Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-27 / 200. szám
Hol lesz a tanítás? r Wagyon sok az ideges, ä By ugtalan ember ezekben a napokban Gyöngyösön. Míndannyiunknak a gondja azonos: hol lesz a tanítás, kapnak-e helyet az általános iskolások, megkezdhetik-e a munkát a szakközépiskolában és a gimnázium diákjainak tudnak-e elegendő tantermet biztosítani? Mindez egyetlen építkezésen múlik. És most már csak napok vannak hátra a tanévnyitóig. Hin» a hangyaboly Ritkán lehet ennyi embert látni együtt, mint ezen a nem is olyan nagy méretű építkezésen, a tizenhat tantermes szakközépiskolán, Gyöngyösön, önkéntelenül is a megbolygatott hangyavár hasonlata jut az eszembe. Mintha a szakadatlan mozgás itt is áttekinthetetlen lenne. Az épület előtt is emberek sokasága. A legkülönfélébb tevékenységet végzik. Állványzatot bontanak, a terepet rendezik, maltert kevernek, villanyvezetéket szerelnek, téglát hordanak, sepernek, vitatkoznak, egymás orra előtt hadonásznak, ketten egykedvűen támaszkodnak a lapátjuk nyelére. Szájukból félig kialudt csikk lóg. A mövezetS ftvxJajábau hárman hajolnak az asztal fölé. Almády Ferenc utasításokat ad. Utána nagy ,ns&o- godtan ennyit mondt — Én nem vagyak "Sctegeg. Itt szeptember elsején meg lehet tartani fcanéensftőt. Ez biztos; « Mintha sosszc® rákérdezek újbóli Már mosolyog isa...művezető, amikor megisméWi'magabiztos'-kinyi- latkoztatást. Ennjá hídfegvéír KttSn, magam-Sé^-szeretnék meggyőződni -a.«nunkák folyásáról. Ahol tafccráfcmplc már AJcSfSagy rtfeenr fe; négy szintet Iátok egymás fölött. Mégis kétemeletesnek mondják azsépüietet zrtert- az-első szintet,, ami nekem földszintnek tűnik, alagsornak nevezik. Ez. most, a. Begkevésbé fontos, mégha tervem! szeszély; A második emc^efert, tehát a negyedik, szinten —. már néhány tanterem -teljesen befejezettnek tűnik. A parketta- tiszta, a Salak hal- v a n ys á rgár^y, ir ít ana Í£*aJS mágft,.' pafejek a. helyükön vannak, csak később látom, hogy a radiátorok ott várakoznak a folyosón a sorsukra. Egy szinttel lejjebb meg a festők is dolgoznak, de már a takarítás is megkezdődött. Vékony porréteg úszik a levegőben. Két kislány tartja a partvist a kezében, de közben a kissé nehézkes stílusban udvarol- gató fiukat is fosztogatják éles nyelvükkel. A tantermekben asszonyok szoi-goskodnak. Gyökerkefevel sze dik fel a megkeményedett maltert, a homokot próbálják kupacba gyűjteni a paa ^Felülről lefelé haladva csinálnak rendet Erre a sorrendre az óvatosság miatt van szükség. Nehogy azt is •tönkretegyék a munkai ami már készén van. Sokan úgy mondják, hogy »nagy igyekezetben igazan nem le hét apróságokkal ctak Mi lenne, ha a festő csa arra ügyelne, hogy le arra úgy mákszemnyi cseppenjen egy festék sem a Par*e“f Látszólag igaz is ez így. Kétszer kell csinálni BosszanW é* i^h^vaerőfeszítést követel, ha ja lamit kétszer kell ®gc nálnl pedig mar az első ai kálómra is kifogástalanvoj Betörik az ablaküveg, » zesek leverik a csempét villanyszerelők a mar »ate. tett falat, a még teljesen el Sem készített mosdokagylokés WC-kbe vizet öntenek, a legtöbbjébe Ped ig értéke* kell tető alá hozni? Látszólag bagatell dolog. Meg»® meg kettőzött időt igenyel. Hat ráitatja tehát az összmunkát. SŐí SS sr ä* fpiunka lehet az. - sH Persze, az is igaZ’ **0!?y - néhány évvel ezelőtti mm - ségi szintet mar ^ magok! mögött hagytak építők mára. De is, mert igény esebbekvoUak önmagukhoz, társaikhoz. A prezkálódásnak tetszo turel metlenség tehát mmdaimyi Javát szolgaija.