Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-24 / 224. szám
Rjúdfr KOSSUTH 8.20 A finn népzenéből 8.40 Operettrészletek 9.00 Előadás 9.2» Barokk muzsika 10-05 Benedek Marcell vallomása 11.05 Zenekari muzsika 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél 13.40 Sáncalja 14.00 Pol-beat 14.07 Kamarazene 14.49 Az élő népdal 15.10 Zengjen dalunk 15.40 Operettrészletek 16.05 Fúvószene 16.13 Beethoven: Esz-dúr zongoraverseny 17.15 Op’eracsillagok, operaslágerek 17.45 Nyitott stúdió 18.10 Nóták 18.28 Holnap közvetítjük 19.25 Megyék vetélkedője .. . 21.40 Szórakoztató zene 22.15 Közvetítés a vívó VB-ről 22.30 Beszélgessünk a zenéről 22.50 Jegyzet 23.00 Tánczene 23.30 Mozart: D-dúr divertimento 0.10 Bach: Szólószonáta PETŐFI 8.05 Zenekari muzsika 9.00 Verbunkosok 9.40 Riport 12.00 Könnyűzenei híradó 12.30 Ránki: Pomádé király 13.20 Beethoven: c-moll szonáta 14.00 Ifjúsági randevú — kettőtől — hatig . . * 18.10 Életutam . . . 19.00 Könnyűzene 19.30 Népi zene 20.28 Bach: IV. szvit 30.49 Vendégségben 21.09 Rimszkij — K őrs zakó v: Az aranykakas. 3 fel- vonásos opera 29.43 Könnyű hangszerszólók MAGYAR 9.00 LTV .«.-17.38 H.. ...................., • 1 8.05 Rii. kisfilm 18.30 A TV Galériája 19.20 Esti mese 19.30 Könnyűzenei műsor 20.00 Tv-híradó 20.20 Fórum 22.00 Tv-híradó POZSONYI 11.00 Dalok 17.20 Ktefilm 19.00 Tv-híradó 20.05 A hivatal. (Lengyel Tv- film) 21.30 Dalok 21.40 Hírek jégkorong ozásról EGTV VÖLlOS CSILLAG: (Telefon: 22-33j Az előadások kezdete: fél 4, fél ti és 8 órakor. Feketeszakáll szelleme Színes amerikai kalandfilm EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Csak a halott válaszolhat Lengyel bűnügyi film EGRI KERT: Az előadások kezdete: 7 órakor. Minden, dalom a tied Színes, zenés olasz film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Csak egy telefon GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Boszorkányper FÜZESABONY: Mérsékelt égöv PÉTERVÁSÁRA: Fehér fárkosok ÜGYELET Egerben: 19 órától péntek reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon; 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön 19 órától péntek reggel 7 óráig a Tókai utca 41 szám alatti rendelőben. (Telelőn; 17-27.) Teassüret Grúsitíhan Géppel szüretelik a teát a grúziai ingirszki szovhozban. (TASZS3B) Nevezetes csuvas családok Gyöngyösi u. A Mótraalji Szénbányák Vállalat üzemeinél nagy gondot fordítanak a biztonságos, az élet- és egészségvédelmet szolgáló munkafeltételekre. A föld alatti üzemek ugyan megszűntek, de a külszíni üzemeknél is vannak olyan veszélyek, melyeket el lehet és kell hárítani megfelelő védőberendezésekkel és oktatással. Az 1969. év első feléhez viszonyítva a balesetek száma nem csökkent megfelelő mértékben. Ezért a szakszervezeti bizottságnak és az üzemek vezetőinek mindent meg kell tenniük a balesetek csökkentésére. 1970. január 1-től módosították a baleset- elhárítási oktatás rendjét. Havonta egyórás oktatást tartanak az üzemekben. A biztonsági főmérnök vezetésével szemlét tartanak félévenként minden üzemben és felhívják az üzemvezetők figyelmét a tapasztalt hiányosságok rövid időn ' belül történő felszámolására. Elemezték a balesetek okait és kiderült, hogy a legtöbb baleset az újonnan felvett dolgozókkal történik. Kevésbé gyakorlottak, kevésbé jártasak az üzemi módszerekben. A legkevesebb baleset a három-öt éves szolgálati idővel rendelkező dolgozók csoportjában van. Az öt éven felüli szolgálati idővel rendelkezők között ismét emelkedik a balesetek száma és ez a túlzott biztonságérzetnek tulajdonítható. Tóth Lajos Mezőtárkányból A községben megkezdődtek és folyamatosan tartanak a második félévi tanácstagi beszámolók. 28 választókerület tanácstagja ad számot ezekben a napokban a választóknak Mező- tárkány négyéves fejlődéséről. Bőven van miről számot adni. Az eltelt időszakban teljesen törlesztették a törpe vízmű építésére felvett kölcsönt, tovább bővült a vízvezeték-hálózat, a Rá' óczi, Petőfi, Jókai, Bartók Béla és Móricz Zsigmond utcákban. Korszerűsítették a Kossuth utca alvégi szakaszát, 180 ezer forintos költséggel, a munkához 50 ezer forint értékű társadalmi munkával hozzájárultak a lakosok is. Üj járda épült négy utcában. A helyi Arany Kalász Termelőszövetkezet saját sóderbányájából kitermelt anyaggal javítja a község útjait társadalmi munkában. Négy év. alatt az BMASZ két esetben végzett nagyarányú villanyhálózat-rekonstrukciót közel 300 ezer forint értékben. Jelentős összegeket fordított a községi tanács a belvizek levezetésére. Rendbe hozták a házasságkötő termet, bővítették az óvoda felszerelését és klubot létesítettek a község öregjei részére. Bevezették a vizet az óvodába. az iskolába, a napközi otthonba és a pedagógusok szolgálati lakásaiba. Hozzájárultak a Szilvásváradon lévő úttörőtábor építéséhez és jelentős ösz- szege.t költöttek az új emeletes iskola tervdokumentációjára. A tanács eredményesen működött együtt a községben lévő gazdaigen jelentős, hogy az elmúlt sági szervekkel. évben hozzákezdtek az új művelődési ház építéséhez. Császár István Pétervásáráról Négy község — Kisfüzes. Erdőkövesd, Ivád és Péter- vására — közegészségügyi helyzetéről tárgyalt Pétervá- sára közös tanácsülése. Dr. Barsi Árpád vezető körzeti orvos számolt be a terület gondjairól. Két orvosi körzet ellátása egy emberre hárul, mert július vége óta betöltetlen egy körzeti orvosi állás. Ugyancsak nagy gondot okoz az. hogy egyetlen fogorvos látja el a több mint 10 ezer lakosú körzetet. Már régen biztosítva van egy gyermekorvos és egy fogorvos részére státus, de sajnos eddig nem lett betöltve. A lakosság jobb orvosi ellátása érdekében a hétvégi pihenőnapokon és ünnepnapokon ügyeletet rendszeresítettek Pétervásárán. Az ügyelet hatékonyságát növelné, ha gépkocsit bztosítaná- nak az ügyeletet ellátó orvosok részére. Javaslatot tettek arra, ^ találjanak megoldást a közös teherviselésre, hiszen az ügyelet és az egyéb j szakrendelések fenntartási I költségeit csak az a községi tanács viseli, ahol a létesítmény felépült és üzemel. Mivel a környező községek lakóit is érinti, meg kellene osztani a többi községekkel a költségeket. Jó munkát végez az anya- és csecsemővédelem területén ,3 tanácsadó szolgálat. A körzeti védőnő hasznos tanácsokkal látja el az anyákat. A beszámolót vita követte, a tanácstagok sürgették a második körzeti orvosi és szakorvosi heiyek betöltését. Nagy József A csuvas nép gyökeresen megváltozott életéről érdekes cikkben számol be a Li- tyeraturnaja Rosszija hasábjain Migulaj Ilbek, csuvas író. Nékány nevezetes család sorsán keresztül mutatja be, milyen lehetőségeket adott e kis nemzet fejlődésének a szovjethatalom. A Hogyakovo faluban élő Szemjon Markov kolhozparaszt családját egész Csuvas- föld ismeri. Leánya, Alek- Szandra a filológiai tudományok doktora, Borisz, a középső fiú a moszkvai Nagy Színház rendezője. Korábban mint a csebokszári Konsztan- tyin Ivanov Csuvas Zenés Drámai Színház rendezője, a Szovjetunióban elsőként vitte színpadra Mokrouszov Csapajev című operáját, amely mind a mai napig a színház repertoárján van. Méltán kapta meg „A Csuvas ASZSZK népművésze” megtisztelő címet. A legkisebb fiú, Anatolij Szemjono- vics Markov a Jakovlev Csuvas Állami Pedagógiai Főiskola rektora, aki a közelmúltban Egernek is vendége volt. ... Főiskolai igazgatóként dolgozik a jalcsiki születésű Gennagyij Volkov profesz- szor is, a pedagógiai tudományok doktora. A rendkívüli tehetségű fiatal tudós kiváló matematikus és fizikus, ismertek történettudományi és néprajzi szakmunkái. Több kedvelt gyermekkönyv szerzője. Öccse, Zinon Volkov az orvostudományok kandidátusa. ... Tudósok egész sorát adta Csuvasíöldnek Pjotr Nyikolajevics Öszipov családja. Gyermekei szmtén a tudományok doktorai vagy kandidátusai. Oszipov maga is az orvostudományok kandidátusa, s egyben a köztársaság egyik legkiválóbb drámaírója. Fiatal korában a Kazanyi Állami Szimfonikus Zenekarban hegedült, s az ő nevéhez fűződik az 1918- ban bemutatott első csuvas nyelvű színielőadás rendezése is ... „... A csuvasoknak valaha hetvenhét istenük volt. Ám boldogtalanságon kívül semmi mást nem hoztak a népnek ... De ma már az ég ostromlói közt a csuvasok is ott vannak. Andrijan Nyiko- lajev, a Vosztok 3. űrhajósa az idén már másodszor járt a kozmoszban, s társaival együtt tör utat a távoli csillagok felé” — fejezi be cikkét a népszerű csuvas író. mEHK VJAtC:-/fi ANNAK IDEJÉN tanító- képzős korunkban mindany- nyian irigyeltük Jagurt. Mi koplaltunk, neki még süteménye is volt tartalékban, mi órák után a kikötőbe rohantunk, hogy némi pénzre tegyünk szert, ő meg moziba ment a lányokkal. Szerencséje volt mindenben. Szép fiú volt; magas, délceg, szőke; csak úgy nyüzsögtek körüiöttte a lányok! Mintha más fiú nem is lenne a világon. Mi meg sárgultunk az irigységtől, s igyekeztünk túlienni magunkat azon a megalázó felismerésen, hogy valamennyien kerestük Jagur barátságát. Ki se kellett mondani, egy enyhe célzás elég volt, hogy ugorjunk bármilyen kívánságára. Őszintén szólva akkoriban egy cseppet se bántani volna, ha Jaguröa belecsap a villám. Sőt. De ennek külön története van. ... Egyszer együtt ültem Rája nevű diáktársnőmmel az osztályban. Nem emlékszem már, hogy sikerült vele kettesben maradnom — általában kerülte a társaságomat. Szerettem őt, ő viszont Jagurt szerette. Ez aíkalanimal úgy határoztam, Jiogy felkeltem érdeklődését egyéniségem iránt, megdöbbentem, elkápráztatom, hátha akkor tovább ott marad. Különösen percenként forgolódik, mint egy felröppenni kész madárka. Kitárom a leikémei, minden gondolatomat, talán ez kíváncsivá teszi, s holnap is beszélget velem. Am naiv voltam, mint minden szerelmes. — Rája — kezdtem félénken, — beszélnem kell veled. — Nem lehetne máskor? — s már fel is állt. — Nem, legközelebb talán már nem lenne értelme. — No jó, Romka... De röviden, mert a végén még lekéssük a filmet. A Medvelakodalmat volt aki háromszor-négyszer is megnézte. AZ, HOGY ROMKANAK szólított, váratlanul ért — mintha hájjal kenegeitek volna. Általában „Petrov elvtárs’-ozott, vagy ami még rosszabb, a teljes nevemet mondta. — Moziba holnap is mehetünk. a jegyeket majd én megveszem. — Minek? Szó sem lehet róla. Ma megyünk és kész. Tehát miről van szó? De ha kellemetlen, hallani sem akarom. — Ne siess már annyira... — Ha tovább húzod az időt, elmegyek. Még csak az hiányzik, hogy meglássanak együtt és elkezdjenek pletykálni. Már fogja a táskáját, már indulna kifelé. — Tönkreteszed magad, Rája. Es nem is szereted. — De legaláob epgém szeretnek. Legszívesebben a föld alá süllyedtem volna: kinevet engem! Es mégsem bírtam faképnél hagyni. Minden bamba alak ilyen: gondolatban hős, de ha arra kerül a sor, cMLk a, száját tátja. Rája már fogja a kilincset áll és nevet. Mindjárt kinyitja az ajtót és elmegy! Es akkor nincs többé remény, vege mindennek! Most kell beszélni vele, most, vagy soha! Összeszorítottam a fogamat, odarohantam a lányhoz és kitéptem kezéből a táskáját. Bármilyen furcsa is, Rája nem sértődött meg és nem ment el; Ibissé meglepetten nekitámaszkodott az ajtófélfának. Már régebben észrevettem, hogy ha az ember bátornak mutatkozik, az kész siker. A legnehezebb önmagunkat legyőzni, de ez sikerül, minden sikerül. Mármint az emberek közti kapcsolatokban. Különösen fiúk és lányok között. Mert van úgy, hogy a fiú oátor és merész, a lány meg félénk; vagy úgy, hogv fordítva ... — Rája, hát létezik az, hogy te, akinek ilyen arca ilyen szeme van... Összezavarodtam feltörő érzelmeimtől, a térdem remegni kezdett és elhallgattam. Rája csodálkozó, égő szemmel nézett rám. Elkapta a kezem (milyen forró, erős keze volt!) és az ablakhoz húzott. Ott leült mellém a lócára, a kezemet még mindig a kezében tartva — Beszélj! — parancsolta. — Micsoda arcod van! RÁJA ANNYIRA szorította a kezemet, hogy fájt. — Mit húzod a szót? No, milyen az arcom? Ügy éreztem, meghalok a boldogságtól. A szívemben nem férnek el az érzések, és szétszakad. De azért beszéltem tovább. — Szép vagy, nagyon szép ... Egyre csak nézni szeretnélek, folyton csak nézni ... Rája egyszeriben elsötétült és elengedte a kezemet. — Mit dadogsz, mint az órán? „Szép, szép” ... Azt magyarázd meg, miben áll az én szépségem. Mintha olyan embernek beszélnél, aki engem sohase látott. No! Mi szép van rajtam? Ránéztem macskásán hunyorog, és akkor remegnek a szempillái. Vagy tágra- nyitja a szemét, olyankor lángocskák gyúlnak benne, s olyan mint az északi fény. Felviharzanak túlcsorduló érzelmeim. Ha ebben a percben el tudom mondani az érzéseimet, a vágyaimat, talán a boldogság vár. De ha nem, magamra vessek , . . Mindezt kapkodva, elfulladva mondtam el Rájának. Ijedt csodálkozással nézett rám, aztán ingatni kezdte a fejét, mintha a szavaimat hessegetné el magától. — Hiszek neked, Romka — sóhajtott végül. — Hiszek, de nem értelek. Hogyhogy egyszer „felhőtlen ég\ egyszer ..macska’’, egyszer „északi fény”, egyszer „vulkán”? Nem érted ezt te magad se! Az derül ki, hogy csúnya vagyok. Nézz meg jobban, Romka. ELMERÜLTEM A szemében és beleszédültem. Álom ez vagy valóság? Rája megérintette a váilanrn. — Mit hallgatsz? Beszélj! — Olyan a szemed, mint az erdei tó ... Forró nyári napon csak úgy vonz, hogy a hús vízbe vessem magam. De félelmetes is, belebor- zongok. — Beszél), beszélj . Még soha nem hallottam senkit így beszélni. Reggelig elhallgatnálak. Es még milyen vagyok? Jó az alakom,? Ismerlek benneteket, a fiúkat ez érdekli legjobban. — Elég volt, elfáradtam. Az életben sem beszéltem még ennyit... Szeretlek! — szakadt ki belőlem. Rája felugrott, kapta a táskáját. Nagy kerek szemekkel nézeti rám, mint egy őrültre: — Nahát, micsoda Rómeó! Nem vagy te reszeg véletlenül. Ügy hallgatom öt, mint egy komoly embert, erre miket ki nem eszel! DE HIRTELEN elcsuklott a hangja, és egészen másként folytatta: — Ne haragudj. Petrov! Add a kezed . .. Köszönöm a szép szavakat ... Ha ez mind igaz, talán . Jagur is megszeret. És kirohant az osztályból. Z. Vándor Anna fordítása *Hveder Vjar — 1914-ben született középparaszt családban. Főiskolai tanulmányainak megkezdése előtt több évig mezőgazdasági munkásként dolgozott. Később újságíró, majd egy könyvkiadó szerkesztője. Első elbeszélései a harmincas években jelentek meg, ízes népi humor jellemzi őket. Több kötetéi oroszul is , kiadták. A csuvas falu életének avatott tollú ábrázolója. A fent közöli írás részlet Három nap. három éjjé! cimü renénvéh*’. 0.967.) 1970. szeptember 2i., esütiirt#k
