Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-12 / 214. szám

M ES ll.l JlMh A ÍCIMJÍHAW í„s TECHNIKA... ill»O.VIA,\\ ÉS TECHNIKA.. TIOOAI.VNV ÉS l’KCHNIKY... TUDOMÁNY ÉS IfiOHVlKA l'l iVlMANY 3 ,‘CtJöMÁXY ÉS TECHNIKA tudomány és iechmka;,: ittdomány fis technika , TUDOMÁNY és technika;.? tudomány és technika;.; ~ tüdőt „Füst” — műanyagból A műanyagok újabb, so­kat ígérő alkalmazási le­hetőségére jöttek rá a ku­tatók a közelmúltban, amikor sikerült műanyag füstöt előállítaniuk. A hő­re lágyuló műanyagot gőz­turbinába juttatva magas hőmérsékletre hevítik, majd mikroszkopikus nagy­ságú csöppek alakjában ki­fújják a levegőbe, ahol az megdermed és „füstté” áll össze. A folyamat valame­lyest hasonló ahhoz, ami­kor a búcsúkban, vásáro­kon, ún. vattacukrot ké­szítenek a megolvasztott kristálycukorból. A fel­használt anyagmennyiség mindkét esetben igen kicsi a „termék” térfogatához képest. A műanyag füst sokféle célra használható. Nyugodt, szélmentes leve­gőben a „füstfüggöny” sok­kal tovább megmarad, mint a közönséges füst, s így a kerteket, gyümölcsö­söket tartósabban oltal­mazhatja a faggyal szem­ben. Ugyanígy a nap per­zselő sugarai ellen is vé­delmet nyújthat. Ha pedig a műanyaghoz valamilyen (a magas hőmérsékleten cl nem bomló) növényvédő szert kevernek, a műanyag­füst egyben a kártevők el­leni védekezés ügyét is szolgálhatja, A szakembe­rek szerint a műanyag fel­hőket fel lehet majd hasz­nálni mesterséges eső kép­zésére (egyébként is felhős időben a csapadékhullás megindítására), valamint a levegő tisztítására is. Arra is gondolnak a szakemberek, hogy a nagy vízfelületek, a nyitott fo­lyadéktárolók (pl. kőolaj­tárolók) párolgását ilyen műanyag füst-,.fedéllel” igyekeznek megakadályoz- ni. illetve csökkenteni. Ügy vélik, hogy a műanyag füst bizonyos esetekben a ra­dioaktív sugárzások ellen is védelmet nyújthat. Csontforrasztás ultrahanggal Több sikeres műtétéi végeztek a moszkvai Központi Traumátj ogiai es Orthopediai Intézetben cl csontszöve­tek ultrahanggal történő egyesítésere. Az eltört csontda­rabokat egyesítő anyag szövetbarát műanyagból és apróra őrölt csontszövetből áll. A; operáció mindössze néhány percig tart. Az ultrahang megbízhatóan rögzíti a törött csontokat, s a csontszövet gyógyulása szövődmény nélkül megy végbe. A csontszövetek össze forrasztására szolgáló készülék egy fiatal mérnökcsoport alkotása. A szovjet minisztertanács mellett működő Találmányi Hivatal az új műtéti módot találmánynak minősítette. A mai napig több tucat sikeres műtétet hajtottak végre ultrahang segítségével. Az operáció másnapján a betegeic már föl is kelnek az ágyból. Á feszülő testrészen levő sebele egy héten belül gyógyulnak. Bebizonyosodott, hogy az ultrahang a sebészeti beavatkozások alkalmával kitűnő érzéstelenítő hatású is. A műtét másnapján a pá­ciensek már semmiféle fájdalmat nem éreznek. Kamcsatka titka 25 millió évvel ezelőtt történt katasztrófa nyomait tárta fel Kamcsatkán Jurij Szalin. fiatal paleontológus. A hegyi kőzetekben megkövesedett kagyló-maradvá­nyok tanulmányozásakor arra a következtetésre jutott, hogy u Kamcsrtkai öböl partját az egykori tengerfenéken bekövetkezett földrengés nyomán keletkező ár alakította ki. A tudós feltárta a Kamcsatka keleti partján egykor elterülő medence fizikai-földrajzi viszonyait. A tenger- zenéken húzódó meredek hajlatokat gyakran rázta meg földrengés. Az üledékből keletkezett lavina út közben magával ragadta és a tenger fenekére sodorta az iszapot, homokot, növényzetet. Az ősi medencéit földrajzi körülményeinek feltárása nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy a félsziget földkérgének összetételét megismerjük és sok hasznos