Népújság, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

Rjúü& KOSSUTH 8.20 Népi zene 9.00 Versek 9.15 Zenekari muzsika 10.05 Kisiskolások műsora 10.40 Operarészletek 11.30 A Szabó család 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene 13.15 Népi zene 13.40 Vita a korszerű mezőgaz­daságról 14.00 Zenekari muzsika 14.44 Válaszolunk hallgatóinknak! 13.10 Kóruspódium 15.20 Iskolarádió 16.05 Muzsikáról — fiataloknak 16.38 Sáncalja. v. folyt. 17.20 Operettrészl. 17.45 Riport 18.00 Beethoven: V. szimf. 18.31 Nóták 19.25 Töltsön egy órát kedven­ceivel 20.25 Közv. a FC Aberdeen—Bp. Honvéd KEK labdarúgó- mérk. II. félidejéről 21.18 Gondolat 22.15 Közv. a vívó VB-ről 22.25 Régi magyar dalok 22.45 A moszkvai nemzetközi történészkongresszusról 23.05 Századunk kamarazenéjéből 0.10 Filmzene PETŐFI 3.05 Schubert-művek 8.43 Ázsia munkásmozgalma 9.00 Opejettrészl. 9.40 Riport 11.55 Néhány perc tudomány 12.00 Zenekari muzsika 12.45 Turisták, figyelem! 13,03 Operarészl. Kettőtől — hatig .. . 16.00 Közv. a Craiova—Pécsi Dó­zsa labdarúgó-mérk. IX. fél­idejéről 18.10 Kis magyar néprajz 18.15 Könnyűzene 18.23 Kortársaink 18.55 Közv. az Ü. Dózsa—Crvena Zvezda BEK-mérkőzés II. félidejéről 20.25 Rossini — nyitány 20.35 Riport 20.50 Mire jó a zongorista? 21.02 Népi zene 21.30 Régi mulatságok 21.50 Bach-hangverseny MAGYAR 8.05 ITV 9.01 Magyarázom a jövőnket.. . 4. 9.10 Jeanne, a Pacsirta (tv- film) 11.20 Delta 17.45 Hírek 17.55 Közv. az Ü. Dózsa—Crvena Zvezda BEK labdarúgó­mérkőzésről 19.30 Esti mese 20.00 Tv-híradó 20.20 Emlékműsor Csortos Gyu­láról 21.05 Nők fóruma.. * 22.05 Tv-híradó POZSONYI 16.10 Slovan Bratislava—Koppen­hága BEK labdarúgó-mérk. 18.00 Dók.-film 19.00 és 21.55 Tv-híradó 19.50 Párizs meghódítása (tv-já- ték) 21.00 Dalok EGRI VÖRÖS CSILLAG; (Telefon: 22-33) Az előadások, kezdete: fél 4, és fél 6 és 8 órakor. Vietnam amerikai szemmel Amerikai riportfilm Csak este 8 órakor: Egy nő a diplomaták aszta­lánál Szovjet film EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Emir kincse Szovjet kalandfilm EGRI KERT: Az előadások kezdete: 7 óra­kor. Hekus és azok a hölgyek Színes francia fűm EGRI BEKE: Utazás a Nap túlsó oldalára GYÖNGYÖSI PUSKIN: Tündért nők GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Maigret felügyelő csapdája HATVANI KOSSUTH: Figyelj rám! rrsmnai mbVeiet Egerben: 19 órától csütörtök reg­gel 7 óráig a Bajcsy Zsilinszky u‘cal rendelőben. (Telefon: ll-io.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök heggel 7 óráig a Jókai utca 41. Őfcám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27.) A kif nyomában „Ha a dolog érdekli magu­kat, ha meg akarják láto­gatni a kábítószer-élvezők poklának igazi kapuját, meg­adom a címet. Menjenek Ma­rokkóba, és majd megértik, hogyan lehetséges az, hogy olyan hatalmas mennyiségű kábítószer érkezik Angliába, Franciaországba, Olaszor­szágba”. Ezeket a szavakat egy csalódott hippi mondotta el francia újságíróknak, akik az útbaigazítás nyomán el­jutottak a marokkói Keta- mába, az indiai kender, a kif birodalmába. A vallo­mástevő fiú Európába visz- szaérkezve jött rá, hogy az a bizonyos jóindulatú varázs­ló nem ellenszolgáltatás nél­kül segít. De erről majd ké­sőbb ... A PIPÁK KÖRBEJÁRNAK Chechaouen színes, zajos kis terén sajátos — arab, francia, spanyol — keverék­nyelvet beszélő fiatalok nyü­zsögnek. Heves gesztikuláció- val kísért beszédjükben az európaiaknak idegen, kif és a már jól ismert hasis sza­vak fordulnak elő legtöbb­ször. Itt senkit sem fogadnak idegenként, s a sárga porral töltött pipák hamarosan kör­bejárnak. Mindig akad valaki, aki az újonnan érkezők kalauzolásá­ra tapintatosan felajánlja szolgálatait, jelezvén, hogy tudják kívánságukat. A vá­sárlóknak azonban ajánlatos előzetesen megismerkedniük az itt uralkodó íratlan törvé­nyekkel, mert különben könnyen megeshet, hogy — kis tétel vásárlása esetén — az elégedetlen eladó jelenti fel, így kivánván érdemeket szerezni a hatóságoknál. A reklám szükségességét ezek az egyszerű, tudatlan emberek is belátják. Ha vá­sárlásra nem is kerül sor, szívesen vezetik el a gépko­csival is megközelithetetlen 2000 méter magas fennsíkon elterülő ültetvényekhez az olyan érdeklődőket, akiknek látogatásától a ketamai hasis hírének további terjedését remélik. Az idegen elé táru­ló sivár kép, a beesett, be­teges arcú, rongyos emberek nem sokat sejtetnek a kif- termelés gazdaságosságáról. Vezetőjük elégedett mosolya azonban aranyfogakat csil­lant. a tégla cskak — BŰNTUDAT NÉLKÜL Földjeiket teraszosan mű­velik, a kukoricához hasonló növény pedig kevés gondo­zást igényel. Augusztus vé­gén a csúcsán megszáradt le­veleket és hajtásokat szedik le, és morzsolják porrá. Eb­ből nyerik a hasist, amelyet különböző formában árusí­tanak. A por a legfinomabb, a legdrágább cigarettába va­ló — a kópé, amely olyan, mint a dohány, pipába kerül. A port újabban bizonyos melegnyomásos eljárással kis téglácskákká sajtolják össze. A gépi berendezést egyik kliensüktől kapták ajándék­ba, s az ezzel készített tég- lácskák mindenütt, vagy leg­alábbis kevés kivétellel át­jutnak a vámon. A falubeliek nem éreznek bűntudatot. Bizonyára azért, mert megélhetésük egyetlen forrása a kif, s ezen a terü­leten más kultúrnövény nem honosítható meg. A termesz­tésre egyébként engedélyük is van, amelyet még őseik szereztek egy rég elhunyt ki­rálytól. A termés egy részét megtartják maguknak. Az itt élő emberek ugyanis azt vallják, a kif úgy szédít, mint a bor, de jobb mint az alkohol, mert nem árt a bel­ső szerveknek. Ezt a feltevést azonban a hosszabb-rövidebb ideig itt élő hippik nem lát­szanak igazolni. Majdnem mind soványak, fogaikat ál­talában egy éven belül el­vesztik, szemük színe meg­változik. CSOMAG A HIPPI­BÖRÖNDÖKBEN Ketama híre tömegével vonzza az autóstoppal, sok­szor pénz nélkül érkező, a kábítószer rabságában élő, kalandvágyó fiatalokat. Kis közösségeket alkotnak, s az itt eltöltött időben egyetlen kívánságuk, hogy zavartala­nul. jóformán ingyen élvez­hessék az európai piacon az arany árával vetélkedő ha­sist. Pénz hiányában gyak­ran nem is esznek, de a „se­gítő” kezek mindenkihez el­juttatják a napi adagot. Egy­szer azonban felébred ben­nük valamilyen nosztalgia, meghatározhatatlan, leküzd­hetetlen honvágy, amely arra kényszeríti őket, hogy egy-egy repülőjegy ellenében bár­mely feladatot vállaljanak. Ekkor kezdi meg működését az a gépezet, amely a kábí­tószer mázsáit löki ki Marok­kóból Európa nyugati fővá­rosai felé. Ennek a gépezet­nek a működése sajnos épp­annyira elemi erejű, mint tragikus. A „VARÁZSLÓ” Ekkor lép színre a „segítő­kész” varázsló, akit az ara­bok a hippik fejének nevez­nek. A zárkózott, negyven év körüli, vörös hajú férfi szin­te misztikus személye időn- kint feltűnik szállodájának teraszán. Karján kalóztetová­lás olyan szimbólumokkal, amelyeknek értelme nincs, csupán látványos külsőség önmaga és tisztelői számá­ra. Hippinek tűnik, de bi­zarr megjelenése józan üzlet­embert takar. Amikor határozott lépé­sekkel asztalához indul, a hirtelen támadt csendben óvatos suttogás indul meg a „varázsló” legendás alakjáról és . tevékenységéről. Azt be­szélik róla, hogy a fekete mágia kiváló művelője, az okkult tudományok beava­tottja, akinek igen nagy ha­talma és — tekintélyes bank­betétje van. Csak kevés em­bert fogad bizalmába és nem szereti a jövedelmének for­rása felől érdeklődő kíváncsi idegent. Óvatossága nagyon is érthető ... Az odatévedt hippik szó szerint, gondolkodás nélkül fogadják el ajánlatait — mi mást tehetnének? Úgy érzik, ha ő is benne van, bármily veszedelmes dolgot is elkö­vetnek, annak nem lehet sú­lyos következménye. A ha­zatérést jelentő jeggyel együtt egy csomagot is kap­nak, amelyet bőröndjük mé­lyébe rejtenek, s ha szeren­cséjük van, sikerül leadniuk a megadott párizsi vagy ró­mai címre. A kapott felada­tot mindnyájan igyekeznek jól megoldani, mert a bilincs vasa és a „segítőkész” va­rázsló haragja egyformán fé­lelmetes. A feladat pedig nem köny- nyű és egyáltalán nem ve­szélytelen, hiszen a józanul gondolkodó emberek és a hi­vatalos szervek Nyugat-Eu- rópában is harcot folytatnak a kábítószer-kereskedők és a kábítószer rabságában élők ellen. Mégis, a nyugati világ­ban ez az „üzletág” egyre jobban virágzik, s növeli a „varázslók” és megbízóik bankbetétjét. (B.) Megkezdődött az új okta­tási év, Fodor József né a 4-es számú AKÖV-tőí erről számolt be szerkesztősé­günknek. A 4-es számú AKÖV-nél Egerben ismét megszervezték a marxista— leninista középiskolát. Az elmúlt oktatási évben 22-en vizsgáztak sikerrel, most is­mét 22-en vettek részt az ünnepélyes megnyitón. A hallgatók számának fele nő, vannak köztük KISZ- fiatalok és édesanyák is. Ezek a dolgozók tudják, hogy az általános művelt­séghez megfelelő ideológiai műveltségre is szükség van. A középiskola előadója Tóth József, a párt-alapszer- vezet titkára lett. Tóth Kálmán Kálból, a magtisztító üzem munkájá­ról írt levelet. A magtisztí­tóra nagy. feladatok várnak, részben exportálásra készí­tenek elő különböző ter­ményt. Ez fontos feladat, hiszen az országnak valutát, az üzemnek rangot és hír­Zene és élettan címmel a Delta Magazin részletesen beszámol azokról az érdekes kutatásokról, amelyeket Karajan, a világ­hírű karmester kezdeménye­zett; kutatóintézetet alapí­tott, azok korszerű élettani vizsgáló módszerekkel kí­vánják tisztázni a zene és az ember kapcsolatának tör­vényszerűségeit. A magyar „alapbútor” megszületésével a „Gyári bútor — lakásmé­retre’' című cikk foglalko­zik, egy másik tudósítás pe­dig ismerteti az életmentés — újraélesztés — megtaní­tására alkalmas életnagysá­gú bábukat, az „Elektroni­kus manekenek”-et. A kon­tinensek vándorlásának so­kat vitatott elméletéhez új adatokat szolgáltató kutatá­sok, a vulkáni tevékenység új értelmezése, a kompute­rek új, színekben fénylő számjegyes kijelzői, az „eszményi fém” (acélnál ke­ményebb és víznél könnyebb fémhidrogén) előállítására folyó kutatások, a naprend­szerben tervezett utazás le­hetősége, a képeket raktá­rozó emlékezet működése: ezek az új Delta-szám főbb témái, és ezenkívül a tudo­mányos információk, hírek serege, száznál több — je­lentős részben színes — fo­tó, humor, érdekesség gaz­dagítja a népszerű lapot. nevet szerez, fontos munka. Most káposztarepcével dol­goznak, Csehszlovákiába ex­portálják a- tisztított magot. Ez új dolog az üzemben, cseh partnerünk még nem volt. Az üzem feladatai kö­zé tartozik az őszi vetőmag­ellátás biztosítása is. A dol­gozók mindent megtesznek a jobb eredmény eléréséért és e két feladat megoldásá­ra születtek a X. kongres­szusra tett vállalások is. Rendkívül neház eszten­dejük volt a mezőgazdáság dolgozóinak. Erre az aratásra sokáig emlékezni fog az or­szág, — írja többek között Joó Sándor Szihalomról, — ilyen rossz aratási időre még a legöregebb szántóvető emberek sem emlékeznek. Szerencsére volt azért segít­ség, a szihiÉmi termelőszö­vetkezetben hat kölcsöh- kombájn segített a betakarí­tásban. Poroszlóiak és hat­vaniak jöttek el, s távol a családjuktól vasárnap is arattak, hogy betakaríthas­Nagyüzemi módon csöpög a pohárba a bor a kötcsei Jó Reménység Tsz borkimé­rőjében a vásáron. (MTI foto — Fehérváry Ferenc) sák a gabonát. A szlhalmiak elismeréssel és köszönettel gondolnak a segítőkre. Tar- naméráról Fancsalszki Györgyné számolt be arról, hogy a termelőszövetkezeti tagok erőfeszítéseit látva, a fogyasztási szövetkezet dol­gozói is segítséget nyújtot­tak. Szükség volt erre a se­gítségre, mert bőven volt tennivaló a szövetkezetben. Ha megkésve is, de végre befejeződött a községben az aratás és a tsz-tagok köszö- netüket fejezték ki a másik szövetkezet tagjainak. Egerből a 11-es számú ál­talános iskola kis tanulói egy számukra nagy örömet hozó eseményről számoltak be. Az iskola úttörői és kis­dobosai szovjet úttörőkkel találkoztak. A gyerekek mű­sorral szórakoztatták a ven­dégeket és megajándékozták egymást. A magyar és a szovjet gyerekeknek egy­aránt nagy élményt hozott a találkozó. • Megkezdődött az oktatás ... Mi újság a mag­tisztítóban ? .. Nehéz aratás ... A mi falunk is szebb lehetne . . . A gyomorsav nem hazudik Megdöbbenve olvastam a hírt, hogy a hazudozás árt az egészségnek. A Kronen Zeitung nevű újság szerint. Ha valaki hazudik, gyorsab­ban fejlődik a gyomorsava, emelkedik a vérnyomása, gyorsul a szívverése, s «mi ezzel együtt jár, az emberi szervezetet olyan szokatlan megerőltetés éri, amely előbb- utóbb megbosszulja magát. En nem tudom, hogy a vö­röslónak és a sánta kutyá­nak milyen a szívverése, de kétségkívül alapjaiban rá­zott meg ez a kétségbeejtő hír. Eddig tudtam, tudomá­sul vettem, hogy árt a ciga­retta: vérnyomás, neurózis, gyomorsav, szívverés. Leszoktam a dohányzás­ról, mert tudom mivel tar­tozom a vérnyomásomnak, a neurózisomnak, a gyomor­savamnak és a szívverésem­nek. Am semmi változás nem történt. Minden bizonnyal az ital lehet az oka, véltem, és így leszoktam az italról is, mert mit meg nem ad az ember a saját szivének. gyomorsavának és vérnyo­másának. A helyzet azonban mit sem változott. Volt, né­ha fölösen is, gyomorsavam, vert a szivem, ha egy jó nőt megláttam, ilyen esetekben a vérnyomásomról már szól­ni sem volt érdemes. Sür­gősen leszoktam hát a zsí­ros és fűszeres ételekről, hátha történik valami azzal az átkozott vérnyomásom­mal, szapora szívem mohó dobogásával, nem beszélve a gyomorsavamról. Semmi változás nem tör­tént. Gyomorsav, szívdobo­gás, vérnyomás, miegymás! — Hol voltál, kisfiam? — kérdezte minap a feleségem, s amikor ö engem hív kis­fiamnak, aki négy fejjel magasabb vagyok nála, az mindig a gyanakvás és a kételkedés ősi megszólítása. — A ... izével... a Pety- meg Tihamérral voltam, kérlek, kidolgoztuk a való­színűségeloszlások Maxvell- féle egyenletét, ahol f záró­jelben x... — mondtam a feleségemnek, miközben azt ereztem, hogy mintha sza­porodna a gyomorsavam és a szívműködésem ritmikája, sőt mi több, emelkedne a vérnyomásom is. De bizony­isten, eszembe sem jutott, hogy a hazugságtól van mindez, hogy a hazugság ártana az egészségemnek, hogy az magas vérnyomást, korai szenilitást jelent. Kü­lönben bizonyisten rögtön megmondtam volna, hogy ■.. Nem... nem... nem. Azért nem mondtam volna meg, inkább jöjjön a korai halál. Majd ezek után vigyá­zok magamra, hogy ne ha­zudjak. Mint ahogy volta­képpen ezeddig sem hazud­tam én soha ... Na mi van? Már megint ez az átkozott tzívdobogás! . t*ri) Képes riportban számol­tunk be arról, milyen az al- debrői utca képe. A három falu —.Aldebrő, Tófalu és Feldebrő — lakói egymással versenyezve szépítik közsé­güket. Jó lenne nekünk is követni őket — írja levelé­ben többek közt Szeder­kénypusztáról Bolacsek Pál. Jólesett' nézni az újságban a szép virágos utcát, sajnos, nálunk erre nem sok lehe­tőség van. A mi utcánkban betemetődött az új árok, senki nem javította a lefo­lyókat, az esővíz az úttesten hömpölygött és akárhová fordultunk, arra hivatkoz­tak: nincs aki rendbehozza. Levélírónknak igaza van, amikor dicséri a debrőieket, de összefogva talán Szeder­kénypusztán is lehetne ten­ni valamit a virágosabb fa­luért. 1970, szeptember 18.. szerá#

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom