Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-16 / 192. szám
Gyors előrelépés — figyelmeztető számok A megye fejlődése az első félévben A taggyűlésekről jeleut]u»*. Minden második kommunista hozzászólt a Mátravidéki Fémművek szerszámüzemi taggyűlésén • Amikor a beszámoló után vitára, hozzászólásra szólította a párttagságot ifj. Csárdái János, a Mátravidéki Fémművek szerszámüzemi párttaggyűlésének elnöke érezni lehetett, hogy nem kell itt a nagy biztatás. Igaz ... maga a beszámoló Is, amelyet László István párttitkár olvasott fel szóki- mondóan vitára serkentő volt. Névs2erint hallotta itt dicsérendő vagy elmarasztaló tetteit az alig harminc főnyi pártszervezet tagsága, amikor az elmúlt két év munkájának értékelése következett. A beszámolóban többször hajlott dicséretre a szó, de- hát ez érthető is azok után, hogy az előző években sem fegyelmi, sem kizárás nem történt a pártszervezetben, s a fiatalokból álló kommunista közösség elismerést vívott ki magának az üzemben, nemcsak a termelésben mutatott jó példával, de a társadalmi életben aktívan tevékenykedő tagjaival is. A beszámoló majd egy órán át értékelte a szerszámüzem kommunistáinak munkáját, mégis úgy érezték a hozzászólók, hogy kiegészítésre szorul a párttitkár mondanivalója. Elsősorban a szocialista brigádok érdekében szóltak, köztük Cséfai István, aki számokkal, tényekkel bizonyította, hogy milyen jelentős szerepet töltenek be az üzem életében a szocialista brigádok tagjai. Ö is... mások is azért szóltak többször a szocialista . brigádok munkájáról, mert o * kommunisták szinte valaAugusztus 17—28-a között — kétszer öt napos turnusban — propagandista továbbképző tanfolyamot szervez a megyei pártbizottság propaganda és - művelődési osztálya és a megyei pártbizottság oktatási igazgatósága. A továbbképző tanfolyam céljáról, munkájáról kértünk választ Lévai Ferenciül, a megyei pártbizottság osztályvezetőjétől. — A tanfolyamon 360 propagandista' vesz részt a megyéből, akiknek központi és megyei előadók tartanak előadást, konzultációt, ideológiai, riemzetközi, gazdaságpolitikai, kultúrpolitikai életünk napirenden lévő kérdéseiről. Megbeszéljük az 1970/71. évi kongresszusi pártoktatási év feladatait és természetesen módszertani kérdésekkel is foglalkozunk. Előadást hallanak a propagandisták szocialista fejlődésünk társadalmi, politikai kérdéseiről, a nemzetközi munkásmozgalom stratégiájáról és taktikájáról, időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről, a mai kapitalizmus néhány jellemző vonásáról, kulturális nevelőmunkánk és a politikai propaganda kapcsolatáról, szó lesz — előadás és konzultáció formájában — a politikai propaganda alapelveiről, az előadás és a vitavezetés pedagógiai alapelveiről, a hallgatókkal való foglalkozás és a propagandisták feladatairól az előttünk álló párlok- tatási évben. Mint látható tartalma és módszertani felmennyien ott dolgoznak ezekben a kis közösségekben, örömük, sikereik, gondjaik tehát közösek. Jólesően állapították meg, hogy a brigádnaplók mindinkább őszinte tükrei a közösségi életnek és nemcsak a jót, szépet örökítik meg benne, hanem a mulasztók, selejtgyártók neveit, „tetteit” is. Persze á vitában arra is jó érveket kaptak ,a kommunisták, hogy miként lépjenek fel az egyéni anyagiaskodás ellen. Voltak ugyanis, akik azt javasolták, hogy osszák szét a brigádpénztár forintjait, vagy pedig „csalással” lendítsék előbbre egy-egy brigád szekerét mondván; hadd jussanak ők is pénzhez. Akik ezt kérték, azok rövid úton megkapták a választ: a szocialista és más brigádok értékelését valóban módosítani kell, de. nem ilyen elvtelen alapon, hanem a munkában elfoglalt helyük, szorgalmuk, lehetőségeik szerint. Ez vonatkozik a Béke brigádra is, amelynek érdekében Csíkos István szólt, s választ is kapott két következő felszólalótól Soós Endrétől és Súlyok Zoltántól — elsőkézből és érdemben. Nem véletlen, hogy ennyi szó esett a többórás vita során a szocialista s brigádokról, azokról a munka, magatartási, erkölcsi normákról, amelyek nemcsak a kommunistákra jellemzőek ebben az üzemben, hanem egyre több munkásra, műszakira. Nem titkolt és nem is elérhetetlen célt tűztek ugyanis a szerszámüzemiek maguk elé: ebben az évben, szeretnék megszerezni a szocialista üzem címet. Oszafín. Béla, a vállalat szb-titkára adatok egyaránt szerepelnek tanfolyamunk programjában. A kulturális nevelőmunka és a politikai propaganda kapcsolatának napirendre tűzése például nemcsak tartalmában újszerű, hanem módszerében is, mert az előadást a megyei irodalmi színpad tagjainak műsora szemlélteti. Az előadások, — melyét a központi bizottság vezetőmunkatársai, egyetemi docensek, a megyei pártbizottság titkára, osztályvezetője stb. tartanak — a konzultációk, a tanfolyam egész munkája véleményünk szerint nagy segítséget nyújt a X. Kongresszus előkészítésében és alapot ad a kongresszus határozatainak agi- tációs és propaganda munkájához. Ügy gondolom ez a tanfolyam is hozzájárul az 1970/71-es pártoktatási év előkészítéséhez és sikeres munkájához. Bízunk abban, hogy —az előző évekhez hasonlóan — szervezett, fegyelmezett munkájuk eredményeként, a pártszervezetek támogatásával sikeresen „vizsgáznak” a propagandisták és a hallgatók az új oktatási évben. Ez az oktatási év jelentős a propaganda munkában, hiszen a kongresszusi határozatokat tanulmányozzák a pártoktatásban részygvőlc, ezek a határozatok pedig hosszú időn keresztül alapul szolgálnak munkánkhoz — fejezte be nyilatkozatát Lévai Ferenc elvtárs. * is megerősítette . ezt a jogos reményt, miután felszólalásában sorravette a szerszámüzemiek érdemeit. Az érdemek nyilvánvalóak.. de a szerszámüzemi kommunisták dicséretére legyen mondva ők még nem látják ilyen könnyűnek e cél elérését. Tisztába vannak a hibák és tennivalók sokaságával, amelyen túl kell jutniok — nem is oly hosszú idő alatt. Kertelés nélkül felsorolták ezeket a vita során. Nem sikerült még megoldani a párt és a szakszervezet erőfeszítései ellenére sem, hogy kevesebben: hagyják ott az üzemet és a fiatalok minél hamarabb beilleszkedjenek ebbe az igényes munkát kívánó üzemi kollektívába. Pedig itt volt szinte a legnagyobb fizetés- emelés az utóbbi időben ... A neveléssel, vagy az üzemi légkörrel van baj...? Érdemes lenne utánanézni — mondták többen is — legalább olyan alapossággal, mint ahogy a műszakiak élet- és munkakörülményeit vizsgálta meg a pártszervezet. Ami legjobban felkeltette a vitázókedvet...? Néhány téves nézet is helyt kapott... valamint aggály a párt szövetségi politikájával kapcsolatban. Sikerült végülis tisztázni, hogy a szövetségi politika következetes alkalmazása nemhogy a párt gyengeségét jelenti, épp ellenkezőleg, még több erőt mozgósít a szocializmus építéséhez. E politika melletti kiálláshoz kérték a pártszervezet tagjai a vezetők eddiginél hatékonyabb segítségét, hogy ne maradjanak alul á vitákban. Végeredményben, úgy döntöttek a többórás vita befejezéseként — amelyben minden második kommunista szót kért és kapott —, hogy ezután a gondokkal, javaslatokkal, a téves nézetek megcáfolásával nem szabad a taggyűlésig várni, hanem már a pártcsoport ülésein tisztázni, rendezni kell ezeket. Ezt fogadták el végül munkájuk vezérfonalául... Kovács Endre Rendkívül pesszimista, s fölöttébb felháborodott hangú levelet kaptunk N. Péter, egri olvasónktól. Illusztrálásképpen néhány sor a levélből; ,,A hírt el sem akartam hinni, De mivel rendkívül felizgatott, utánajártam, és meggyőződtem róla, hogy sajnos megtörtént dologról van szó. Mégpedig arról, hogy a KAEV egri gyáregysége eladta ipari tanulóinak jó részét. Úgy ahogyan mondom: eladta. A környékbeli gyáraknak, és főleg a Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregységének. A KAEV cselekedetére nem találok szavakat. Nem tudom ki találta ki, nem tudom miért volt rá szükség, de én mindenképpen elítélem az egri gyárat. Egyszerűen nem ériem honnan vettek hozzá bátorságot, hogyan merték megcsinálni? És hogy a párt, az állami szervek miért nem léptek közbe? Miért hagyták, hogy a gyár embervásárt csinálhasson? Engem rendkívül felháborított az ügy. Kérem önöket járjanak utána, vizsgálják ki, és kövessenek el mindent, hogy az ügy főszereplői mielőbb feleljenek tetteikért.’* Ahol nem volt szükség a fiatalokra Eleget tettünk levélírónk kérésének, és. megkértük Po- gonyi Józsefei, a KAEV egri gyáregységének személyzeti osztályvezetőjét, mondja ei: mi is történt tulajdonképpen Elkészült a Központi Statisztikai Hivatal megyei Igazgatóságának féléves átfogó jelentése a megye fejlődésének első félévéről. Az adatok részletesen foglalkoznak a megye gazdasági életének alakulásával és ennék kapcsán a lakosság életszínvonalának fejlődésével. A lakosság életkörülményeinek alakulása 1970. első felében is emelkedett a megye lakosságának, jövedelme, bár mérsékeltebben, mint az elmúlt évben. A Magyar Nemzeti Bank másfél milliárd forintot fizetett ki a főbb jogcímekben és ebből a mezőgazdasági dolgozóknak kifizetett összeg öt százalékkal meghaladta a munkás-alkalmazottakét. A munkásak pénzbevételének mérsékeltebb emelkedése azzal is összefügg, hogy a foglalkoztatottak száma ez évben kevésbé nőtt. A mező- gazdasági dolgozók nagyobb arányú jövedelem-emelkedése elsősorban az 1969-es év kimagasló terméseredményeinek köszönhető. A szövetkezeti tagok 66 millió forinttal kaptak többet, mint az elmúlt évben. Az áruellátás terén megszűnt az előző években tapasztalt készletcsökkentésre való törekvés, amely a választék szűkülését eredményezte. A boltok júliusi árukészlete 43 millió forinttal (11 százalék) volt több az egy évvel korábbinál. Növekedett ennek következtében a forgalom is; a lakosság készpénzvásárlása 10 százalékkal haladta meg az elmúlt évit. Az ipar fejlődése A termelés technikai és munkaerőellátottsága örvendetesen javult. A három fő termelő ágazat az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság az elmúlt évben 1,8 milliárd forint beruházást kapott, — ebből 1,3 milliárd forintból részesedett az ipar. Sok a gyáregység ipari tanulóival? ' — Mindössze arról van szó, hogy a szóban forgó ipari tanulókat, amikor leszerződtettük, számukat az épülő új gyáregységünk kapacitásához, igényeihez méreteztük. Sajnos azonban — nem a gyáregység hibájából — az új gyáregység építése nem kellő ütemben halad. így az a kellemetlen helyzet állt volna elő, hogy tanulóink kitanulják a szakmát, és nem tudjuk alkalmazni a fiatalokat. És természetesen azzal is számolnunk kellett, hogy tetemes összegekbe kerülnek a tanulók, s mivel mi nem tudjuk alkalmazni őket, így az összeg sohasem térül meg. Ezért döntöttünk úgy, hogy az ifjú szakmunkásjelölteket átadjuk azoknak az üzemeknek, vállalatoknak, ahol szükség van rájuk. Szándékunkat külön-külön megbeszéltük a fiatalokkal, szüleikkel, az iskolával, és én úgy érzem, hogy megértéssel és tisztességesen intéztük el az ügyet. — Kértek-e pénzt a tanulókért? — Igen, mert ahogyan korábban elmondottam, gyáregységünknek nem kis anyagi áldozatába kerül a fiatalok tanítása, és szerintem az csak természetes, hogy azok az üzemek, ahová elkerültek, problémát jelentett eddig a termelékenység kérdésében a munkaerővándorlás. Ezt nagyban sikerült visszaszorítani az idén: az egy foglalkoztatottra jutó termelés tíz százalékkal nőtt, és ez a növekedés 68 százalékban a termelékenység emelkedéséből származott. Az iparban nagyobb figyelmet fordítottak az átlagbérek emelésére a korábbiaknál. A munkások- átlagos havi keresete 4,4 százalékkal volt több az egy évvel ezelőttinél. (1969-ben ez a növekedés 1,9 százalék volt.) Ezek a bérintézkedések mérsékelték a munkaerőforgalmat, de a munkaerőgondok egyes termelési egységeikben a korábbiaknál is fokozottabban jelentkeztek. Különösen a nagy fizikai erőkifejtést kívánó munkakörökre áll ez. de a szakszerű — így » szerszámkészítő és autószerelő — munkakörkben sem sikerült a megfelelő létszámot biztosítani. Építőipar A fél év folyamán 181 lakást adtak át, 93-mal kevesebbet, mint az elmúlt évben. Kedvezőtlenül befolyásolta az építőipar termelését az egyes építőanyagok hiánya, illetve a rendszertelen anyagellátás. Ennek ellenére némi fejlődést mégis tapasztalhatunk. A megyei építőipari vállalatok és szövetkezetek első félévi teljesítménye 417 millió forint, 16 millióval haladja meg az egy évvel korábbit. Figyelmeztető tény azonban a termelékenység csökkenése! Az állami építőipari vállalatok pedig éves előirányzatuk 40 százalékát teljesítették. A jelentkező építési igényeket a vállalatok továbbra sem tudják kielégíteni: a visszautasított rendelések értéke 118 millió forint. (Az elutasítások növekedéséhez az is hozzájárult, hogy a vállalatok 140 lakás felépítését vállalták férvén felül az árvíz sújtotta területeken). A mezőgazdaság Kedvező feltételekkel indult az idei gazdasági év. ahol majd dolgoznak ezek a fiatalok, a költségeknek egy részét megtérítik. Szerintem ez semmi más, mint tudatos, tervszerű, munkaerő-gazdálkodás. Ahol fogadták a tanulókat A levélírónk szerint különösen a Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregysége vett át sok tanulót a. KAEV-től. A „cseréről” Schmidt Rezsőtől, a gyáregység igazgatójától kértünk véleményt... — Gyáregységünknek szüksége volt a tanulókra, ezért szívesen átvettük a fiatalokat. Mégpedig úgy, hogy szigorúan betartottuk a játék- szabályokat. A Népújság is többször foglalkozott azzal a finomszerelvénygyári tanácskozással, ahol az egri üzemek, vállalatok vezetői tanácskoztak a munkaerő-vándorlás okaival, következményeivel. A mi gyáregységünk is elfogadta az egri Finom- szerelvénygyár több pontos ajánlását, amelyben többek között az is benne van, hogy ha egy üzemnek nincs szüksége a már beiskolázott ipari tanulókra, irányítsa át a fiatalokat más üzemekbe, amelyek természetesen megtérítik a tanulók képzésének költségeit. Mi pontosan est és amit az 1969. évi jó terméseredmények biztosítottak. Kevesebb azonban a vetés- terület és a kipusztulások miatt a növénytermesztés alatta marad a tavalyinak. Súlyosbítja még a helyzetei, hogy a termelést kisebb, és elhasználódott gépparkkal kell végezni. A fontosabb, erő- és munkagépekből, így ekéből négy százalékkal, traktorból két ssázalékkal, műtrágyaszóró gépből 14 százalékkal van kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Evek óta nincs megoldva az alkatrész- ellátás sem. A szeszélyes időjárás miatt nagymértékben megnőtt a gazdaságok kézi- munkaerő-igénye. Az állattenyésztés tavaly nem elégítette ki a , népgazdasági igényeket. A fejlesztésről szóló kormányhatározat megjelenése után azonban nagyobb iramban növekedett az állattenyésztés. Különösen a sertéstenyésztés fejlődött: az anyakocák száma már 53 százalékkal több az egy évvel korábbinál, az egész sertésállomány 27 ^zúzalékkal nőtt. Mérsékelt fejlődés várható a szarvasmarha-tenyésztésben. Növekedett a tsz-ek beruházási igénye: a fél év folyamán 91 müUó forintot, á múlt évinél 29 százalékkal többet fordítottak fejlesztésre. A közoktatás helyzete a középiskolákban Az utolsó magas létszámú évfolyam az elmúlt tanévben hagyta el az általános iskolát — mintegy 5600 gyermek fejezte be tanulmányait A továbbtanulás és munkába- állás biztosítása ez évben is nehéz feladat elé állította a? érdekelt szerveket. Előzetes tervek szerint a következő tanévben 1740 első évfolya- moá középiskolás kezdheti meg tanulmányait. A felmérés szerint nagy volt a túljelen tkezes : szakközépiskolába alig több, mint a felét vették fel a jelentkezőknek. Ilyen módon lehetőség volt a jobb képességű tanulók kiválogatására, a felvettek 53 százalékának ^eredménye 4,5-nél magasabb. pontosan így tettük. Bárcsak a többi üzem is ilyen módszerekkel biztosítaná szakmunkás-utánpótlását, nem pedig úgy, hogy megvárják, míg a tanulóból gyakorlott szakmunkás lesz, és azután nyitják ki a gyárkapukat. Nem vásár volt Mint az elmondottak is bizonyítják: nem volt tehát vásár, és nem adták el a fiatalokat. Egy nagyon is egészséges, korrekt eljárásról van szó. Pontosan, ahogyan a KAEV egri gyáregységénél: személyzeti osztályvezetője mondotta: tudatos, tervszerű munkaerő-gazdálkodásról. A- üzemek valóban betartották „a játékszabályokat”, és íg> a VÖCSI, a KAEV és a fiatalok is jól jártak. Akike senki sem adott el, akikéi senki sem vett meg, akik fölött senki sem csapott vásárt, hanem csak egyszerűen oda kerültek, ahol igény és szükség van rájuk. Ezért pedig nem elmarasztalás, megrovás illeti a szóban forgó vállalatokat, hanem elismerés. Es hogy a módszer még szokatlan? Értéke annál tisztességesebb. Koós József 1970. augusztus 16., vasára0* Propagandista továbbképző tanfolyam kezdődik Egerben E!adfák-e a tanulókat?
