Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-30 / 229. szám

i R0& KOSSUTH 8.20 Népdalok. S.00 F. Dürrenmatt elbeszélése. 9.25 Operettrés zletekt 10.05 Kisiskolások műsora. ió.40 Barokk muzsika. 11.20 A Szabd család. 18.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene. 13.13 Kamarazene. 13.45 Válaszolunk hallgatóink nakl 14.00 Zenekari muzsika. 15.10 Dalok a háború ellen. 15.20 Iskolarádid. is.<15 Muzsikárdl «s fiataloknak 16.38 Sáncalja. 17.80 A budapesti zenei ver­senyekről. 18.03 Riport. 18.17 Edith Plaf zenés élet­regénye. 20.80 Páholyból ^ 81.19 Gondolat. 22.80 Jegyzet. 2230 Mendelssohné Olasz szimfónia. 23.00 A hazai társadalomkutatásról. 23.20 Népi zene. 0.10 Torony zene. PETŐFI 8.05 Mustt á Rinata. 9.05 Lassus-művek. 9.30 ABC meseáruház. 11.55 Nehány perc tudomány. 12.00 Zenekari muzsika. 13.03 Operarészleteik. Kettőtől — hatig ... 17.15 Közv. s C. Zvezda—D. Dózsa BEK, Honvéd—< Aberdeen KEK és a Pécs—Craiova EVK labda­rúgó-mérkőzésről. 18.10 Kis magyar néprajz. 18.15 Utak, terek, emberek. 18.45 Kamarazene. 13.08 Gulyás: £lsbojtár, szvit. 19.35 Az ének- és fuvola­verseny győzteseinek hang­versenye. 22.00 A Bakony élővilága. 22.23 Nóták. 23.15 Chopin: e-moll zongora­verseny. MAGYAR 8.06 Iskola-tv. 9.00 Riportmüsor, 9.40 Delta. 10.05 Sasfcre: Hálóban. (Tv-já- ték.) 11.16 Szovjet, klsfltoi. 11.85 Magyarázom a Jövőnket.. 17.25 Közv. a Bp. Honvéd— Aberdeen KEK labdarúgó* mérk.-ről. 17.20 Előkészítő a felsőfokú felvételi vizsgákra. 18.05 Kinat tájakon. 18.20 Az én dallamaim. (Zenés film.) 13.55 Esti mese. 19.05 Riportmüsor. 29.00 Tv-hiradó. 20.20 Bartók: A fából faragott királyfi. Táncjáték. 81.05 Á „Kicsoda — micsoda’* sorozat. 21.15 Thomas Mann: Tonlo Krö­ger. (Tv-változat.) 22.40 Tv-hiradó. POZSONYI 19.00 és 21.55 Tv-hiradó. 19.30 Fiatal művészek 1. nem­zetközi pódium. 20.15 Id. Alexander Dumas. (Tv-jéték. III. rész.) 21.23 A fáraóik titka. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telelőn: 22-33) Az előadások kezdete: vasár­nap és hétköznap: fél I, fél 6 és 8 órakor Feketeszakáll szelleme Színes amerikai kalandfilm EGRI BRODY: (Telefon: 14-97) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Boszorkányper Csehszlovák történelmi film EGRI BEKE: Hajrá, magyarok’. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Mérnök veszélyes küldetésben GYÖNGYÖSI SZABADSáC: Csató a halott válaszolhat HATVANI KOSSUTH: Csak egy telefon ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reg­gel 7 óráig a Bajcsy -Zsilínszkt utcai rendelőben iTelafon; 11-10.i Rend-íé- gyermekek részére is Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Jókai utca 41 Mám alatti rendelőben. (Telefon *wr<.) A népművelési munkáról tárgyaltak . . . Szorgalmasan dolgoznak a káli tsz-beu . . . Köszönet a Qualitálnak ... Mi újság az ÉMASZ-uál ?... Még mindig tart a palack­hiány... Siska Attila megkapta a téglát... Munkatársaink külföldön Ülést tartott a Hazafias Népfront járási elnöksége. Hevesen. Napirenden a nép­művelési munka szerepelt. Szokodi Ferenc számolt be arról, hogyan dolgoznak a já­rás terültén a népművelési intézmények. Hangsúlyozta, jobban kell értékelni azt a társadalmi munkát, amit a népművelők a közművelődés­re fordítanak. Részletesen foglalkozott a termelőmunka és a műveltség kapcsolatá­val: az állandóan fejlődő technikával dolgozó iparban és mezőgazdaságban kimű­velt emberfőkre van szükség. Társadalmi üggyé kell tenni a népművelési munkát — hangsúlyozta a beszámoló, ez nem korlátozódhat csak a kultúrház-igazgatókra és a könyvtárosokra. Szó volt ar­ról, hogy létre kell hozni a közművelődési tanácsokat. A beszámolóhoz nagyon sok volt a hozzászólás, javaslatok az előadók körének kiszélesíté- ére, szakmai előadások szer­vezésére és arra, hogy ve­gyék figyelembe jobban az igényeket is. A járási elnök­ség jól sikerült tanácskozá­sáról Rozgonyi István szá­molt be. Itt az ősz és az elhúzódó nyári munkák miatt sok gon­dot okoz az.őszi munkák el­végzése Kálban is. Erről szá­molt be levelében Tóth Kál­mán. A községben most nagy erőfeszítéseket igényel a ta­lajelőkészítés. Az Egyetértés Termelőszövetkezetben már végzik az őszi vetést, folya­matosan haladnak a szalma- behordással. A takarmány biztosításához fontos a siló­zás, a héten ezt a munkát is megkezdték a szövetkezet­ben. A takarmánybetakarí­tás a terveknek megfelelően halad. Sok a tennivaló, de a tagság és a vezetőség közöt­ti összhang biztosíték arra, hogy megbirkóznak vele. Szűcs Ferenc tudósítónk ar­ról számolt be, hogy az ap- ci Qualitél Vállalat dolgozói, akik százezer forint kész­pénzt küldtek az árvízkáro­sultaknak és két családi ház felépítését vállalták, most le­velet kaptak Bojáki Sándor­tól. A gyárból 19 férfi és 14 nő utazott Fehérgyarmatra, hogy a két Bojáki család ikerházát felépítsék. A két család most köszönetét kül­dött a gyárnak a brigádta­gok áldozatos munkájáért. Segítségük tette lehetővé, hogy a nagyobb hideg beáll­ta előtt a szükséglakásból az új családi házba költözhet­tek. A vállalat valamennyi dolgozójának áldozatos segít­ségét dicséri ez a levél. Daragó István Egerből, az ÉMÁSZkét eseményéről szá­molt be levelében. Az idén 11 fővel szaporodott a válla­lat törzsgárdája. Húsz dolgo­zó húszéves jubileumát ün­nepli és ritka jubileumot tart Bátki László, Mosoni Tibor, Bálint István és Visnyai Já­nos. Mind a négyen harminc éve dolgoznak a vállalatnál. A vállalat vezetősége a jubi­láló dolgozókat pénzjutalom­ban és julalomszábadságban részesítette. Az EMÁSZ törzsgárdája már több mint 200 tagú. Törődnek a fiatalokkal is. „Szép magyar szóval” címen szavalóversenyt hirdetett a KISZ-szervezet, a KISZ-fia- talok részére. A verseny cél­ja, hogy az üzemi fiatalok megszeressék a verset és az Is. hogy ezzel is hozzájárul­janak a. kulturális program megvalósításához. A verseny védnökségét az egri városi KISZ-bizottság vállalta, ide­je a X. kongresszus idősza­kára esik, helye: az EMÁSZ KISZ-szervezetének klubja lesz. Sokszor volt már panasz a községekben a gázpalacH- és tüzelőolaj-ellátásra, de Eó- zsaszentmártonban megdön tötték az összes eddigi „re­kordot”. Zilahi István olva­sónk írta, mennyi bosszúsá­got okozott ez az egyáltalán nem dicsérendő rekord. Az ÁFOR nem szállított tüzelő­olajat, annak ellenére, hogy az ÁFÉSZ-nek van olajlera- kata. Sajnos, augusztus 5-e óta nem kapható olaj, hiába vannak a kályhák. A község lakói kérik, hogy ha lehet, még a tél beállta előtt szál­lítsanak ki olajat, mert na­gyon sok családot érint á fűtőanyaghiány. Nem keve­sebb bosszankodást okoz a gázpalackok hiánya sem. Előfordul, hogy egy-két hé­tig „hiánycikk” a tele pa­lack. A község lakói tudják már, hogy Hatvanban szűk a cseretelep kapacitása, de mégis, sürgős megoldást kér­nek, hiszen' gázpalackra és tüzelőolajra szükség van. Szeptember 1-i számunk­ban szóvá tettük Siska Atti­la parádi lakos panaszát. Ez év április 12-e óta nem szál­lították le 24 ezer kis mé retű tégláját. A cikk megje­lenése után a 4-es számú AKÖV intézkedett, -hogy téglát leszállítsák, ez szep­tember 10. és 18-a között meg is történt. Skandináviai útinapló 111. Tivoli — a játékváros Július 21—22. Nincs baj. Nyílik az ajtó, s egy ennivalóan oájos, és megnyugtatóan apró kutya robban elém. — God dag — mondom dánul, és megkönnyebbülve. — Vaú vaú ... — nondja magyarul, és m-u kapaszko­dik is a térdemre. Úgy lát­szik, szereti a fifcetővendé- geket. Idős házaspát a házigaz­dám. Leültetnek s cmú'sá- gosan elmutogaturjk egy da­rabig, mivel o oácsi csupán néhány német szóra emléke­zik. Mindjárt meg is kínál­nak a dánok déli Rendjével, a szendviccsel. A vacsora all csak főtt ételben, amúgy az ötletesebbnél ötletesebb szendvicsek képezik a nem is megvetendő belévö fala­tot. Én azonban háromnapos utazás után képtelen lennék i lenyelni akár egy falatot is a piros színű felvágottból. Fitornászom nekik étvágy­talanságomat, és vágy amat a pihenés után, így aztán fel­kísérnek a haliból vezető lépcsőn az emelet egyik manzardszobájába. Agy, asz­tal,- fotel, süppedő szőnyeg faltól falig, rádió, kétféle hangulatlámpa, kristály csil­lár, s egy fürdőszoba is jár a lakosztálykor, Ha iól meg­gondolom, sokkal-sokkal ké­nyelmesebb (és ocsóbb’) a szállodánál. Legalábbis ne­kem .. ! Kissé szokatlan volt az el­ső éjszaka, ugyanis úgy este háromnegyed tíz tájban sö­tétedett be, és hajnali két óra felé már feljött a nap. Reggel egy kapukulcsot nyomtak a kezembe Mikkei- senék, aztán beutazom a vá­rosba. Az ötkilométeres út nem telt negyedórába sem busszal. A s?éles sugáruta­kon úgy rohant, mintha a levegőbe akarna szállni. Ag­godalomra azonban nem volt ok: a közlekedési fegyelem példás. Érdekes, hogy a vil­lamosmegállók némelyikénél van a buszmegálló is: e. két jármű egyenrangú félként közlekedik a síneken, s eo- ből nincs veszekedés. Igaz, a dánok nem is vesrekedö- sek — a történelem során már leszoktak a harcias vi­selkedésről —, de erről majd később. Űticéi: a Tivoli. Hagyom magam ugyanis sodortatni arrafelé, amerre az útikönyv biztat, sorrendet állapítva meg a látnivalók között. Majdnem elsőnek . érkezem, az egyenruhás kapus barát­ságosan int, mintegy rendel­kezésemre bocsátva a Tivoli összes kincseit. Még takarí­tanak, s hozzák a friss árut a kifosztott szórakozóhelyek­re, kalapálnak a hullámvas­úton. hangolják az egyik szabadtéri színpadon —, mert több is van! — a zon­gorát, az újságos bódékban rendezik a friss lapokat, s apró mosó-sepregető gépek szorgoskodnak a Tivoli-park zegzúgos utcáin ... S érkez­nek a vendé­gek egymás után, célba- veszik fény­képezőgépeik­kel a szám­talan, lencsé­re szabott cél­pontokat ... Mondanom sem kell, hogy az egész na­pot a Tivoli­ban töltöttem. Részint azért, mert amikor éppen indulni akartam, min­dig új látni­valóba botlot­tam, részint pedig azért, mert a búcsú meghatározott perceit min­dig elodázta a féióránkint je­lentkező ziva­tar. Ez azon­ban mint sem roAtott a jó hangulaton. Ha esett, ha nem, ugyanolyan visítás hangzott fel a hullámvasút egy-egy érdekfeszítő kanya­réban. S a zárt, fedett csar­nokokban sem szaporodtak a szerencsevadászok zivatar­kor az ötletesebbnél ötlete­sebb játékautomaták mellett. A legtöbbje egy Panni ro­bogó indítókarjához hasonló karral, meg természetesen aprópénzzel működik. A kart megrántja az ember, és a szerencsétől függően vagy marékszámra, vagy egyálta­lán nem eresztenek az alul lévő tányérkába bont a lendkerekek. Ezeknél az „au­tomatáknál” zömmel idősebb asszonyok állnak, és végte­lenül komolyan játszanak. Valaki azt mondta a dánok­ról, hogy vidáman élnek és komolyan játszanak. Ez utóbbival tehát mar talál­koztam. Talán bevált George Carstcnsen érvelése? Ugyan­is ez a dán építész és író 1843-ban sábeszélte Vili. Keresztéig királyt, hogy bíz­za meg őt egy vidámpark tervezésével. — Ha szórakozási lehető­séget kapnak az emberek, megfeledkeznek a politiká­ról... — magyarázta a dán királynak, Keresztély bólin­tott, s így néhány hónap múlva megszületett a Tivoli. Nem olcsó szórakozóhely, az biztos. Sikerült mégis anyagi veszteség nélkül megúsznom a dolgot — író? a rulettnek is ellenálltam. Azon szórakoztam, hogy ma­sok hogyan szórakoznak — így valamennyien jól jár­tunk. Mindössze az egérsz,n- házra költöttem másfél kori ­nát. Ott van a régimódim Többször is ' olvastam az utóbbi időkben, hogy hírszol­gálatunk elmaradt a közön­ség igényeitől. Éppen ezért én is lelkesen vártam a leg­újabb műsort. — Tessék csak bátran kérdezni, min­denre legjobb tudásunk sze­rint válaszolunk! — közölte a bemondó, és bemutatta a mikrofon előtt helyet fogla- laló agytrösztöt. Ott volt dr. Hallgath Ottmár, a Hírszol­gálati Központ alelnöke, dr. Nemphel Elek Munkaügyi Szóvivő, Birrál Tamás, az ismert sportdiplomata, és mások. Azután csengett a rádióban a telefon, és már halottak is az első érdeklődő hangját a repedtfazék túlsó végéből. — Mennyi nálunk egy ve­zető állású dolgozó munka­bére ... Dr. Nemphel Elek megkö- szörülte a torkát. — Nálunk egy vezető ál­lású dolgozó munkabére a körülményektől és a beso­rolástól függ. Ha nem is mindig éri el egy vezető ál­lású nem dolgozó munkabé­rét, többnyire megközelít:. Hogy pontosan mennyi, azt a vállalati kollektív szerző­dés szabja meg, és egy fil­lérrel sem több. mini amennyit aláírás ellenében a bérfizetés napján felvesz. — Nagyon köszönjük a Fűszóvivö pontos válaszát, és most Birrél Tamást kér­Dessewffy László; Különleges tudakozó dezzük meg. Tomikám, egy táviratban azt tudakolják, hogy mi a vé­leményed a legutóbbi BCG-EKG- mérközésen elkövetett bí­rói tévedések­ről. Ezek na­gyon felka­varták a sportközvéle­ményt. — Hát, ho­gyan is kezd­jem? Siketh Vaksi, a mér­kőzés vezető­je nekem gyerekkori barátom. Azonkívül a Játékvezetők Szervezete és a Tudósítók Egyesülése között megegyezés van, hogy soha nem bíráljuk egymást. Azt is meg kell mondanom, hogy a mérkőzésen nem voltam ott, és a tévém is elromlott, így közvetlen tapasztalatom sincs. Hallottam ugyan olyan híreszteléseket, hogy Siketh Vaksi három tizen­egyest éppen fordítva ítélt meg, és megadott nyolc les­gólt a BCG javára, de saj­nos, mint már ^mondtam, nem tudok az ügyben állást fog­lalni. — Nagyon köszönjük, To­mikám, értékes magyaráza­todat, és most Hallgath. Ott­mar elvtárs válaszol többek kérdésére. Kedves Otti bá­tyám, mi az^oka, hogy a Zulambiai Köztársaságban lefolyt ismeretes, események .kapcsait csak, Mgy, késésselt és töredékesen kaptunk tá­jékoztatást? — Hát, a mi tájékoztatá­sunk azért késett, mert Lassú Almos, a tudósítónk éppen a köszvényét gyógyította Ba- lumbiában, és semmilcéppen sem tudott visszatérni az ál­lomáshelyére. Mikor pedig visszaért, akkor a Kossuth Lajos utcai kábelbeázás miatt nem tudtunk vele kap­csolatba lépni. így végül is kénytelenek voltunk, beval­lom, a Lisszabon—Bonn—So­roksári út — kapcsolást igénybevenni. De ez a javu­lás jele . .. — Nagyon köszönjük, és most isrrtét egy munkaügyi kérdés. Halló! Tessék kér­dezni! Dr. Nemphel Elek vá­laszol. Ki beszél ott? — Itt Csini Jucika a IV. c-ből. Hol kell jelentkeznem beiskolázásra, ha világhírű táncdalénekes, vagy Nóbel- díjas költőnő akarok lenni? — Megmondom őszintén, nem is tudom, melyik fő­iskolára szakosítottuk a kér­dezett szakmát. De az osz­tályfőnöke tudja, a jelentke­zési lapot nála kell leadni, ö majd továbbítja a megfe­lelő főiskolára. — Nagyon köszönjük az értékes feleleteket. Sajnos a műsoridő lejárt. A fennma­radó 998S fontos és közérde­kű kérdésre is iparkodunk válaszolni mához három hó­napra sorr'akerülő legköze­lebbi adásunkban}. felépített, bájosan hangula­tos kis utcácskában, és non stop műsorral szolgál. Ha­talmas üvegablak mögött élik a maguk életét a fehér, szürke — s emiatt néhány tarka — egerek, igénybevé- ve az emberi kultúra minia­türizált vívmányait: székek­re ülnek, asztalról esznek (hiszen oda tálalták nekik a kenyeret^, beügetnek a kicsi házakba, és a kéményen át távoznak, „óriskerékben” szórakoznak, és vígan hajt­ják a rácsos kerekeket, és — mivel az égér is ember, nagyszabású széréimf kalan­dokba bonyolódnak a nyil­vánosság előtt. (Éz Vermésze- tesen nem függ össze a so­kak által irigyélt pornográ­fiával!) A Pagoda mögötti gyönyörű tóban villanymotor által hajtott csónakok sikla­tlak a vadkacsák között, a pavilonokban pedig az éhező ujjnyi vastag,^vérpiros színű virslit fogyaszthat, s a szom­jazó a két hatalmas dán sörgyár, a Tuborg és a Carlsberg termékeit fo­gyaszthatják. Étterem, étter­met követ. A már említett, régi kis utcácska egyik ven­déglőjét kerestem fel. A te­raszról jól látni a vidám nyüzsgést. Kétnyelvű étlap­ról választottam: Wiener pölsert kértem burgonyasa- látavai. Olcsó volt: nyolc ko­rona mindössze. Míg vártam a betevő falatot, asztalszom­szédaimat tanulmányoztam. A közelben egy háromtagú család sörözött. A kisfiú — úgy látszik még nem szó- rakozta ki magát eléggé — miközben szülei az utcán nyüzsgő embereket szemlél­ték, alaposan megsózta apja sörét. Izgalommal vártam a hatást. Az apa szóra­kozottan a szájához emelte a poharat, és átszel­lemülve hatalmas kortyot engedett le a torkán. A srác akkor már lila és zöld volt a visszafojtott röhögéstől... az apa pillanatokra elsápadt, majd — rémülten magához ragadta az asszony poharát, és szapora kortyokkal igye­kezett enyhíteni a só mará­sát. A gyerek ekkor már az asztal alá esett, és üvöltött a gyönyörűségtől. Aztán lassan beesteledett, s így búcsút kellett vennem iényköltemények orgiájá­ban pompázó, felejthetetle­nül szép Tivolitól. Odahaza Mikkelsenné asszony megle­petést készített elő számom­ra. Asztalomon ott várt a vacsora, piros színű virsli­vel. és burgonyafözelék- kel... Kátai Gábor (Következik: Víg testőrök Frievcs udvarában) i*1«. szeptember 30., «sérte * ‘ A híres Pagoda Tivoliban. Kívül szép, beiül — drága... _ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom