Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-16 / 192. szám
í A mostaninál nagyobb törődést érdemelnek fiataljaink AZ S/ W l ELNÖKSÉGÉNEK közelnyullban végzett vizsgálata . szerint megyénk bérből és fizetésből élő dolgozója közül mintegy har- mincezren tartoznak a KISZ- korosztályhoz. Arányuk túlhaladja a harminchat százalékot — ennélfogva korántsem véletlen, hogy a fiatalok a szakszervezet érdeklődésének élői,erében kerültek. Hogyan dolgoznak, élnek ezc-k a fiatalok, vajon mi foglalkoztatja őket napjainkban, s milyen segítségre v agynak, mit igényelnek munkahelyeiktől, a társadalom egészétől? — kérdezték tőlük a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa Elnökségének megbízottjai. Az elhangzott véleményekből, az összegyűjtött megjegyzésekből, summázott tapasztalatokból figyelmet érdemlő kép bontakozott ki. Legtöbben az iparban dolgoznak, megközelítően hasonló számban találhatók c kereskedelemben és az állami mezőgazdaságban, míg legkevesebben a közlekedés területén vállaltak állást. A legszámottevőbb a munkásifjúság, közüle legtöbben szakmunkások. Az ifjúmunkások egyharmada „ingázó’-’ fiatal, naponta utazgat lakása és a munkahelye között. A fiatalok munkakörülményei — változóak. Néhol túlságosan hamar a „mélyvízbe” kerülnek, túlzottak a velük szemben támasztott követelmények, egészségre ártalmas, veszélyes, nehéz munkát végeznek. Meg az általánosságban könnyűnek vélt kereskedelemben, is gyakori a megerőltető cipekedés. A fiatalkorú lányok bére indokolatlanul kevesebb a hasonló életévű fiúkénál, s általában a kezdő munka- vállalók csak viszonylag elégedettek kereseteikkel. Keveslik az átlagosan 1100— 1500 forintot, s a műszakiak, értelmiségiek sem érezhetik magukat elkényeztetve az 1500—1600 forintos fizetésektől.' A gyakorlottabb fiatal szakmunkások 1700—2400 forintos „borítékjai” már inkább elfogadhatóak. VISZONYLAG KEVÉS a beleszólásuk a munkahelyet érintő kérdésekbe, különösen a közép és alsóbb szintű gazdasági vezetők jelentős része egyszerűen mellőzi a fiatalok véleményét, jóllehet e fiatalok közül többen-kevesebben tisztségviselők is. Sajnos, a választott tisztségekbe nem egyszer formálisan kerülnek, ennélfogva kevésbé veszik őket komolyan, szavaiknak nincs különösebb súlya. Pedig fiataljaink többsége komoly, jóravaló, aktív ember, egyre jobban megállják . helyüket a munkában, gyakran dicsekedhetnek a társadalmi segítségnyújtás szép példáival, tanulnak, szakmailag',. politikailag képezik magukat. Ha olykor cinikusak, felelőtlenek, nyugat-imádók, sok esetben az idősebbek bűne is. Mert sajnos, a rossz példa is ragadós. Helyreigazítás Lapunk 1970. július 2-i számában „Kísértet a kastélyban” címmel cikk jelent meg; amelyben a helytelen tájékoztatás miatt két adat tévésén szerepelt. A cikkben szereplő szerződést ugyanis nem 1957-ben, hanem 1954- ben kötötték meg, és a vitás ingatlant nem a termelő- szövetkezet tulajdonába, hanem használatára adták. Cikkünk egyéb állításait és konzekvenciáit természetesen továbbra is fenntartjuk. .-»ugWffltus 16.» vasamal» Tavaly 21 ezer fiatal vett részt a jubileumi munka- oersenybén, szocialista címet elnyert brigádjainknak száma elérte a hatszázat;• másfélezren kitüntetett kiváló dolgozók lettek. Ugyancsak az elmúlt évben már 493-an lettek a szakma ifjú mesterei, 58-an kaptak kiváló ifjú mérnök, technikus címet, és tizenöt kiváló ifjú közgazdászt avathattunk. Az utóbbi időkben — két esztendő alatt — fiatal műszakijaink 30 olyan értékes szakdolgozattal keltettek meglepetést, amelyek közül nyolcat országos fórumra lehetett továbbítás ni. ÁLTALÁBAN SZERETIK és tisztelik a munkát. Sajnos ma még bizonyos fokig válogatnak benne: egyes szakmáktól — talán a nem kielégítő pályaválasztó, irányító munka miatt — indokolatlanul idegenkednek, s érthetetlenül a kevesebb pénz ellenére is íróasztal után vágyakoznak, ragaszkodnak az irodákhoz. Meggyőző felvilágosításukkal, józan érveléssel bizonyára lehetne formálni ezket a fiatalokat, megváltozhatna a helyzet. Sokukat — munkahelyi gondjaik mellett — elkeseríti, ho|y még a házas fiatalok, nem egyszer a családosok is kilátástalannak látják az önálló, az életüket merő-, ben megváltoztató, szebbé, kényelmesebbé tevő lakás megszerzését. Rendkívül nehéz az „indulásuk”, szinte nem ismernek határt az albérleti lakásuzsorások, a vállalati szállókban csak egyedülállók kaphatnak helyet, s jelenleg még nincs mód az egyszobás garzonokra, az egyetlen mini-lak,ások átmeneti megszerzésére sem. A Szakszervezetek Heves megyei" Tanácsa Elnökségének egyik ajánlata bizonyára sokat segíthetne ezen a téren is. Kísérleti jelleggel felépül ‘hetne legalább a zsúfolt me- gy«székhelyen a fiatal házasok szállója — egyszobás „lakásokból”, közös teakonyhákból, nagy konyhából, étteremből álló többszintes háza — ahol emberséges bérleti díjak, viszonylag olcsó szolgáltatások mellett' ki-ki többet tudna spórolni az „igazi” otthonra. Jóval könnyebben gyorsabban révbe juthatnának így a fiatal házasok Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, vagy másutt is. Sokat tehetnek a fiatalo kért már a szakszervezetek is. Ha vezető testületeikben kellő arányban képviseltet hetik magukat a fiatalok, s szavaiknak súlya, ereje is lesz mindenütt — számtalan gondot eloszlathatnak. Jelentős segítséget adhantak a „felnőttek” azzal is, hogy a szakszervezeti bizottságok az eddiginél jobban összehangolják munkájukat a KISZ munkatervével. lényegesen javítják az általános felvilágosítást, hatékonyabbá teszik az agitációt, meggyőzőb bé, felelősségteljesebbé a pályaválasztási tanácsadást. A párt és a szakszervezetek vezetői szorgalmazzák, hogy a vállálarti fejlesztési alapokból teremtsenek egyre jobb feltételeket a fiatalok szakképzésére, törődjenek a fiatalok, különösen a kezdő szakmunkások, ifjú nők bérszintjének fokozottabb javításával. MINDEZEKKEL a mostaninál kedvezőbb légkört teremthetünk fiataljaink körében, a jelenleginél sokkal jobban gazdálkodhatunk számottevő erejükkel, még inkább profitálhatunk teljesítményeikből — valamennyi- 'ühk hasznára. (gyoni) ■ ■ - Lt--kamera a víz alatt Jó eredménnyel alkalmazzák a legkülönfélébb helyzetekben is a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet szakemberei a víz alatti tv-kamerákat. A felvevő berendezés viszonylag nagy mélységekből is jó képeket továbbít a képernyőre, s így rögzítik a víz alól közvetített tapasztalatokat. Ezzel a módszerrel hídpilléreket és zsilipberendezéseket is ellenőrizhetnek, Képünkön: A Kvassai Zsilip műtárgyainál lebocsátják a tv-kame- rát. (MTI-foto — Kácsor László felvétele) Modern ,ehenészet gondok Pétervásárán Először a zuhanyozó és az öltöző készüli el. Utána rakták le a főépület váztartó betonelemeit és alig Itat hónap alatt készen állt a 360 férőhelyes komplex tehenészeti telep. Már az is rendhagyó volt Pétervásárán, hegy először a szociális létesítményt építették meg s csalt ezután fogtak hozzá az istálló elkészítéséhez. Maga .az istálló szó itt már nem igen fedi a hagyományos kialakult képzetet. A mennyezetbe épített üvegelemek világos, tiszta fényt szórnak a hatalmas helyiségbe. Egy kisebb teremben finom zajjal futnak a villanymotorok, amelyek az energiaellátást biztosítják a. gépi fejőshez, a gépesített takarmányadagolóhoz, a tisztán tartáshoz. A tej házban háromezer' literes hűtőkád dolgozza fel a napi terméket. — Naponta ezer liter tejet ad az új tehenészeti telep, de úgy. hogy még nem teljes a létszám. Ebben az évben meg száz új szarvasmarha kerül az istállóba. 1971-ben egymillió literes ítozamot váÜ ltünk az étteremben. Este volt, cigaretta- füst, duruzsoló lárma és unott pofák az asztalok körül. Te a faluról beszéltél nekem. A faluról, amely szülőhelyed, ahol tanári diplomával iskolaigazgató lettél. A faluról beszéltél, amely nincs túl messze a várostól, vonattal, autóbusszal is könnyen • megközelíthető. Neked buszra, vonatra Sincsen szükség, beülsz az autódba, s oda mehetsz, ahol nem egy mozi, cukrászda, kocsma van, hanem sok. Találó autós hasonlattal azt mondta: „A sebességet én választom, én szabályozom a magam mértéke szerint. Am igen sokszor be kell nyomni a féket...” A hasonlat egy meggondolkoztató történet bevezetője volt, amit elődödről mondtál, kit az igazgatói székben követtél, Az öreg mester harminckét évi tanítóskodás után ment nyugdíjba, s u tsz-ben az az állatgondozó is többet keresett nála, ki a nyolc osztályt se bírta végig. ,A mester egy ízben csendesei! megdicsért^ azt az állatgondozót: „látod-e fiain, a te fizetésed jóval több az enyémnél is..Mire az állatgondozó így válaszolt: „ne is. csodálkozzon az igazgató úr, hiszen az én gondjaimra sokkal több érték, milliós értékek vannak bízva... i” Mit mondhatott volna erre aztán az üreg mester? Hiszen ő csak tanított. Tanított harminckét éven át, .nemzedékeket nevelve az életre, prófétai elhivatottsággal. Az emberek sokfélék. Aa egyik tanul a másik bajaiból. A másik, amikor először nekiütközik a falnak, örökre megjegyzi magának. A harmadik pedig sohasem okoskodik a tévedéseiből. De csajt veinek a fejüket a falKi nyomja be a féket...? ba, mindenki maga mértéké szerint szabályozza a sebességet és önmaga kezeli a. léket is. Karambol pedig lehetséges... Hányán és hányán vannak, akikn.ek elvásta mar a fogát a maguk kereste kenyér. hiányán vannak, akik- kiszákadnak, elmennek, elhagyják y. megkezdett mesterséget ... Tehetséges képzőművész a reklámokhoz, a zenetanár dzsessz-dobosnak áll, s az erdészeti szakközép- iskolában érettségizett fiatalember is inkább 'elszegődik pincérnek. Mert az a sebesség nekik túl lassú. Mert hátha betöltődik az a városi állas. Ady Endrét idézted’ intelemül: „A legfőbb jó az életet magunkba engedni, A legfőbb- rossz az érzelmek hiánya, A tompaság, a Menekülő Elet.’’ Mert elszökni, menekülni könnyű, aztán meg elhitetni onmagunIdeal, hogy jól csináltam, ez a dolgok rendje. Majd akadnak mások, akadnak tőlünk „jobbak”, azok akik elvégzik helyettünk a a nehezét. Az emberek sokfélék, mondtad. Az egyik semmittevő, a másik törekvő, céltudatos, áld mindenáron alkotni akar, még akkor is, ha ezért fel kell áldozni a jövőt. Ha van tehetség az ilyen emberben. Ír.-- lenne eltéríteni a céljától. Más esetekben viszont közbe kellene avatkoznunk. Miként es hogyan — ennek eldöntése igen nehéz dolog. Mert fiatalokról van szó. Kiforratlan és nem kész emberekről. Ég';" bennük valami. Valami ismeretlen tűz, nyugtalan' lángolással, lobogással, ami az idősebbekben már pislákoló ténnyé fagyott, -s talán teljesen ki is aludt. Megőrizni az illúziókat, kitartani a régi szándékok es tervek mellett, harcolni azért . a valamiért, amiről úgy hisszük megvalósíthatatlan álom — ez falun a legnehezebb. Nehezebb, mint városon. A falu. meg mindig iszaposabb, tunyább. A falunak még mindig van „húzása”, nehézségi ereje, Különben nem szakadna túl gyorsan minden kötél. Könnyen belesüppedhetsz a , semmittevésbe, egyik nap elmúlik a másik után, s te maradsz a régi állapotban. Gyötrő gondolataidat aztán lassan letompítják a kártyapartik, esti borozgatások, a zsíros és pikáns vacsorák kétes örömei. Magányosan meg nem romolhat az ember, feltűnnek azok, akik vakvágányra futottak, akik vakvágányon vesztegelnek és ezt ők tudják is magukról. Majd ók szépen lehúznak magukhoz téged is, ha nincs elég erőd és szépen lemondasz mindenről sorban. Lemondasz az elveidről, dp. álmaidról a terveidről. Ügy okoskodsz majd te is lassan, akárcsak ők: „Ne tö•ődj a rosszal, észre se vedd, mert fejfájási okoznak. Miamiik a teleptől, s ez újabb kérdést vet fel; pasztőröző és csomagoló berendezést szeretnénk vásárolni. Nylon tasakban hoznánk forgalomba a tejet kétféle változatban: 2,8 zsírszázalékra egalizálva és teljés tejként. Árkiegészítéssel együtt 6,06, illetve hét forint két fillért kapnánk így literenként. Feltétlenül megérné a termelőszövetkezetnek. — Most folynak a felmérések. Az a kérdés, hogy az ÁFÉSZ rendelkezik-e megfelelő hűtőtérrel a környéken. Jelenleg naponta ötszáz liter tejet vesz fel a környék. Jövőre három-négyezer literes lesz a napi termelésünk. Gondolunk arra is, hogy esetleg tejszín formájában értékesítjük, a felesleget. — Saját üzlethálózatra gondol? Szél Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke óvatos és . diplomatikus. ■ — Ha közvetlenül saját üzletbén árusítunk, jobban járunk. A piackutatás majd megadja a helyes választ. A Gárdonyi Termelőszövetkezet látja el tejjel Péden úgy van .jól, ahogy van. csak semmi komplikációt...” Mit is mondtál a fiatalok,- ról. ..? A fiatalság mindenütt alkotni akar. Valami nagyot akar. Valami olyat, amit még soha senki nem csinált. S türelmetlenek arra, hoffl' legelőször is megismerjék mindazt, amit már mások megcsináltak. De minek is magyarázkodni ennyit Nekünk valamennyiünknek van egv óriási bajunk: számunkra nem minden ember érdekes, csak a kivételes emberre figyelünk. Például arra, alá baltával összehasogatja a nacht- kaszait. És kégesek vagyunk száz kilométereket utazni, hogy láthassuk azt az arany - lábú fiút. aki ezúttal is letétit a pályán két embert, ' mert ez a szokásos kvantuma. Aztán számon tartjuk, kiből miért nem lett gyilkos. És faljuk az újságok tárgyalótermi • tudósításait arról az emberről, aki veri a családját, nem hajlandó becsületesen dolgozni, iszik. , garázdálkodik, egy szóval salakember, egy senki .. akinek, mire a tudósítás végére érünk, már nem is tudjuk a nevét. Mert nem is. érdemes arra. hogy pillanatra is. megjegyezzük. Sokan mindenáron kivéte-" les emberek akarnak lenni. Éppen hogy felfigyeljenek rájuk. Elfért vállalják,; jelképesen szólva, a nagy sebességeket, a vakmerő száguldásokat. Lehet tán. hogy a mi tempónk lelassult volna? Akkor majd gyorsítunk, de úgy. hogy ezzel senkit veszélybe ne sodorjunk. Ügy hogy el ne iramodjunk a semmibe, legyen majd bátorságunk megállani, szembenézni a többiekkel, a valósággal. Mert arra mindig gondolni kell, hogy: senki nem nyomhatja be helyettünk a féket. .. ; Pataky Dezső tervásárát, a környék k‘. Váraszót, Istenmezejét Erdőkövesdet. A hegyvkit ; falvak —, ha kedvező vak adnak az előzetes felmér,, és a tsz megvalósítja eiú. zelését — ugyanúgy jut. » jobb minőségű és higiéui san csomagolt tejhez, mir * főváros, vagy bármi i nagyváros lakossága. Tér- • szelesen gondoskodni k. ' megfelelő hűtőtérről, és az üzlethálózat fejlesztés \ modernizálását vonja ma; f után. Ha a termelőszövetkezet saját boltot akar nyitni, vat lószínű, hogy nemcsak te;-, forgalmazásra korlátozod** majd kereskedelmi tevékenységük, hiszen saját üzleti érdekükben ki kell majd használni minden kínálkozó lehetőséget, ki kell elégíteni a vásárlók igényét, « A komplex tehenészeti telep a legmodernebb élvét, alapján épült, s a korszerű-'^ ség korszerűséget követel a-: falakon túl is. •> — Borsodnádasdon vol-. tam szerelő előmunkás — mondja Pál János. ; —: Mióta dolgozott a lemezgyárban ? — Majdnem húsz éve, 1951 óla. — Miért jött a tehenészetbe? — Többet keresek, és itthon vagyok. — Hol dolgozott többet? ; — Itt etető vagyok. Több a munka mint a gyárban. de ugyanúgy megvan minden1] mint ott. Munka előtt átöij tözöm.van villanyboyief, hal zamenet előtt lezuhanyozó fi Egyelőre még a heti pihenj nap nincs biztosítva, de ha lesz elég ember, azt is me*j fogják oldani. — Mennyi .volt a múlt ; vi keresete? — Háromezer huszonnyolc forint. Az épületben borjúneve’.íi is" van. A fehér húsú bo: kát francia és olasz exp. . • ra nevelik. Két Nutrix c jűitatógép egyszerre ne,. - vennyolc borjút lát el, u„ "■ hogy vízzel keveri a tejport, es felmelegíti a keveréket : itatáshoz szükséges hőink > séldetre. A tehenek . takarmányv. i- sara egyetlen erőgép \ ::-i beállítva. Azelőtt tíz foga--: igényelt a négy különb!.,.' helyen levő tehenészet. A komplex telepet 17 fo,:yk munkaszemélyzet látja , el. A telepen levő tehénállomány szigorú válogatáson esett át. Azt .már nem is említik külön, hogy az egész állomány negatív, ez alapkövetelmény. A tehenészeti telep a por- talanított úttól mindössze pár .száz méterre áll, de ezt a néhány száz métert is fertőt-' lenítővel megszakított betonon teszi meg a takarmányt hordó vontató. A betonra, pedig gyors járművek valóig sebesen kell haladni előre. Szigethy András