ásványi lelőhe­lyet találjanak. Sötétkék aranygyűrű Sötétkék arany: megkapóan hangzik így együtt! S valóban, a Leningrádi Ékszerkísérleti Intézet nagy vív­mányának tartja ezt az újdonságát. As intézetnek ugyan­is a többi között az a feladata, hogy újszerű aranyötvö­zeteket kísérletezzen ki. Fennállásának négy éve alatt az intézet sok szép, új színezetű aranyat produkált: fehéret, a zöld különböző árnyalatait, s a kutatócsoport legújabb büszkesége a csaknem sötétkék színben ragyogó, mély csillogása kék arany. Az intézet kutatói drágakövek új­szerű csiszolásával, vágásával, fényezésével, továbbá a nemeskő-megmunkáló ipar céljait szolgáló újszerű minia­tűr szerszámgépek és automatagépek konstruálásával is foglalkoznak. 1 roriüi „roller’ Az anyagmozgatás gépe­sítésén fáradozó szakem­berek nemcsak az ipari fo­lyamatok kiszolgálásához terveznek szállítóeszközö­ket. hanem az irodai dol­gozók munkájának meg­könnyítésére is gondolnak. Az irodai folyosók ..gépi bejárásához" készítették nyugatnémet konstruktő­rök a képen látható mini­járművet, mely akkumu­látorral táplált villanymo­toros kis vontatóból és a hozzá csatolható kétkerekű pótkocsiból áll. A telepeket éjszaka vagy napközben a várakozási idő alatt a fali konnektorhoz csatlakoz­tatva lehet feltölteni. Az óránként legfeljebb S—10 kilométeres sebességgel ha­ladó kis jármű egyszerű módon működtethető, irá­nyítható. nem kell hozzá vezetői jogosítvány. Irat­tárak. könyvtárak ugyan­csak jó hasznát vehetik, de a gyárakban, intézmé­nyekben, a mozgó büfé­szolgálatok is jói felhasz­nálhatják. Betegség-e az izomláz ? Az előzetes edzés nélkül megmérkőző labdarúgó- csapatok játékosai a megmondhatói, miként reagálna!! másnap a túlzottan igényibe vett izmok, milyen tüneteket okoz az izomláz. Kiadósabb gyalogtúra, huzamosabb ideig tartó úszás, vagy futás, de még egy alapos nagytakarítás is kiválthatja az izmoknak ezt a fájdalmas „lázát”, A megerőltetett izmok ilyenkor kitapinthatóan megke­ményednek, feszülnek, ami jelentős fájdalommal jár. (Az izomlázat olykor enyhe hőemelkedés kíséri, a fájó izmo­kat megtapintva „tüzeseknek” érezzük, nyilván e két tü­net nyomán alakult ki az izomláz kifejezés). Mi megy végbe ilyenkor a szervezetben? Ehhez tud­nunk kell, hogy az izmokhoz a vér juttatja el azokat a tápanyagokat, melyeknek elégéséből, lebontásából szár­mazik az izommunka révén kifejtett energia. Az izom­működés közben anyagcsere-termékek keletkeznek (pl. széndioxid és víz). Ha nincs elegendő oxigén a tápanya­gok lebontásához, akkor még tejsav-is keletkezik: ez-a-- helyzet áll elő intenzív izommunka esetén. A széndkbddot és a vizet továbbviszi a vér, így akadálytalanul eltávoz­hatnak a szervezd:oől a lélegzéssel, az izzadsággal és a vizelettel. A tejsav lsedig visszamarad, felhalmozódik az izmokban. A tejsav-felhalmozódástói az izmok megduz­zadnak, enyhe gyulladásos állapot áll be, s az egymáshoz súrlőtíó izomrostok váltják ki a fájdalomérzetet. De ezzel még nincs vége a folyamatnak. Az orvoskutatók azt is megállapították, hogy a savanyú anyagcsere-termékek felhalmozódása folytán felborul az izomrostok sejtjeinek egyensúlyi állapota (fokozódik az ozmotikus nyomás). A koncentrációkülönbség természetes kiegyenlítődése so­rán víz gyúlemlik fel a szövetekben, nyomja az idegvég­ződéseket, s ez ugyancsak fájdalmat kelt. Érdekes, hogy az enyhe izomláz olyan módon hat az izomra, hogy az teljesítőképesebb lesz, és néhány nappal később a korábbi teljesítmény már nem igényel különö­sebb erőfeszítést. Jól tudják ezt a sportorvosok és az ed­zők is, ezért az edzések alkalmával ennek megfelelően „adagolják” az izom-igénybevételt. Kemény, megerőltető edzés után masszázzsal, víz alatti dörzsöléssel ajánlatos megelőzni, vagy enyhébb lefolyásúvá tenni az izomlázat. Mindkettő a jobb vérellátást segíti elő. A „kutyaharapást szőrével” elv alapján, a fájó izom további dolgoztatásá­val, tornával vagy úszással is csökkenthető az izomláz. Ha az egyik kar vagy láb olyan súlyos izomlázban szen­ved, hogy mozgatása nagy fájdalmat okoz, a másik kar­ral vagy lábbal végzett gyakorlatokkal is biztosítható az egészséges vérellátás. De változatlanul jó hatású az a régebbi kezelési mód is. amikor a falusi ember „univerzális” gyógyszerével, súsborszesszel dörzsölik be a fáradt és túlerői te tett vég­tagokat, izmokat. A sarkvidék kőolajjá Szakemberek véleménye szerint hamarosan Lehetőség nyílik a „fekete arany’-nak — a part menti sekélyebb tengerrészeken kívül — a nyílt, tengeren történő kiterme­lésére is. Az Északi Jegestenger alatt legalább a 85-ik szélességi fokig gazdag kőolajtartalmú rétegek húzódnak, amelyek kitermelése a jégpáncéllal borított óceán me­lyéről meglehetősen nehéz feladat. Mihail Kalinko szov­jet professzor szerint azonban a rövid sarki nyár idején, amikor a vízfelszín jégmentes, fúrószerkezettel ellátott hajóról is le tudnak jutni a megfelelő mélységbe. A kő­olajat víz alatti berendezésekkel szivattyúzzák ki, és a fenéken felállított tartályokban tárolják majd, vagy pe­dig csővezetéken keresztül juttatják el a szárazföldre. A terv megvalósításához valószínűleg ideiglenes búvár- állomást kell majd létesíteni a tengerfenéken. A korszerű meteorológia Eső ­parancsszora Erdőtüzek eloltásához mes­terséges esőt alkalmaz a Ic- ningrádi erdőmérnökök és v.co- fizikusok új eljárása. A iv/.\ - sok pontosan meghatározzák a felhők mozgásának sebessé­gét és az égő erdőtől való távolságukat, majd mesteri pontossággal közvetlenül a tűz fészke fölé irányítják az esőt. Ehhez néhány száz gramm különleges vegyianyagot hasz­nálnak fel. amelyet repülő­gépről szórnak szét, vagy ra­kétával juttatnak a felhő kö­zepébe. A tűzoltásra előkészí­tett felhő 10—12 perc múlva óriási záport zúdít a tűzre. Ionosképpen a mezőgazda­ság. Az agrometeorológia a gyakorlatban egyre nagyobb jelentőségre, tesz szert. Ma már bizonyos például, hogy megfejelő felszereléssel, me­teorológus szakemberek munkába állításával még az idei nagy baranyai jégveré­sek is elháríthatok lettek volna. Meteorológiai radar­megfigyelő állomás és kü­lönleges anyaggal töltött ra­kéták felállítását javasol­ják a meteorológusok erre a célra, hasonlóan ahhoz, ahogyan a Szovjetunióban a jégesőelhárító szolgálat működik. Azt jelenti-e mindez, hogy a meteoi’ológia közeledik a fejlettség olyan fókához, amikor megfelelő technikai eszközök birtokában az idő­járás megváltoztatására is képes lesz? Dési Frigyesnek szavaival válaszolni: „Ma még nem rendelkezünk olyan energiaforrásokkal, amelyek­kel a nagy térségek éghajla­tát, a makroklímat jelentő­sebb mértékben átalakíthat­nánk ... Jelenlegi tudomá­nyos és technikai szintünket tekintve az a helyzet, hogy az agrotechnika és agrome­teorológia együttes fejlődése révén képesek vagyunk az időjárás és éghajlat terme­lésre előnyös hatásainak fo­kozott kihasználására és az előnytelen hatások csökken­tésére". D. A primitív ember az idő­járás félelmetes jelenségei, az orkánok, villámcsapás, égzengés mögött titokzatos hatalmakat vélt. Hite sze­rint a „szellemekkel” érint­kező sámánok is képesek felidézésükre. A meteoro­lógiai jelenségeket tehát évezredeken át misztikus hiedelmekkel, babonák­kal magyarázták. Napjainkban a meteoro­lógia az egzakt tudomá­nyok több ágát felölelő, át­fogó jellegű tudomány, s kutatási területe az egész Földre kiterjed, hogy nyo­mon követhesse a légkör hatalmas folyamatait Az elméleti meteorológia A tudományos meteoroló­gia szoros kapcsolatban fej lődött a fizikával, a mate­matikával, es a műszertech nikával. Fel kellett deríteni« a Földet körülölelő hatalmas nyugtalan levegőtengernel; az atmoszférának kiterjedő sét, szerkezetét, rétégéinél kapcsolatát, sűrűségénél változását, hőmérsékleti nyomási adatait, összetéte lét; ki kellett dolgoznia víz szintes és függőleges mozga sainak megfigyelési módsze reit, tanulmányoznia kellet a Föld és a légkör, valamin a légkör és a csillagközi tér ség kölcsönhatásait. Az elméleti meteorológi a Föld óriási térségeit átfo gó meteorológiai jelenségei atmoszférikus mozgások ma tematikai pontosságú leíró sara, magyarázatára a fizik különböző ágait alkalmazz. Munkakörébe vonja tehát a r statikát, a termodinami- 2 kát, a sugárzástant, az áram- f lástant. Ugyanakkor ki kel- t lett dolgoznia olyan sajátos z kutatási területeit, mint 1 amit például a földforgással t kapcsolatos szelek, a fron- t tok, az örvénylések, a légkör 1 energetikai problematikája t jelent. Meg kellett találnia £ az előrejelzés kiszámításának 1 módszereit. 1 A megfigyelő meteorológia A bonyolult elméleti szá- í újítások mindig szoros kap- r csolatban vannak a kiterjedt ^ megfigyelő hálózat adatai- c val. A meteorológiai obszer- j vatóriumokban a légkör kü- ] lönböző adatait mérik, műsze- t . rekkel követik mozgásait, fi- j gyelik jelenségeit. Az ilyen . állomások munkája ma már eléggé ismert, ezeken általa- , bán a légnyomás, a hőméi'- j séklet, a napfénytartam, a 1 csapadékmennyiség, a párol- ; ’ gás, a szélsebesség és irány, t a nedvességtartalom stb. j ■ mérését végzik. Dolgoznak , a magaslégkör megfigyelésé- , \ re felállított obszervatóriu- j ’ mok is. ahol ballonokra sze­relt műszereket küldenek a ; magasba, vagy rakétákat, s ' [. ezek műszerei rádió útján . küldik a földx-e mérési ada­taikat. E vizsgálatokhoz fel­használják a radart és még sok egyéb érzékeny, külőn- 1 leges műszert is. A meteorológiai mérések > nem korlátozódhatnak egy- ‘ egy körülhatárolt szűk terü- ‘ letre, hiszen az atmoszféra 1 állandóan változó, ör- • vénylő, aramló gázten­ger. Ezért csak az igen nagy területi-e kiterje­dő, de azonos idejű mérési adatok (szinoptikus adatok) 4 » X- «5C nyomán lehet követni válto­zásait. Ma már a világot át­fogó nagy nemzetközi me­teorológiai megfigyelőháló­zat dolgozik, s adataikat közlik az országos közpon­tokkal. Az üzenetek rádión, telexen, rádióképtávirón ér­keznek. így rajzolhatják meg a meteorológusok a. térképet, amelynek alapján közlik ve­lünk a meteorológiai híre­ket: az Atlanti-óceán felől hideg légtömegek áramlanak felénk, a hét végére elérik hazánkat, stb. stb. Az utóbbi évtizedek nagy eredménye, hogy a meteoro­lógia fegyvertárába bevo­nultak a mesterséges holdak és a számítógépek. A mester­séges holdak lehetővé tették, hogy a Föld óriási területei­nek légmozgásait figyelem­mel kísérjék: legalább 1200 km átmérőjű területen kö­vethetik például a felhőzet alakulását, a ciklonok moz­gását, stb. Az elektronikus számítógépek pedig megold­ják azokat az elméleti ösz- szefüggéseket, egyenleteket, amelyeket korábban gyakor­latilag nem tudtak értékesí­teni, mert számszerű kidol­gozásuk évekig tartó mun­kát igényelt volna. Az idő­járás-előrejelzés a számító­gépek segítségével ponto­sabb, x'eálisabb lett. Megváltoztat­hat) uk-e az időjárást? A meteorológia munkája a gyakox'lati élet számos te­rületén nagy fontosságú té­nyező. Nélkülözhetetlen ma már a légi közlekedésben, a tengeri és folyami hajózás­ban, eredményeit felhasz­nálja a távközlés, az építő­ipar, az egészségügy és kü­y, TUDOMÁNY ÉS TECH!

Next

/
Oldalképek
Tartalom