Népújság, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-15 / 191. szám

ípSZrn/o*’ SzÍvái*VCM\JVÖlg\f Amerikai film Egv-egy könnyed és naív mesejátékban gyakran több igazságot lehet kimondani, révbejuttatni, mint a ko­moly és súlyos drámai alko­tásokban. Ebben a film­ben is a költészet és való­ság, a mindennapi élet té­nyei és az álmok kevered­nek egymással. A lehetősé­geken nem uralkodik a köz- napiság terhe. Az ír arany­ásó és lánya álmaikkal együtt érkeznek Kaliforniá­ba. Mindketten hozzák ra­jongásaikat, illúzióikat, életük értelmét, s mind­ezzel együtt azokat a hie­delmeket, hiteket, rajongá­sokat ,amik nélkül nekik nem érdemes élni, A világvándor Finian és Sharon számára a Szivár­ványvölgy kitűzött úticél. S mert sokszor megálmodták már. igen hamar otthon is érzik magukat itt. De az em­berek itt is jók és rosszak, szegények és gazdagok. Akinek nem sok van, az összefog a hasonlóval, hogy győzhessen a vagyon zsar­noksága felett. Közben min­denki megvallja önmagát, kiadja sorsát, ’ mintha vala­mi színes zsibvásárban len­ne, ahol az igazmondás kö­telező. Finian, az öreg ír álmodo­zó azt mondja tánc és dal közben, hogy csak annak ér­demes élnie, aki álmokat kerget, mindig újat és újab­bat, mert ha az álom már beteljesült, tovább kell jut­ni attól és onnan is. Sharon a szerelmi boldogság igéze­tében akar élni. s ezért bú­csúzik el apjától. Og, a ko­hold, aki nevet és szíve sze­rint mindenkit szerencséssé akar tenni, megirígyli az em­berek sorsát és közéjük akar állni, szeretni és szenvedni. Woody, a tetterős szerelmes férfi a nép vezére és atyja kíván lenni a hatalmasok ellen, mert hisz az emberi szándékok tisztességében. A néma Susan vágyódik meg­szabadulni némaságától, mert nemcsak táncban, sza­A rádió és a televízió műsorának érdekesebb adatai Most összegezték a rádió- • és a televízió elmúlt évi műsorának legfőbb jellem­zőit. Ezek szerint a Kossuth és a Petőfi rádió tavaly 823 898 percen keresztül su­gárzott műsort: s csaknem 60 százalékban zenét. Így együttvéve közel félmillió percen át hallgattunk zenei műsort, leggyakrabban — a zenei műsoridő 29 százalé­kában — szimfonikus zenét, versenyműveket, nyitányo­kat, tánczenét 44 000 percben sugároztak, magyar nótára és operára egyaránt 51 000 perc julott. Operettből pe­dig 25 000 perc volt a tava­lyi műsoridő. Irodalmi és drámai mű­vek a teljes műsoridőnek mintegy 10 százalékát tették ki a rádióban, az ifjúság pedig 55 000 percben halgat- hatott kifejezetten számára szerkesztett műsort. Hírekre, esti híradóra, lapszemlére és kommentárra 87 000 perc jutott a rádió műsoridejé­ből. A Magyar Televízió kép­ernyőjén 1969-ben 146 770 perc volt a műsoridő. A 12 hónap alatt 32 színdarabot, 63 tv-játékot, illetve tv-fil- met, további 250 játékfil­met, 71 kisfilmet és 22 ope­rát, illetve balettet láthat­tunk. Tavaly 137 alkalom­mal volt sportközvetítés és vetélkedőre is jutott több mint 10 000 perc. Üj tv-játékfilmet az el­múlt évben összesen 27-et forgattak, héttel többet, mint egy évvel korábban — s együttvéve 591 forgatási na­pon készültek az alkotások. Lajcsi Kellemesen hűvös a nyári este. Langyos szél bujkál £ o toronyházak között és lassan-lassan elcsitulnak az ul- > córól felhallatszó zajok. > Beszélgetünk Lajossal és Évával, a feleségevei. A > téma, mint annyiszor máskor a gyerek, az egyszem cse- > mete, aki az idén érettségizik majd az egyik középisko- > Iában. > Éva szomorú, Lajos egymás után nyomkodja el a ^ hamuzóba a cigarettavégeket. | — Baj van a Lajcsival. | — Lassan már aludni sem jár haza. Mikor itthon | van délben kel fel, aztán morogva, rosszkedvűen eltűnik. ? Mi meg csak várjuk, lessük az utcát, mikor tűnik fel 5 végre valahol. A múltkor bejelentette, hogy falura megy ' Jolán nénihez. Egy hétig nyugodtak voltunk. Tudtuk Jo- < Ián néni gondjaiba veszi, semmiben sem lesz hiánya. Mikor hazaérkezett szótlan volt és annyit mondott, hogy Jolán néni egészséges és csókoltat mindkettőnkéi. Aztán ugyan ezen a napon még a postás is bekopogtatott. Levél jött Jolán nénitől. Elpanaszolta, hogy ugyan miért nem küldjük le már néhány napra azt a szegény gyere­ket, hiszen mennyire kifáradhatott a tanulásban ... Hallgatunk. Lajos most gyújtott rá a hatodik ciga­rettára, kéri Évát főzzön kávét. Éva tiltakozik, de Lajos ingerült lesz. — Főzz csak bátran. így sem, meg úgy sem tudok aludni. Kint csapódik az ajtó. A szülők fel lélegeznek. — Megjött Lajcsi. — Mondja Éva úgy, mint ha va­lami távoli expedícióból érkezett volna haza. — Szia. — hallom az előszobából a rekedt, kamasz hangot. Elnézést kérve magamra hagynak és bemennek mindketten a szomszéd szobába. Talán negyedóra telik el, amikor ismét fordul a kulcs a zárban. — Elment a Lajcsi. Elutazik barátaival a Duna­kanyarba ... Az erkélyre ülünk. Lajos barátom vad erős szilva pálinkát hoz, Éva is szétönti a megfőzött kávét. — Olyan mint ha nem is a mi fiunk lenne. — szól Lajos. — Éppen, hogy elvisel minket. A ruhán, a zseb­pénzen, meg az ennivalón kívül úgyszólván semmi kap­csolat köztünk. Egyszer, mikor beszélgetni akartam vele azt vágta a fejemhez: — Ez az én ügyem. Ezt te úgy sem értheted meg papa. Vontatottan, nehezen ballag az idő. Nagyokat hall­gatunk, mint mindig, amikor bánatos és szomorú az ember. — Adtál neki pénzt? — Kétszázat. — feleli Éva. — Miért nem szóltál? És is tf zsebébe csúztattam hármat. í(., , Szalay István VÖRÖ5Köy OßNOS A Nicholas Nickleby című filmsorozatból. ____ (A tv augusztus 23-i, vasárnapi adásában.) É lünk. .1 (Kedd, 18.35) Film a szabadság matiné­ról. 1945 január 28-án került sor a felszabadulás utáni el­ső színházi előadásra, akkor, amikor az ország nagy ré­szén még folytak a harcok. A riporter az előadás akko­ri szereplőit szólaltatja meg, és részben rekonstruálják is a matinét. S akik most is és akkor is szerepeltek: Várko- nyi Zoltán, Gobbi Hilda, Ma­jor Tamás, Kállai Gyula, Ka- zimir Károly, Pásztor János. Mit csinált felséged háromtól ötig? Só Mihály kalandjai (Szerda, 20.25) Tv-film Szabó Pál elbeszé­léséből. A komédia a 30-as é”ek idejébe viszi el a né­zőt. Só Mihály, a koldussze­gény, elözvegyült parasztem­ber kalandjai felelevenítésé­vel. Só Mihály ismét nősül­ni szeretne, ám a háztűzné- ző helyett a helyi politikai események középpontjába ke­rül: reklámparasztot fabri­kálnak belőle. Só Mihályt Bodrogi Gyula alakítja. Integrál (Péntek, 21.35) A műsor ezúttal a bűnö­zés kérdéseivel foglalkozik: az újabb tudományos kutatá­sok szerint az emberi kromo­szómák szabálytalan kapcso­lódásai lényegi összefüggés­ben vannak a személyiséggel, a magatartással. Erről dr. Czeizel Endre biológus be­szélget a riporterrel, míg dr. Szabó András a bűnözés és a galerik kérdéskörében mu­tat rá néhány lényegi össze­függésre. Végül dr. Budavá­ri Róbert, a biológiai bünte­tőjogi kérdésekben való je­lentőségéről beszél. ^970. augusztus Iá., szombat (Szombat, 15.05) Magyar filmvígjáték, a Szí vesen néztük című tv-sorozat legújabb darabjaként. 1964 karácsonyán mutatták be Makk Károly rendező film­jét, amelyet Hubay Miklós forgatókönyvíró Mikszáth Kálmán Szelistyei asszonyok című elbeszéléséből — ma kisregénynek mondaná — írt filmre. A vígjáték azonban csak az alapötletben hasonlít a Mikszáth-műhöz: a törté­nelmi anekdotához, ami sze­rint az ifjú Mátyás királynak gáláns kalandja volt a vidor szelistyei szépségekkel. Sze- listye város ugyanis épp a három szép asszony révén re­mélt férfiutánpótlást. Beatrix királynő azonban nem nézte' jószemmel férje, a király el­tűnését a vadászatról. Mátyás királyt Darvas. Iván, felsé­ges nejét Psota Irén, míg a három szelistyei szépséget Pécsi Ildikó, Papp Éva és Torday Teri alakítja. Léli néni | (Szombat, 20.20) A háromfelvonásos vígjá- J ték közvetítése a Madách Kamaraszínházból, felvétel­ről. Másfél éve mutatták be ! Henry Keroul és Albert Bar- 1 ré századelőn írt vígjátékát, ! amelyet Hellai Jenő fordí­tott, dolgozott át és írt hoz- ! zá verseket. A habkönnyű < bulvárvígjátékot már játszót- < ták Budapesten: 1914-ben. A mai előadás stílusparó­diának is beillik, s egy fest- ■ mény körül forog, amelyet a < főszereplő Miradoux örököl a < gazdag Léni néni után. Mér- < gében rögtön eladja a képet, < s csak ezt követően tudja; meg, hogy a 3 milliós örök- < ség feltétele éppen az volt,; hogy bizonyos ideig meg kell; őriznie az értéktelen fest-, ményt. Megindul a hajsza a! kép visszaszerzéséért. Mira-! «ouxL Garas, Dezső - alakúja. ;tj vakban is ember óhajt len­ni. A' szegény néger diák magasra tör tudományával és használni akar Szivár-j ványvölgyi lakóinak. Csupa utópia, játék, illú­zió, álom, vers és zene, gyönyörű tájak és meghitt pillanatok mindenütt ebben a filmes musicalban — há­rom órán keresztül. A néző beül a kertmozi vászna elé és szeme előtt peregnek a színes filmkockák, miközben az égen a Göncöl jóarasznyi­val feljebb lendül. Amíg a tánc forog és a zene szól, amíg a lány szerelemről és gyerekkori emlékekről éne­kel, a néző elgondolkozhatik — van rá ideje —, hogy a nép a nagy osztozkodásról énekel, arról az időről, ami­kor tnár nem csurran-csöp- pen a pénz, de ládaszámra áll. El is játsszák ezt az ön­feledt és felhőtlen gazdag­ságot. Mindehhez az öregedő, de még mindig remek táncos Fred Astaire mókái járulnak, Petula Clark éneke, Tommy Steele nevetése, Don Franks féi’fiassága, Barbara Hanock légies balettje a réten, pa­takparton és a fák közt — hogy csak az elsőrangú sztárokat említsük ebből a filmből. Francis Ford Coppola ren­dezői munkáját mégsem di­csérhetjük maradéktalanul, mert a szélesre sikerült his­tóriát nem tudja mindenük érdekessé tenni, pedig Bur- ton Lane zenéje és Philip Lathrop képei hatástkel- tőek. Akiknek kedve támad az elbölcselkedéshez, még erre a három órára is beül a mo­ziba. (farltas) vw/AV,V^^V^^WvVVVW^W^/^V^VV^^VvWV^VA^VV^WS^W^/WWW//W^WAW^/AVAW//AVA^^^^^^W/A^^^^^^VWWWVVVWVV^V — Alapos defekt volt, tetejében az emelőm se akart működni, ez külön dühített, lekötötte a figyelmemet. De azt azért láttam, meg hallottam, hogy a lányok egyáltalán nem estek kétségbe a késés miatt, nekik a defekt is-kaíand volt. Szelesen, vihogva tódultak ki a kocsiból, mint akik egyenesen vágynak valami kis rendetlenségre. A tanárnő­jük, úgy látszik, nagyon kordában tartotta őket... Javában dolgoztam, amikor a nyomunkban haladó IBUSZ-busz fel­tűnt. Megállt és a kolléga odajött hozzám ... A sofőr a mellette ülő férfire mutatott, akit Beke erre a napra szintén beidéztetett a kapitányságra. — Igen, odamentem a kollégához, hogy segítsek:;: — Először valóban azért jött — folytatta a lányokat szállító kocsi sofőrje. — De másodszor felajánlotta, hogy eltér a menetiránytól, és az egész transzportot elviszi a Vadgalamb turistaházhoz. Mivel csupa külföldi között utaztak volna, a kislányoknak persze tetszett a dolog. A tanárnőjük azonban megmakacsolta magát, ügy emlék­szem, afféle rigolyás öreglány volt, legalábbis úgy nézett ki. Talán a lányok erkölcseit féltette a nyugati turistáktól? No, szóval hiába ostromolták, nem állt kötélnek. Neki, azt mondta, muszáj ragaszkodni ahhoz a járathoz, amit a kol­léganője kijelölt. Ha rossz, hát rossz. Várniuk kell, amíg megjavítják. Az átszállásból így nem lett semmi. — Köszönöm! — Beke a turistajárat vezetőjéhez for­dult: — Kiket vitt azon a napon? — Nyugatnémet IBUSZ-csoport volt. ök is kiszálltak, s egyikük, egy idősebb, kedélyes férfi, le is fényképezte a kislányokat. Színes felvételeket készített róluk. Lelken­dezett, hogy milyen elragadóak, bájosak. Ez a férfi — nyilván jómódú ember lehet — odajött hozzám, és nevetve kijelentette, hogy ő, mint gentleman, segíteni akar a „höl­gyeken”. Tudja, hogy én nem vállalhatom ingyen a fáradt­ságot. ad ötszáz forintot, ha egy kis kitérőt teszek a bakfi- sok kedvéért. Vigyem el őket oda, ahová igyekeznek, az ő útitársai nem fognak szólni ellene. A csoport csupa gye­rekszerető úri emberből és jólelkű dámából állt. A csit- rik biztosan éhesek már, a turistaházban pedig reggelit kapnak. Sürgetett, hogy egyetlen percet se szabad veszíteni. Én, persze, nem csinálhattam semmit, mert a tanárnő til­takozott a fuvar ellen, őszintén szólva, sajnáltam, a pénz jól jött volna, amellett miért ne lássák a nyugati vendé­gek, hogy mi, magyarok nem vagyunk bürokraták? A férfi, amikor meghallotta, hogy a tanárnő milyen makacs, szidni kezdte, hogy besavanyodott aggszűz. Beke elképzelte, amint a német által készített színes fényképek megjelennek a Stem magazinban: „Utolsó fel­vétel a kommunista hadgyakorlat áldozatairól"; „A meg­gyilkolt lányosztály félórával a tragédia előtt”; „Harminc halálra ítélt bakfis’’. Vajon, gondolta Beke, a kedélyes gentleman ezeket a címeket is kitalálta-e már a látványhoz, miközben gépét elkattintotta? Bizonyos, hogy a képekért jó árat fizették volna neki. Az ötszáz forint, amit a sofőrnek felajánlott, igazán szerény befektetésnek számított. — Amikor továbbmentünk — folytatta az IBUSZ-busz vezetője —, a kolléga még csak a hibás kerék leszerelésé­nél tartott. Azt hiszem — fordult a társához — legalább harminc perc késésed volt. — Több — mondta a másik —, mert a lányokat nehéz volt összeszedni. A tanárnő még a retiküljét is elhagyta, miközben hajkurászta őket. Ügy festett, mint egy öreg és mérges kis puli, ha nem bír a nyájjal. De aztán, szerencsé­re, a táska is meglett, és tovább indultunk. A többi, azt hiszem, ismeretes ... — Igen — bólintott Beke — befejeztük. Köszönöm, hogy segítségemre voltak. A két sofőrt magával vitte a MÁVAUT-állomásig, majd a szálloda elé hajtott. A portás egy csomagot nyújtott át: — A könyvesbolt küldi a revizor elvtársnak..: _____:_____________•--■n—iiíirimi < • KÉMffEOEMV« 10. A három elhárító tiszt a város szállodájában lakott: be­jelentőlapjuk szerint az Állami Könyvterjesztő Vállalat alkalmazottai voltak, s jövetelük célja a boltok ellenőr­zése. Napközben viszont Násfán dolgoztak. A fekete macska látogatását követő reggelen csak Be­ke maradt a városban, munkatársai az első busszal útnak indultak Násfára. A MÁVAUT-megállónál Beke még egy­szer meghagyta nekik: a napot kihallgatásokkal, a tisz­tektől szerzett adatok ellenőrzésével töltsék. A tíz katoná­ról fényképet is be kellett szerezniük. Az őrnagy első útja Hubert igazgatóhoz vezetett, aki azzal fogadta, hogy éppen a rendőrségre készült. — Eszerint megtudott valamit? — Csak annyit, hogy a gyerekek fecsegtek, s az eset híre már Pestre, a filmgyárba is eljutott valahogyan. Teg­nap beállított egy rendező meg egy író, hogy anyagot gyűjtsenek, mert játékfilmet akarnak készíteni az ügyről. Kérték, hogy lefényképezhessék az osztályt, állítólag tel­jes hitelességre törekszenek. Az eredeti színhelyen forgat­nának ... Beke tudott a „filmesek” érkezéséről: Kertész ezredes időben közölte vele telefonon. Kertész számított rá, hogy a gyerekek a „filmeseknek” gátlástalanul és felszabadultan fecsegnek, s a kirándulás olyan részleteit is szóba hozzák, amik segítenek megfejteni az ügyet. — Nyugodtan hozzájárulhat! — mondta Hubert igaz­gatónak. — Én is valami hasonlót szeretnék kérni. Bizto­san nem lesz feltűnő, ha a lezajlott kirándulásról dolgozatot íratnak az I. b-vel. Az ilyen írások őszinték, élménysze- rűek. Mikor lesz magyarórájuk? — Épp ma. — Arra kérem, hogy a dolgozatokat juttassa el délután a szállodába. Természetesen, zárt csomagban. Holnap hiánytalanul visszakapja a füzeteket. — Meglesz! Beke. miután az igazgatótól elbúcsúzott, a rendőrségre hajtott, ahol a MÁVAUT két sofőrje várt rá. Beke először a lányokat szállító busz vezetőjét hall­gatta-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom