Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-30 / 203. szám

Ne állj, ha jön a vonat..! □ Mi van a rakodásokkal? □ £gy GB-határozat nyomában AZ II)EX — egyebek mel­lett az árvízkárok mielőbbi helyreállítása miatt — a nép­gazdaság a szokásosnál jóval nagyobb feladattal terheli a vasutat, s egyben a fokozot­tabb szállítási igény mind tökéletesebb kielégítéséért általános összefogásra, igye­kezetre szólítja az, összes fu­varozóit, fuvaroztgtót. Mint ismeretes: a teherko­csi-fordulók gyorsítására fon­tos GB-határozat született a közelmúltban. Az átmeneti rendelkezés az augusztus 15. és 1971. február 28. közötti időre szól, s ez alatt az úgy­nevezett kocsiállás-díjak lé­nyeges felemelésével próbál­ja jobb munkára, serkenteni a szállítókat. Számottevő a díjváltozás: az égy napot meg nem hala­dó késedelem esetén a fek- bér óránként a korábbi ti­zenkettőről huszonnégy fo- 'rintra nő, hosszabb idő ese­tén tizenhatról száz forintra módosul, s ha a vasúti kocsi 48 óránál is tovább várako­zik a kirakásra, húsz helyett óránként 200 forintot kell fi­zetni a késedelemért. A ki­rakott, de el nem szállított áruért pedig nem kevesebb, mint ötszörös fekbért szá­molhatnak fel az állomáso­kon! A TÖBBLETBEVÉTELEK egy részét a partnereknek adják a rakodási idő csök­kentésére való ösztönzésire, s a különösen jó eredményeket elérő vállalatok rakodásgépe­sítésének fejlesztésére. Kétszeresen is érdekeltté tették így a szállítókat a jobb munkában. Ennélfogva a hét elején érthető kíván­csisággal érdeklődtünk me­gyénk vasútállomásain: ho­gyan fogadták vajon a Gaz­dasági Bizottság döntését, au­gusztus 15. óita tapasztalha­tó-e már lényeges javu­lás... ? Kérdéseinkre Egerben Ká­li Ottó állomásfőnöktől, Kál- Kápolnán Nagy Géza leadási pénztárostól, Gyöngyösön Lukács Istvánná fuvardíj­számfejtőtől, Recsken Füzesi Lajos állomásfőnök-helyet- testől és Hatvanban Körösi János kereskedelmi főnöktől kaptunk válaszokat. A tájékoztatások szerint Egerben — egész sor feladat­tal — intézkedési tervet ké­szítettek ugyan a munka ja­vítására, ám a vasutasok erőfeszítései önmagukban mindeddig még így is meg­lehetősen kevésnek bizonyul­tak. Jóllehet, már javulást is emlegethetnék: például amíg •az AKÖV korábban, egy hó­nappal ezelőtt, összes érke­zett kocsijainak mintegy fe­lét rakta ki késedelmesen, legutóbb pedig csaknem har­madára csökkent ez a szám, a VASÉRT 28 kocsijából mindössze négyet hagyott hosszabb ideig vesztegelni — határozottan romlott a hely­zet a TÜZÉP, vagy éppen­séggel az ÁFORT részére ér­kezett küldemények kipako­lásánál. Ez utóbbira jellem­ző, hogy augusztus 24-én egyetlen kocsi 90 órás tét­lenségéért — a vállalati nye­reség terhére — 11 376 forin­tot kellett fizetni, s előtte két nappal ugyancsak az ÁFOR 10 576 forintot fizetett a nyolcvanhat órás kocsiál­lásért! A vasútállomás szám­lakönyvében nem ritka a 28 —43 órás kocsiállás, csupán eddig több mint 120 ezer fo­rintra szaporodott az au­gusztusi összes bírság! Még mindig előfordul, hogy rosz- szul rendelik vagy éppen diszponálják az árut, olykor tömegesen érkeznek az át­vevő részére a küldemények és több vállalat nem fogadja időben a szállítmányokat az AKÖV jóakarata ellenére sem. Kál-Kápolnán korábban inkább csak a Vetőmagter­meltető Vállalattal volt baj, húsz-huszonnégy óráig vá­rakoztatta a vasúti kocsikat, augusztus 12-én 72 órás ál­lásidőt kellett a számlájára írni, ám a BG-határozat óta valahogy leszokott a kése­delmeiről, s a fogyasztási szövetkezet is csak' egyetlen kocsit tartott vissza a hét végén nyolc óra hosszat. Az AKÖV éjszakai brigádot is szervezett, s rakodógépét — az eddigi tapasztalatok sze­rint — jól hasznosítja. Gyöngyösön 21-én a Mát- raalji Szénbányák részére érkezett küldemény várako­zott csak 37 óráig, az állami építőipar 10—15 óra eltelte után rakodott, az AKÖV tíz órát váratott magára. Recsken is javult a hely­zet, különösen a bodonyi tsz-t dicsérték az állomáson. HATVANBAN májusban, júniusban, júliusban össze­sen huszonhatezer forintot fi­zettek kocsiállásért. Augusz­tus közepe óta azonban már sokkal jobban vigyáznak a forintokra. Ki-ki úgy ipar­kodik, hogy minél gazdasá­gosabban dolgozzék. Az AKÖV például már a ren­delkezés életbe lépte előtti napon visszavonta vala­mennyi bérbeadott munkagé­pét, hogy ezáltal még jobban segíthesse az áru elszállítá­sát. A Hatvani Cukor- és Konzervgyár pedig a folya­matos rakodás biztosítására bevezette a harmadik mű­szakot. Szombaton és vasár­nap — éjjel is — rakodnak a Kohászati Alapanyagellátó Vállalat telepének dolgozói. Ugyanekkor emelte fuvarozó brigádjainak létszámát a Le­nin Termelőszövetkezet, gya­rapította rakodólétszámát a TÜZÉP is. Eddig kedvezőek a MÁV tapasztalatai, s csak jót mondhatnak partnerei is, hiszen már az áru megérke­zése előtt három órával ér­tesítést kapnak a vasútállo­másról, hogy időben felké­szülhessenek a fogadásra. Megyénk legforgalmasabb vasúti csomópontjára, a hát- vani állomásra egyébként naponta kilencven vagon áru érkezik és több mint félszáz rakott vagon indul tovább különböző irányba. Az el­múlt másfél hét alatt lénye­gesen meggyorsult a rako­dás, s ha a szállítás jelenle­gi üteme a továbbiakban- sem csökken, hanem inkább nő, a MÁV maradéktalanul megoldhatja megnövekedett feladatait Hatvanban. S HA MEGYÉNK, hazánk valamennyi vasútállomásán komolyan dolgoznak, minden szállító megérti a népgazda­ság kérését, a Gazdasági Bi­zottság fontos határozatát, elérhetjük, hogy naponta, országosan, legalább két-há- romezer kocsival többet ra­kodhatnak. Ez pedig szép telj esítmény lenne...! (—) Kétszáz érés a lottó Szeretünk játszani Pénteken, mint minden héten, pontosan tíz órakor kisorsolták a lottó nyerő­számait. Szombaton meghal­lottuk a közleményt — ötta- lálatos szelvény a héten nem volt, mégy találatot... a háromtalálatos szelvények­re... a kéttalálatosok nye­reménye ... A felnőttek szeretnek ját­szani. A legkülönbözőbb társas- és szerencsejátékok nyomaira bukkan a kutató a régi korokban is. A társas­játékokból már a középkor végén kialakult a sorsjáték. Az első sorsjátékot a francia Brügg városban rendezték. Maga a lottó, Lőttéire elne­vezés is gall szóból, a pénz, illetve a súlyegység bizo­nyos hányadát jelentő Lot- szóból ered. Franciaországban 1539-ben. I. Ferenc király pátenst adott ki a sorsjátékok rendezésé­re. S a francia királyi lottó XVI. Lajos korában már évente 10—12 millió livre bevételt hozott a kincstár­nak. A lottó mai formája — a 90 szám közül kiválasztandó 5 nyertes szám megjelölése Genova városában lett ho­nos. A város nagytanácsá­nak öt tagját ugyanis éven­te 90 polgár közül nyilvános sorsoláson választották. A la­kosok egymás közt fogadtak az öt jelöltre. Később az egyéni fogadásokat betiltot­ták, s Benedetto Gentile ja­vaslatára a köztársaság ren­dezte meg hivatalos formá­ban — sorsjátékszerűen — a fogadást. Hamarosan a többi olasz városállamban is beve­zették ezt a játékot. S még a középkorban egész Euró­pában elterjedt a lottó. Magyarországon az első H lutrit 1763-ban sorsolták, ék­ít' még osztrák rendezés­ben. De az 1868-ban kelt XV. törvénycikk már önálló magyar lottójövedék felállí­tását rendeli el. Pesten elő­ször 1770-ben húztak lottó­számokat. E jubileum alkal­— A példásan tevékenyke­dő bizalmiakról akar írni? — kérdez vissza Döme Já­nosáé, a Hatvani Konzerv­gyár szakszervezeti bizottsá­gának titkára. — Nem lesz könnyű dolga: beszélnie kell mind a nyolcvanöt bizalmi­val. Valamennyi igen szép eredménnyel végzi az ön­ként vállalt feladatot, nyu­godtan mondhatom, minta­szerűen látja el a társadalmi funkciót. Több minit két és fél ezer dolgozója van az üzemnek. A kollektívák érdekvédelmé­ben szorgoskodnak a bizal­miak, akik révén állandó, közvetlen kapcsolata van a szakszervezeti bizottságnak az emberekkel — Nagyon is szükség van erre az élő „vonál”-ra. A munkások termelési vonat­kozású, vagy családi jellegű problémáira csakis úgy tu­dunk hathatós és gyors meg­oldást találni, ha panaszaik­ról, kéréseikről mielőbb ér­tesülünk. örvendetes tény az, hogy a bizalmiak nem­csak informálnak bennün­ket a gondokról, de meg­szüntetésüket illetően hasz­nos javaslatokat is tesznek. _ Én úgy érzem, köteles­ségem nemcsak az ügyes­bajos dolgokat hűen tolmá­csolni. de azok orvoslásához megfelelő segítséget is ad­ni — kapcsolódik a beszél­getésbe Blazsek József né, ■aki immáron kilenc éve szakszervezeti bizalmi. — — Például? — Az említettek közé tar­tozik a házasságkötés, szülés, elhalálozás, vagy a munká­ból történő több hetes ki­esést eredményező megbete­gedés esetében igényelt se­gély. Ilyen címen az elmúlt években sok ezer forint ki­Bizalmiak a Hatvani Konzervgyárban mo. augusztus 30., utalást sikerült „kiharcol­nom”. Aztán jó néhányan panaszolták a téli időben, hogy nem megfelelő a fűtés, vagy a fürdőben gyakorta csak hideg víz folyik. Szóvá tettem a problémát,' s rövi­desen megszüntették azt. De nemegyszer sikerült elér­nem, hogy valaki az eltöl­tött szolgálati ideje és a. végzett munkája után maga­sabb órabért kapjon, tehát reálisabb fizetéshez jusson. Blazsekné korábban az áruszállítási részlegnél dol­gozott, jelenleg a szakszer­vezet termelési felelőse. Szaktársnői közé mindennap ellátogat a munkaterembe. — Ne higgye ám azt, hogy mindig gondjaikat panaszol­ják el -T- folytatja. — Szíve­sen beszélnek arról is, ha a kollektívájuk egy kirándu­lást szervez, vagy felajánlott valamit a brigád —, példá­ul most a X. pártkongresz- szus tiszteletére,(de jó né­hányszor beszámolnak arról is az emberek, ha a csadádot valamilyen öröm éri. Na­gyon jó a kapcsolatunk. Nagy József né a főzielék- üzem munkásnőinek szak- szervezeti bizalmija. — Néha eléggé „rázós” ügyekkel is foglalkoznom kell — mondja. — Legutóbb igen komoly problémát si­került véglegesen megoldani. Köztudott, hogy három mű­szakban dolgozunk, s igen sok nálunk a vidékről bejá­ró. A reggeli, vagy délutáni órákban nem jelentett gon­dot hazautazásuk. Nem így azonban a második műszak után, tizenegy órát követően ugyanis már nem volt busz­járat — péÜldáUl Kanftlriifl, rasztra. Most végre sikerült elérni, hogy a MAVAUT biztosít kocsit a délutáni műszakból jövő munlcások hazaszállítására is. Boldo­gon, Heréden és Csánybam lakó dolgozóink részére — a szakszervezet közbejárására — már korábban beállított autóbuszt a közlekedési vál­lalat. Reménykedem, hogy a vasúton bejáró dolgozóink utazását is mielőbb sikerül kielégítően rendezni. A konzervgyárban túlnyo­mórészt nők dolg<knak. Kö­zöttük nemcsak a munkából adódóan támadhat nézetel­térés, de az otthoni gondjaik is kiválthatnak vitát, esetleg haragot is. Egyikük ingerül­tebb, másikuk kevésbé, né­melyek lobbanékony termé­szetűek,x. akadnak viszont csendes, szerény jellemek is. — A bizalminak őrködnie kell az egészséges kollektív szellem megtartásán is — mondja Nagyné. — A brigá­dok hangulata lényegesen elősegíti a termelés zökkenő- mentességét, de kerékkötője is lehet a munkának. Sok­szor panaszkodtak elkesere­dett asszonyok, hogy férjük italozik, keresete jó részét elkölti, a család emiatt gyakran nélkülöz. Természe­tesen megbeszéltem a szak- szervezeti bizottságon, hogy miiben tudnánk segíteni a helyzetükön. Családlátogatá­saink többnyire eredmény­nyel jártak. Vannak, akik gyermekük óvodai elhelye­zéséhez kémek tanácsot. Előbb-utóbb ilyen esetekben is megoldáshoz vezet a szak­szervezet támogatása, A Hatvani Konzervgyár­ban -szép számmal dolgoznak fiatalok is. Az csak termé­szetes, hogy az érdekükben szorgoskodó bizalmi is az ifjabb korosztályhoz tarto­zik. A mosolygós arcú, szim­patikus lányt Löczi Mariká­nak hívják. — Milyen ügyekben intéz­kedett a közelmúltban? — Például bérrendezések­re vonatkozó sérelmeket to­vábbítottam a szakszerveze­ti bizottsághoz. Illetékesek a helyszínen vizsgálták meg a lányok panaszait, amit jo­gosnak találtak, s rövidesen emelték is órabérüket. Az­tán sikerült megoldani a munkaruhával kapcsolatos problémát. No és több lány gimnáziumi továbbtanulásá­hoz megszereztem a vezetők beleegyezését. Gyakorta tol­mácsoltam a klubfelszerelés bővítésével kapcsolatos ké­réseket. Hanglemezek, tár­sasjátékok beszerzése, ifjú­sági képeslapok megrende­lése követte általában az ilyen észrevételeket. — Mint az üzem egyik legfiatalabb bizalmija, mi­lyennek ítéli meg ezt a tár­sadalmi funkciót? — Felelősségteljes munka, de nagyon szép. Sokrétű — olykor meglehetősen bonyo­lult — feladatokat kell meg­oldani, ami egyformán szol­gálja a közösség érdekét és az egyén hasznát. ★ Az utóbbihoz nem férhet kétség. Ismeretes, hogy a Hatvani Konzervgyárban megerősödőben van a törzs- gárda, s megszűnőben a fluktuáció. A kollektívák tagjai jól érzik magukat a gyárban, második otthonuk­nak tekintik azt, kedvvel, tudásuk legjavát adva vég­zik munkájukat. S ez nem kevésbé az önként vállalt funkcióikat áldozatkészen, lelkiismeretesen ellátó szak- szervezeti bizalmiaknak, a dolgozók érdekvédelmi kö­veteinek az érdeme is. Velkei Árpáé mából a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság rendkívüli lottószelvényt bocsátott ki, amelyen a Budai vár régi és mai képe látható. Az emlék­szelvények sorsolását — a 37. heti számok húzásától függetlenül — szeptember 11-én tartják. A sorsolásról a tv helyszíni közvetítést ad. Az emléklottószelvényék- nek tárgynyeremény-sorso- lása is lesz, főnyereményei: egy budai öröklakás, két sze­mélygépkocsi és húsz, két­személyes társasutazás, a ré­gi lottósorsolások színhelyé­re: Genovába, Velencébe, Bécsbe, Pozsonyba. 200 év előtt nem volt hosz- szú életű a számsorsjáté'k. Rövidesen megszüntették, s helyébe az osztálysorsjátékot vezették be. 1957-ben űj célokkal, de a régi feltételek mellett újból meghonosították a lottójáté­kot. Az első játékhétre 1 505 500 szelvényt küldtek be a játékosok, s a nyere­ményalap meghaladta a. 2 millió forintot. Ekkor, 1957. március 7-én a következő öt számot húzták ki: 77, 16, 71, 89, 61. Öttalálat nem volt. De az első öttalálat nem vá­ratott sokáig, áprilisban egy özvegyasszonyra mosolygott a szerencse. Tíz év alatt 53 millió nyertesnek fizettek ki nyereményt. S egy év alatt a lottószelvények gyártására 420 tonna papírt használtak fel. Népszerűek a lottó tárgy- nyeremény-sorsolásai is — öröklakást, családi házat, nyaralót, személygépkocsit, hűtőgépet, motorkerékpárt, tv-t, háztartási gépeket nyer­hetnek a szerencsések. A kisorsolt tárgyak 10—15 százaléka mégis gazdátlanul marad. Ezeket a szokásos nyeremények mellé, két hó­nap múltán újból kisorsol­ják. Azt ugyan meg tudják állapítani a Lottó Igazgató­ságon, hogy hol adták el a szelvényt, de hogy kinek, az már a tulajdonos titka. Mondják, volt olyan eset is, hogy a négytalálatos lottó- szelvényt nem váltották be. — Hogy miért? — erre a legkülönbözőbb levelek, hí­rek válaszolnak. — Mosodába került a ru­hám zsebében... — Beleestem a Balatonba ruhástól, a szelvény is elá­zott — és hasonló fantaszti­kus megokolással. Nemrégiben egy vonat vészfékjét húzták meg, az ablakon kirepült lottószelvé­nyért. A vonat megállt, és a szelvényt — nem találták meg. Kádár Márta Mi legyen a gyerekből? Napirenden a pályaválasztás Egerben rendezték meg & megye általános iskoláiban tevékenykedő pályaválasztási felelősök továbbképzését, ahol az idén végzett általá­nos iskolai tanulók elhelyez­kedésének tapasztalatairól, a jövő tanévben végző tanulók pályaválasztásának elősegíté­séről, s az ezzel kapcsolatos teendőkről volt szó. Megyénkben a továbbtanu­lási és elhelyezkedési lehető­ségek megfelelőek, mégis a most végzett 5585 tanuló kö­zül 635-en nem kérték felvé­telüket továbbtanulásra. A szakmunkástanulónak jelent­kező fiatalok 46 százaléka az úgynevezett divatos szakmák valamelyikére jelentkezett: sok az elektroműszerész, az autószerelő, de nincs lakatos, cipész; a lányoknál kevés az egészségügyi szakra jelent­kezők száma. de túljelentke­zés volt például a fodrász és a kozmetikus szakmákban. Az 1970—71-es tanév pá­lyaválasztási előkészítésével kapcsolatos teendőkről dr. Riboók Pálné, a Munkaügyi Minisztérium Országos _ Pá­lyaválasztási Szolgálatának vezető pszichológusa tájékoz-i tatta a megjelent pedagógu­sokat. Elmondotta, hogy a pedagógiai munka részeként kell kezelni ezt a fontos if­júságpolitikai kérdést, hiszen a továbbtanulás, a pályavá­lasztás igen lényeges feladat Felhívta a pályaválasztási felelősök figyelmét, hogy érezzék feladatuknak a gyer­mekek érdeklődésének fel­keltését. A pályaválasztási tanács­adással foglalkozó pedagó­gusnak számolnia kell a vég­zős tanulók szüleivel, akik többnyire nem értenek egyet az iskola javaslatával. Ezért ne akkor beszéljenek a szü­lőkkel, amikor már a jelent­kezési lapot kell kitölteni, hanem, jóval .előbb,-így. körö­sen megbeszélve, figyelembe véve a gyermek adottságait, jól beválhatnak azok a taná­csok, amellyekkel az iskola segíteni akarja a tanulóit. Nem mindegy ugyanis, hogy a szakmai tanulmányait a továbbtanuló gyermek kedv­vel, vágy pedig kevés lelke­sedéssel, illetve kényszerrel folytatja majd. ) Szeptembertől az Iskolai pályaválasztási felelősök fel­adata lesz ismét, hogy helye­sen, átgondoltan készítsék fel a jövőre végző tanulókat a társadalomba, a további tanulásba, a munkába való beilleszkedésre. Ne érezze egy fiatal se azt, hogy nincs meg a lehetősége a továbbtanulásra, vagy va­lamelyik szakma elsajátí­tására. — sz. — Feltárák a szer? monostor romia»t A sövényházi Árpád-emlékműnél megkezdték az egykori szeri monostor romjainak feltárását. Az Árpád-kori monos­tort az első országgyűlés színhelyén építették. Dr. Trog- mayer Ottó, szegedi múzeumigazgató irányításával végzik az ásatásokat. Képünkön: egy épen maradt férficsontváz. (MTI-foto — Tóth Béla))

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom