Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-21 / 247. szám
Eredményes húsz esztendő Vámosgyörk ma és holnap Országra szóló ünnep volt az az októberi vasárnap. A községekben, városokban zeneszóra ébredtek az emberek, virágdíszben fogadták .a szavazókat a választóhelyiségek, s este a községek apra- ja-nagyja összegyűlt a főtéren, hogy tanúja legyen annak a nagy pillanatnak, amikor a községháza kapujára felkerül az új tábla: községi tanács. Holnap lesz húsz esztendeje ennek az ünnepi vasárnapnak. Az emberek hamar megtanulták az új fogalmakat: végrehajtó bizottság, elnök, titkár, s mindenekelőtt: tanács. A dolgozó nép jobb életéért vívott harcban kipróbált harcosok és a közélet ügyeivel éppen csak ismerkedő, egyszerű emberek együtt kezdték kialakítani a néphatalmat falun és városon. Több százezer tanácstagot választottak azon a húsz év előtti vasárnapon a városok és falvak szavazó polgárai, megannyi új hordozóját a népi hatalomnak. Húsz esztendő minden eredményét, örömét és gondját, munkás hétköznapját és lelkes ünnepét aligha lehetne egyetlen újságcikkben felsorolni. A tanácsok úgy kezdték meg a munkát, hogy egyetlen nagy cél lebegett előttük: előbbre vinni a község, a járás, a megye, a szocialista Magyarország ügyét. Szép számmal voltak akkor újonnan választott tanácsi vezetők, akik szinte hivatalba lépésük percétől úgy végezték feladataikat, olyan bizonyságot szolgáltattak rátermettségükről, mintha mindig ilyen munka- területen dolgoztak volna. Lendületük magával ragadta a többieket, tanácstagokat és az apparátus dolgozóit, s a közös munkának megszülettek a várt eredményei. Történelmi mértékkel mérve is igen nagyok azok az eredmények, amelyeket a tanácsok az elmúlt húsz esztendő alatt elértek. Sok munka, fáradtság, gond, a közösség ügye iránti odaadás és nemegyszer az értetlenek- kel, a visszahúzókkal folytatott vita és küzdelem volt az ára annak, hogy a falu olyan nagyot lépett előre. A tanácsok megalakulásánál, első lépéseinél is ott volt, s azóta is mindig és mindenben segít és vezet a párt. Elvi-elméleti segítséget adott a tanácsok megszervezéséhez. A huszadik évfordulón ünnepeljük azokat a fáradhatatlan pártmunkásokat is, akiknek- nagy szerepük volt a tanácsok elindításánál és megerősödésénél. Húsz esztendő — számadásra kötelez. Különösen akkor, amikor egészséges, fejlődésre képes szervezetről van szó, olyanról, amely már — hiszen húszesztendős — kinőtt a gyermekcipőből. A számadás — sokszoros, sok ezerszeres pozitívumot mutat. Nincs róla pontos statisztika, de bizonyos, hogy húsz év alatt már jóval millión felül jár azoknak száma, akik élvezték és vállalták a választók bizalmát, tanácstagként dolgoztak. Nagy többségük sokat tett a maga helyén a közösségért. De éppen az ünneplő tanácsokkal szembeni igazságtalanság volna elhallgatni, hogy volt idő —, s éppen a tanácsok „gyermekkorában”, az első esztendőkben —, amikor a túl centralizált vezetés mindent maga akart tudni, eldönteni, s a helyi tanácsoknak szinte semmilyen hatáskört nem hagyott meg, a központi rendelkezések végrehajtásán kívüL Köztudott, s az ünnepi alkalommal különösen hangsúlyozni kell: az utóbbi évtizedben megnőtt a tanácsok önállósága, s ez a munka minden területén érezhető. A tanácstagok bátran szóvá teszik választókerületük problémáit, a tanácsülések élénk viták és okos határozathozatalok színhelyei. A tanácsi és szakigazgatási munka egyaránt bebizonyította, hogy szűkek már a húsz év előtti keretek, a szocialista demokrácia kiteljesedése jegyében még nagyobb hatáskörre, még több önállóságra van szükség. Éppen most, a huszadik évforduló napjaiban, hónapjaiban készül az új tanács- törvény, amely továbbfejleszti a helyi igazgatás rendszerét. Éppen ennek a húsz esztendőnek tapasztalatait veszik alapul azok a szakemberek, akik most dolgoznak a törvénytervezeten, s majd az országgyűlési képviselők, a legmagasabb választott szerv tagjai is, akik törvényerőre emelik azt. A gyakorlat tapasztalatai az alapjai azoknak a rendelkezéseknek is, amelyek már eddig napvilágot láttak, éppen a tanácsi munka javítása, fejlődése érdekében. Tapasztalati alapon jött létre a nagyközség intézménye — abból kiindulva, hogy másképpen kell vezetni egy csaknem városnyi községet, s megint másképp a néhány száz lakosból álló falut. Tapasztalatok alapján rendezték számos járás határait. Az új tanácstörvény — amely még a jövőre esedékes választások előtt megszületik — további korszerűsítéseket hoz. Húsz év alatt bebizonyították a tanácsok, hogy érettek a hármas funkció betöltésére: államigazgatási, népképviseleti és önkormányzati szervek egyszerre. A köz önzetlen szolgálatában eddig is példát mutattak a tanácsok. Tisztelet és megbecsülés illeti a tanácsok tagjait, választott vezetőit és tisztségeinek viselőit Azokat is, akik immár két évtizede állnak posztjukon, ott voltak az indulásnál, s ott állnak most is, az ünnepen visszapillantva, de már előre is nézve. Az új tanácstagoknak, tanácsi dolgozóknak is kijár az előlegezett tisztelet és bizalom, hiszen nagyszerű hagyományok folytatására vállalkoznak. Várkonyi Endre Vasutasközség, ezt mondják Vámosgyörkre is, mint ahogy a miskolci vasútvonal mellett települt többi községre. Ennek a megállapításnak nagyon fontos következményei is vannak. Hogy a keresőképes férfilakosságnak döntő része a vasútnál van alkalmazásban, az meglátszik a falu gazdaságán, kulturális életén, de még települési viszonyain is. Ebből az alaphelyzetből indultunk ki, amikor Bíró Miklóssal, a községi tanács vb-elnökével arról beszélgettünk, hogyan élnek a vámos- györkiek, milyen terveket alakítgatnak a jövőjükre. Legfőbb , jellemvonásuk, hogy igyekeznek minél többet termi a lakosság életének könnyítésére. Az idén nyitották meg a felújított művelődési házat, amely most már köti a fiatalokat is, mert klubfoglalkozásra vonja be őket, színjátszóknak ad otthont, de az eszperantó nyelv iránt is olyan az érdeklődés, mint sehol máshol a megyében. És rendszeresen táncolhatnak is a fiatalok, ha kedvűk tartja. Az ÁFÉSZ büfét üzemeltet itt a rendezvények idején, tehát csakugyan minden kényelmet és lehetőséget megtalálnak a fiatalok a szép művelődési házban, aminek avatott vezetője Váczi Béla, Az esz- perentistákat dr. Bodó Jenő tartja össze. Büszkék a könyvtárukra is. Az idén már ezerkétszáz új kötetet adtak a könyvállomány fejlesztésére, de még további háromszáz kötetet vásárolnak. El fogják érni, hogy a község minden lakú jára, még a csecsemőre is. két könyv jusson. Szívesen beszélnek arról, hogy a me gyében másodiknak ők hozták létre az iskolában az ön álló ifjúsági könyvtárat. Az épületet egyébként négy tanteremmel bővítették. Kpr szerűsítették a mozit, és amióta szélesvásznú filmeket is vetíthetnek, a látogatóinak a száma is megnőtt. Érdekes vonása a község nek, hogy férfilakóinak nyolcvan százaléka a vasút alkalmazottja A tsz-ben ezért csak az asszonyok maradtak. Illetve: a környező jászközségekből járnak át az emberek a termelőszövetkezetben dolgozni. A tsz-tagság törzsgárdatagjainak többsége — például — jászárokszállási. A pártalapszervezet is hat községben lakó tagságot tart együtt. A KISZ-esek közül csak hatan dolgoznak a községben. De a nők jó része is eljár máshová, főként Gyöngyösre a gyárakba. A közügyek iránt tehát csalt azok érdeklődnek igazán, akik Vámosgyörkön is élnek. Mihelyt helyi kérdések kerülnék elő, a tsz-ben, a pártszervezetben, a KISZ- ben, de más fórumokon is: lanyhul az érdeklődés. Hiszen a testületek tagjainál: egy része más illetőségű. Furcsa helyzet ez, amivel mindenképpen számolni kell. Van azonban jó oldala is. Á művelődési ház építkezéséhez például eljöttek a gyöngyösi kitérőgyárialt. Több mint ezer társadalmi órát töltöttek itt, a vámos- györkieken segítve. \ is/ í .izdHit’ . . * :/c /tC ./ tLiOi i i1,' ' ct •;égeit. A? átlagtsrme« Kent, mert a tahv • * a ' víz visszavetette a kalászosokat és a takarmánynövmi két mennyiségileg és minőségileg is A tervezett öve delem azonban fgv is ■ lesz. mert az fi'lettenvészt.-• kihúzza a gondból k •- gazdaságot. A község fejlesztésére évente kürülbelü százezer forintot tudnak felhasználni De a felsőbb szervektől jelentős támogatást kapnak Az utóbbi három évben pé! dául nyolcmilliót tudtak fordítani fejlesztésre, s ebből a saját részük 050 ezer forint volt. Jó a kapcsolat a különböző szervekkel. Hogy az ÁFÉSZ megépíttethesse az irodaházat, amelyben helyet kapott a posta és két orvosi rendelő is, a telket a tanács ingyen adta hozzá. Ugyanígy a szolgáltató házhoz, aminek az építését most kezdik meg. és amit tavasszal már meg is akarnak nyitni. Erre az építkezésre több mint félmillió forint kell. Még valamit említ Bíró Miklós: eddig csak egy politikai tanfolyamot szerveztek Vámosgyörkön, az idén már hármat kezdenek meg mert annyi a jelentkező. Ez is azt bizonyítja, hogy a györkiek gondot fordítana!, önművelésükre. A községi tanács jó szervező és irányító munkáját bizonyítja az a fejlődés, ami lépten-nyomon szembeszökik Vámosgyörkön. Ez a sokarcú község tudatosan munkálja jelenét és építi a jövőjét G. Molnár Ferenc Túl három éven és hatssáx forinton I A „rendhagyó” óvodában — mely ugyan az egri Beloiannisz utcában található, mégis az a neve, hogy Györgyényi úti óvoda — éppen ebédidő volt, amikor beléptünk. Nagy adag zöld- babfőzelék és a megfelelő mennyiségű fasírozott ellen folyt a csendes, de lelkes roham, s minden jel arra vallott, hogy e nagyszerű küzdelemből az apróságok kerülnek ki győztesen. Térdig érő alanyunkat keressük, Feledy Pistit, aki három esztendővel ezelőtt szerepelt egy riportunkban. Akkoriban még a Pisti megszólítás is túlméretezettnek tűnt apró viselőjéhez képest, de az, eltelt három esztendő tanúságaként név és viselő immáron egymáshoz komolyodtak. Hamvasbőrű, fekete hajú, csillogó fekete szemű kis vasgyúró lett belőle, a megye első hatszázforintos gyerekéből, aki jelenleg egy farönkön ül a mesébe illő óvodai kerben, és tartózkodással tűri, hogy lefényképezzük. A kérdésekre is úgy válaszol, hogy a riporter megtisztelve érzi magát. A témakör a játékokra, az ebédre és ezek variációira korlátozólik. Igaz is: még kevésbé tudna válaszolni például erre a kérdésre: — Megérte a hatszáz forint? ö még nem tudja, hogy egy forradalmi korszak alanya, csak azt tudja, hogy ezért az ebédért már megérte ez a három esztendő... És az édesanya? Feledy Ferencné hasonlóképpen „régi” alany a témában, Annak idején, emlékszem, egyetlen szobában, nagy, szinte túlméretezett szobában éltek egy csepp mellékhelyiséggel megtoldva. Olyan nagy volt a szoba, hogy valóban nem tudott mit kezdeni vele az ember. De ennek a szobánák központja volt! Sőt: központjai, hiszen Ferkó ott hancúrozott a zongora körül, Pisti pedig csak szeretett volna, de egy néhány hónapos bébinél inkább a kívánságok szerepelnek a perceik „napirendjén”... És így csak ült, állt, kívánkozott a rácsban, a rácsból, ő, Pisti, az első „hatszáz forintos” gyerek, az anyasági segély egyik első megyei letéteményese. Ez a lakás is sokat változott három év alatt. Emelet- ráépítés, korszerűsítés érte — javára. A nagy szobából és a csepp mellékhelyiségből két szoba összkomfort lett, gázfűtéssel, a mennyei illatok konyhájával, tehát majdnem kacsalábon forog. S ebben a kacsalábon forogni induló nagyszerű várban hangzottak él az első szavaló, koppantak az első lépések, és huppantak az első fenékre esések. — Ma? — kérdi az édesanya. — Itt van ez az álló tükör. Nagy kalandunk volt vele, mert Pisti az egyik szétnyitható szárny csavarjait kiszerelte, s csak arra lettünk figyelmesek, hogy zuhan a tükör... Pisti szé- per félrehúzódott, végignézte az üveg „osztódását”, mi pedig csak azt láttuk, hogy nem esett semmi baja. És ő? A feltámadt riadalomban megszólalt: •— Ugye, megijedtetek? Sok a sztori: egy gyerek borzasztóan sok sztorival szolgál. De a legfontosabb, hogy tényleg szolgál ezekkel, mert azt is jelenti, hogy van, hogy éteren, hogy y*.• •• lóban gyerek.;. S e sorokat olvasva az reklamáljon elsősorban, aki nem örül, ha valamiről mesélhet, amely egy induló élet akár első, akár sokadik megnyilvánulását illusztrálja. — 'Megérte a hatszáz forint? — kérdezem az édesanyát, aki a legilletéfcesébb a válaszadásra. — Ami az összeget illeti, természetesen nem a leg- csillagászatibb, s néha gondolkoztunk, hogy ,kitelik-e a Pisti” ebből a hatszáz forintból. .. de így -visszapillantva: nagyon sokat jelentett ez a lehetőség. Együtt nevelhettem mindkét fiamat. Előttem nyílt ki, és lett egyre nagyobb Pisti, láthattam, miként okosodik és fejlődik, láthattam, miként talál egymásra a két testvér. Ami az utóbbit illeti — neveti el magát Feledyné — nagyon is sikerült... Ugyanis Ferkó a felbúj tó, Pisti a végrehajtó. Sajnos, sok mindent végrehajt. Ha összehasonlításra van szüksége, arra is tudok példával szolgálni: a három esztendő alatt csupán egy- szer-kétszer volt enyhe torokgyulladása, más probléma nem volt. Hogy mondjam ... velem voltak, együtt voltak, s tudom, hogy mit jelent a legkritikusabb korok egyikének „tanúja” lenni. S ezt úgy mondom, hogy hivatásomnál fogva: bölcsődei gondozónő vagyok. — Tehát megérte... — Igen. S hadd tegyem hozzá, hogy bár a hatszáz forint így, egy összegben nem mond sokat, de ezzel, s a férjem keresetével elértük, hogy az egyik évben Jugoszláviában, a másikban pedig a Balatonnál nyaraltunk. S természetesen — Pisti is vélünk volt! Kátai Gábor Az üvegcsiszoló Az anyag, amit megmun- kál, valamikor értékesebb volt az aranynál. Nélkülözhetetlen a háztartásban, szemet gyönyörködtető dísze a lakásnak. Megmunkálása a növekvő technika ellenére — kicsit művészet is. A mestert a műhelyben találtuk csillogó üveglapok, vázák tükrök között. Foglalkozásának teljes neve: tábla- és öblösüvegcsiszoló, valamint tükörkészítö. Az országban négy ilyen szakember van, ő az egyik, akinek munkájából most ellesünk néhány pillanatot. Kevesi Károly, az Egri Lakásépítő Ktsz részlegvezetője. Nyolcadma- gával dolgozik itt, termékeiket sok ország vásárolja. Hogyan és mivel dolgozik? Az eljárást, a fogásokat, amelyekkel a rideg-kemény anyagot engedelmességre kényszerítve kedve szerint formálja, kevesen ismerik. Dolgoznak itt segédmunkások, betanítottak, akik többkevesebb hibával bár, de elvégzik feladatukat, azonban van egy szint, ahonnan kezdve a munkát már így nevezik: alkotás. Az első lépés: különféle csiszolókövek több sebességgel forgó tengelyre rúerősít- ve — a csiszolás alapvető feltétele. Nem mindegy az sem, hogy a kövek milyen alakúak, hogyan vannak élesítve. A rajzolt fonnák szerint lehetnek levél-, vonal-, virágszirom-csiszolók. A malomkő nagyságúnkkal az üveglapok éleinek tompítását végzik. Természetesen munka közben állandóan csorog a víz a lapra, hiszen ha a köszörült üveg megmelegszik. igen könnyen elreped. A megformált, csiszoli üveg most egy légelszívóval ellátott, nyitott szekrénybe kerül, ahol festékszóróval ezüstnitrút és cukoroldat keverékét fúvatják rá. A cukornak itt redukáló szerepe van: annak hatására válik ki az ezüstnitrátból a színezüst. Ahogy a kitisztuló ezüstó: figyelem nagy érdeklődéssel, a fojtó gőzök köhögésre ingerelnek. Magyarázatképpen hozzáfűzi, hogy ebben a szakmában nem egy munka- folyaniat káros az egészségre Ü már megszokta a lakkok rögzítő folyadékok, lemosok nehéz, köhögtetö gőzeit, de kétségtelenül érzi, hogy huszonöt évet töltött már el ezek között. A vízből, gőzből kikerült üveglap ezután tűzbe kerül Borszeszláng fölött eg rá a rögzítővel bekent ezüst, amire saját kísérletezései alapján. kikevert védolakkréteg kerül. Utolsó simítások; lemosás és utána ragyogó-fényesen vehetjük kezünkbe — o világ tükröződik vissza benne. A díszítéseket, amelyek a csiszolt üvegtárgyak értékei adják, ö tervezi. Munkái ízlésesek, hangulatosak, kiállításokon szerzett érmek, különféle oklevelek fejezik ki az elismerést. De a leghálásubo — ahogy ö mondja — maga a csillogó üveg. — hekel. 1810, október 31<. fc/erda
