Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-09 / 211. szám

A resetösegráiaszlo tuggyülésekről jelentjük Töi*ődni kell a inimkásiiőkkel lég*ven színvonalasabb a politikai agitáeid Bulgária ünnepére ünnepélyes keretek között zajlott le a Heves megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat egri gyáregységében dolgozó kommunisták veze­tőségválasztó taggyűlése. A jelölő gyűléseken már napi­rendre kerültek mindazok a gondok, amelyek munka köz­ben, vagy még azután is foglalkoztatják az embere­ket, javaslatok hangzottak el a gyáregység előtt álló feladatok célszerűbb meg­oldására, szóba került a pártpolitikai munka kor­szerűsítése. Egyszóval pezs­gés, alkotó légkör jellemezte a központi üzemek kommu­nistáinak gyűlését. Ezúttal nem bocsátkoztak ismétlé­sekbe a hozzászólók, útba­igazításként a feladatokat \ásolták inkább, azt, amire szükségesnek tartották, hogy az újonnan megválasztott vezetőség odafigyeljen, sajá­tos eszközeivel irányítson, segítsen. A pártalapszervezet ünne­pi gyűlésének napirendjén a Magyar Szocialista Munkás­párt ősszel összeülő X. kong­resszusának irányelvei, a szervezeti szabályzat módo­sítása és az új pártvezeíő- ség megválasztása szerepelt. Dávid Sándor párttitkár már bevezetőjében hangsúlyoz­ta, hogy bár az irányelvek csupán a közelmúltban lát­tak napvilágot, máris magá­ra vonta a figyelmet. Ezek­ben a napokban a kommu­nisták tízezrei foglalkoznak a párt eszmei-politikai irány­vonalának átfogó elemzésé­vel. A kongresszusi irányelve­ket ismertető beszámolót nagy érdeklődéssel hallgat­ták a vezetőségválasztó tag­gyűlés részvevői és egyet­értéssel fogadták az új szer­vezeti szabályzat tervezetét is. A hozzászólók a helyi pártmunka időszerű kérdé­seivel foglalkoztak. Öröm­mel állapították meg, hogy a párt központi vezetősége egy ízben már foglalkozott a munkásnők helyzetével. Ez kedvező visszhangot vál­tott ki a gyáregység dolgozói körében, mert mintegy ■más­fél száz asszony és lány dol­gozik itt. Elmondták, ugyan­akkor, hogy a nők problé­máit, munkasikereit _ gyár­egységen belül sem ismerik eléggé, s javaslat hangzott el, hogy a közeljövőben a pártalapszervezet önálló na­pirendként foglalkozzék helyzetükkel. Elhangzott olyan hozzászólás is, amely a következő, nagy jelentősé­gű feladatokra hivatkozva hangsúlyozta, hogy a politi­kai munka, a politikai veze­tés színvonalát tovább kell emelni. A hatékonyabb munka érdekében a jövőben konkrét határozatokat kell hozni, nem lehet általános­ságban megszabni a felada­tokat. A vállalat vezetője a központi üzemek kommu­nistái előtt vázolta a legkö­zelebbi feladatokat, amelyek az új gépek vásárlásával, az új eszközök és új technoló­giák bevezetésével a gépjaví­tók előtt állnak. Mint mon­dotta, a belső kooperáció kiszélesítésével, a korszerű technika célszerű alkalma­zásával szolgálhatják leg­jobban azokat a feladatokat, amelyek a párthatározatok­ból a gépjavítókra hárulnak. A gyűlés részvevői ezután megválasztották a héttagú új vezetőséget és a városi kül­dötteket — Dávid Sándort, Török Istvánt és Parázsó Lászlót. A régi párttitkár, Dávid Sándor, újra bizalmat kapott a taggyűléstől. (pe.) mint kétoldalú gazdasági kapcsolatainkban a gyümölcsöző együttműködés szálai fűzik ha­zánkat. Bulgária népe szövetségesünk a Var­sói Szerződésben, küzdőtársunk ab’xui a harcban, amelyet a Szovjetunióval és a többi testvérországgal együtt Európa bizU .. ságáért, s általában a világbékéért, az im­perializmus agresszív kísérleteinek meghiúsí­tásáért vívnak a szocialista államok. Eb’-7 a szempontból ítéljük jelentősnek azok..' a nemzetközileg is méltányolt kezdeményező lépéseket, amelyeket a szocialista Bulgária diplomáciája a Balkán térségének békéjéért tett és tesz. , Testvért, barátot, szövetségest köszöntünk ma, Bulgária nagy nemzeti ünnepén, s kíván­juk, hogy a bolgár nép szocialista ország- építő munkáját továbbra is méltó sikerei: kísérjék — mind a Bolgár Népköztársaság mind a nemzetközi szocializmus javára. (KS) A KNDK ünnepén Könyvszekrény fel nem vágott könyvekkel Földrajzilag ugyan távoli, de szívünkhöz mégis közel­álló barátok, szövetségesek ünnepe szeptember 9.: hu­szonkét esztendeje, ezen a napon alakult meg a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság. A nagy múltú nép alig több mint két évtized alatt nagyszerű eredményeket ért el a szocializmus építésében, hazája felvirágoztatásában. Több mint huszonkétszere­sére emelkedett a KNDK- ban az ipari termelés, roha­mosan növekedik a gabona, az ipari növények, a zöldség és a gyümölcs termelése. Az iskolákban ingyenesen ok­tatnak: az ország lakosságá­nak egynegyede, kétmillió- hétszázezer ember gyarapít­ja tudását az alsó- és a kö­zépfokú tanintézetekben. Az egykor elmaradt ország üze­meiben, vállalatainál ma több mint 430 ezer mérnök és teclmikus, valamint egyéb szakember tevékenykedik. Büszkén mondják koreai ba­rátaink, hogy országukban megszűnt a munkanélküliség, s ami egykor keserves gon­dot jelentett: a pusztító be­tegségek ma már nem tizede­lik a népet. Míg Északon egyre gyara­podik a szocializmust építő ország anyagi és szellemi ere­je, addig Délen negyedszáza­da katonai diktatúra tartja rettegésben a koreaiakat. Az USA gyarmatává tette Dél- koreát, katonai bázissá épí­tette ki, miközben gazdasági élete teljesen lezüllött: éhín­séggel és nyomorral küszkö­dik a déli országrész, ipara visszafejlődött, mezőgazdasá- ig termelése elsatnyult. Ilyen körülmények között érthető, hogy napról napra erőtelje­sebb a nép forradalmi ellen­állása, amelyben új korsza­kot jelent az Egyesítés For­radalmi Pártja Központi Bi­zottságának megalakulása. Irányításával fokozódik a dél-koreai nép Amerika-elle- nes harca, a két országrész egyesítéséért folytatott erő­feszítése. A KNDK déli határait szüntelen provokációk érik: tizenhét óv alatt — az ame­rikaiak agressziójának befe­jezése óta — több mint 89 ezer határsértés történt, ami­vel súlyosan megszegték az érvényben levő fegyverszü­neti egyezményt. Kémrepülü- gépek és kémhajók próbál­tak behatolni a KNDK fel­ségterületére. s csak a nép­hadsereg éberségén múlt, hogy a támadókat időben visszaverték. Népünk rekonszenre és őszinte együttérzése töretlen a függetlenségének 22. évfor­dulóját ünneplő KNDK népe iránt. Szívből kívánjuk, hogy sikerrel megvalósítsák or­szágépítő terveiket. Őszintén reméljük, hogy kapcsolataink tovább bővülnek a szocialis­ta országok testvéri együtt­működése jegyében. Szilárd meggyőződésünk, hogy a két országrész egyesítéséért, az amerikai és csatlós csapatok Dél-Koreából történő kivo­násáért, az imperialisták ag­ressziója ellen, hazájuk anyagi és szellemi javainak gyarapításáért folytatott erő­feszítéseiket teljes siker kísé­ri. (0V) Nemcsak kabarészínpadon, uabarészín'észek szájából hangzik el a kérdés: kik azok, vannak-e és ha igen, hol ^oYannak a kispolgárok? Van­nak sokan — vagy csak egynéhányan? —• akik azt tartják, hogy társadalmunk­ban egyre jobban terjednek a kispolgárok és nézeteik önzésben, anyagiasságban, harácsolásban. is jelentkez­nek. Péld álcát is hoznak ezek bizonyítására: tessék csak nézni, hogy X. Y. társadalmi munkát nem végez, de má­sodállása kettő is van. Z.