Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-19 / 220. szám
Konpr^ctusra készülve Legfőbb: a hatékonyság 3. Elsősorban a vezetőktől függ Hosszú éveken át kampányokon gondolkodtunk. A gazdálkodás mindenkor legszembeötlőbb- visszásságainak felszámolására összpontosítottuk a ügyeimet, az erőket, az ösztönzési eszközöket. S ha némely területen sikerült is előbbre jutni, kiéleződtek a nehézségek másutt. Emelkedett például a munka termelékenysége, de növekedtek az elfekvő készletek, a termelés, a beruházás fellendülése külkereskedelmi egyensúlyunkat veszélyeztette stb. Napjainkban a vállalatok önállósága és egyértelmű nyereségérdekeltsége. — az összes veszélyéivel és hibalehetőségeivel együtt — megóv az egyoldalúságtól, a szélsőségektől, szükségessé teszi a gazdálkodás különböző tényezőinek arányos, összehangolt, optimális fejlesztését. A fejlesztés össze tettségét fejezi ki a hatékonyság követelménye. Előrehaladásunk üteme a negyedik ötéves terv időszakában attól függj milyen mértékben növekszik majd a társadalmi munka hatékonysága. Intenzív fejlesztéssel az ipar termelésének és a nemzeti jövedelemnek a tervben előirányzott — és sokak által alacsonynak ítélt — növekedési ütemét is meggyorsíthatjuk. Az előző két írásban már részletesen szóltunk a munkaerő és az anyagi eszközök hatékony hasznosí- túsándk lehetőségeiről. Most a vezetés színvonalának emeléséből adódó további tartalékokkal foglalkozunk. Ha vállalataink helyzetét, lehetőségeit a fejlett tőké3 üzemekhez viszonyítva vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy7 mindenekelőtt három íő területen, a műszaki-tudományos eredmények gyors üzemi hasznosításában, a belső . szervezettség, illetve a hazai, s a nemzetközi szakosítás és kooperáció színvonalában lényeges az elmaradás. Az első helyen említett tennivalókra a X. pártkongresszus irányelveiben a következő utalást találhatjuk: .Növelni kell a nemzeti jövedelemből tudományos kutatásra fordított erőforrásokat, a szellemi kapacitást a távlati fejlesztési céljainknak megfelelő kutatásokra kell koncentrálni, meg kell gyorsítani a hazai és a nemzetközi kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazását” Fontos vállalati feladat az új termékek és eljárások bevezetésével kapcsolatos műszaki és piaci kockázat vállalása, a korszerű termékek gyártási arányának növelése, a kutatóintézetek, a helyi fejlesztők és kivitelezők céltudatos anyagi ösztönzésének növelése. Ami a vállalati belső szervezettségét illeti, a különböző termelési tényezők (munkaerő, anyag, szerszámgép stb.) területi és időbeli összehangolását kell elsősorban biztosítani. Ezzel minimálisra csökkenthetők a jelenleg még oly nagy veszteségidők. A belső szervezettség azonban nem vizsgálható a vállalatok külső kapcsolataitól függetlenül. Jelenleg ugyanis erős az önellátásra törekvés a vállalatoknál, mivel bizonytalan és gyakran drága a kooperáció. A szakosítás, a kooperáció hiánya pedig az erők szét,fór - gácsolására, a részfeladatok kisüzemi végrehajtására vezet, nehezíti a korszerű és termelékeny megoldások alkalmazását. A vállalati ötéves tervek készítése alkalmat kínál a kooperációs kapcsolatok hosz- szabb távú rendezésére, a szállítók és felhasználók érdekeinek egyeztetésére. A szakosítás, a koperáció fejlesztését többféleképpen is kezdeményezhetik helyileg. Esetenként több hasonló alkatrészt, anyagot, tartozékot. szerelvényt felhasználó vállalat gazdasági társulása, korszerű közös kis- és középüzemek létrehozása célszerű. Máskor a monopolhelyzetével visszaélő kooperációs partnert az import- verseny kezdeményezésével lehet jobb belátásra bírni. A nemzetközi szakosítás és kooperáció szervezése természetesen nem lehet esetleges és alkalomszerű. A vállalatoknak körültekintő elemzéssel, tudatosan törekedniük kell széles gyártási profiljuk szűkítésére. A hazai adottságoknak leginkább megfelelő cikkeket, amelyek exportja is gazdaságos, célszerű idehaza gyártani nagy sorozatokban. Ha viszont az importtermék az olcsóbb, a jobb, nem szabad, de nem is lehet térhódítását akadályozni. A válalatok fejlődő piackutatása és növekvő külföldi kapcsolataik lehetővé teszik, hogy tervezzék és kezdeményezzék a nemzetközi munkamegosztás, a szakosítás és a kooperáció körének bővítését. De erőfeszítéseik csak akkor járhatnak eredménnyel, ha a vezetés helyesen vázolja fel a távlati feladatokat és rövidebb távon is kellő színvonalon képes a tennivalókat a változó követelményekhez, az új körülményekhez igazodva megszabni. Kovács József VÉGE Útssürösére emelkedik u termelés Befejeződött a két és fél milliárd forintos bővítés a jövőre •10 éves Péti Nitrogén Műveknél. Ezen hatalmas összegből központi javítóműhelyt, üzemi és kutató 1aboratóriumot, cirkulációs vízhűtő rendszereket, karbiáüzemeket, vízlágyítót, irodaházat, konyhát és ebédlőt építettek. A gyár termelő kapacitása ötszörösére emelkedett a rekonstrukció előtti állapotokhoz liépest. (MTI Foto — Mező Sándor felvétele.) A tél előtt a vasút és a posta Mint ismeretes, a kormány elfogadta azt az előterjesztést, amelynek célja a téli feli.észü les javítása a közlekedés, a posta és a távközlés területén. A felkészüléssel kapcsolatban a KPM-ben utalnak az elmúlt télre, amely szokatlanul korán és minden átmenet nélkül már december elsején megkezdődött, s a havazások és hófúvások rövid megszakításokkal február második feléig tartottak. Szerencsére az elmúlthoz hasonló tél csak 16—20 évenként tapasztalható, s elegendő az ötévenként előforduló legrosszabb időjárásra felkészülni. A meglepetések elkerülésért- azonban máris megkezdték az intézkedéseket. A MÁV mozdonyra szerelhető hat hókotrót, öt önjáró hófelszedőt, tíz univerzális söprő, hótoló — gépkocsit és húsz gépkocsira szerelhető hótolólapot vásárol. A váltók és a vasúti kereszteződések jégtelenít ősére pedig villany-, gáz- és hőlégsugaras olvasztóeszközöket és vegyszereket szerez be. A posta 74 új gépkocsit állít forgalomba, hogy az esetleges előforduló vezetékszakadásokat minél gyorsabban javíthassák. A közutak zavartalanabb forgalmút az útügyi szervek is újabb gépek munkába állításával kívánják fokozni. A jelenlegi — nagyjából megfelelő számú — 547 motoros hóeke csupán minőségi fejlesztést igényel, viszont több mint 150 százalékkal növelik a hómarógépek szánra t, amely 59-ről 156-ra nő. (100 kilométer helyett egy gépre így csupán 40 kilométer megtisztítandó út ' jut.) A meglévő ötszáz sóhomok- szóró géphez újabb harmincat vásárolnak. A különféle gépek beszerzésével egyenrangú feladat a munka megszervezése, az információ gyors áramlásának biztosítása, a hírközlési hálózat kiépítése. Máris megszervezték az URH-kap- csolatot a KPM Közúti Főosztálya és a közúti igazgatóságok fontosabb szolgálati helyei között, s folyamatban van az URH-állomások felszerelése a legfontosabb munkagépekre és ellenőrző járművekre is. (MTI) gye területén 133 kölcsönzó- és 21 felvevőhely segíti. — Szólnom kell még a szövetkezetek kulturális tevékenységéről is. A sajátos helyzetből adódóan a szövetkezetek jelentősen elősegítik a tagság kulturális nevelését és hozzájárulnak a falvak művelődésügyi munkájához. A Heves megyei szövetkezeti együttesek jó híre már országos, sőt a közelmúltban a Csuvas ASZSZK-ban is nagy sikerrel szerepeltek. — A közvetlen árubeszerzésben milyen eredményeket értek el a szövetkezetek? Hogyan segíti a MÉSZÖV az árubeszerző tevékenységét? — Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével szélesedett a piac, megszűntek a rajonhatárok és így a szövetkezetek a termelő vállalatoktól közvetlenül is beszerezhetik különféle árucikkeiket. A megyei szövetség ezért tartja helyesnek a társulás létrehozását, mely különösen jól segíti a megye szövetkezeteinek árubeszerző tevékenységét. — A különféle nagykereskedelmi vállalatokkal rendszeres kapcsolatot tartunk és közösen részt veszünk különböző akciók szervezésében. A kereskedelmi szolgálat 8 hónap alatt 50 millió forint feletti árualap közvetítésére kötött megállapodásokat, ame- lyek már a forgalomban reá: lizálódtak. Fontos feladatunknak tartjuk a városok ellátásának javítását is. E célkitűzésünk egyik fontos részét képezi, hogy Eger városban öt szövetkezet társulásával új áruház építését tervezik. Az áruház több mint 8 milliós árukészletével úgy gondolom, jelentősen javítja a megyeszékhely ellátását. — Összefoglalva a szövetkezetek első nyolchónapos munkájának értékelését, megállapítható, hogy a gazdasági és mozgalmi eredményeket jelentősen befolyásolta a kápolnai és parádi szövetkezetek mun Ica versenyfelhívása, amelyben az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére kezdeményeztek szocialista munkaversenyt. A versenybe a megye valamennyi fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezete bekapcsolódott. Az I. félévben elért kiemelkedő eredményeikért a MÉSZÖV elnöksége és a KPVDSZ megyebizottsága elismerő oklevéllel jutalmazott hat fogyasztói, öt takarék- és három lakásszövetkezetet. — A takarékszövetkezetek hogyan dolgoztak az év eddig eltelt idv- szakában? — A megyében 23 takarék- szövetkezet, 36 kirendeltség működik és működési területük 96 községre terjed ki. Taglétszáma meghaladja a 44 ezer főt Búg a betétállományuk közel 280 millió forint. A betétgyűjtés mellett alapvető az a tevékenység, amelyet a tagok részére kölcsön nyújtásában fejtenek ki. A takarékszövetkezetek kölcsönállománya 102 millió forint, melyet a tagok beruházásaihoz, terveik megvalósításához folyósítottak. Az év első nyolc hónapjában különösen sokat fejlődtek a takarékszövetkezetek. A betétállomány több mint 55 millió forinttal növekedett. Párádon új takarékszövetkezet alakult, több községben új kirendeltséget nyitottak. Ez évben még több új takarékszövetkezeti kirendeltség létesítését tervezik. — A lalcásszövetkezeti ■mozgalom most van kialakulóban megyénkben, Az eddig megalakult lakásszövetkezetek hogyan szolgálják tagjaik érdekeit? — Kétségtelen, hogy a legfiatalabb szövetkezeti formák megyénkben a lakásszövetkezetek, amelyek az utóbbi öt év alatt jelentősen fejlődtek. Jelenleg megyénkben 13 lakásszövetkezet működik és a szövetkezeti lakások száma 920. Ezen szövetkezetek célja, hogy a dolgozók saját megtakarításukból az állam támogatásával lakáshoz jussanak. A tagok felismerték, hogy számukra legalkalmasabb szervezeti forma a szövetkezés, amely társadalmi alapokon nyugszik és az önigazgatás rendszerében segíti közös ügyeik intézését, — Hogyan látja a MÉSZÖV elnöke az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatait? — Az eddig elmondottakból is levonhatjuk azt a következtetést, hogy megyénkben a szövetkezeti mozgalom jó úton halad. Elsőrendű feladatunknak tekintjük, hogy elősegítsük az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának a szövetkezeti mozgalom fejlesztésére vonatkozó irányelvei megvalósulását. Munkánkhoz nagy segítséget adnak az MSZMP Központi Bizottságának a X. kongresszus előkészítésére közzétett irányelvei. Fontos követelmény szövetségünk előtt, hogy a legmesszebbmenőkig eleget tegyünk a szövetkezeti mozgalom közös fejlődését elősegítő célok megvalósításában. Különösen támogatjuk a szövetkezeti önállóság és a szövetkezeti demokrácia széles körű kibontakozását es a szövetkezetek célszerű, gazdasági, politikai együttműködését. A szövetkezeti tagok és a vezetőségek, valamint a dolgozók lelkes munkája biztosíték arra, hogy további sikerekkel köszöntsük pártmik X. kongresszusát — fejezte be a tájékoztatást dr. Havel- lant Fen A vezetőségválasztó taggyűlésekről jelentjük : Ujj titkárt választott a gyöngyösi Mátra Kincse Tsz alapszervezetének tagsága Már a taggyűlés kezdetén érezhető volt valamiféle feszültség. Erről ugyan senki nem beszélt, de mindenkit ez foglalkoztatott, hiszen arról volt szó, hogy a már korábban, hetekkel hamarabb lemondott párttitkár helyett ki kerül majd az alapszervezet vezetőségének az élére. Ennek ellenére a taggyűlés úgy kezdődött itt is, mint máshol. Pampuk Imre, a taggyűlés elnöke mondott bevezetőt, üdvözölte a városi pártbizottság osztályvezetőjét, Pupp Lajost, maid Sípos Sándor párttitkár ismertette a kongresszusi irányelveket, illetve a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatot. A vitában felszólalt dr. Sándor József, Papp Lajos, Visontai László és Szepessy István. Beszéltek arról, hogy az utóbbi években milyen sokat fejlődött a szövetkezeti mozgalom, hogyan erősödött meg a gyöngyösi Mátra Kincse Tsz az egyesülés után. De felemlítették a tagságnak azt a kívánságát is, hogy a szövetkezeti parasztság szociális ellátását tovább kell fokozni, egyre közelebb vinni a munkások ilyen ellátásához. Hozzátették: jól tudják, ehhez az anyagi lehetőségeket csak a termeléssel, a még jövedelmezőbb munkával lehet biztosítani. Ezek a témáit szerepeltek azokban az ajánlásokban is., amiket az alapszervezet megszavazott. Majd felállt a jelölő bizottság elnöke, és közölte: az előzetes vélemények alapján Falcsik Jánost javasolja a bizottság a párttitkári funkcióra. Többen szót kértek. Elmondták, hogy Falcsik Jánost, aki eddig a MÉK üzem- vezetőjelcént dolgozott, mióta és hogyan ismerik. Kiegészítették a jelölő bizottság indokolását: gyöngyösi pa- rasztcsaiádból származik; szakember, korábbi beosztásaiban is a földműveléssel állt kapcsolatban és a szakmai tudás megszerzése mellett a politikai iskolázására is gondot fordított; szülei helybeli tsz-tagok. A titkos szavazás során döntő többség állt ki Falcsik János mellett. Ez a taggyűlés azt is bizonyította, hogy a termelőszövetkezet kommunistái felkészültségben, politikai érettségben már sokat fejlődtek. Egyetértenek a kongresszusi irányelvekkel az egercsehi termelőszövetkezet kommunistái Az egercsehi egyesült termelőszövetkezet pártalap- szervezete, amely három község: Szűcs, Bekülee é& Egercsehi szövetkezeti kommunistáit tömöríti, megtartotta taggyűlését. A taggyűlésen elsőként Buksza r Lászlóné ismertette a kongresszusi irányelveket, külön kiemelve azokat, amelyek a mezőeazdaság fejlődésével, a falusi életkörülmények változásával és a jövő perspektíváival foglalkoznak. Ezután hozzászólásokra került sor, melyek során a felszólalók kifejezték, hogy egyetértenek a kongresszusi irányelvekkel, biztatónak látják a jövőre nézve a párt politikáját. Ugyanakkor kifejezték, hogy a mezőgazdasági célkitűzések megvalósítása csak akkor lehetséges, ha a jelenleginél jobb lesz a műszaki, technikai bázis. Elmondották. hogy jelenleg a mezőgazdasági gépek drágák, s különösen nehéz a hegyvidéki termelőszövetkeze rek helyzete, mert ezekben a gazdaságokban könnyebb, de ugyanakkor erősebb konstrukciókra van szükség. Baj van az alkatrészellátással is, sokszor azonban nemcsak a készletek hiánya, hanem a bürokratikus ügyin tézú* is gátolja a munkát. Kifejtették, hogy a jelenlegi hitelpolitika inkább az erősebb szövetkezeteknek kedvez, a gyengébb gazdaságok nem tudják garantálni a hitelhez szükséges 'feltételeket. A felszólalók külön kiemelték, hogy a rendkívüli időjárás, másrészt a nemrég lezajlott egeysülés következtében a szövetkezet még nagy gondokkal küzd, de jó néhány más hegyvidéki gazdaságnak is komoly problémái vannak. Ezért indokoltnak tartanák, ha az árki- egészítéses dotációt a továbbiakban is megkapnák a gyenge termelőszövetkezetek, mert anélkül nehezen boldogulnak. Elismeréssel szóltak arról, hogy az elmúlt években rendkívül sokat változtak a falusi életkörülmények, egyre több a televízió, a hűtőszekrény, növekedtek a bérek és egy sor szociális jellegű intézkedés látott napvilágot. , A javaslatok összegezése után a vezetőség kiegészítésére, majd a járási pártértekezlet küldöttének megválasztására került sor. linó szeptember semulM*
