom szükségleteinek megfelelően hatnak a kí­vánt irányba, őszintén meg kell. mondanunk, hogy ezek a lehetőségek csak részben vannak meg. Feszítő ellent­mondás van a közművelő­dés rendelkezésére álló anyagi eszközök és a társa­dalom kulturális szükségle­tei között. De mert álla­munk jelenleg még nem tud e célokra jobb anyagi felté­teleket teremteni, különös gopddal kell ügyelni arra, hogy 'a IV. ötéves tervnek azok az előirányzatai, ame­lyek a dolgozó tömegek mű­velődését szolgálják, teljes mértékben a tervben meg­határozott célcikat segítsék elő. A kultúra nem áru Az árpolitika ax életszínvonal döntő eleme A. Központi Bizottságnak határozott állásfoglalása volt és maradj hogy a kultúra nein áru, a kultúrára nem vonatkozhatnak sematikusan a termelés és forgalom gaz­dasági . szabályzói. Ez nagy­jából meg is valósult. Ugyan­akkor számos olyan jelen­séggel találkozunk, hogy egyesek félreértik a reform szellemét és a kulturális élet bizonyos területein me­chanikusan akarják érvé­nyesíteni a gazdasági élet szféráira alkalmas, ott be­vált módszereket. Az ilyen tendenciák ellen az eddigi­nél sokkal élesebben kell fellépni. Az üzemen belüli demok­rácia kérdéséről szólva el­mondotta, hogy a fejlődés , ezen a téren is gyors volt, a meglevő lehetőségekkel azonban niég nem mindenütt élnek megfelelően. Erre a jövőben jobban kell figyeí- ni, mert ha a helyes elvek­nek ellentmond a hibás gya­korlat, ez óhatatlanul visz- szahat a dolgozók aktivitá­sára. A szocialista ember fon­tos jellemzője az aktivitás. E közéletisógnék nemcsak a nagy belpolitikai és külpoli­tikai kérdésék megértésében kell . megnyilvánulnia, ha­nem a munkahelyi, üzemi, vállalati életben való rész­vételben. is. Tiszteit Országgyűlés! Az előttünk álló évek fel­adataink megoldásában a pártszerveknek és a társa­dalmi szerveknek jelentős részük van. Ezért oly mó­don kell végeznünk politikai felvilágosító és mozgósító munkánkat, hogy az a leg­teljesebb mértékben elősegít­se a terv valóraváltását. A szakszervezetek ki fogják dolgozni, hogyan segíthetik a maguk sajátos eszközeivel, gazdag tapasztalataikkal ezen feladatok megvalósítá­sát. Meggyőződésünk, hogy a pártszervek és a társadalmi szervek tevékenysége, mint a múltban, úgy a jövőben is, döntő feltétele lesz ötéves tervünk megvalósításának. Javaslom a törvényterve­zet elfogadását. (MTI) (Folytatás a 3. oldalon) Gáspár Sándor beszéde az életszínvonalról, a bér- és árpolitikáról "Teljes a ni?&i«|«alioM( Jordániában

Next

/
Oldalképek
Tartalom