- nek új háza épült, autója van és most telket akar ví- uendházának. Kérem, már a •iggyűlést is csak munkaidő alatt tartják, hogy a szabad •időt teljes egészében a mel­lékes megszerzésére szentel­hessék. Szóval ilyeneket hall az ember és ezeknek a jelentő­ségét éppen úgy nem szabad elhallgatná, mint aho­gyan eltúlozni sem sza­bad. Kétségtelen, hogy ma felszabadultak, merészebbek az emberek. Volt idő, ami­kor nem is nagyon akadt másodállás, ha pedig akadt volna is nem nagyon merték vállalni. A jelenlegi gazdál­kodási forma néhány aze­lőtt sokszor lebecsült szak­mát — helyesen — divattá formált. S ha kevés a köz­gazdász, a jogtanácsos és kí­nálják a másodállást, a na­gyobb jövedelmet? Az „ille­tő” előtt felcsillan az autó, a telek elérésének a lehetősé­ge és vállalja, persze hogy vállalja a több munkát a nagyobb jövedelemért. Baj ez? Miért volna? Sőt! Hiszen azt mondjuk, dolgozz többel, adjál többet és te is többet kapsz vissza, te élsz jobban. De nemcsak azt kei! nézni, ki mit szerzett élete során, hanem azt is, ho­gyan szerezte? Megdolgo­zott-e érte? Jutott-e ideje a teperés, a csak magam­nak gyarapítók mellett ar­ra is, hogy a köz javára ön­zetlenül, anyagi térítés nél­kül is munkálkodjék? Ju­tott-e ideje arra, hogy éljen, kulturálódjék, szőrakoz •* munkája mellett, vagy pedig annyira „kapart”, hogy negy­ven éves korára csont és bőr és csali a nadrágja jár be az üzembe a ..palotákéi'’. — ahol lakik, de nem él. Mert a „hogyan szerezte” mellett nagyon fontos az is, „mire használja” amit szer­zett. Van szoba ugye, aho­vá csak jeles ünnepkor, ak­kor is csak mezítelen talp­pal léphet be a „gazda”. Van mutatós könyvszek­rény, leragasztott, fel nem vágott könyvekkel, kétéves gépkocsi, ötezer kilométer­rel. De nem járt tíz éve a fővárosban, nem nézett rneg egy filmet, nemhogy az or­szág szépségeit, gazdagságát ismerné, nem ismeri szűkebb hazáját, megyéjét sem. Vi­szont ismeri azt a játékot, amely abból áll, hogy „Ki vagyok én?” Ki vesz nagyobb ajándékot esküvőre, bérmá­lásra. ki mutatja meg tehe­tősebben: ki vagyok én? Aki falun1 él, az tudja igazán, megmondani, milyen betyá­rok licitálás folyik ezeknél az ajándékozásoknál. „Még ha megkoplalom is” — mond­ja és kivágja a rezet. Per­sze, nem koplalja meg, de húzza-vonja magával a má­sikat is. Mert „ha ő meg­tehette!”, „különb-e ő én­nálam?” „vagyak ,én olyan” és u többi érv, amely arra szolgál, hogy megmutassa: több mint a másik. Hogyan szerezte, mire használja? Nagyon-nagyon fontos ez! Tisztességes mun­kával, olykor verejtékezve szerezte-e, amije van, vagy önzőn törtetve, másokat meg­taposva, a társadalomtól el­fordulva, a rn a erkölcsét félrerúgva, gyarapodott-e? Ügy dolgozott-e javaiéit és úgy használja, élvezi-e azi, hogy azzal nem találgatá­sokra, gyanúsításokra ad okot, hanem példát mutat a szorgalomból, a jó beosztás­ból, a józan, hozzáértő csa­ládi gazdálkodásból — a tisztességes életmódból. Ez adhat választ arra, hogy kispolgár-e valaki. És szembe kell szállni azzal a neniegetőzéssél, hogy a kis­polgári nyomás úgy neheze- ? dik az