- A meg l^ndelő jaKíös is. Yegre ésszerűen fta ehmRt-Cfe év alatt ez & mostam a harmadik uj is- kola-GyöngyösöivÉs az. első. ES» ami csakugyan megfelel a követelményeknek. A tervező nem feledkezett meg arról, hogy nemcsak tantermek kellenek egy iskolában, a tornaterem sem tölti be jól a feladatát, ha csak a testnevelési órák megtartását teszi lehetővé. Ebben az iskolában a tornaterem alkalmas lesz különböző sportrendezvények megtartására is. A nézőket lelátókon lehet majd elhelyezni. És mindez alig okozott valamivel több költséget. Sajnos, a tanév kezdetére csak a tantermek lesznek készen, de hogy ezek is készen lesznek, az a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat igyekezetét, lelkesedését, segítőkészségét bizonyítja, hiszen ilyen rövid idő alatt eljutni eddig — nem volt könnyű. ★ ■— Van ugyan gondunk az alvállalkozónkkal, a műkövesekkel, de ez sem lesz akadálya annak, hogy a diákok birtokukba vegyék a tantermeket a tanév kezdetére — mondta szinte összegezésül Studer Béla építés- vezető. — Ezt megígértük, meg is tartjuk. Ennyi magabiztosságban nincs okom kételkedni. Azzal búcsúztam el, hogy a viszontlátásra a tanévnyitón. G. Molnár Ferenc HEGEL EMLEKERE Két évszázaddal ezelőtt született a nagy német filozófus, Georg Wilhelm Hegel. A dialektika modern kidolgozójaként tiszteljük. Miben állt ez a modernség? Abban, hogy Hegel a dialektika, a fejlődés, az ellentmondásos mozgás gondolata segítségével át tudta tekinteni egyrészt az emberi gondolkodás történetét, az emberi értelem fogalmi rendszerének kialakulását, másrészt azt a szellemi fejlődést, melyet az emberiség megtett az ő koráig, beleértve a technikát, a művészetet, a jog fejlődését, a különböző filozófiai iskolák és vallási tanítások történetét is. Mindez önmagában is imponáló, főként, ha számításba vesszük, hogy jórészt az ő művén alapszik a legújabb kori jog- és vallás- filozófia, a logika, a filozófiatörténet, s a modern történelemtudomány is igen sokat hasznosított az ö eszméiből. Mindezek mellett azonban van Hegelnek egy olyan filozófiai felfedezése is, amellyel új útra terelte a tudományt. Az emberi gondolkodás történetében ő fogalmazta meg először, hogy az emberiség történelme egyetlen egységes folyamat. Azt, amit Goethe világ- történelemnek nevezett, ő fejtette ki a legszemléletesebben. A hatalmas enciklopédikus tudás, amely Hegelt jellemezte, megteremtette a feltételét az ilyen világtörténeti áttekintésnek, és elvezetett ahhoz a felismeréséhez, hogy csupán a dialektika alapján lehet megérteni: mennyire történeti lény az ember. Az életművét átható történetiség jellemzi Hegel emberfelfogását is. A logika szerinte nem tanít meg gondolkodni, éppen úgy mint a gyomorról szóló tudomány sem tanít meg emészteni. De mind a kettőre szükség van ahhoz, hogy megértsük, és megismerjük önmagunkat. Ebben az értelemben Hegel idealista filozófiai rendszere, amely végigtekint az emberi fejlődés történetén, valóra váltása akar lenni a régi' görög programnak: „ismerd meg önmagad’’. Ezek után érthető, hogy miért volt és van olyan nagy hatása Hegelnek. Hogy miért kerül alapgondolatának, a szellem folytonos fölfelé fejlődésének bűvkörébe az 1848-as magyar márciusi fiatalság, köztük Petőfi és Vsvári. Ugyanígy befolyásolta Hegel Börne és Heine körét Németországban, Prudhont Franciaországban, és mint közismert, döntő és elhatározó befolyást gyakorolt a marxizmus kialakulására is. De a múlt idő itt helytelen. A marxizmus, ha nem is formájában, de tartalmában min- ii meríteni fog nagy német filozófus életművéből, aki a modern tudományos gondolkodás egyik megalapozója volt. Hermann István Tudományos vizsgálat a koraszülés okainak megállapítására Heves megyében magas a koraszülés száma Dr. Majercsik Sándor, az MTI fömunkatársa jelenti: Esztendőről esztendőre növekszik hazánkban a koraMilliókat rabló „tünemény” Általában mindenki lismeri azt a sejtelmesen derengő, nyugtalanul vibráló fénytörési jelenséget, amit nyáron a felforrósodott autóutak, télen a tüzes kályhafelü 1 etek fölött lehet látni. A melegebb hónapokban az olajfinomítók tartályai körül is gyakorija a látvány, ez a „tünemfeariy” azonban egyáltalán nem gyönyörködteti a szakembereket. A levegő tánca ugyanis túlságosan drága mulatság itt. A vibrálás azt jelzi, hogy szökik az üzemanyag. A sokszor 40 fokra is felforrósodó •tartályokban leginkább a benzin. gázosodik el, s a szelepeken, zá rónyílásokon át keres magának égé rutát. Hozzávetőleges számítások sze- riitUegy akkora telepen például, mint a szőnyl tartálypark; évente hárommillió forint értékű üzemanyag illan el. A szökevény megbéklyózá- sával világszerte foglalkoznak az olajipari szakemberek. de a többé-kevésbé megfelelő védekezési módok közül tökéletes még egy sem akadt. Próbálkoznak úgynevezett zuhanyozási eljárással, amikor porlasztóit vízfüg- gömnyel védik a felmelegedéstől a tárolókat. Szellemes egy másik megoldás is, ahol a kutyaharapást szőrével elvén, nehéz fajsúlyú gázt szivattyúznak a tartály még üres légterébe. A nehéz gáz „párnaként” ül a benzin felszínére. s megakadályozza az illékonyabb anyagok párolgását. A műanyagféléket is befogták már a védekezésbe. Ennél az eljárásnál leve goval töltött műanyag go lyócskék tömegét úsztatják az üzemanyag felületén. Kopogtak, majd Czukor lépett he. A „motorzseni”, akit szintén az irodára hivattak, szorongó képpel jelentkezett. A kérdés azonban, amit az őrnagy feltett neki, merőben ártatlan volt. — Maga a, szállító-század hálókörletének szobaparancsnoka? —.Jelentem, igent _ *—»Tud három embernek helyet híztásítani? — Hogyan? Semmi helyünk nincs.., Beke Ébertre nézett. — Tessék! Mondtam, hogy nem tudok mit kezdeni a MÁV-tisztekkel. Ez egy képtelen ötlet. Laktanyában Aludni! ! - — Miután Bakonyfürtön végképp nincs szállás.1 f — Hát induljanak a reggeli gyorssal! Egyáltalán, mi- , Affe ügyről van szó? fúftom; Begyeffmt Gg& '-a lAz állomásfőnök ellen«? Ébert bólintott. _ Tavaly szerencsétlenséget okozott, Itt? — Nem, még Szolnokon történt. Az ottani MÁV-fő- nökségről is küldtek valakit. — Na, mindegy —; rázta a fejét Beke. — Majd legfeljebb viirasz tanaik. Czukorhoz fordult, es elbocsátotta. — A lány — mondta Ébert — ma reggel óta fekszik. K Járógépet csak reggelre javítják meg. Paál alapos munkát végzett... Kiváncsi vagyok, mit szól, amikor a posta nem fogja tudni behozni neki Bakonyfürtót!... Az apját mindenképp értesítenie kell. Hacsak... Hacsak nem tévedünk valahol. — Az utat mindenesetre ellenőrizzük. Nyilván megkísérli, hogy autóstoppal... — Meglesz! — bólintott Ébert. Az akcióit gondosan eltervezték, de 3 végrehajtása nem ment simán. A sűrautó, amely Bekét és Paált, a két „magas rangú MÁV-tisztet” vitte, még messze járt Bakonyfürttől, amikor túl az állomáson, a vasúti sorompónál, az éjszaka első drámája lejátszódott. A rendőrség csak a polgári kocsikat ellenőrizte: a honvédség teherautója kijuthatott a városból. Ébert, aki a vasúti őrházat biztosította, az utolsó percben kapta a telefonértesítést, hogy Czukor elmenekült. Menetlevelet hamisított, autót szerzett, és szökésbén van. A „motorzseni”- vad iramban száguldott a vasúti át- JSró félé: elszánta magát, hogy semmiféle felszólításra nem áll meg. Holdfény volt, s kocsija kioltott reflektorokkal, sötéten rohant az országúton. Ébert tüzet nyithatott volna rá, s a kipukkadt gumik megállítják az ámokfutót. De a százados a sorompó leengedése mellett döntött. Czukor látta, hogy útját elvágták, tudta, hogy ebben az órában nem jön vonat, és a sorompóit az ő szökése miatt engedik le. A motor felbőgött, a száguldó teherautó szinte megugrott, ahogy a sofőrje rátaposott a gázpedálra. Czukor előtt még egyszer felvillant az elérhetetlen dicsőség, a világbajnoki babérkoszorú, a sorompónak vágódó teherautó az útmenti fának repült és felbukfencezett. Czukor utasa, a „fekete macska”, az utolsó másodpercben az árokba ugrott s ha vérző, lehúzott lábakkal is, de sebesen eltűnt a sötétségben. A kocsi roncsai között csak a söfőr holtteste maradt, a gyomrába fúródott kormánnyal, betört homlokkal, szülöttek száma, s arányuk nemzetközi viszonylatban is kedvezőtlenül magas szintet ért el. Ez indította az Egészségügyi Minisztériumot és a Központi Statisztikai Hivatalt arra, hogy az összes szüléseknek egyötödére kiterjedő, átfogó felmérést végezzen, s ennek alapján vonjon le következtetéseket a koraszülések okaira, előfordulásának gyakoriságára vonatkozóan. Az 1968. év adatai alapján, folytatott vizsgálódás tapasztalatait most tették közzé az illetékesek. Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a 2500 grammal vagy annál kisebb súllyal születettek tekinthetők koraszülöttnek. Arányuk 1950-ben még 6 százalék volt, 1957-ben már 7,3, 1960-ban 9,2, 1965-ben 10,6 százalék, 1967-ben és 1968- ban pedig 10,8 százalék. Ezen túlmenően kedvezőtlen jelenség az is, hogy a koraszülöttek között jelentősen megnőtt az 1500 grammon aluliak aránya, köztük is főleg az 1000 grammnál kisebb sú- lyúaké. A statisztika! adatok arra utalnak, hogy a szülést megelőző művi vetélések és halvaszületések erősen károsítják a születendő magzat egészségét, aimi a koraszülések nagyobb gyakoriságában mutatkozik. Ezenkívül — számos egyéb tényező között — befolyásolja a koraszülést az anya életkora és a család társadalmi-gazdasági helyzete is. Aránylag a legtöbb a koraszülés a 20 éven aluli és a 40 éven felüli tanyáknál. Legkevesebb viszont a nem mezőgazdasági fizikai dolgozó családokban fordul elő. Valamivel magasabb az arány a mezőgazdasági dolgozóknál, míg a legmagasabb a szellemi foglalkozásúak körében. Érdekes, hogy Budapesten a kora&zülések aránya magasabb, mint vidéken. (Az egyetlen kivétel Somogy megye, ahol az élve születettek 13 százaléka koraszülött, szemben a 12,7 százalékos budapesti aránnyal). Gyakori a koraszülés Baranyában (12,5), Hevesben (12) és Miskolcon (11,6 százalék). A legkedvezőbb a koraszülési arány Vas megyében: 8,1 százalék. Békés megyében és Debrecenben az élve születettek 9,1 százaléka koraszülött. Győr-Sopronban és Haj- dú-Biharban, az ország ekét távoleső, ellentétes táján — egyformán 9,2 százalék, tehát az országos átlagnál ugyancsak jóval alacsonyabb a koraszülések gyakorisága. Az eddigi tapasztalatok alátámasztására és kiegészítésére az Egészségügyi Minisztérium az idén július 1-től december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan újabb széles körű statisztikai adat- felvételt rendelt el a koraszülés és a korai csecsemő- halálozás okainak felderítésére. Az adatgyűjtés alapján, figyelemmel a korábbi statisztikai adatgyűjtések és feldolgozások eredményeire és tapasztalataira, az Egészségügyi Minisztérium neonatológiai (újszülöttkutatási) bizottsága és a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézete közös tudományos kutatómunkával igyekszik tisztázni korunk egyik jellegzetes és a jövendő nemzedékek biológiai értékét érintő jelenségének okait, hogy az egészségügy eredményesen vehesse fel ellenük a küzdelmet. (MTI) amelyből ömlött a vér. (Folytatjuk) Veszedelmes élőlény Marseille-ben Jim Frey állatkert-igazgató kijelentette, hogy az állatok ellenségei a ketrec másik oldalán állnak: a látogatók, akik figyelmetlenségből, ostobaságból de többnyire rosszindulatból az állatoknak súlyos ártalmakat okoznak. A dzsungelben az állatok élete kétségkívül biztonságosabb. ' Frey veszteséglistáján többek között két oroszlánfóka is szerepel, amelyeket patkányméreggel töltött halakkal megetettek. A halakat a látogatók dobták oda az állatoknak. Az egyik teve szemét kővel kiütötték, az egyik jegesmedve lábát egy palackkal súlyosan megsebesítették. A medve az alattomos támadás miatt annyira feldühödött, hogy az állatorvosok órákon át nem tudták kezelni. Két krokodilusnak súlyos kövekkel verték be a koponyáját, a legszebb strucc- madarat pelig egy szép napon döglötten találták ketrecében. A boncolás során gyomrában kulcsokat, érméket, sőt egy ébresztőórát is találtak, ezeket a látogatók dobták a ketrecébe. Az dllatkertígazgató közlése szerint a ketrecekbe dobott szikladarabok és kövek naponta egy egész kézikocsit töltenek meg. tJjból bebizonyosodott, hogy a világ legve$z*a delmesebb élőlénye az ember.
