Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-06 / 209. szám

Á nagyközségek rangja Irta: dr. Varga József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese r Á tanácsrendszer tovább­fejlesztésének egyik legfonto- I sabb mozzanata a lakosság- ! gal közvetlen kapcsolatban j levő községi tanácsok funk- I dóinak, feladatainak, hatás­körének, szervezetének és felelősségük mértékének meghatározása. Ez a kiemelt figyelem természetes, hiszen — hogy csupán egy adatot említsünk — a lakosság kö­zel 60 százaléka jelenleg is a községekben él. A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése és a gazda­ságirányítás új rendszerének bevezetése eredményeként a községekben az elmúlt évek­ben jelentős gazdasági, tár­sadalmi fejlődés következett be és várható, hogy ez mind erőteljesebben folytatódik. A községek jelentősen fejlesz­tik intézményeiket, kommu­nális szolgáltatásaikat, bővül gazdasági hatáskörük, javul az emberekről való gondos­kodás, az ügyintézési munka. A községek fejlődését jelen­tős mértékben elősegíti a legkedvezőbb méretű és felépítésű községi szervezet kialakítása, amely egyben a településfejlesztési irányel­vek következetes és rugalmas érvényesítésének is elsőren­dű felétele. A községi tanácsi szervezet hatékonyabb működését négy Igazgatási forma segíti, és­pedig: közös tanácsok szer­vezése, az arra alkalmas ki­sebb községek egyesítése, egyes községek város alá rendelése és a nagyközségek létrehozása. (A mellékelt tér­kép a megyében alakított nagyközségeket és azok terü­leti elhelyezkedését mutatja be.) Köztudomású, hogy közsé­geink lakosságszáma és a lakosság ellátottsági szín­vonala különböző. A közsé­gek lakosságszámának szélső értéke között esetenként kö­zel százszoros különbség is fennáll. Van például néhány száz lakost számláló közsé­günk, de 30 000 lakost megha­ladó községünk is. Községhá­lózatunk egyenetlensége ab­ban is megmutatkozik, hogy a számszerűleg sok kis lélek­számú község ellenére a köz­ségi lakosság jelentős hánya­da, mintegy 30 százaléka a községek alig hat és fél szá­zalékát kitevő 5000 lakoson felüli községekben él. A kis lélekszámú községek — a ta­pasztalatok ezt igazolják — önmagukban nem eléggé életképesek, eredményes te­vékenységük feltétele: a kö­zös tanácsok létrehozása. A több mint háromezer telepü­lésnek mintegy 60 százaléka az elmúlt években közös ta­nácsba szerveződött. dinációt, illetőleg különleges szakértelmet nem igényel. A nagyközséggé alakulás célja a községi tanácsok és a la­kosság kapcsolatának továb­bá javítása, a tanácsi munka korszerűsítése és egyszerűsí­tése. A kormány intenciói alapján, a megyei tanács saját hatáskörében nagy­községgé nyilváníthatja, szer­vezheti az ötezer lakosú vagy ennél népesebb közsé­get, továbbá a lakosság szá­mától függetlenül a járás­székhelyet, vagy a lakosság társadalmi összetételét, meg­levő üzemeit, közintézmé­nyeit, valamint belterületét tekintve városiasodé jellegű községet. Az a település is elnyerheti ezt a rangot, ahol túlnyomórészt helybeli mun­kaerőt foglalkoztató jelentős ipari, továbbá bányaüzem gek gyorsan fejlődnek, von­zó a hatásuk a környező községekre, közigazgatási és egyéb ellátási központokká válnak. Kommunális ellátott­ságuk lényegesen jobb, ok­tatási, népművelési, egész­ségügyi és szociális intéz­ményhálózatuk fejlettebb a többi községekénél. Az eltelt időszak tapasz­talatai azt igazolják, hogy a megyei tanácsok nagy fele­lősséggel, a megye telepü­léshálózat-fejlesztési elgon­dolásaival összhangban ké­szített, a feltételeket, a me­gye sajátos helyzetét figye­lembe vevő tervek alapján hozták létre a nagyközsége­ket. A nagyközségek megala­kítását mindenütt gondos szervező munka előzte meg. Megfelelő politikai és társa­zökkenő nélkül történt, mű­ködésük összességében kielé­gítő. Aktívabb és színvonala­sabb lett a testületük műkö­dése, fejlődött a községfej­lesztési tevékenység. Lénye­ges azt is hangsúlyozni, hogy a nagyközségek hatás­körének növelésével javult az ügyintézés. Erre mutat, hogy nem emelkedett, az egyes ügyfajtáknál csökkent a fellebbezések száma, több nagyközségben csökkent az ügyiratforgalom, meggyor­sult az ügyintézés. Az összességében kedvező tapasztalatok mellett kedve­zőtlen jelenségek is észlel­hetők. Még több nagyközség­ben tapasztalható, hogy vontatottan halad a szerve­zet kiépítése, egyes esetek­ben a nagyközségek dolgozol nem kapták meg a szükséges • som jaiu£ * PÜZESABOWn * Gyöngyösi járás • «EVE» jímís Nagv*Az»6e *9 *0 lanuái i -én fefen - »•wó »epesseg szama A nagyközség lakossága a megye aépae- «•geoefc 8 91« [ 10984 | Megyehat*» megy«» fogú varos hatéra Járáshat*» (írási fogú város határa Megyeszékhely található, vagy az adottságai alapján országos jelentőségű gyógy- és üdülőhelynek te­kinthető. A nagyközségek száma a szükséges feltételek létrejöt­tével párhuzamosan gyarap­szik, s ez együtt jár az ilyen településeken élő lakosság gazdasági, kommunális, kul­turális, egészségügyi stb. igé­nyeinek állandó fokozódásá­val is. A községek lakossá­ga mind erőteljesebben igényli életkörülményeinek a város lakosságához való közelítését, ügyeinek helyben történő intézését. A tapasz­talatok szerint a nagyközsé­dalmi előkészítés után a la­kosság egyetértését és aktív közreműködését biztosítva születtek a döntések. Gon­doskodtak a nagyobb felada­tok ellátásához szükséges szervezet kialakításáról, kép­zettebb, gyakorlottabb veze­tők kerültek a nagyközségek élére. A megyei tanácsok legtöbb helyen kiemelten kezelik a nagyközségeket, fejlesztési alapjuk és költ­ségvetésük bevételi forrásai­nak és az azokból való ré­szesedés mértékének megál­lapításánál. A tapasztalatok szerint a nagyközségek megalakulása segítséget, a vezetés nem fe­lel meg még mindenütt a követelményeknek. A nagyközségek kialakítá­sa előremutató formát jelent a községi tanácsok fejlődé­sében. Alapvető célja a la­kosság jobb ellátása, a köz­ügyek és a lakosságot köz­vetlenül érintő ügyek maga­sabb szintű intézése. Az ér­dekelt tanácsok munkáján múlik, hogy az új forma mi­lyen tartalommal gazdagítja majd az érdekelt községek életét és hogyan biztosítja a lakosság szükségleteinek jobb kielégítését. (Imi*asíöIdőn, barátok közt Interjú a delegáció vezetőjével Mint arról már korábban hírt adtunk, megyénkből hatvanfős delegáció utazott a Csuvas ASZSZK-ba. Tíz ese­ménydús, élménygazdag na­pot töltöttek Csuvasföldön, megismerkedtek a testvéri nép életével, kultúrájával, eredményei /el, gondjaival. A delegáció vezetőjétől, dr. Havellant Ferenctől, a MÉ­SZÖV elnökségének elnöké­től érdeklődtünk a baráti látogatás tapasztalatairól. — Mi volt a látogatás cél­ja? — Tovább bővíteni, erő­síteni a már amúgy is meg­lévő testvérbaráti kapcsbla- tokat, ízelítőt adni a mi éle­tünkből, kultúránkból. Fo­gyasztási szövetkezeteinket közel harmincán képviselték a delegációban. Velünk jöt­tek az abonyi Erkel Kórus tagjai, a Hevesi ÁFÉSZ nép­zenészei is. Produkcióikkal bemutatkoztak a csuvas fő­városban, Csebokszariban, valamint az ország más vá­rosaiban is. Megismerhették a baráti nép kultúráját, hi­szen csuvas kollégáink is ízelítőt adtak művészetükből. Jó érzés elmondani, hogy bárhol jártunk, mindenütt a szó szoros értelmében test­véri szeretettel fogadtak, s művészeti csoportjaink pro­dukcióit szűnni nem akaró tapssal jutalmazták. Különös sikert aratott a hevesi népi zenekar. Csuvas barátainkat annyira megragadta a ma­gyar népzene szépsége, hogy arra kértek bennünket: küldjünk nekik hangszere­inkből, mert szeretnék ha­zájukban széles körűen pro­pagálni a magyar népzenét. A fogadtatás? Barátibbat, melegebbet el sem lehetne képzelni. Bárhol jelentünk meg, emberek százai vettek körül bennünket, kérdések­kel ostromoltak, egyre-másra köszöntöttek. Egertől több ezer kilométerre is otthon éreztük magunkat. Nem le­het elfeledni azt a túláradó figyelmességet, amit csuvas barátaink irántunk tanúsí­tottak : állandóan foglalko­zott velünk a rádió, a tele­vízió, programunkról tudó­sítottak a napilapok. Baráti melegséggel fogadtak a párt- és állami vezetők. Ezt a köz­vetlenséget nehéz szavakkal kifejezni, érezni, tapasztalni kell. — Kapcsolatbővítésről be­szélt. Született e téren konk­rét megállapodás? — Természetesen. Érde­kelt bennünket a csuvas szö­vetkezeti mozgalom, baráta­inkat viszont az uj gazda­ságirányítás részkérdései vonzották. Bőven adódott al­kalom eszmecserére. Megál­lapodtunk abban, rendszere­sen tartjuk a kapcsolatot, szakcsoportokat cseréltünk., hogy jobban megismerjük egymás munkáját, eredmé­nyeit. Valószínű, hogy már szeptember végén fogadunk egy háromszázhúsz fős cso­portot. Elvileg megállapod­tunk abban is, hogy gyere­kek csereüdültetését szervez­zük meg. Ügy vélem, ezzel is gazdagszik a két nép közöt­ti baráti kapcsolat. — Mint szövetkezeti veze­tő, milyen élményekkel gya­rapodott? — Tanulmányoztam a csu­vas szövetkezeti mozgalmat. Tevékenységük szélesebb kö­rű, mint a mienk. Ennek bi­zonyítására csak néhány pél­dát. A lakosság kétharmadát látják el. 2200 üzletet tarta­nak fenn, 169 kenyérgyárat működtetnek. Tégla-, keksz- és ostyagyáraik vannak. Foglalkoznak borpalacko- zással, sörgyártással, nagy létszámú gépkocsiparkjukkal könnyedén oldják meg a szállítási problémákat. Jól szervezetten, kulturáltan bo­nyolítják le a közétkeztetést E téren van mit tanulni tő­lük. Érdekes, és szerintem pozitív jelenség, hogy szö­vetkezeti mozgalmukban sok a női vezető, akik munkate­rületükön éppúgy helytáll­nak, mint a férfiak. Szövet­kezeti tagjaiknak széles kö­rű jogokat biztosítanak. Jól gondoskodnak a szakember­képzésről is. A szövetség technikumokat tart fenn, a szövetkezeti tagok továbbta­nuló gyermekei számára kor­szerű, jól felszerelt kollégiu­mokat működtetnek. Náluk nincsenek takarék- és lakás- szövetkezetek, érthető, hogy ezek iránt különösképp ér­deklődtek, s ha majd vendé­gül látjuk őket, behatóbban tanulmányozzák. Végül hadd idézzek egy kellemes epizó­dot: megismerkedtünk a szö­vetség elnökével, Haritanov- val, aki negyedszázaddal ez­előtt részt vett az Eger és Gyöngyös körüli felszabadító harcokban. Ismerősöket em­lített, a két nép baráti kap­csolatairól beszélt. Élmény- gazdag tíz napot töltöttünk Csuvasföldön. Várjuk a vi­szem Halogatást. (pécsi) A közös tanácsok mellett a községi szervezet tovább­fejlesztésének másik formá­ja a nagyközségek létreho­zása. A jelenlegi tanács- törvény a községek részére — lakosságuk számától füg­getlenül — egyetlen tanács­szervezeti formát biztosított. Ebből eredően a község éle­tét irányító tanács jogállása, feladata, hatásköre — gya­korlatilag azonos volt a né­hány száz és a sok ezer la­kosú községekben is. A nagy­községekről szóló kormány- határozat változtatott ezen a helyzeten és hatályba lé­pése óta a községi tanácsok majdnem 10 százaléka (184) kapott nagyközségi ragot. Ezekhez a tanácsokhoz tar­tozó községekben él a lakosság közel 3Q százaléka, mintegy 1 millió 600 000 la­kos. A kormány határozatá­nak megfelelően a nagyköz­ség gazdasági kulturális és igazgatási tevékeny­ségével összefüggő fel­adatok úgy kerültek megha­tározásra, hogy a járási jogú városok hatáskörét és ható­sági jogkörét megközelítve a nagyközségi tanácsi szerve­zet rendelkezik azokkal a jogosítványokkal, amelyek a kormány politikájának érvé­nyesülését a nagyközség te­rületén biztosítják és dönt­het azokban a hatósági ügyekben, amelyek a lakos­ságot közvetlenül érintik és eldöntésük szélesebb körű lírületi vagy ágazati koor-1 Párbeszéd az éterben életéből, közös hadgyakorla­tairól. — A páncélautóban van egy URH és egy rövidhullá­mú rádió adód-vevő beren­dezés, amellyel az elmúlt hónapokban hatezer össze­köttetést sikerült teremteni az öt világrész amatőr rá­diósaival. Hívó jelünk, a HG 100 UA, ma talán a legnép­szerűbb az éterben. Ha be­kapcsolom a készüléket, az éterből mindig kapok vá­Mit reit a „Lénia-páncélautó” Májustól járja az országot a mai szemnek szokatlan jármű, meglepetést okozva az országutak vándorainak és csillapíthatatlan érdeklő­dést keltve az ifjúság kőié­ben. Szeretettel fogadták az úttörők és KISZ-esek me­gyénkben is a „Lenin-pán- célautót”, amelyet a Lenin- centenárium tiszteletére ké­szítettek el a Csepel Autó­gyár és a Jármű Ktsz ifjú­kommunistái, annak a pán­célautónak mintájára, amely­ről 1917-bem,- Pétervárott Le­nin elmondta nevezetes „Áp­rilisi téziseit”. Az eredeti au­tó azután részt vett a Téli Palota ostromában, majd a fehérgárdisták elleni harc­ban ... A világtörténelem egyik leghíresebb páncélau­tójának hű mása sem vall szégyent: bejárta a Dunántúl tíz megyéjét, 650 községet és mintegy kilencezer kilomé­tert hagyott maga mögött. A történelmi napokat idéző, mozgó múzeumot eddig mintegy háromszázezer em­ber tekintette meg! Küldetése ma békés ter­mészetű, Lenint idézi, a nagy forradalmárt, bemutatja munkásságát, a szocialista forradalom dicső napjait, az első proletárállam megte­remtéséért folytatott küz­delmet. A páncélautó parancsnoka Tarjányi József. Ünnepsége­ken felteszi a vöröskatonák egyensapkáját és állja a gye­rekhad ostromát, nagy türe­lemmel válaszol a kíváncsi kérdéseikre, fáradhatatlanul magyaráz. Nehéz feladat. Maga vezeti a járművet és amatőr rádiós is... — Mit rejtenek a vastag páncéllemezek ? Nagyon kevesen elégíthe­tik ki kíváncsiságukat azzal, hogy az autó belsejébe is be­pillanthassanak. Ünnepsé­geik után általában a legjobb tanulók, kiváló úttörőik kap­nak erre engedélyt — juta­lomként. Ezúttal eltérünk a „szokástól”, az újságíró előtt is kitárul a titkokat rejtő páncélautó. — A pánoéltonnyok csap­ágyakon nyugszanak, bentről forgathatók. Egyikben <Ma- xim-géppuska, a másikban gépágyú van. Negyven-ötven kilométeres óránkénti sebes­séggel halad. A parancsnok elmondta, hogy a modem technika se­gítségév^ idézni tudja Le­nint. Lenin hangja szólal meg hanglemezről; „Milyen az a szovjet hatalom?” cí­mű beszédének magyar for­dítása Simkovits Imre tol­mácsolásában hallható. Fil­met vetít „Az élő Lenin” címmel, amelynek forgatását életében kezdték el. Ünnep­< -r Í3 □ o ^ < 7 CD ii <; y Nj —1 C/J OJ X o CD in CD Ljü ex a =3 CO OAn tnr sst/re rW. r970~l I Kv|,£ ThanUs forcontacUi TRC WR TelrÁd. 200 P*«/Tke QSL Best 0X 73? Erre a lapra „vadászik” sok rádióamatőr. ségeken, kongresszusi beszé­dei közben rögzítette voná­sait a celluloid szalag. A filmlár gazdag választékot kínál a Magyar Néphadse­reg, a szovjet hadsereg és a testvéri népek hadseregeinek laszt. A világ rádióamatőrei tudják, hogy ez az adó csak ebben az évben üzeméi és ezért a rádiókapcsolat iga­zolására szolgáló QSL-la- punknak nagy értéke van. Sokan ismerik a páncélautó küldetését, mások számára elmagyarázzuk. Beszéltem új-zélandi, dél-afrikai ama­tőrökkel, a Szovjetunió min­den köztársaságában vették hívásunkat... Természetesen nagy az érdeklődés a hazai rádiósok körében is. Ha ugyanis valamelyik amatőr három alkalommal, három különböző megyei tartózko­dásunk alatt igazolni tudja ezt a beszélgetést, diplomát kap. Versenyben van több He­ves megyei rádiós amatőr is. A „Lenin-páncélautó” Ko­márom megyében volt, ami­kor az egri, vagy gyöngyösi HA 6 NC hívójelű állomás­ról „Béla” beszélt az autó parancsnokával. Gyöngyösi állomás — a HA 6 VK — operátora „Zoli” és egy ifjú rádiós, a HA 6 JVC hívóje­lű „Pali” is feliratkozott már a páncélautó naplójába. Az autó 1500 ünnepségen vett részt eddig. Több ezer emlékszalag díszíti zászló- rúdját. Albumok, értékes emléktárgyak gazdagítják a páncélautó gyűjteményét, amelyből majd kiállítást ren­deznek. És a páncélautó is erre a sorsra jut majd, vég­leges helyét a Párttörténeti Múzeumban jelölték ki. (pilisy) 197t. szeptember 6., vasára^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom