Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-11 / 161. szám
Egy könyv vihart kavart A KETTŐS SPIRAL Viszonylag ritkán nyílik alkalom személyesen elbeszélgetni eg)' Nobel-dijas tudóssal felfedezéséről, a felfedezés történetével kapcsolatos emlékeikről, élményekről. Különösen, ha ez a felfedezés olyan jelentőségű, hogy forradalmasítja a tudományt. James Watson — Nobel-díjas tudós — ezt a rendkívül ritka lehetőséget nyújtja olvasóinak. A kettős spirál címen megjelent könyve nem hasonlít a más felfedezésekről szóló könyvekhez. A laboratórium legbensőbb légköre Amint az alcím is mondja, ez személyes beszámoló a DNS szerkezetének felfedezéséről. Személyes és szubjektív, pontosan olyan, mint amit akkor ismertünk volna meg, ha fehér asztal mellett, meghitt baráti beszélgetéseket folytattunk volna a szerzővel. Nemcsak a történet, de a laboratórium legbensőbb légköre is közelünkbe kerül, szinte magunk is részesévé válunk annak a versenyfutásnak, amit a felfedezés elsőbbségéért folytattak. A szereplők személyes vetélytársunkká vagy barátunkká válnak és érzelmünk velük kapcsolatban úgy változik, ahogy a szerző érzelmei változtak a felfedezés során. Érdekes és ritka könyv ez. Mondják, hogy a könyvet irodalmi Nobel-díjra is javasolták. Ez kis túlzás ugyan, mert a könyv elsősorban nem irodalmi értékeinél fogva páratlan. Személyes élményanyaga, közvetlen előadásmódja, szubjektív nézőpontjai azok, amik a könyvet mint könyvet tették híressé. És ugyanezek miatt ka- varodott körülötte az óriási vihar a világ szakmai és nem szakmai folyóiratainak hasábjain. Ezért állt el kiadásától a Harvard University Press és amikor egy másik kiadó megjelentette, ezért sértődött meg a könyv számos szereplője. Watson a valóságot írja le benne, de nem az objektív, hanem a szubjektív valóságot, vagyis azt a valóságot, ami őbenne élt a felfedezés izgalmas napjaiban, heteiben, hónapjaiban. A felfedezés nagysága kezeiének sajátosságait tisztázták. Mindössze a Nature c. angol folyóirat rövid cikkei között, alig egyoldalas közlemény tudatta a világgal, hogy James Watson és Francis Crick a DNS-mole- kula térszerkezetére egy kettős spirál elrendezésű geometriai modellt javasolnak. Ez a kettős spirál — amely egyébként Watson könyvének a címe is — forradalmasította a biológiát, mert mindeddig páratlan tulajdonságokat hordoz magában. Arról van szó, hogy ez a molekulaszerkezet lehetővé teszi tetszőleges információk molekuláris méretekben való rögzítését, sőt, ezen túlmenően módot ad arra, hogy az általa rögzített információ más hasonló szerkezetű DNS-moleku- lákra átmásolódjék. Ez a mechanizmus az élővilág öröklődésének az alapja: a sejtekben levő kettős spirál szerkezetű DNS-molekulák hordják magukban mindazokat az öröklődő tulajdonságokra vonatkozó információkat, amellyel a sejt vagy a szervezet rendelkezik. Watson és Crick „csak” egy modellt alkottak meg. Sokan azt is mondják, hogy anélkül alkották meg modelljüket, anélkül tették meg felfedezésüket, hogy laboratóriumukban egy kémcsőhöz vagy egy műszerhez hozzányúltak volna. Ez igaz. De nem volt rá szükségük, a modell megalkotásához szükséges alapadatokkal már rendelkeztek. Sok szétszórt adat egyetlen szintézisben Az 6 érdemük és tegyük mindjárt hozzá, hogy elévülhetetlen érdemük az, hogy a sok szétszórt adatot egyetlen szintézisbe tudták összefoglalni. De ez nem ment munka nélkül. Ha nem is végeztek a laboratóriumban kísérleti munkát, több tudományág határterületén mozogtak, azokat mind el kellett sajátítani, meg kellett tanulni, -össze kellett szedni mindazokat az adatokat, amelyek a modell megalkotásához szükségesek voltak. Bár Watson a könyvben küzdelmeit szerényen kicsinyíteni igyekezik, a szakember tudja, hogy a könyv egy-egy odavetett mondata mögött milyen szívós, kitartó és makacs tanulás és küzdelem áll. Watson és Circk megalkották a modellt. Am ez még nem minden, egy évtized kellett hozzá, hogy a modell helyességét részleteiben is igazolják. Szakemberek ezrei kapcsolódtak bele a munkába. Feltárult az öröklődés titka, feltárult az a csodálatos mechanizmus, amely az élővilág végtelen változatosságának kialakulását tette lehetővé, és amely e változatosság ellenére a generációk ezreinek és millióinak azonosságát biztosítja. Megismerve az öröklődés mechanizmusát, lehetőség nyílt a mesterséges beavatkozásokra. Egyelőre sejt szinten sikerült irányítani és befolyásolni az öröklődő tulajdonságokat. Az öröklődés titokzatos Előtérbe kerültek a gének, amelyekről kiderült, hogy nem mások, mint a DNS- molekuláknak az egy-egy öröklődő tulajdonságot kódoló szakaszai. A génekről az öröklődés titokzatos, hipotetikus egységeiről fellebbent a fátyol. Fény derült a gének materiális, anyagi alapjaira. És jöhetett a következő nagy program, mesterségesen méghatározott öröklődő tulajdonságokat magukba záró DNS-molekuláknak, vagyis mesterséges génnek az előállítása. Ez év június elején — most már a hírügynökségek röpítették világgá a hírt, — Khorana professzornak és munkatársainak sikerült mesterséges gént előállítaniuk. A Watson-féle kettős spirál által megnyitott horizont' újabb perspektívákkal bővült. A mesterségesen előállítható öröklődő tulajdonságok által megnyitott lehetőségek ma tán sokkal belát- hatatlanabbaknak tűnnek, min* a Watsonék felfedezése idején a kettős spirál. Nem tudjuk előre megjósolni, hogyan fogják ezek a felfedezések életünket megváltoztatni, de annyit már tudunk, hogy hatásuk nem fog elmaradni az atomfizika, a kibernetika, az elektronika és az űrkutatás eredményeinek mindennapi életünkre gyakorolt hatása mögött. Watson könyve ennek a robbanásszerűen táguló horizontnak a születéséhez intim, személyes vallomásokon keresztül juttat el bennünket. Dr. Gánti Tibor Csalhatatlan ösztön A férj kényelembe helyezte magát és újságot olvas. Szervusz, drágám — búcsúzik tőle a felesége és rácsatolja a kutyára a nyakörvét. — Elmegyek a kutyával. A kutya azonban semmi hajlandóságot nem mutat az elmenetelre, megveti a lábát a szőnyegen. Az asszony hiába könyörög neki. — De hát mi van ezzel a kutyával ma? — kiált fel az asszony. — Szerintem — mondja a férj — látta, amikor magadhoz vetted az autókulcsot! Hangversenyek a Baradlában £bb ^rlaXZ versenyt tartanak az aggteleki—jósvafői Baradla híres hangversenytermében. A már hagyományos hangversenyek sok érdeklődőt vonzanak Aggtelekre. (MTI foto — Horling Róbert, Manek Antal felv.> Betyárromantika és az idegenforgalom Savanyú Jóskának, az utolsó bakonyi betyárvezérnek még élnek rokonai Veszprém megyében. A betyár tótvázsonyi sírját szinte állandóan friss virág díszíti. Ugyanígy ápolják a Hévízhez közeli Gyöngyösi Csárda mellett Vakk Illés és Kö- kes Pista sírját is. A régi betyártörténetek számtalan változatban élnek a környékbeli falvak népének ajkán. Különösen azok a történetek maradtak fenn, amelyek azt bizonyítják, hogy a betyárok védelmezték a népet a nagybirtokosok sanyargatásaitól. Ausztriában a század elején a ponyvairodalom témáit jórészben még a bakonyi betyárvilág életéből merítette. Á betyártörténetek iránti érdeklődés emiatt még ma is nagy; a külföldi turisták szívesen keresik fel a régi betyárcsárdákat. A legrégibb csárda egyike a vámosi, amelynek épületét néhány évvel ezelőtt az Országos Műemléki Felügyelőség állította helyre. A csárdát fenntartó fogyasztási szövetkezet látványosságot is kínál az ide látogató érdeklődőknek. Szórakoztatásként kosztümökbe öltözött lovasok gyakran „megjátsszák” a hajdani betyártámadásokat. A Gyöngyösi Csárdában idén nyáron vezetik be a „betyártemetés” szertartását. A vendégek itt csoportosan mennek ki arra a helyre, ahol a betyárokon egykor rajtaütöttek a pandúrok. Az érdeklődők itt megismerkednek a pandúr—betyárütközet történetével, s majd ennek végeztével, a csárdában megkezdődik a tor: magyaros gulyást, betyárpecsenyét és túrós csuszát szolgálnak fel a vendégeknek. A nagy látogatottságú idegenforgalmi vidéken idén tovább ápolják a csárdák hagyományait. A Somlóhoz közeli dabrokai csárdáról Idén könyvet adnak ki. Ehhez a csárdához — a betyártörténetek mellett — hiteles történelmi események fűződnek. Dr. Zákonvi Ferenc, a könyv szerzőjének levéltári kutatásai szerint ez a csárda volt a napóleoni hadjárat pápa—huszárokelőppsztai környék csatájának egyik főhadiszállása. Az érdekes könyv számos, eddig kevésbé ismert történelmi tényt is napvilágra hoz és részletesen leírja az itteni ütközetet. ANAJOUJ PRtSmWNanaiuuj hms/W éj)vámth&f KOSSUTH 8.20 Lányok, asszonyok „.4 8.40 Világhírű előadók lemezeiből. 10.05 Heléna, az áldozat. Hang- játék. 11.04 Barokk muzsika. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Melódiakoktél. 13.50 Jegyzet. 14.00 Mongol népdalok. 14.10 Indulók. 14.20 Kis magyar néprajz. 14.25 ÜJ Zenei Újság. 15.20 Csak fiataloknak: 16.08 Húszas stúdió. 17.05 Vidám krónika. 17.30 Táncdalok. 17.40 Nagy Beethoven-elóadók. 19.30 Sgy óra Zalatnay Saroltával20.30 Brahms: Hegedűverseny, 21.11 Népi zene. 22.20 Táncoljunk! 0.10—2.00 Melódiakoktél. PETŐFI 3.OS Timmy Tom. 8.28 Leányvásár. Részletek» 9.05 Népzenei magazin. 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak* 12.00 Vígoperákból. 12.50 Könyvszemle. 13.03 Riportműsor. 13.30 Händel: D-dúr szonáta. 14.00 Napraforgó. 15.00 Orvosok a mikrofonnál. 15.05 Operarészletek. 15.30 Falvakban, mezőkön . . 16.05 A Rádió Kabarészínbáza. 17.15 Az élő népdal. 17.25 Lemezmúzeum. 17.45 Egy hír a mikroszkóp alatt. 18.10 Kíváncsiak Klubja. 19.00 Nóták. 19.24 Muzsikusokról. 20.28 Vidám írások. 21.18 Schubert-kórusmflvek. 21.31 Szimf. hangverseny. 23.15 Kamarazene. 23.50 Hárfamuzsika. • u MAGYAR 9.09 Emt^erek és gépek. 9.25 Minisztert keresnek. (Magyarul beszélő NSZK film.) 10.50 A nyugtalan Amerikában. 11.10 Szovjet kisfilmek. 15.03 Dfezmagyar. (Magyar vig- játéksorozat.) 16.40 Hírek. 16.45 A nyugtalan Amerikában. 17.00 Közv. Csepelről, a Nemzetközi Ifjúsági Labdarúgó- torna döntőjéről. 18.00 Hangverseny. 18.20 A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén. 18.40 A TV Jelenti. -. 19.25 Cicavízió ._ 19.35 Versek. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Tabi László ötperce. 20.25 Két úr szolgája. Vígjáték két részben. 22.15 Tv-híradó. 22.25 Szeszélyes nyár. (Magyarul beszélő csehszlovák film.) POZSONYI 16.25 Ifjúsági labdarúgó-mérk. 19.00 és 21.15 Tv-híradó. 19.50 Filmsorozat a londoni állatkertből. 21.25 Bűnügyi múzeum. 22.25 Város a hegyek között. 22.25 Caterina Caselli énekel. I Ff!**) i EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Dajkamesék, hölgyeknek Színes amerikai film. EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Magányos vadász a szív Színes amarxkal film. EGRI KERT: Az előadás kezdete: 8 órakor. A bosszúállók újabb kalandjai Színes szovjet film. GYÖNGYÖSI PUSKIN: A nagy Red GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Férfiak hallgatása HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Bye, Bye Barbara . HATVANI KOSSUTH: Sex és a hajadon FÜZESABONY: Hajrá magyarok PÉTERVÁSARA: u Szerelem, 6! Persze, a könyv akkor is híressé lenne, ha nem keltett volna ekkora vihart, vagy ha nem lenne több a felfedezés szokványos stílusú elbeszélésénél. Maga a felfedezés nagysága az, ami önmagában biztosítja a könyv sikerét. Mert ez a felfedezés forradalmasította a biológiai tudományokat, az élettel kapcsolatos felfogásunkat, közvetve hatott az információelméletre, a kibernetikára, a kémiára, a fizikára. Ez is elég sok, de hatásainak kiteljesedése még csak ezután várható. A felfedezés látszólag nem nagy: „Mindössze arról van szó, hogy egy molekula geometriai szerkezetét, térszers ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telelőn: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szombaton 16 órától 17.30 óráig, vasárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Egészségház utcai rendelőben. Rendelési időn kívül az általános orvosi ügyeletén (Bajcsy-Zsilinszky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. (Telefon: 17-27.) Gyermekorvosi ügyelet: vasárnap délelőtt 10 órától 12 óráig a Puskin utcában. (Telefon: 16-36. 16-44.) Hatvanban: szombaton 12 órától hétfő* reggel 7 óráig a rendelőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is. Még a háború idején történt. A gyermekotthon könyvtárában rábukkantam véletlenül egy kis könyvre. A könyv fedőlapján egy kucs- más, bekecses férfi állt, géppisztollyal a kezében. Nagyon hasonlított apámra. Sokáig nézegettem a könyvet, majd az egyik sötét sarokba surranva letéptem róla a borítólapot, s az ingem alá rejtettem. Nem is tudom, meddig hordozhattam ott. Egyszer-egyszer vettem csak elő, hogy megnézzem, hogy gyönyörködjem benne. Kétségkívül ő az apám! — mondtam Ilyenkor magamnak ... Már harmadik éve, hogy a fronton volt, de én még egy levelet sem kaptam tőle. Lassan-lassan szinte el is felejtettem. Erről a képről mégis tudtam, hogy az én apámat ábrázolja. Egy- . szer merész lépésre szántam el magamat: megmutattam a képet Vovának, hálószobánk legerősebb tagjának. Mohón tépte ki a borítólapot a kezemből, hosszan nézegette, majd így szólt: — Marhaság! Ez nem a te apád! — De az! — Kérdezzük meg a tanító nénit! Olga Petrovna megnézte a letépett könyvfedelet és azt mondta: — Ejnye, ejnye, hát szabad letépni egy könyv fedelét?! S egyébként sem hiszem. hogy ez a te apád lenne. Miért írnának éppen a te apádról? Érre meg nem gondoltál? — Nem. De mégis az én apám! Vovka nem adta vissza a képet. Azt mondta, hogy én csak hencegni akarok a képpel, s hogy ő eldugja, mert ez az egész mind csak csupa ostobaság, s nem is adja vissza sohasem, mert nem akarja, hogy butaságokkal foglalkozzam. Ekkor azonban sokkal jobbár éreztem, mennyire hiányzik az apám. Ismét elmentem a könyvtárba, és végigböngésztem az egészet, hogy egy ugyanilyen könyvet találjak. Sikertelenül. Ügy sirtam egész éjjel, mint a záporeső. Néhány nap múlva Vovka kaján vigyorral közeledett felém: — Nos, ha az apád van a képen, semmit sem szabad sajnálnod érte. Hajlandó vagy fizetni? — Örömmel! — Nekem adod a bicskádat? — Neked. — Hát az iránytűdet? — Azt is. — És a ruhádat? Cserébe egy régebbiért? — Igen. Markomba nyomta az agyongyűrt képet: — Tessék. Nem kell nekem a ruhád. Meg semmid. Lehet, hogy mégis igazad van.... Vovka tekintetében soha nem látott irigység és szomorúság bujkált. Szülei No- vorosszijszkban maradtak, amelyet elfoglaltak a németek. S neki egyetlen fényképe sem volt az apjáról. Krecsmáru László fordítóm$