Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-26 / 226. szám

Csuvas barátaink tegnapi programjából T fFolytatás az 1. oldalról.) nyék el hazájukba a magyar Kép és Heves megye dolgo- iáinak üdvözletéi, testvéri együttérzését. Legyenek pro­pagandistái, és erősítői barát­ságunknak. Kívánunk Önök­nek a kommunizmus építésé­ben sok sikert. Jöjjenek el máskor is. Az ünnepi nagygyűlésen felszólalt a Csuvas ASZSZK turistacsoportjának vezetője, Mihail Vasziijevics Sutyin is. Felszólalásában mindenek­előtt átadta a Csuvas ASZSZK párt-, állami és tö­megszervezeteinek forró üd­vözlőiéi. Ezután beszédében méltatta a két nép barátsá­gának jelentőségét és elmon­dotta, hogy bár még csak két napot töltöttek a csuvas de- delegáció tagjai megyénkben, látogatásaik, találkozásaik az üzemek, vállalatok, termelő- szövetkezetek, .állami gazda­ságok és különböző intézmé­nyek dolgozóival meggyőzték őket arról, hogy Heves megye dolgozol is testvéri, baráti érzések­kel viseltetnek Csuvasist dolgozói iránt.----Nehéz hálánkat kifejez­ni, — mondotta Sütyin elv- társ — azért a baráti fogad­tatásén;, amelyben bennünket részesítettek Heves megye dolgozói. Látogatásaink során lenyűgöztek bennünket mind­azok a példák, amelyek He­ves megye 25 éves fejlődését illusztrálják. Eger történelmi szépségei és új városrészei felejthetetlenek lesznek szá­munkra. A különböző láto­gatások során — mondotta a továbbiakban Sutyin elv­társ — sok értékeset, szépet és hasznosat láttunk. S zívből örülünk az önök sikereinek. amelyet a szocializmus építésében eddig elértek. Azok a pillanatok, ahol már ismerősökkel találkoztak de­legációnk tagjai, feledhetet­lenek lesznek. Es éppen ezek a találkozások, ezek a szemé­lyi kapcsolatok jelentenek nagyon sokat — hangsúlyoz­ta a csuvas delegáció vezető­je — népeink barátságának elmélyítésében. A későbbiekben Mihail Vasziljevics Sutyin elmon­dotta, hogy a csuvas nép fej­lődésében az elmúlt 50 esz­tendő milyen nagy változá­sokat jelentett. Beszélt arról, hogyan készülnek Csuvasíöl- dön az SZKP soron követke­ző kongresszusára, hogy mi­lyen eredményeket igyekez­nek elérni az ipari és a me­zőgazdasági termelő munká­ban, amellyel méginkább szeretnék tel­jesíteni a XXIV. kong­resszus tiszteletére tett felajánlásokat. Beszélt arról is, milyen büsz­keséget jelent a csuvas nép számára, iiogy fiai között ott van a híres Csapajev aki­A barátsági nagygyűlés díszelnöksége. nek seregében hajdan ma­gyar internacionalisták is harcoltak — és Nyikolajev, a' hős szovjet űrhajós, aki ép­pen ebben az évben tette meg a kozmoszban a vilá­gon az elsőként a legnagyobb utal. A csuvas delegáció vezető­je ezek után nagy taps ki- ' séretében átadta a delegá­ció ajándékát a megye ve­zetőinek: Csapajev mellszob­rát. ★ A baráti nagygyűlés ün­nepi műsorában egri és csu­vas kultúrcsoportok szóra­koztatták a közönséget. Kü­lönösen nagy sikert arattak az orosz népdalok. A művé­szek és amatőr énekesek egyaránt sok tapsot kaptak. A vendégek műsorában először Klara Csikusina, és Nelja Zascsolkina, a Csebok- szári Elektromos Készülékek Gyárának amatőr énekesei léptek fel. Alekszandr Alek- szandrov a köztársaság Ér­demes Művésze magyar nyelven is énekéit. Vlagyi­mir Petrov, a viálgszerfe népszerű orosz forradalmi dalt, a Bunkócskát és Jevtu­senko, ugyancsak híres, Alcar-e Moszkva háborút? című versének megzenésített változatát énekelte, Ljubov Vlagyimirova népművész orosz népdalokat, énekelt, s nagy sikert ara­tott Vlagyimir Petrovval du­ettben előadott dalával is. . Á csuvas művészek műso­ra Tamara Csumakova ér­demes művész dalaival fe­jeződött be, aki többek kö­zött előadott egy magyar nótát is a hevesi ÁFÉSZ ze­nekarának kíséretével. A műsorban szerepelt az egri. szimfonikus zenekar, il­letve az ÁFÉSZ egri kama­rakórusa. I Finomszerelvéiiygyárban „nehéz napjuk" veit a tolmácsoknak A csuvas vendégek 40 ta- ,ú csoportját fogadták a ’inomszerelvénygyárban. A árt-. tömegszervezeti és ;azdasági vezetők élén Ko­ca Imre vezérigazgató üd- ’özölte kedves, őszinte szá­nkkal Csuvasia küldötteit, najd rövid ismertetőt adottt :ét évtizedes,.fennállásuk je- entőaebb állomásairól, az dei legfontosabb feladataib­ól "és-az elkövetkező -evek énéiről. A Finomszerel- -ánygyár. .kölcsönös műsza- si-gazdasági kapcsolatok ki­építését kezdte meg a csu •as fővárosban. Cseboksza- ■iban működ 3 Traktoralkal- •észei; Gyárával, s most ezt i kapcsolatot . továbbszélesí- erb kívánják. a két testve- •i nép közös éi'dekei alap ián. / M-ív-ú-aemi pártbizottság "•' • 3cí J&ssef a Fi , • ■ • - v 'bán f' ideológiai ne i; iokáról, az üzemi a uizsrvevetek tevékeny­égéről .számolt be vendé­Ezután a csuvas vendégek gyárlátogatásra indultak. Megtekintették a könnyű­fémen töd ét. a kompresszor- gyártó üzemet, majd az olaj­kályhák olajadagoló-szerke­zeiéinek gyártási technoló­giájával ismerkedtek. A ven­dégeket mindenütt nagy- nagy szeretettel, kedvesség­gel fogadták. Csuvas baráta­ink igen próbára lellek tol mácsaikat, mert a csoport művész tagjai, a-/,, egyetemi tanárok. közgazdászok és mérnökök egyaránt kíván­csiak voltak a gyártási fo­lyamat 'legapróbb részletei­re is. A terminustechnikusok, a speciális szakmai kifejezések lefordítása, bizony nem min­dig sikerüli. Gyárlátogatás után Csuv.z- s’a küldötteit fehér asztal rn.-'ilett ieijel l. 'ialk-il ' en : '-geitél- vneé é g; i- mű -siódé é házában az üzem KISZ-zenekar gondoskodott hangulatébresztő muzsikáról, amelyet a csuvas vendégek la' visaóÉioztiát. Közelebbi kapcsolatok Gyöngyös küldöttsége a város határában köszöntötte pénteken délelőtt a csuvas vendégeket. A városi műve­lődési ház nagytermében Kádár Béla. a városi párt­bizottság titkárhelyettese tá­jékoztatta csuvas barátain­kat, milyen, körülmények között dolgozik és él Gyön­gyös népe. Ezután több csoportra oszolva folytatták útjukat vendégeink. Felkeresték az Egyesült Izzó Félvezető- és Gépgyái'át, a 5VIÄV Kitérő- gyártó Üzemet, de a legné­pesebb csoport a gyöngyösi gépjavító állomást és a vá­góhidat látogatta meg. Lu­kacs Benedek, a gépjavító igazgatója, majd Tóth Sán­dor, a vágóhíd igazgatója kalauzolta a küldöttséget, melynek tagjai szintén a mezőgazdaságban dolgoznak otthon, s eppen ezert nagy érdeklődéssel figyelték, ta­nulmányoztak a gépjavító munkáját Is Különösen a jól gépesített, futószalagszerű üzemelésre beállított vágó­híd tetszett nekik. Mindjárt azt javasolták, hogy a hús­ipariak látogassák meg a csuvas vidékek hasonló ren­deltetésű üzemeit, ahol gyár­tási tapasztalataikat szíve­sen átvennék. Most is voltak néhányan a vendéglátók kö­zött, akik néhány héttel ez­előtt már összeismedkedtek a Csuvas köztársaság több dolgozójával a messzi bará­ti államban és most, Gyön­gyösön ismét örömmel kö­szöntötték egymást. A szakmai tapasztalatcsere után valódi magyaros ven­dégszeretettel kínálták meg a házigazdák a küldöttséget, melynek nevében Valentyi- na Javdkleva Verhivlevoj, a csebokszári járási pártbi- zdttság titkárhelyettese mon­dott köszönetét az emlékeze­tes nap, felejthetetlen él­ményeiért. Baráti la Isii közé st illátraiidéki Fém hí a vek ben Csuvas vendégeink egy csoportja — Csebokszári ipa­ri üzemeinek képviselői — pénteken délelőtt Sírokba látogattak. A Mátravidéki Fémművek lakótelepén. Ko­vács Bertalannak, az egri já­rási tanács vb elnökhelyette­sének és Tóth Flóriánnak, a Hazafias Népfront járási tit­kárának jelenlétében a köz­ség. valamint a Mátravidéki Fémművek vezetői köszön­tötték a csoport tagjait. El­sőként Póbis József, a köz­ségi tanács vb-elnöke adott tájékoztatót Sírok történeté­ről, gazdasági és kultrális életének mai helyzetéről. A vendégek ezután megtekin­tették a lakótelepet, a műve­lődési házat és az óvodát, ahol a kicsinyek virágcsok­rokkal és rövid műsorral kedveskedtek barátainknak. A lakótelepi ÁBC-árunáz kü­lönösen megnyerte vendé­geink tetszését. A lakótelepről a csoport tagjai a Mátravidéki Fém­művekbe látogattak, ahol megyénk párt és állami ve­zetőinek társaságában a há­zigazdák: Pákh László, a gyár műszaki igazgató- helyettese, Gyotyár Lajos, a pártszervezet csúcstitkára és Káló László KISZ-titkár köszöntötte a csuvas vendé­geket. Ezt követően a cso­port vezetője Szidorov Szera- fim Szemjonovics, a cse­bokszári építők területi szak- szervezeti bizottságának tit­kára, Konsztantyin Ivano- vicsnak, a csuvas irodalom megteremtőjének mellszob­rával ajándékozta meg a gyár kollektíváját. Vendégeink a déli órák­ban gyárlátogatáson vettek részt. A tubus üzemben ta­lálkoztak az üzem dolgozói­val és érdeklődéssel tanul­mányozták a tubus és dugó- készitö automaták munkáját. Visontai látogatás Pénteken délelőtt a csuvas barátainkat vidéki látogatá­sokra szállító különautó- buszok közül kettő is az or­szág épülő legnagyobb erő­műje fele vette az irányt. Az egyik autóbusz utasait Kolos József, a hőerőmű igazgatója üdvözölte, majd a tanácskozó teremben tájé­koztatói. tartott a hatalmas í.x-1'uhá ásnál. Na:,v tapssal honorálták esuv.i: vendé '■sol Kén Aridranuik, a rr visonta' csúcstitkár- uak ós megbízott párttitkár­nak tájékoztatóját, amelyet saját anyanyelvükön hall­hattuk, Faluics ád&ef mér­nök ugyancsak tolmács köz­reműködése nélkül ismertet­te vendégei előtt, a külszíni bánya működését. Csuvas barátaink ezután személye­sen is meggyőződhettek az építkezés nagy méreteiről, megtekintették a működő el­ső blokkokat és az erőmű irányító központját. Ezután ..helyet cseréltek” a másik csoporttal és Kertai József termelési üzemvezető kalau­zolásában látogatást tettek n Thorez Külszíni Bánya­üzemben, ahol addig a má­sik csoport tartózkodott. Mindkét csoport tagjai délután visszautaztak Eger­Nagy lóisefné miniszter iáiéhoztatója az áruellátás« i, a ruházati ipar átfogó rehonsiru c 0 áitak eiökésziiete ró Pénteken a Parlamentben Nagy József né könnyűipari miniszter tájékoztatta az újságírókat a könnyűipar ez évi tevékenységéről, a lakos­ság ellátásáról és ismertet­te a textilipar rekonstrukci­ójával kapcsolatos feladato­kat. A sajtókonferenciát Várkonyi Péter, a kormány Tájékoztatási Hivatalának el­nöke nyitotta meg. Nagy Józsefné többek kö­zött elmondotta, hogy az életszínvonalnak a tervezett­nél nagyobb mértékű növe­kedése nyomán megélénkült a ruházati * cikkek iránti ke­reslet. Míg 1966-ban 3,5 szá­zalékkal, 1967-ben 6,6 száza­lékkal, 1968-ban pedig 6,2 százalékkal növekedett a ru­házati cikkek forgalma, ta­vai}7 az emelkedés 9,1 száza­lékos volt. Ugyanilyen ará­nyú forgalomnövekedésre számítottak az idén is, a ke­reslet azonban a tavalyinál 11 százalékkal volt nagyobb. Az előző évektől eltérően, az idén a jövedelem növekedé­sénél gyorsabban fokozódott a ruházati cikkek. kereslete.' 1970 eddig eltelt időszaká­ban a könnyűipar termelé­se lényegében változatlan munkáslétszámmal, 7 száza­lékkal emelkedett. Ez év első felében sok esetben az export rová­sára is — mintegy 30 százalékkal több árut szállítottak a vállalatok a belkereskedelemnek, mint a múlt év hasonló időszakában. A belföldi szállítási kö­telezettségeket nemcsak összességében teljesítettéi:, hanem a szállítások az ellátás szempontjából legérzékenyebb terüle­tekre koncentrálódtak. A textilruházati ipar 47, a köt- szövőipar 24, a cipőipar pe­dig 15 százalékkal több ter­méket adott át a belkeres­kedelemnek, mint a múlt év első felében. A belkereske­delemnél- a ruházati cikkek készlete I960, június 30-án <1,6 milliárd, 1970, március 31-én 9,1 milliárd forintot képviselt, ez év június vé­gén 10,4 milliárd volt. A készleteik növekedése lehetővé tette a bőségesebb árukínálatot, a hiánycikkek csökkentését. A kereskede­lem szakértőinek véleménye szerint jelentősen javult a síma és nyomott pamutszö­vetek, valamint pamut tí­pusú selymek, női és leány­karuhák, férfi- és fiúpantál- lók, az olcsóbb nőd szandá­lok és cipők, a férfi cipők, a szőnyegek, függönyök és takarók választéka. Nem állt azonban kellő mennyiségben rendelkezésükre ágynemű- anyag és kész ágynemű, bú­torszövet, nylonharisnya, habselyemáru, női és le­ányka szövetruha és blúz, gyermekballonkabát, a ma­gasabb igényeket kielégítő, drágább férfi cipő, kevés volt a magas szaru gyermek ­cipő és a ragasztott talpú, nagyméretű fiúcipö. A gyer­mekruházati cikk ellátásá­ban is vannak problémák. A Belkereskedelmi Mi­nisztériummal együttesen a Könnyűipari Minisz­térium még ebben a hó­napban megvizsgálja a gyermekruházati cikkek termelését és forgalma­zását, s külön foglalkoz­nak az ipar cs kereske­delem érdekeltségével. Az év hátralevő részében a könnyűipar fontos felada­ta a termelés további növe­lése — mondotta a minisz­ter. A kedvező gazdasági eredményeik alapján számol­ni lehet azzal, hogy a Iröny- nyű'oar megfelelően kiveszi részét a nemzeti jövede­lem egy százalékos,. terven felüli növeléséből is. A miniszter az áruellátás helyzetéről szóló beszámoló- k je. ósti«íc£La!ojakÉt!$ lesao­— Vényéi: 'dIloüvu-' ‘ hogy ez évben a hazai koss-ág ruházaticikk ellátó sa javult, a könnyűipar d,,i- gozóinak erőfeszítései neu. voltak hiábavalók. Az azon­ban még nem mondható • el, hogy mindenben eleget tud­tunk tenni a belföldi piac igényeinek. A könnyűipar a következő ötéves tervidőszakban szá­mottevően fejlődik, termelé­se évente átlagosan 6 száza lékkai emelkedik majd. Nagyszabású rekonstrukciót hajtanak végre a ruházati, a bútor, a nyomda- és pa­píriparban. A párt és a kormány a ruházati ipar rekonstruk­cióját a legfontosabb népgazdaságfejlesztési programok közé sorolta. Ezt indokolja a lakosság igényeinek várható alakulá­sa, s a külföldi kereslet is. A magyar könnyűipar szinte minden terméke, de különö­sen a kötöttáru, a cipő és a nana, a szocialista országok­ban a legkelendőbb cikkein!: közé tartozik, A -textil és textilruházati ipar ebben az évben 31 milliárd forint ér­tékű terméket állít elő, en­nek kétharmad része a hazai szükségletek kielégítését szolgálja. Emellett a termé­kekből 97 millió rubel ér­tékű jut a szocialista és 66 millió dollár értékű a tőkét, piacokra. A tervek szerint az árukibocsátás értéke 1975-re 42—45 milliárd forint lesz, ami 35—10 százalékos ter­melésnövekedést jelent. A ruházati ipar átfogó rekon­strukciójának első szakaszá­ban a következő ötéves terv­időszakban lényegében vál­tozatlan marad a munkás­létszám, mindössze hét szá­zalékos létszámnövekedéssel számolnak. A termelés-nö­vekedés S0—34 százalékának a termelékenység emelkedé­séből kell származnia. A ru­házati ipar kevésbé beruhá­zásigényes ágazataiban lesz a legnagyobb tennésfelfuiás. A kötszövőiparban 67, a konfekció iparban 57 százalékos termelésnöve­kedést kívánnak elérni. A jelenlegi 16 százalék he­lyett a szövött anyagok 35 százalékát akarjuk helyette­síteni kötött és szövés nél­küli textíliákkal. Fokozódik a szintetikus szálak felhasz­nálása, s megduplázódik a terjedelmesített szintetikus szálak aránya. A régi gép­park számottevő részét ki­cserélik. Az automata szövő­gépek részaránya a jelenle­gi 31 százalékról 62 száza­lékra nő. A rekonstrukció lehető­vé teszi, hogy verseny- képesek maradhassunk a külföldi piacokon, to­vábbá, hogy stabilizálni, majd csökkenteni tudjuk a belföldi árszintet Is — mondotta, A számítások szerint a textil-ruházati ipar rekon­strukciójának első szakasza változatlan árakon mintegy 12 milliárd forint állóeszköz- beruházást, és 2,5 milliárd forint forgóeszközt igényei. Ehhez mintegy hatmilliárd forintos hosszú lejáratú hi­telre és 2,5 milliárd forint állami támogatásra lesz szükség. Hitelt és támoga­tást a vállalatok körében meghirdetett és a feladatok leghatékonyabb megoldását biztosító beruházási verseny alapján nyújt majd az ál­lam. A miniszter ezután több más, főként a könnyűipari dolgozók élet- és munkakö­rülményeit érintő i.erdősre válaszol!. f.MTi) lösd tacpÉeinler ozorai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom