Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-25 / 225. szám

Ki lehet mérnök? A pályaválasztási tanácsadó egy éve Egy éve kezdődött. Egy «eűk szobában, az Egri Gyer­mekvárosban. Tengernyi •zerveaési gonddal, imponáló tettvággyal, határtalan opti- miamussei. Erre különbképp sssükség volt, mert késtek az igé­nyelt műszerek, hiányoztak as ígért munkatársak. Ám kezdeni kellett, ha kis­sé késve is, mert jöttek a „páciensek’', s a tanácstala­nokat nem lehel, embarte- lenaée lett volna bármilyen okra hivatkozva visszautasí­tani. Nőm is ök történt. Megin­dult a munka. Q* mi történt közei egy *»v alatt? Ez után érdeklőd­tünk Berendi László vezető pr<dcholó®iM*r>úl Köae'l egy év alatt 300 ..vendége" volt a pályavá­lasztási tanácsadónak. Közü­lük száznál több általános iskoláé diák. őket továbbta­nulásunk sarkallt«. Kétszáz­ötven MTH-s ts , idekerült. Mindannyian a legkedvel­tebb saakmáí, az autószere­lést választották. Közülük kellett kiválasztani a legal­kalmasabbakat. A javaslatok és elutasítások az iskolához kerültek. Játék a kalitkában Érdekes műszerek birodal­ma. Megannyi ismeretlen rendeltélésű szerkezet. Egy kalitka különösképpen fel­hívja « figyelmet. Akár egy mini iker babaágy. Benne két különböző méretű go­lyó. A pszichológus pálcikákat ad kezemTJe. És mondja is, hogy az oldalsó lyukon kell kijuttatni. Nem könnyű do­log: türelemre, ötletességre van szükség. A Boger—Lip- mann-féle kalitka kézügyes­ségből vizsgáztat. ötletes konstrukció a té­pi n tás érzékenység-mérő, jel­zi a legkisebb tévedést is. Ügyes alkotmány az ujj­ügyességmérő. Cea varszetií szerkentyűt kell egy útvo­nalon — meglehetősen szűk — végigvezetni úgy, hogy ütközés ne legyen. Hát volt amikor megkíséreltem. Vit- lant is a jelzőlámpa egyre- máspg. Aki műszerész vagy esztergályos akar lenni, an­nak meg kell „birkóznia'’ a kézügyesség-vizsgálóval és a kilenc darabból összerakható konstrukció« hengerrel ts. Benn az irodában meg­kockáztattam a kérdést: — Azt is mag lehet álla­pítani, hogy valaki alkal­mas-e újságírónak? — Természetesen. Kell hozzá logikai készség, kom- binatív adottság, kapcsolat­teremtési hajlam, bizonyos írásszint. Műszereink, teszt­jeink ezeket mind regiszt­rálják. Dtiut a |)n/,M*llolójjua Hosszú időt, mintegy ü— 12 órát igényelnek a vizsgá­latok. A munka csoportos el­lenőrzéssel kezdődik. Hu­szonöt gyerek, vagy fiatal tölt ki tudakozó kérdőívet, old meg játékosnak látszó, de sokat mondó feladatokat Az értékelés már beszédes, mert jelzi az általános haj­lamot. Aztán működé«be lép­nék a mindentudó műszerek. Megállapításaik kiegészítik az általános képet. Döntés még ekkor sem születik. Az a vezető pszi­chológus dolga, aki újabb tesztvizsgálatokat végez, elbeszélget a pácienssel, ku­tatja a rejtve lappangó, spe­ciális érdeklőd ésterületet. Nem kis munka, mert kí­sért a tévedés veszélye. Tü­relmet, időt igényel. De megéri: egy-egy fiatal gye­rekember sorsa révbe jut. Egyszer nyolcadikos lány kopogtatott. Egyre mondta, hogy fodrász akar lenni. Működésbe lépett a vizsgá­ló gépezet. Az eredmény? A tesztek és a műszerek jelez­ték: jó logikai, számolási készség, hibátlan figyelem, kapeaolattaremtő hajlam. Á pszichológus a kereskedelmi eladói pályát javasolta. .Megoldatlan gondok A kétségtelen sikerek, a nem vitatható eredmények mellett gondok is akadnak bőven. A legfőbb a helyiség- hiány. Az Intézmény jelen­leg három, meglehetősem szűkös teremben működik- Egyikben a vezető pszichéd- gua, másikban az adminiszt­rátor és a két segédmunka- erő. A harmadik lenne a csoportos vizsgálói erem. 4 m itt a padok nein fémek el a müsseriümegiäl, az orvosi vizsgáló eszközök garmadá­tól. S a gondok egyre izmo­sodnak- A műszereknek még csak harmada érkezett meg. Mi lerz, ha újabb padok, úlabb műszarszállítmánvok érkeznek? Hogy lehet ak­kor zökkenőmentes és való­ban eredményes munkát vé­gezni? Héllene külön mű­szer terem és orvosi szoba. Az sem helyes, hogv egy ilyen fontos — a jövő ge­neráció szempontjából na­gyon is lényeges intézmény — a periférián székel. Hol­létéről vajmi keveset tud­nak mind Egerben, mind vi­déken. Nem könnyű, mégis a városcentrumban, vagy ah­hoz közel kellene helyi* ága­két biztosítani a tanácsadó számára. Hasznos lenne egy főállású pszichológust j* al­kalmazni még, mert így gyorsabb, olajozoltabb lenne a munka. Többször és többet kelle­ne gondolni arra, hogy eb­ben a nemes hivatá*ú intéz­ményben : embereken, tanácstalana­kon segítenek... Pécsi István Nők A kongresszusi irányel­vekben kiemelt helyet ka­pott a nők fokozottabb erkölcsi, anyagi megbe­csülése. Termelőszövetke­zeti asszonyokkal jjeszél- gettünk, milyennek látják ma a helyzetüket, s mit szeretnének a jövőben. Huszár József né már hat éve tagja a mátrabsllai Üj Barázda Termelőszövetke­zet vezetőségének. A kilenc­tagú vezetőségben négy asz- szony képviseli a közös gaz­daság nődolgozóit. Vajon mit Jelent ez? — Ügy érezzük, ez az arány jó. Nálunk a nők al­kotják a tagság gerincét, s heb'es, ha a vezetésben is hallatják hangúkat. Bégeb­ben. amikor még a férfiak ijs többen voitak, nehezen akarták elismerni, hogy egy nő is lehet vezető. Ma már a helyzet más, sem anyagi­lag, sem erkölcsileg nem va­gyunk hátrányban. Egyenlő munkáért egyenlő bért Ua­özv. Varga Ferencné Sólyom-Szabó: && * A hí Hőm imimtsm t. Múltja: a japán tengerész- aJudéoúan ée * tokiói tenge­részeti kollégiumban végzett, sorhajóhadnagyként került ki, majd rövidesen előléptet­ték sorhajókapitánnyá. 1030- ban az Egyesült Államokba költözött, s beiratkozott a pennsylvaniai egyetemre, ahol Amerika történetét é* külföldi kapcsolatait tanul­mányozta. Amikor ezeket a tanfolyamokat elvégezte, a dél-kaüíon»íai egyetemre iratkozott be, Los Angeles­ben, Ezt követően évekig utazgatott a Csendes-óceán partvidékén, ahol japán üz­letemberekkel, vállalkozók­kal tartott fenn kapcsolatot. Aztán mintha megszakadt volna Yamaanoto amerikai tartózkodásának fonala... Az ONI semmi egyebet sem tu­dott megállapítani róla ... Csak jóval később tudták azonosítani, Hogy Yamamoto nem más, mint a japán kon­zulátus egyik szerény kis al­kalmazottja, aki évekkel előbb eltűnt az USA-ból, s alig egy esztendeje érkezett c*ak vissza, persze más né­ven- Jóformán minden sza­bad idejét a „Vörös Malom" - Hoz címzett, hírhedt mulató­ban tölti — legalábbis a ten­gerészeti hivatal hírszerzői és eiháríiói -ezt tudták később megállapítani. Ez a mulató viszont a japán hírszerzők találkozóhelye. De mindenül Stanlyék ezekben a napok­ban vajmi keveset tudtak, noha Yamamoto súlyosan vé- t*u az utasítások ellen, ami- ápr Slake-kel közvetlenül felvette a kapcsolatot. Mert « parancs úgy szélt, hogy Wneruíai ügynökökkel a köz­vetlen kapcsolatot csak Ke­nő, illetve a „Vörös Malom’’ japán lánykái tarthatják. A módszer a következő volt: az ügynökök betértek egy-egy pásztorórára a „Vörös Ma- lom”-ba. s mllíözben a sze­relem perceit élvezték, érte­süléseiket átadták partner- nőiknek, akiket azután szo- bácskáj ukban meglátogatott időnklnt Yamamoto, hogy át­vegye a híreket. A „Vörös Majom” minden alkalmazottja a japán hír­szerző központ szolgálatában állt: férfiak, nők egyaránt. Ide látogatott el rendsze­resen Yamamoto. a „kis szürke konzulátusi alkalma­zott” is... És egy-egy ilyen „Vörös Malom”-beli útja után mű­ködéibe lépett a konzulátus különleges stfre-gépje, amely átalakította a bediktált szö­veget a naponta változó kulcsra, hogy az éteren át továbbítsa Tokióba, a japán hírszerző szolgálat központ­jába ... Persze ezekről a mozzana­tokról az ONI csak jóval ké­sőbb értesült. Most azonban még csak annyit tudott, hogy Yamamoto, az Amerikából évekkel előbb eltűnt sorhajó­kapitány ismét amerikai földre lépett. Ám, arról, hogy hol lakik, merre dolgozik, még semmit sem tudtak meg­állapítani. Ennek pedig az volt az oka, hogy Yamamo­to egy-egy ilyen kiruccaná­sa után mindig a „Vörös Ma- lom”-ba tért vissza, ott átöl­tözött, aztán több tucat ja­pán közé vegyülve jött ki az épületből s eltűnt a '.'áros forgatagában. Az QNI-nak viszont ekkor még nem volt­elég embere ahhoz, hogy egyszerre húsz-huszonöt em­bert is kövessen, figyeltes­sen ... Pedig csak így álla­píthatták volna meg, hogy a Yamamoto néven bemutat­kozó férfi mindig' a japán konzulátusra tér vissza, s Yamamoto azonos a konzu­látuson dolgozó Kochiba se- gédímokkal. De nézzük, mi történt köz­ben Biake-kel? Sétált az ut­cán, sarkában a két német­tel, s azon törte a fejét, ho­gyan teremtsen kapcsolatot Stanieyvel, s hogyan adja tudtára: neki holnapután re­pülővel Ciscóba. onnan pe­dig a Malfonía nevű tenger­járóval Honoluluba kell elutaznia. De semmi okos nem jutott az eszébe. Más­nap délelőtt elment bevásá­rolni, hogy felkészüljön az útra. Most két japán volt a követője. Blake belépett az egyik íehérneműüzletbe. hogy ingeket vásároljon magának. A japánok kint maradtak. Egy pillanattal később egy idegen férfi lépett be az üz­let ajtaján, majd Blake mel­lé állt, mintha válogatna az áruban. Az „izomember" a japánokra fordította minden figyelmét, hogy egy alkal­mas pillanatban elillanjon előlük, s eközben észre sem vette azt a nyurga fiatalem­bert, aki az üzletbe utána­jött. Csak akkor csodálkozott el kissé, amikor a nyurga férfi — a kirakott áru kö­zött válogatva — halkan megszólította Blake-et: — Mindenről tudunk, a Matoonián már nem lesz hely, s azt követően, egy hét múlva indul csak hajó Ho­noluluba — suttogta az ide­gen. — Rádióval lehallgat­tuk az autóbeli beszélge­tést ... Blake azonnal meg ’/.öny- nyebbült. Milyen ügyesen dolgozik a? ONI... Még sze­retetett volna kérdezni egy s mást az idegentől, de szi­szegő hangú utasítást kapott, hogy gyorsan menjen ki az üzletből és a japánok által megjelölt időpontban indul­jon San Franci scóba. Blake eleget tett a pa­rancsnak: repülőgépre ült és San Tranciscóba utazott. A csendes-óceánparti ha­talmas városban tartózkodva hogy is gondolt volna arra, hogy e metropolis falai kö­zött két hatalom kémei bir­kóznak, s a tét: az USA-t berontani a világháborúba, ezzel lekötelezni és meg­gyengíteni, hogy a Távol - Kelet fölött a japán impe­rializmus lehessen az úr ... Blake, mihelyt megérke­zett, nyomban bement a ha­józási irodába. S minden úgy történt, ahogy a fehérnemű­üzletben mondták neki: a Matsoníán már nem volt hely és a következő hajó egy hét múlva indult csak Ho­noluluba. Blake boldog volt, de az öröme gyorsan lelohadt, ugyani* amikor kilépett az irodából, egy japán került mellé és azt suttogta: — Kövessen. Egy étterembe vezette az amerikait. Itt nagy titokban átadott neki egy borítékot, amelyben egy utazási jegy volt, mégpedig a President Garfield nevű hajóra, hono­lului végcéllal; másnapi in­dulással. Blake megrémült. Most már nem csupán azért, mert az ONI terveit esetleg ke­resztülhúzták, hanem az életét is félteni kezdte. El­végre, ha ezek így meg tud­ják szervezni dolgaikat, ak­kor nem ütközik különösebb nehézségbe az sem, hogy adott esetben eltegyék őt, Blake-et láb alól... S ha megtudják, hogy becsapja őket, biztosan ez a sors vár rá...- ií oly tatjuk) , a vezetésről a megbecsülésről Huszár Józsefné púnk, s mint említettem, a vezetőségben is képviselve vagyunk. Persze nem köny- nyű a helyzetünk. Nem lehet mindenkinek egyforma munkát biztosítani, s ilyen­kor mindenki a vezetőségi tagokhoz fordul. Aztán sok az idős tag, s ők már nem a távlatot nézik, hanem a mát. Mindent kiosztani vi­szont nem lehet, mert ké­sőbb is élnünk kell valami­ből. Mindemellett egy ve­zetőségi tagnak még élen ts kell járnia a munkában, mert furcsa lenne, ha ő ke­vesebbet vagy i'okszablml dolgozna, mint mások. Az­tán a háztartás is a nőkre hárul .. . — Miképpen vélekedik az irányelvekről? — örülünk, hogy a nők még nagyobb megbecsülés­ben részesülnek, s még fo­kozottabban beleszólnak a vezetésbe. Ugyanakkor ez nagyobb felelősséggel is jár, s ez nem könnyű dolog. Mert sokszor könnyebb jól dolgozni, mint megmagya­rázni valamit... A tarnaleleszi Egyetértés Termelőszövetkezet szentdo- monkosi üzemegységében özvegy Varga Ferencnével beszélgetünk. — Alapító tagja vagyok a szövetkezetnek, s mondha­tom, hogy sohasem gondol­tam arra, hogy máshol ta­lán jobb lenne. Évente ügy tizennégyezer forintot kere­sek. plusz még a háztáji — kijövök belőle. Itt nálunk nincsenek hátrányos hely­zetben az asszonyok, ha jól dolgoznak, éppen olyan te­kintélyük van. mint a fér­fiaknak. Az egyik növény- termesztési brigád vezetője nő, egy fokkal sem dolgozik rosszabbul, mint a férfiak. A szavára is hallgatnak. — Ha egy asszony javasol valamit, van-e olyan súlya, mintha férfi tenné az észre­vételt? — Miért ne lenne? Itt ná­lunk egyébként is „nőura- lom” van, hiszen az asszo­nyok vannak túlsúlyban. Tóth Lászlóné, az eger­esein egyesült szövetkezet főkönyvelője elgondolkozik. •— Amikor 1963-ban ide­kerültem a gazdaságba, rög­tön főkönyvelő lettem. Az­óta persze sokát változott, a helyzet, mert három szövet­kezet egyesült, s jelentősen megnőtt a területünk, de a munkánk is. Hogy őszinte legyek, sohgseoi töprengtem azon, hogy egy férfi vajon jobban tudná-e a munkát, végezni, mint én. Arra tö­rekedtem, hogy jól dolgoz­zak. Szerintem, ha valaki megfelelően ellátja a dol­gát. fel sem merül, hogy fér­fi vagy nő. Hiszen a munka a mérce. Nálunk például a könyvelésben nyolc nő dol­gozik, s mostanában ennek a munkának megvan a te­kintélye. Gazdaságossági számítások, elemzések nélkül mire sem haladhat egy gaz­daság. Az elnökhelyettesünk is nő, sőt egyben ő a párt- titkár is. Azt hiszem, ezek a példák is bizonyítják, liorpr a mi gazdaságunkban nem az a fontoit, hogy egy posz­ton férfi vagy nő van, hanem az, hogy miként segíti elő a többiek boldogulását. Éppen ezért furcsán érint, ha azt hallom, hogy máshol talán problémáznak ezeken a dol­Túth Lászlóné gokon. A jövőben biztos, hogy mindenhol a munka lesz a mérce. Biztosan. S ehhez nyújta­nak segítséget az irányelvek is. Kaposi Levente Lev Kvin: Idegen csillagok alatt A kaland olykor öncélú, sem­mire nem vezet, csupán izgalom az izgalomért. Ám van. hogy a kaland az életért való verseny, s a bukás maga a halál. Ilyen kalandot ezret szül naponta a háború, s egy-egy kaland tu­catjával teremti a hősöket. Ka­land : két. magyarul jól beszélő szovjet tisztet a háború végén. Magyarországon átdobnak a .frontvonalon. Hősök; a két- tiszt, s azok a munkások, akik­kel kapcsolatot találnak, akik torkig vannak a németekkel, s valamit tenni akarnak. Mi le­gyen ez a valami? Vakmerő, de eredményt is alig hozó vállalko­zás. vagy fegyelmezett, céltu­datos akció? A szerző, aki ma­ga is részt vett hazánk felsza­badít ágában. s több esztendőn át újságíróként dolgozott Ma­gyarországon. jó érzékkel válasz­totta könyve cselekményének színteréül a vidéki várost- azt a Mtttkebb közösséget, moly dráma, tragédia- s komédia reJiozására egyaránt s egyszeri re képes. izgalmas olvasmány az Idege** csillagok alatt, de nem sorol­ható csupán a nemes indítékú kalandregények közé. Kvin élő alakokat. teremt, olyan embere­ket, akiknek önmagukkal is csatázniuk kell. hogy legyőz­zék gyengeségeiket, a közős cél érdekében. Ezekért az embe­rekért nem csak izgulni leltet, hanem szeretni is kell őket. Mert magunkra, apáinkra, test­véreinkre ismerünk, azokra, akik legtöbbször nem tudatosan, ha­nem ösztönösen fordultak szem­be a rosszal, s álltak a jó mel­lé A G. Lányi Márta fordította mű a Kossuth Könyvkiadó gon­dozásában jelent meg, új színnel gyarapítva a feiszabalulas sors­fordulóját megörökítő művek sorát. m

Next

/
Oldalképek
Tartalom