ember mellére, hogy’ alig kap tőle levegőt. Nem természetfeletti örökkel ál­lunk szemben és nem ter­mészetű csapásokkal! A X. kongresszusra kiadott irány­elvek egyértelműen kimond­ja, hogy a kommunista esz­mék térhódítása mellett ____a társadalom átmeneti j ellege és a kapitalista kör­nyezet miatt még jelen van-, nak, hatnak, s részben újra­termelődnek reakciós... idealista nézetek, a kispol­gári gondolkodásmód jelleg­zetes megnyilvánulásai is, amelyek hátráltatják a tár­sadalom fejlődését és eszmei, politikai egységének meg­erősödését.” Az önzés, az anyagiasság, a harácsolás társadalomelle­nes magatartást tükröz, ezért e jelenségek „... ellen továbbra is határozottan harcolni kell.” Az irányelvek ezt a párt­tagok kötelességévé teszik — de kötelessége ez minden olyan embei-nek, aki híve az erkölcsnek, a szocializmus­nak. Papp János Visontai beszélgetés „Azt mondják, hogy mindenhez értenek . Fodor József csoportjával kapcsolatban mondták kér­désemre Visontán a címben szereplő szavakat. Azt is be kell vallani, hogy nem ok nélkül keltették fel érdek­lődésünket ezek az igyekvő, szorgalmas emberek, mert szinte hetenként más mun­kahelyen, merőben ellenté­tes munkavégzésnél talál­kozhat velük az üzemet já­ró, szemlélődő. Egyik héten fát rabolnak a szénmezőben húzódó vá­gatokból, hogy üzembizto- sabban dolgozhasson a kot­rógép. A másik héten már fürdőt építenek a törőműnél, míg néhány nappal később a tartalék gépalkatrészek megóvásához tárolóteret be­tonoznak. — & jelenleg.. .*? Fodor József javakorabeli, izmos férfi, távolabb foglala­toskodó társaira mutat. — Kerítést építünk á tö­rőmű körül. Tatabányai szénbányászok pótfelajánlása a nemzeti jövedelem növelésére A tatabányai szénbányák dolgozód pótfelajánlást tettek az árvízikárok felszámolásá­nak meggyorsítására. A szénmedence bányászai már az elmúlt hónapokban is egy­napi keresetük felajánlásá­val és egyéb társadalmi mun­kákkal segítették a bajba ju­tottakat. Pótfelajánlásukkal elsősorban a nemzeti jöve­delem egyszázalékos túltelje­sítéséhez akarnak számotte­vően. hozzájárulni. Felaján­lották többek között, hogy fűrészáru gyártására is be­rendezkednek. Mostanáig az erdőgazdaságoktól és a kü­lönböző faipari vállalatoktól szereztek be szénművelés­hez szükséges fűrészárut, lé­ceket, deszkát stb. Évente 2200 köbméter ilyen fát vá­sároltak, erről most lemond­tak, s nemcsak saját szük­ségleteik kielégítésére, de az oroszlányi szénbányák ré­szére is készítenek fűrész­árut. Ezzel azt kívánják el­érni, hogy a faipari vállala­tok, az erdőgazdaságok az árvíz sújtotta vidékekre több faanyagot szállíthassanak, Az árvíz sújtotta területe­ken folyó lakásépítkezések meggyorsítására 600 társa­dalmi műszakot ajánlottak fel, ezenkívül szakiparosokat is kölcsönöznek. Egy Cse­pel tehergépkocsit társadal­mi munkában felújítanak, a mumiásszalloK. felesleges készleteiből 20 000 forint ér­tékű lakberendezési tárgyat ajánlottak fel. Az árvíz súj­totta területekre külön szén- szállítmányokat irányítanak Tatabányáról. Ezeket a kül­deményeket megkülönbözte­tett gonddal kezelik. Az év második felében egyébként terven felül 60 000 tonna sze­net küldenek felszínre a bá­nyászok. (MTI) — Azt mondják, hogy ma», guk mindenhez értenek. — Mindenhez azért nem, — mosolyog Fodor József. — De bányászok voltunk, vájárok. A bánya pedig sokoldalú emberré képezte azt, aki maga is igyekezett. — Csak voltak bányá­szok ...? így mondta... — Lényegében most _ is azok vagyunk, mert a Tlio- rez Külfejtéses Bányaüzem is bánya, csak külszíni. — Megszokták már? — Beletörődtünk. Meg hogy a szenelő üzemnél dol­gozunk ... Körénk gyülekeznek a többiek is. Négyen. Cigaret­ta kerül elő, és a gomolygó füst feloldja a kezdeti tar­tózkodást. A szenelő üzemről volt szó... — kezdi újra Berta Jenő, aki Tamaórsről jár be. — Jól megvagyunk itt. A kereset is megteszi, mert minden hónap hozott még prémiumot. No, meg is dol­goztunk érte! ■— Csak egy a furcsaság... — veszi vissza a szót Fodor József. — Mi. mármint a szenelő üzem, tízmillió több­letei hoztunk az első félév­ben. Ám Visontán nem fi­zettek nyereségprémiumot, mért a többi üzem veszte­séges volt. Ennek valahogy egyenlősdi íze van. Szerin­tem nem azt mondja a mechanizmus... Veres Mihály Karácsond- ról jár Visontára. Más kö­rülmények között szófukat ember, de most így a tár­salgás sodra kihozza belőle is a mondanivalót. — Nem nevetnek már raj­tunk, sőt mindenki a szene­sekhez akar jönni. Mert azt gondolják, hogy itt kolbász- fonás után adják a pénzt. Szó sincs erről! Keményen megkövetelik nálunk is a munkát. Kcrtai József üzemvezető mindennap vé­giglátogatja a munkahelye­ket. Haj, de le tudja terem­teni az embert, ha nem klap­pol valami! — Milyen feladatot kap­nak a kerítés befejezése után? Fodor József válaszol: — Éppen ma közölték ve­lünk, hogy a letakarító üzemhez kell mennünk. Egy csúszdát építünk majd a pemyeszalag mellett, örü­lünk a feladatnak. — Több pénzt jelent ta­lán? — Nem a pénz miatt, ha­nem mert más üzemnek is segíthetünk. Elnézem még néhány per­cig hajladozó alakjukat. Más-más emberek külsőleg és jellem tekintetében. De a régi ütött-kopott bőrsap­ka mégis mennyire eggyé formálja őket. Bányászok... Laczik János Csehszlovák nemzeti nap a mezőgazdasági kiállításon A mezőgazdasági kiállítá­son kedden Csehszlovákia nemzeti napját rendezték meg. Zdenek Zatloukal, a csehszlovák pavilon igazga­tója sajtótájékoztatóján a baráti ország mezőgazdasá­gának eredményeit ismer­tette. A sajtótájékoztatón a csehszlovák szakemberek utaltak a csehszlovák és a magyar mezőgazdaság kap1 csolatainak erősödésére. Ha­zánkban jelenleg 30 000 csehszlovák traktort tarta­nak számon. A legújabb tí­pusból, a mezőgazdasági ki­állításon is bemutatott Ee- tor-Crystal erőgépből is egész sorozatot rendeltek már a magyar gazdaságok. Délután csehszlovák mű­vészegyüttesek szórakoztat­ták a vendégeket. (MTI) iöí*. szeptember 9,, sxerd* > Egy huszonhat évvel ezelőtti ősz — a (nemzeti újjászületés tavaszát hozta meg Büi- (gáriának. 1944. szeptember 9-én a szovjet (hadsereg és a partizánmozgalom harcai (nyomán Bulgária felszabadult a fazismus (igája alól, s megindult az új, kizsákmány o- ilásmentes élet építésének útján. > Az elmúlt negyedszázad alatt a testvéri (bolgár nép, kommunista pártjának vezetésé­ivel, impozáns sikeiket ért el hazájának szo­cialista átalakításában, gazdaságának és kul­itúrájának felvirágoztatásában. Ezeknek a si- ikereknek — és a mögöttük rejlő építő lendü- (leinek — az arányait segít érzékeltetni az a (statisztika adat, hogy a bolgár ipar ma hét inap alatt termel annyit, mint 1939-ben há- (romszázhatvanöt. nap alatt. ! A Bolgár Népköztársaság a szocialista »államok testvéri közösségének megbecsült »tagja, amelyhez a KGST keretében, csakúgy,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom