Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-12 / 162. szám

Éjszakai strandolás XX. országos villamos- energia-ipari találkozó prog­ramját a hét végén az CMASZ üzemigazgatósága és a Heves megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat parádés di­vatbemutatóval, esti strando­lással színesítette. A nem £ mindennapi ötlet ezreket von- 5 zott a híres fürdő vizeibe és J a medencég köré: a vendégek 1 láthatóan élvezték a kivéte- j les lehetőséget, vidáman úsz- j káltak, pancsolták. Repültek a hinták, a zöld gyepen pattog- \ tag a labdák, megteltek a sé­I N tányok. hatalmas tömeg vet­te körül az alkalmi színpadot. Általában tetszettek a bemu­tatott ruhák, megtapsolták a fővárosi vendégművészek mű- sorszámait — ám kétségtelen £ az este is megnyitott strand- y kapunak, a kellemes időben, szokatlanul élvezhető víznek l volt igazán sikere. * Az ötlet nyerte meg igazán , a nagy számú érdeklődők tet- f szését, s az elhangzott véle- ! menyekből arra lehetett kö- J vetkeztetni, hogy mádkor is > szívesen fogadnák, ha mód I nyílhatna az éjszakai fürdő­zésre. > Annál is inkább, mivel a város lakói közül sokan csak a délután második felétől, vagy éppen este érnek rá —, y H nappal különben is annyi az » idegen, a vendég, hogy az j egriek gyakran szinte helyet j sem kapnak. > Feltétlenül megjegyzést ér- I demel, hogy az esti strandolás i lehetőségét már több éve em- J litették a fürdő vállalat veze- > tői, ám — miért, miért nem •— ] ez a hét végi eseményig el- j maradt, s ma sincs ígéret az > ötlet igazi, rendszeres megva- ' lósí tás ára. Talán érdemes lenne ismét j foglalkozni a témával, s ha s nincs különösebb akadálya, ’ legalább néha-néha este is ! nyitva tarthatnák a strandot, ' mint például — tudomásunk 'I szerint — Harkányban, vagy j Debrecenben. (-ni) Gimesi András, az érdemes vasutas Ma huszadszor ünnepeljük a vasutasok napját, amikor a milliós értékek és az em­berek tízezreinek a testi ép­sége felett őrködő vasúti dolgozókat köszöntjük. A nap alkalmából minden évben jutalmaikat és kitünte­téseket nyújtanak át a leg­jobb vasutasoknak. A sok kitüntetett közül is­merkedjünk meg az egyik veterán vasutassal. Neve Gimesi András. Káli lakos. Jelenlegi szolgálati helye a MÁV Füzesabonyi Villamos Vonalfelügyelősége. Gimesi András az utolsó évét szol­gálja már a vasútnál, nyug­díjazás előtt áll. Július 7-én, kedden délután érte a kel­lemes meglepetés. Távirat ér­kezett a vonalfelügyelőségre, melyben arról értesítették a szolgálati főnökséget és Gi­mesi Andrást, hogy a XX. vasutasnap alkalmából szom­baton délelőtt jelenjen meg a miskolci vasútigazgatósá- gon az „Érdemes Vasutas” kitüntetés átvételére. Bizony hosszú volt az út. Mindig becsületesen dolgo­zott, kétszeres kiváló dolgozó és végül itt a megtisztelő ki tüntetés... Élete java részét a vasút villamosításával kapcsolatos munkáknál dolgozta le. 1937. ben kezdte a munkát, Vá cott, a pályafenntartásnál, majd hamarosan a járműja vító fiókműhelyébe került, mint lakatos. 1939 decembe­rében jegyezte ed magát vasút villamosítási munkála faival. A második világháború után 1947-ig részt vett a ro­mok eltakarításában, a felső­vezeték helyreállításában hogy megindulhasson az éle­tet jelentő vasúti forgalom Később, a felsővezeték-épí- tésvezetőség műhelycsoport­jának a vezetője lett. Mű helykocsijuk mindig úton volt. Részt vett a Budapest —Miskolc vasútvonal villa­mosításánál. 1961-ben már fárasztotta a „vándorlás” nyugodt munkára vágyott. A kitűnő szakembert örömmel fogadták a füzesabonyi vil­lamos vonalfelügyelőségen, Azóta is az egyik legmegbe­csültebb dolgozó. Munkavédelmi felelős Rendszeresen megjelenik i füzesabonyi állomás által vdl lamos energiával táplált sza­kasz állomásain, ahol ellen, őrzi a földelőrudakat. (A ve­zeték leföldelése után ez nyújt védelmet az áramütés ellen ...) E fontos vizsgálato­kat is nagy szakértelemmel és lelkiismeretesen végzi Gi­mesi bácsi. Még néhány hónap és ki­lép a MÁV kötelékéből. Ad­dig is szeretne becsülettel helytállni, ahogy érdemes vasutashoz illő ... SzigetváriI József Az egri „Szarvas vendéglő múltja és jövője A hosszú háborúskodáso­kat követően,-a XVIII. szá­zadban végre előnyére meg­változott, szebb és jobb lett- a sok vihart látott Eger élete. A Rákóczi-szabadság- harc utáni évtizedekben mindinkább nőtt a város­ban a lakosság száma, meg­indultak az építkezések, és vidámmá váltak az embe­rek! Az 1700-as évek közepén a „víg Egerben” már sok-sok kocsma, vendéglő várta, né­hol szinte szomszédosán el­helyezkedve — a mulatni vágyó polgárokat. így léte- várhoz vezető Barátok utcá- sültek egymás közelében a ján — a jelenlegi Kossuth Lajos utca keleti végén az Oroszlán, a Gólya, az Uni­cornis vendéglők (az utóbbi­ról lett most elnevezve az ottani új turistaszálló), sőt erre működött még egy „császári serház” is. Hasonló „vendéglőköz­pont” lett azután a XVIII. század végétől kezdve a Szarvas tér vidéke. Itt állott a térnek nevet adó „Szarvas” vendéglő, szemben vele az egykori „Kékszöllő”, végül a Mak­iári út elején az előbbi kettőnél is régebbi „Zöld­fa” káptalani kocsma. A három vendéglő között két­ségtelenül a „Szarvas” volt a legjelentősebb. Lehet, hogy régebben is állott már itt egy, esetleg a XVIII. század folyamán keletkezett kisebb barokk ház, de a mai emeletes épület — a klasz- szicista stílusjegyek után ítélve — minden bizonnyal a XIX. század első negye­dében valósult meg, kb. ak­kor. amidőn a mostani Szarvas tér északi bejára­tánál állott egykori városka­put lebontották. A klasszicista homlokzat nagyszámú helyiséget takar, — ezek között nevezetes volt az emeleti nagyterem, az északi végében színpadki­képzéssel. Színházépület — vagy mint akkor mondot­ták „aréna” — még a XVIII. század végén sem volt Egerben, így például 1789- ben a „K. K. Erziehungsha- w”-ban játszott egy német társulat.;. A magyar színé­szek pedig az időközben el­készült Szarvas vendéglő nagytermében művészkedtek, itt egykor Déryné éneke, vagy az akkori jeles színé­szek játéka ragadta el a kö­zönséget. 1837. november 5- én is még a Szarvas foga­dóban játszott „Balla társu­lata”, de ezt követően mind kevesebbszer tartják itt az előadásokat, mivel időköz­ben elkészült a Főutcán „Spetz szálája” (a későbbi Kaszinó, majd legutóbb szakszervezeti székház nagy­terme), és a városközpont­ban természetesen nagyobb volt a rendezvények sikere. De azért a Szarvas ven­déglő díszterme, más célból ugyan, de később is nagy érdeklődésnek örvendett: a város bálozó fiatalságának találkozóhelye lett ez, ahol a lányok és gavallérjaik hajnalig ropták a csárdást és a polkát, ment a francia négyes, és keringőztek a pá­rok. .. (Mint érdekességet említem meg itt: — még nagymamám mesélte, hogy az ő fiatal korában nem voltak az utcák és gyalog­járdák kellően kiépítve, ezért esős időben a szép krinolin-szoknyás lányokat a Szarvas vendéglő báljába — puttonyban szállították!) Végül ne felejtsük el ma­gának a vendéglőnek a kedveltségit, így például közismert volt, hogy ha Jó- zsa Gyuri (tiszafüredi föl­desúri és társasága Egerbe vetődött, a Szarvas vendég- fogadóban ütötte fel tanyá­ját. Ha egyszer azután beve- te magát ide a mulató, du­haj társaság, három-négy. napig nem mozdultak a bor és kártya mellel! De azután repültek az évek, megváltozott a világ. Az épületből később kaszár ­nya: „Szarvas-laktanya” lett, 1950 után pedig a helyisé­gekből lakásokat alakítot­tak. ★ Az egykori Szarvas ven­déglő életében azonban a talán nem is távoli idők nagy változást fognak hoz­ni. A Kossuth Lajos utcai „Buttler-ház”-ban hamaro­san megszűnik az eddigi tu­ristaszálló és oda ismét mú­zeumi részlegek kerülnek az egri várból. (Igazgatóság, adminisztrációs és szakmai központ.) Miután pedig a nemrégiben megnyitott Uni­cornis Szálloda egymagában nem tudná az Egerben mindinkább növekvő kirán­dulási-idegenforgalmi igé­nyeket kielégíteni, ezért a Buttler-ház turistaotthona áthelyeződik az egykori Szarvas vendéglő épületébe amely így nagyjából vissza­nyeri eredeti hivatását. Igen, ebből az alkalomból meséltük el az egri öreg Szarvas vendégfogadó bizo­nyára nem is érdektelen múltját és jeleztük a vár­ható jövőt. Hevesy Sándor Autók a sserelőaknán Műhelytitkok a gyárból — Idegenforgalmi szolgálat — Gyorsmosó és melegfényezés —12 típust orvosolnak Egerben Az utolsó 24 órában ké­szült el az AFIT XVI. szá­mú Autójavító Vállalatának egri szervizállomása. A me­gyeszékhelyen a rövid idő alatt megsokszorozódott gép­kocsiállomány miatt „hiány­cikk” volt a szerelő, a ki- sebb-nagyobb garanciális ja­vításokért nagy távolságot kellett autózni, elmaradt a rendszeres karbantartás, ugyanakkor a növekvő tu­ristaforgalom exponált he­lyén a külföldi és hazai au­tósok sem kaptak senkitől gyors segítséget, problémáik megkeserítették egri tartóz­kodásukat. Nagy volt az öröm, amikor a városba ve­zető főút mentén egyik nap­ról a másikra életre keit a mintegy kétezer négyzetmé­teren épült állomás, kapuján begördülhették a szakavatott kezeket óhajtó gépkocsik... Az orvoslásra váró gépko­csikkal kíváncsi, bizalmatlan vezetők érkeztek. A bemu­tatkozás mind az állomás dolgozóinak, mind pedig a gépkocsi-tulajdonosoknak fontos volt. Sikeriüt-e vagy sem meghódítani az egri au­tósokat ..., talán korai ezen tűnődni. A sokféle szolgálta­tás, a korszerű technológiai felkészültség híre hamar el­terjedt Egerben és környé­kén. Legtöbb autós azt tar­totta nagyszerűnek, hogy a várakozás ideje alatt sem szakadt el féltett járművé­től, a hatalmas szerelőcsar- nókot üvegfal választja él az ügyfelektől és ezen keresz­tül szemmel követheti a kü­lönféle munkafázisokat... — Mit is tud az egri autó- szerviz? Választ Váradi Istvántól, a vállalat igazgatójától kap­tunk. — Az új karbantartó állo­másunk feladata — amely a miskolci és a gyöngyösi ál­lomásokat hivatott teher­mentesíteni — a személy- és a kistehergépkocsik ellátása. A tömör válasz az lenne, hogy mindent tud az egri ál­lomás, mindenhez értenek az ott dolgozó szakemberek, ami a gépkocsik orvoslását il­leti. Gondolom, ez így fel­lengzősen hangzik, de ha hozzáteszem, hogy a rész­leges ápolási munkáktól kezdve a teljes szervizig, ve­vőszolgálati átvizsgálást, gyá­ri és nagyobb javítások után járó garanciaellátást, futója­vítást, középjavítást, karam­bolos javítást, időszakos mű­szaki állapotellenőrzést és gépkocsimentést vállalunk, már indokoltabb az előbbi mondat. — Minden gépkocsitípust orvosolni tudnak? — Az egri szervizállomás a Trabant, Wartburg, Polski Fiat, Nisa, Zsuk, Moszkvics, Barkas, Skoda, Warszawa, Volga, UAZ, GAZ 69 típusok vevőszolgálati, garanciális javításaira specializálódott. Kisebb javításokat természe­tesen minden típusnál vál­lalnak az állomás szakembe­rei. Szerelőink már a gyár­ban sajátították el a műhely­titkokat. Simon Pál az NDK- ban járt, hogy a Trabant és Wartburg gépkocsik minden porcikáját megismerje, má­sik szakemberünk a Warsza­wa műhelyeiben készült fel a speciális feladatokra. Gon­doltunk a jövőre is, hason­ló célból várja szakembe­rünket a Fiat-cég és a szovjet Zaporozsec-típus sem rejt majd titkokat. Az első nyu­gati gyár, a Fiat, amely az egri állomáson is be kíván rendezkedni. A későbbiek­ben az olasz márkák mellett biztosítani kívánjuk a fran­cia, nyugatnémet, jugoszláv autótípusok garanciális szol­gáltatásait is. — Jó szakemberek mellé kellenek jó műszerek, szer­számok is... — Az új üzem korszerűsé­gét a technológiai berende­zések jól érzékeltetik. A ke- fés gépkocsifelmosó és szárí­tó ötpercenként képes egy- egy gépkocsit megszabadítani a szennyeződéstől. Uj cseh­szlovák fékhatásmérő, opti­kád első futóműbeállító, elektromos vizsgáló, kétállá­sos diagnosztikai sor szolgál­ja a szakembereket. A har­madik negyedévben állítjuk üzembe azt a fényezőkani- • rát, ahol beégetős rendsze­rű, műanyag bázisú eljárást alkalmazunk. Jelenleg a fé­nyezésnél 24 óra kell a szá­radáshoz, az újnál két óra. Nemcsak a gyorsasága miatt jelentős ez a berendezés, hanem azért is, mert az ott dolgozók egészségét nem tá­madja meg. —T Számolnak-e az idegen- forgalommal? — Szeptember végéig ügyeletet tartunk a munka­szüneti napokon. Az átutazók igényeit igyekszünk rövid idő alatt kielégíteni. — Beszélgetésünk elején említette, hogy az egri állo­más feladata tehermentesíte­ni a gyöngyösit és a miskol­cit. Mi a szerepe a jövő­ben? — Egyelőre nem tervezünk nagyobb bővítést Egerben. Hejőcsabán újabb állomá­sunk épült és a gyöngyösi, valamint az ugyancsak új salgótarjáni állomásokkal együtt vállalatunk működési területén befejeztük a javí­tó-szolgáltató hálózat kiépí­tését. Megoszlanak a javítá­sok, nem lesz túlterhelve egyik állomásunk sem. Fő célunk a vállalt munka mi­nőségének javítása és az au­tósok bizalmának megnyeré­sében egészséges versengés alakult ki. Egerben, a 4-es AKÖV-nél szabadultak fel ipari tanulóink, fényező, au­tóvillamossági szerelőket ké­pezünk, hogy az egri állo­más minden téren felvehes­se a versenyt a többiekkel. A rajtot biztatónak találom. A jövőt a folytatás határoz­za meg — fejezte be vála­szát Várad! István. (pilisy) II fogamzásgátlás legkorszerűbb ismereteiről szól dir. Seregély György kö­zelmúltban megjelent köny­ve. A gondos alapossággal írt és szerkesztett munka olyan fontos össztársadalmi kérdés megoldásának irányá­ba hat, mint a családterve­zés helyes értelmezése, gya­korlatának kellő ismerete és elsajátítása. Ahhoz, hogy ez Világraszóló találmány A törökszentmiklósi Aranykalász Tsz-ben Bárányi József laborvezető és Lakatos László tsz-elnök gyümölcsér ésmérő készüléket szerkesztett. A berendezéssel meghatározható a tárolásra legalkalmasabb érési fok. A találmány aranyérmet nyert a brüsszeli találmányi világkiállításon. Képünkön: Baranyi József és Lakatos László feltalálók. ÍMTI foto — Fehérváry Feirenc) megvalósulhasson, ismer­nünk kell a születésszabá­lyozás pozitív irányának (pl. meddőség kezelése) a lehető­ségeit éppúgy, mint a ter­hességet megelőző módszere­ket. A művi abortusz káros volta köztudott, így felvilá­gosító tevékenységünk egyik fő iránya, hogy az embere­ket a megelőzés gyakorlatá­ra neveljük át. Ehhez a ne­velő munkához ad Seregély dr. Fogamzásgátlás című könyve sokoldalú támogatást. Bevezetőül megismerke­dünk a fogamzásgátlás tör­ténetével a legősibb korok­tól napjainkig, majd a kér­déssel összefüggő fogalmak tisztázása után a szerző gon­dos részletességgel ismerteti az egyes megelőző eljáráso­kat, beleértve a legkorsze­rűbb fogamzásgátlást. Kü­lön fejezetet kapnak a még mindig kísértő babonák és tévhitek is. Bepillantást nye­rünk a témakör demográfi­ai, szociológiai, pszichológiai és pedagógiai határterületei­be és széles körű kihatásai­ba éppúgy, mint a jelenlégi kutatások pillanatnyi stádk urnába. .................. A MEDICINA gondozási ban kiadásra került könyl legfőbb értékéül az a hézag pótló szerep tekinthető, amit az egészségnevelésben, a preventív szemléletben és az emberi tudatformálásban be­tölt, olyan központi és mé­lyen emberi kérdés egyik ágazatát érintve, mint a családtervezés 1970. július 12., vasár na#

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom