Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-18 / 167. szám

KOSSUTH 8.20 Lányok, asszonyok .. • 8.40 Daljátékrészletek 9.02 Néprajzkutató úttörők országos versenye 10.05 Barokk muzsika 11.05 A lélekfelelős. Rádió- komédia 12.30 Zenei anyanyelvűnk 12.30 Melódiakoktél 13.50 Könyvszemle 14.00 Verdi-áriák 14.20 Kis magyar néprajz 14.35 Üj Zenei Újság 15.20 Csak fiataloknak! 16.03 Húszas stúdió 17.09 A világirodalom humora 17.45 Bruno Walter vezényel 19.25 Mary, Mary . . , Vígjáték 3 felvonásban 21.33 Népdalok 22.25 Táncolj ónk! PETŐFI 8.05 Cigánydalok 8.50 Beethoven és Bartók zenei öröksége S.45 Válaszolunk hallgatóink­nak! 12.00 Operettrészletek 12.30 Sshumann: Kreisleriana 13.03 Jegyzet 13.13 Zenekari muzsika 14.00 Orvosi tanácsok 15.05 V. Horowitz zongorázik 15.30 Falvakban, mezőkön . .. 16.05 Az élő népdal 4 16.15 Mozart: D-dúr zongora- verseny 16.50 Könyvrészlet 17.10 Nóta- és népdalest 18.10 Epizódok Lenin életéből 19.00 Zenekari muzsika 21.05 Régi dalok és táncok 21.28 Egy jégbarlang centenáriuma 91.43 R. Strauss: A rózsa­lovag. Részletek MAGYAR 0.90 A fekete bikinis lány. I—II. rész. 11.10 Tájak, városok, emberek 14.06 Fel a fejjel! (Magyar-film) 15.45 Hírek Az Egri Dózsa—FTC bajnoki vízilabda-mérkő­zés közvetítése Egerből 17.00 Kulturális körkép ✓ 18.00 Közvetítés a Velencei tóról 18.35 A tv-jelenti . . . 19.30 Cicavízió . . . 19.40 Operakalauz: Verdi: Rigolettó < 20.00 Tv-híradó 20.20 Euróvíziós fesztivál — magyar módra 21.10 A fekete bikinis lány. III. rész 22.00 Tv-híradó 22.20 Urak és elvtársak. Politikai kabaré POZSONYI 14.00 Nemzetközi teniszverseny 15.00 Csehszlovákia—NSZK atlétikai viadal 19.00 és 22.45 Tv-híradó 19.50 Természetfilm 20.43 Supraphon-parádé EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Teleion: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Egy taxisofőr halála Lengyel bűnügyi film EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Dr. Holst fantasztikus esete Dán film EGRI KERT: Az előadás kezdete: 8 órakor. Harc Rómáért (Dupla helyárak) Színes román—NSZK film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Dajkamesék hölgyeknek GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A holtak nem vénülnek GYÖNGYÖSI KERT: A sex és a hajadon HATVANI VÖRÖS CSILLAG: En, te és a telefon HATVANI KOSSUTH: A kis lovag I—1I. (Dupla helyárak) FÜZESABONY: Vietnam amerikai szemmel PÉTÉRVÁSÁRA: 4510 Fahrenheit IOMÍ0I ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va- Mrnap délelőtt 11 órától 10.30 ffefeg. Délután 16 órától 17.30 ÜJ ÜZEMEK A VÖRÖS CSILLAG TRAKTORGYÁRBAN. A Vörös Csillag Traktorgyár budapesti rekonstrukciója so­rán új üzemeket és szociális létesítményeket hoztak létre. A korszerű termelés követelményeit követve tágas, világos csarnokaidat építettek az új üzemek részére, amelyekben biztosítják ä megfelelő munkakörülmé'nyeket. Képünkön: az új hőkezelő üzem korszerű csarnoka. (MTI foto — Erezi K. Gyula felvétele — KS) A izépfrodálnii Kiadó újdonságai A vádlott: az időjárás A század első felének ma­gyar irodalma nem szűköl­ködik tragikus alkotói sor­sokban. Kínzó, mert megvá­laszolhatatlan kérdés: mit adhattak volna azok, akiket, a szörnyű kor elnémított —, ha életben máradnak, ha megérik a különbözőnek lá­tott, de egyformán vágyott holnapot? Mit adott volna, például, Pap Károly, akit Bergen-Belsen pokla emész­tett el, de aki még így is föl­ért a csúcsra. Az író halálának 25. évfor­dulójára a Szépirodalmi Könyvkiadó egy kötetben megjelentette két kitűnő re­gényét, a Megszabadítottál a haláltól és az Azarel címűt. Mindkét mű a lázadás művé­szi krónikája, a hazug, az emberi értékeket lealacsonyí­tó világ elleni lázadásé. — Mikáel, a Megszabadítottál a haláltól ács-főaliakja inkább hordozója, mintsem lázadó gyűlölője a fájdalmaknak, Azarel Gyurka, a gyermek, viszont látomás és valóság keverékéből egyre jobban föl­ismeri a valóság, az ösztönök helyett a tudat elsődlegessé­gét. A megkapóan fájdalmas mondanivalójú, nyelvezeté­ben eredeti szépségekkel gaz­dag két regény a Magyar El­beszélők sorozatban jelent meg, Réz Pál okos, Pap Ká­roly tömör képet adó tanul­mányával. A múlt kincstárából merít a kiadó másik újdonsága is a Hunyady Sándor rövid írá­sait tartalmazó Álmatlan éj­jel. Bródy Sándor és Hunya­dy Margit fia sajátos alakja a magyar irodalomnak. Sike­res színpadi szerző, író, egy­ben jótollú újságíró. Hírla­poknak szánt rövid cikkei, lírai vallomásai ritka igé­nyességről vallanak. Ragyo­gó tollal tud alig néhány ol­dalon impressziókból és té­nyekből árnyalatgazdag port­rét festeni, például Áprily Lajosról, Kuncz Aladárról, Tihanyi Lajosról, s rövid be­kezdésekben képes színpadi, óráig az Egészségház utcai ren­delőben. Rendelési időn kívül az általános orvosi ügyeletén (Bajcsy Zsilinszky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsüinszky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye Jókai ut­ca 41. szám. Telefon: 17-27. Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt 10 órától 12 óráig a Puskin utcában. (Telefon: 16-36, 16-44.) Hatvanban: szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelek gyermekek tésztáé is. irodalmi művek lényegét megragadni. Az újdonságok közül ki­emelt harmadik kötet szerző­jét, Gyurkó Lászlót, aligha kell bemutatni az irodalom barátainak. Leninről szóló esszéje, Szerelemem, Elektra, című tragédiája nevét közis­mertté, népszerűvé tette, így minden bizonnyal érdeklő­dés fogadja kötetben megje­lenő többi színművét is. A három mű: a Szerelmem, Elektra, a Fejezetek Lenin­ről című dokumentum-orató­rium és Az egész élet címmel közreadott kétrészes — a szerző megfogalmazásával jelölve, — „didaktikus já­ték”. A három mű elsősor­ban gondolati gazdagságával ragad meg. Molnár Géza Elfogynak az éjszakák című regénye a 26 évvel ezelőtti nyarat, őszt, és telet idézi. A háború vég­ső s a szabadság első pilla­natait. A szereplők: kis em­berek, akik patkánnyá vál­toznak, vagy hőssé magasod­nak — jellemük ereje szerint. Érdekes könyv? Őszinte könyv. Emberi sorsokat ra­gad meg, s azok révén érzé­kelteti a történelmi esemé­nyeket, ellentétben a rossz munkákkal, amelyekben az emberi sors nem több, mint eseményillusztráció. Stewardess. Megrázóan csi­nos. Huszonhárom éves. Minden épeszű nyelven be­szél. Ö mesélte ezt a törté­netet. Így: — Akkor repültem először. Egyetlen gyerek vagyok, és egyetlen anyám reggeltől es­tig aggódik értem. Lebeszélt a pályáról, de én egyáltalán nem félek a repüléstől, mint ahogy nem félek sem a gya­logjárástól, sem a taxitól. Mégis, lámpalázam volt az első repülés előtt; szeretni fognak-e az utasok, a kollé­gák és egyáltalában, jól fo­gom-e ellátni munkámat? % Szinte divatszámba megy ma, hogy az enyhébb-súlyo- sabb rosszulléteket, egyes betegségeket az időjárásban rejlő okokra vezetnek vissza. Egyre többen érzik úgy, hogy az időjárásváltozásokra érzékenyek, már jó előre megérzik, hogy ilyen vagy olyan „front” közeledik. Ér­dekes azonban ugyanakkor, hogy régebben, amikor a be­tegségek kórokát nem is­merték, xaz időjárásnak még nagyobb szerepet tulajdoní­tottak a betegségek keletke­zésében. Nem kell messze mennünk példáért: a szinte leggyakoribb betegség, az influenza elnevezés is erre utal. Magyarra fordítva be­folyást jelent. mégpedig eredetileg az időjárás befo­lyását. De a „szélütés” kife­jezés is időjárási hatásra mutat: a hirtelen fellépő agyvérzést a szélviszonyok alakulásával magyarázták. Sőt, ha nem ismerték va­lamely betegség valódi okát, mindig időjárási okot téte­leztek fel bűnösként. Amint azonban az orvostudomány megismerte az egyes kór­okozókat, túlhaladottá vált ez az álláspont. Nyilvánva­ló lett, pl. hogy az un. meg­hűléses betegséget fertőző anyagok idézik elő. és ezek emberről1 emberre terjednek. Az időjárásnak csak annyi szerepe maradt, hogy ked­vező körülményeket teremt a szervezetben a már odaju­tott fertőzés győzelmének. Néhány évtizede az derült ki, hogy tulajdonképpen csak kevés olyan betegség van, amelyet közvetlenül maga az időjárás idéz elő. Ilyen például a hőguta, amely nem más, mint nagy páratartalmú, meleg leve­gőben való tartózkodástól származó rosszullét, ilyen az elfagyás, vagy fagyhalál, amely főleg magas hegységi túristáknál. sarkutazóknál lép fel, vagy ilyen a villám- csapás. ■ Lászólag ellentmond az eddigieknek, hogy az időjá­rásnak, pontosabban az idő­változásoknak mégis van ha­tása az emberi szervezetre. Az élesebb időváltozások olyankor következnek be, amikor két eltérő fizikai tu­lajdonságú légáramlás talál­kozik, s ennek következté­ben a nagyobb mozgási ener­giával rendelkező légtömeg kiszorítja helyéből a gyen­gébb energiájú légtömeget. Ilyenkor szükségképpen az egyik légtömegből a másik­ba kerülünk át: egy meleg déli légáramlásból pl. égy előnyomuló nyugati szélvi­harba. Alkalmazkodás és frontbetörés A két ellentétes levegőtö­meg összeütközését nevezik légköri frontnak, ha pedig egy ilyen folyamat áthalad felettünk, tehát új légtömeg­be kerülünk, amelynek elté­rő a ’ hőmérséklete, vízgőz- tartalma. villamossági tulaj­donsága és más szennyező­dések vannak benne. A déli Anyuka, aki Pesterzsébeten lakik, kikísért a Ferihegyi repülőtérre, ezer tanácsot adott, négyszer kezdett sírás­ba, félt, hogy lezuhanok, félt, hogy a levegőben maradok, félt, hogy a súlytalanság ál­lapotába kerülök, mire a gép megérkezik Moszkvába. Ezerszer elbúcsúztunk, a mama lengette a zsebkendő­jét a gép után, aztán már nem láttam se mamát, se zsebkendőt. A hatalmas gép úgy repült, ahogy elvártuk tőle, az uta­sokkal nem. volt semmi baj, nyugodtan, higgadtan dolgoz­áramlás pl. afrikai port tar­talmaz, a nyugati szél az Atlanti-óceánból származó sórészecskéket és a nyugat­európai országokból szárma­zó füstrészecskéket hozhat magával. A fizikai környe­zet tehát, amelyben az em­ber él és tartózkodik, meg­változik. A szervezetnek al­kalmazkodóképessége lehető­vé teszi, hogy idomuljunk a környezet átalakulásához, ká­rosodás nélkül viseljük el az átalakulásokat. De a szer­vezet alkalmazkodóképessé­ge véges. A túlságosan nagy változáshoz esetleg nem tud jól alkalmazkodni, másrészt pedig a betegség sokszor erősen i csökkenti az alkal­mazkodóképesség mértékét. Ezek a tények magyaráz­zák meg azt, hogy a front­átvonulások alkalmával sok olyan betegség tör ki, amelyek bár nem az időjárásból származnak, de ez időváltozás alkalmat szol­gáltatott a betegség kifejlő­désére. A nagy influenza- járványok hirtelen fellán­golásai pl. olyankor követ­keznek be. amikor a kemény téli fagyhullámot hirtelen olvadás követi. A meghűlé­ses betegségek ugyanis általá­ban nem lehűléskor, hanem hirtelen enyhüléskor jelent­keznek. Ugyanakkor az idő­változások nyomában kelet­keznek tömegesen egyéb 'természetű hirtelen megbe­tegedések is: trombózisok, embóliák, az elmebajosok rohamai, műtét utáni vér­zések, stb. A halál is — sok jel alap­ján — gyakran az időválto­zás órájában következik be: Beethoven halála pl. egy ko­ra tavaszi zivatar idején, 1827. március 26-án. Ez ter­mészetesen véletlen összeta­lálkozás is lehet, de a klini­kai gyakorlatban sok hason­ló estetet figyeltek meg. Ennek az lehet a magyará­zata, hogy a környezet hirte­len megváltozása olyan meg­terhelést jelent a súlyosan leromlott szervezet számá­ra, amelyet az nem képes elviselni. Légtömegek harca A légköri frontokon egyéb­ként három főbb fajtáját szokták megkülönböztetni. Az egyik a melegfront, vagy felsíklási front: ilyenkor a tam, mintha ott születtem volna a repülőgépen. Kettőt néztem, már meg is érkeztünk; két óra a menet­idő Pesttől Moszkváig. Amikor kikötöttünk, a léleg­zetem is elállt a nagyszerű látványtól. Moszkva, a mér­hetetlen város, a rengeteg utas, a soknyelvű hangszóró. A nagy élmény lenyűgözött, de aztán hirtelen eszembe jutott a mama. Meg a zseb­kendő. Én itt vagyok Moszk­vában, a mama meg talán most kezd igazán aggódni ér­tem. Gondoltam, megnyugta­tom, beszaladtam a legköze­lebbi telefonhoz, és felhívtam pesti lakásunkat. A telefon lelkesen csengett, de senki nem vette fel a kagylót. Hirtelen az órámra néztem, és megdöbbentem. Hát persze, a mama ilyen­kor még nem lehet otthon. Amíg elindul vele az autó­busz vissza a Vörösmarty térre, amíg onnan tovább­megy a tizenötössel a Borá­ros térig, amíg ott vár a csat­lakozásra. aztán az erzsébe­ti busz, aztán inég a gyalog­lás ... Sebaj. Mire visszaté­rek Pestre, biztosan hazaér­kezik, meleg levegő nyomul elő, és kiszorítja helyéből a korábbi hidegebb levegőt, Ez termé­szetesen nemcsak nyáron, hanem az egész év során előfordulhat. Ennek ellenté­te a hidegfront, amikor a hideg levegő tör előre, és a meleg szorul ki. Ez is egész évben lehetséges; nyáron a hidegfront okozza a zivata­rokat, felhőszakadásokat, Különösen erős hatásuk van bizonyos betegségekben szenvedőknek a szervezetére, A harmadik fronttípus az ún. okkluziós frontpár. Elő­ször érkező melegfrontból es egy ezt követő hidegfrontból áll, mindig ilyen sorrendben. Orvosmeteoro­lógiai prognózis A frontátvonulások érde­kes tulajdonsága, hogy az időváltozásokkal kapcsola­tos környezeti változások el­len nem védenek az épületek zárt terei sem. A szobákba, kórtermekbe, a külső leve­gő lehűlése és a levegő víz­gőztartalmának a változása csak tompítottan hatol be ugyan, de a levegő elektro­mos tulajdonságainak a megváltozása és az apró ié- vegőrészecskék oda is be­jutnak és főként a tüdőn ke­resztül fejtik ki hatásukat. Az orvosok és a meteoro­lógusok egyre inkább meg­ismerik a frontávonulások egészségre gyakorolt hala­sát. Ennek alapján orvos­meteorológiai prognózisok készülnek, amelyek eljutnak a nagyobb egészségügyi in­tézetekbe és a betegellátás­ban, a gyógyításban ezt is figyelembe veszik. Várható erősebb frontbetörés előtt es alatt pl. csak a halaszthatat­lan műtéteket végzik el, mert azoknál a műtéteknél, amelyek néhány napi halasz­tást tűrnek, ezzel is segítik a szövődménymentes, gyors gyógyulást. S minthogy a nagyobb időváltozásokat már 24—36 órával a bekövetke­zésük előtt előre tudják je­lezni a meteorológusok, van idő a döntésre: elvégezzék-e a műtétet, vagy várjanak. De más orvosi szakterületen is nagy segítség, ha az or­vos előre tudja a prognózist: felkészülhet a várható hatá­sokra. a betegeket megelő­ző kezelésben részesítheti, stb. A kishalarmenti áruforga­lom megindulása 1967 óta meghétszereződött. Egyebek között különféle építőanyag, háztartási papír- és vegyiáru, elem, ruházati cikk érkezik. A határ menti árucsere — figyelembe véve a kisebb tá­volságokból és a helyi adott­ságokból származó előnyö­ket — elsősorban a határ menti területek ellátását szolgálja. Ezen túlmenően azonban a konstrukciókban olyan áruk is cserélődnek —- például ételízesítő, sör, bú­tor —, amelyekből a hagyo­mányos import .alacsony, s így az országos áruellátást is javítják. A határ menti közvetlen árucserét — a határ menti nagy- és kiskereskedelmi vál­lalatok, a fogyasztási szövet­kezetek közreműködésével — a KONSUMEX és a HUN- GAROCOOP Külkereskedel­mi Vállalat bonyolítja le; Pécsett és Szegeden külön kirendeltséget állítottak fel erre a célra. 1970. július 18., szombat M. O. mmmcw pál ; elativitás Vásárok a magyar—Jugoszláv halár menti forgalom fejlesztésének szolgálatában A nemrégen zárult pécsi vásár a nyitánya volt annak a sorozatnak, amelyet ha­zánk és Jugoszlávia rendez a határ menti városokban, fő­ként a közvetlen ipari és ke­reskedelmi kapcsolatok kiala­kítása, bővítése érdekében. A jugoszláv határ menti forga­lom fejlesztését szolgálja a következő, a szegedi, majd a szabadkai és az eszéki vásár is. A pécsi vásáron, ahol ; jugoszláv cég is bemutat termékeit, tárgyalások ke dödtek az áruesere-forgalo cikklistájának bővítésére magyar és jugoszláv váll; latok együttműködéséről. Sz. ba került például, hogy a p< esi es harkányi szállódé építésében a szomszédos esz1 ki építőipari vállalat is rés vesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom