Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-10 / 160. szám

A népművelési tanácsok jelene és jövője Irta: Szalay István, a megyei népművelési tanács elnöke A közelmúltban fejezte be munkáját az országos nép­művelési konferencia. A gazdag vita sok érdekes gon­dolattal egészítette ki a ko­rábbi elképzeléseket irány­elveket ugyanakkor mege­rősítette aa aia^koncepciöt, amely socfck * Mmtuió- dés probi.**«»«* ii »ln a Össz­társadalmi afofm alapján tudunk eroe*i*icrewn fog­lalkozni. A korferwM-ja meg­állapította, hogy a politikai, társadalmi és gazdasági vál­tozásokkal nem állt és ma sem áll szinkronban a köz­művelődés fejlődése. Az utóbbi öt-hat évben jelent­kező és felmért társadalmi igények, valamint a. közmű­velődés jelenlegi állapota között ellentmondás van és hogy a népművelés régi koncepcióját elsöpörte az idő. Szükségesnek látszik, hogy felülvizsgáljuk me­gyénkben is a közművelődés helyzetét és megfelelő kö­vetkeztetések alapján bizto­sítsuk a további fejlődést. Biztató kezdet A népművelés mozgalmi jellegű, több szektorú tevé­kenység, amelyet számos szervezet és intézmény vé­gez. A kulturális forradalom vívmányának kell tekinteni, hogy a szakszervezetek mel­lett egyéb társadalmi, poli­tikai szervezetek, szövetkeze-« tek, vállalatok is kezdik megérteni itteni felelősségü­ket és feladataikat. A koordinálás évek óta a közművelődés egyik közpon­ti kérdése. A kulturális te­vékenység összharmóniáját már eddig is több intézkedés szolgálta. Az állami irányítás erősí­tésének napirendre tűzésével előtérbe került a közműve­lődés koordinálásának új formája. 1965. szeptemberé­ben megalakult az Országos Népművelési Tanács, mint a művelődésügyi miniszter ta­nácsadó és javaslattevő tes­tületé. Nem sokkal később létrejöttek a területi népmű­velési tanácsok is, amelyek az illetékes végrehajtó bi­zottságok részére nyújtanak hasznos javaslatokat. A já­rási, városi népművelési ta- náesok megalakítását csak javasoltuk, — ennek ellené­re, Heves megye valameny- nyi járásában és városában — létrejöttek ezek a testü­letek­A népművelési tanácsok mukájának értékelésekor nem hagyhatók figyelmen kívül a testületi jelleg, a ha­táskör, valamint a számba lőhető elvárások. Javaslat­tevő, tanácsadó testületről van szó. Tudni kell, hogy a különbö­ző szintű népművelési taná­csok nincsenek egymásnak alárendelve, a köztük levő viszony elsősorban »informá­ciós jellegű. A megalakulása óta eltelt években a megyei népműve­lési tanács rendszeresen ta­nácskozott a tervezés kérdé­séről. Sok segítséget nyújtott a munkához, hogy a megyei pártbizottság 1966. januárjá­ban foglalkozott a népműve­lés fejlesztésének lehetősé­geivel és ezúttal hosszabb távra szabta meg megyénk kulturális programját. Tu­lajdonképpen ennek alapján készülhetett el megyénk öt­éves, közép távú népműve­lési terve. Ezt a tervet ala­posan és részleteiben meg­vitatta a megyei népműve­lési tanács, majd a terv a megyei végrehajtó bizottság, illetve a megyei tanács elé került. Dicsekvés nélkül mond- hajtuk, hogy már az Orszá­gos Népművelési Tanács irányelveinek megjelenése előtt, — elsőként az ország­ban — foglalkoztunk a nép­művelés közép távú terve­zésével, Már 1968-ban elér­tük, hogy Heves megyében egyetlen olyan rendezvény sem volt, amelyről ne tu­dott volna a megyei műve­lődési tanács. Évente meg­jelennek a megyei népmű­velési tanács kiadványai. Milliókat rejtő lehetőségek Az előrelépéshez elen­gedhetetlenül szükséges volt az erők számba vétele. A megyei^ népművelési tanács tagjai megértették, hogy a népművelési tanács, illetve tanácsok nem a művelődés- ügyi osztályok függvényei, hanem önálló szervezetek, amelyeknek elképzeléseit, terveit, szándékait mindig nagy figyelemmel, és gond­dal tárgyalják és hagyják jóvá a tanácsok végrehajtó bizottságai. 1969. telén a szakszervezetek megyei ta­nácsának egyik titkára szá­molt be a szakszervezetek kulturális tevékenységéről. Akkor derült ki tulajdon­képpen, hogy a Heves me­gyei üzemek és intézmények 1968-ban .több mint 8 millió forintot fordítottak kulturá­lis célokra. Képet kaptunk a megyében működő 20 szak- szervezeti fenntartású intéz­mény működéséről is. Ugyan ez év nyarán a ter­melőszövetkezetek, valamint az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek kul­turális alapjainak felhaszná­lását vitatta meg a megyei népművelési tanács. Napvi­lágra került, hogy a terme­lőszövetkezetek évente kö­zel 7 millió forintot fordíta­nak tagjaik kulturális igé­nyeinek kielégítésére. Az ál­talános fogyasztási és érté­kesítési szövetkezetek mint­egy egymilliót használnak fel évente kulturális ren­dezvények fedezésére, mű­vészeti csoportok fenntartá­sára. A megye koordinációs nép­művelési testületé foglalko­zott a kulturális intézmé­nyek közös fenntartásával is. Számos javaslat közepette kiderült, hogy a megyében mintegy 11—13 helyen már akkor megvoltak a lehetősé­gei annak, hogy közös fenn­tartásba kerüljenek ezek az intézmények. Felmerült egy Ilyen ta­nácskozáson egy közös kul­turális alap megteremtése is. E vdnatkozásban jó példát mutatott Gyöngyös városa, ahol közös erőfeszítésből lé­tesítettek klubkönyvtárat, ugyanilyen alapon épül az új művelődési központ. A „Gyöngyösi szüret” kiadása­it is együttesen vállalták a tanács, valamint a külön­böző vállalatok és intézmé­nyek. A járási népművelési ta­nácsok elsősorban a helyi koordináció lehetőségében és kibontakoztatásában értek el eredményeket. Kezdeménye­zésükre pl. a füzesabonyi já­rásban a községi erőforrá­sok és különböző szervek összefogáséval vette kezde­tét a kulturális Intézmények építése és korszerűsítése, így jött létre a dormándi kultúrház, benne az új mo­zival, a bodonyi művelődési ház, a detki és a most épü­lő herédi művelődési ház, a termelőszövetkezet segítségé­vel. Gazdasági vonatkozások­ban azonban mégsem szü­lettek még a kívánt eredmé nyék. Sok még a tennivaló és még több a lehetőség. Az út kezdeténél tartunk, de gazdasági és társadalmi szerveink előtt Is mindin­kább világossá válik, hogy a közművelődés magasabb szintű kibontakoztatása nem csupán párt- és tanácsi fel­adat, hanem széles körű, össznépi tevékenység. Gondok és tétele, hogy az oda beválasz­tott vezetők személyesen ve­gyenek részt a munkában, adjanak ötletet, nyújtsanak hasznos javaslatokat a meg­oldásra váró problémákhoz. A gazdasági kooperáció máig is megoldatlan kérdés, annak ellenére, hogy kezdeti eredményekről már beszél­hetünk. A közös működte­tésre, valamint az önálló gazdasági alap létesítésére szóló terveink tulajdonkép­pen a mai napig csak papí­ron maradtak, mert a lehe­tőségeket . jóformán még fe-' le részben sem használtuk ki. A gyöngyösi járásban a legkedvezőbb a helyzet, ahol közös párt- és tanács végre­hajtó bizottsági ülésen, a megyei népművelési tanács elnökének jelenlétében vi­tatták meg e fontos kér­dést. Ennek eredményekép­pen ma már Detken a ter­melőszövetkezet vette kezébe a művelődési ház működte­tését, Gyöngyöstarjánban pedig a tanács és a ter­melőszövetkezet közösen tartják fenn a művelődési otthont. Várhatóan még az idén más helyeken is, így Rózsaszenbmárton és Erdőte­lek községekben is, hogy megvalósításra kerül majd a közös fenntartás. Tudomá­sunk szerint Boconádon és Tenken is foglalkoznak ha­sonló gondolatokkal. Az országos népművelési konferencián szó esett a fen­ti témáról. A kérdés így ve­tődött fel: Hogyan lehet to­vább fejleszteni azt, hogy a termelőszövetkezetek ma­guk tartsák fenn, saját ke­zelésükben, — a tanács mű­velődéspolitikai irányításá­val — a művelődési ottho­nokat és más közművelődé­si Intézményeket. Bizonyos, hogy a termelőszövetkezeti, vagy üzemi fenntartás, illet­ve a közös működtetés a jö­vő útja. A megyei népmű­velési tanács azzal a gondo­lattá foglalkozik, hogy a közeljövőben összehívja He­ves megye azon gazdasági vezetőit, akiknek területén ilyen lehetőségeket lát. Kö­zösen vitatjuk majd meg, hogyan és miképpen léphet­nénk előre a nagy horderejű téma megoldásának útján. A gazdasági kooperációt szolgálta a megyei népmű­velési tanács azon áilásfog-f lalása is, amely szerint kö­zös megyei kulturális alapot lenne célszerű létesíteni. A testületben a szükségességet illetően egyöntetű vélemény alakult ki, azonban a konk­rét hozzájárulás vállalása már nem volt ilyen általá­nos jellegű. A megyei kultu­rális alapnak elsősorban a fejlesztést kellene szolgálnia, mivel a helyi erőforrások még együttesen sem elegen­dők erre a célra. Másrészt az egész megyét átfogó, nagy horderejű népművelési ak­ciók vonatkozását lehetne ki­tűzni célul. A népművelési tanácsok, — mint már arról szó esett — a végrehajtó bizottságok tanácsadó, javaslattevő szer­veként jöttek létre. Fontos, hogy a Heves megyei Nép­művelési Tanács állásfogla­lásait a társadalmi és tö­megszervezetek saját testü­letükben ismertessék és ér­vényesítsék. Tegyenek ja­vaslatot a népművelési taná­csok által tárgyalandó kér­désekre és nem utolsó sor­ban a saját testületük elé kerülő témák kiválasztása­kor vegyék figyelembe a népművelési tanácsok aján­lásait. Az eredményes munkához elengedhetetlen a megfelelő információs rendszer kiépíté­se. Elsőként az országban nálunk jött létre a megyei népművelési tanács irodája amely az egri Gárdonyi Gé­za Színházban talált ott­hont. Az országos népművelési konferencia határozatainak megvalósítása minden bi­zonnyal nagy lendületet ad majd a közművelődés to­vábbi fejlődéséhez. Fontos iránymutatásokat várunk a párt soron következő, X. kongresszusától. Addig is mindent el kell követnünk, hogy határozottan elindul­junk a népművelési konfe­rencia határozatainak meg­valósítása útján. Napirenden Á Megyei Könyvtár városi tevékenysége Városi tanács vb-ülés Egerben Tegnap délelőtt ülésezett Eger város Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága. Legfonto­sabb napirendi pontként megvitatták a megyei könyv­tár városi tevékenységét elemző beszámolót, melyet dr. Ebergényi Tibor, a könyvtár igazgatója készített. Az ismertető hangsúlyozta, hogy a város könyvtári szol­gáltatását biztosító intézmé­nyek közül egyedül a megyei könyvtár felel meg a kor­szerű tárgyi feltételek szab­ta követelményeknek. A be­számoló elemezte az állo­mánygyarapítás és az ellá­tottság kérdéseit is. A fel­újított megyei könyvtár 90 525 kötettel várja városi olvasóit. Ezer lakosra 2012 kötet jut. A könyveken kívül több mint 220 féle hazai és külföldi folyóirat áll az olva­sók rendelkezésére. Beszédes a kötetforgalom és az olvasók kor szerinti megoszlása is. A megyei könyvtárnak 5231 eg­ri olvasója van. 45,2 százalé­kuk a 15—24 éves korosz­tályból kerül ki. Nem meg­nyugtató jelenség az, hogy igen kevés — mindösze 18 — tsz-tag olvasója van a me­gyei könyvtárnak, örvende­tes tény a látogatottság ked­vező alakulása. Az elmúlt évben — a kedvezőtlen elhe­lyezés ellenére is — a könyv­tár 52 269 látogatója 155 402 könyvet kölcsönzött. A be­számoló végül összegezte a jövő fejlesztési feladatait. Ezek: korszerű városi könyv­tárhálózatot kell kiépíteni, javítani lehetne a könyvál­lomány fejlesztésének üte­mét; gyarapítani szükséges a fiókkönyvtárakban dolgozó főhivatású könyvtárosok szá­mát; fokozni kell — az álta­lános iskolákban is — a kor­szerű iskolai tanulói könyv­tárak kiépítésének ütemét. A hozzászólók elsősorban az olvasómozgalom helyzeté­ről, a megyei könyvtár pro­pagandamunkájáról, az isko­lai könyvtárak fejlesztésének lehetőségeiről érdeklődtek. Két határozati javaslat született. Az egyik okt. 31-i határidővel kötelezi a városi művelődésügyi osztály veze­tőjét, hogy dolgozza ki az is­kolai könyvtárhálózat bőví­tésének tervét. A másik egy koordinációs bizottság létre­hozatalát sürgette. Ennek az lesz a feladata, hogy 1972. júliusáig átfogó közművelő­dési tervet készítsen, amely meghatározza a könyvtárhá­lózat korszerűsítésének és távlati fejlődésének főbb irányelveit. A végrehajtó bizottság mind a beszámolót, mind a, határozati javaslatokat egy­hangúlag elfogadta. (pécsi) Rendelet a Kohinoor-ról A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet vizsgálata megállapította, hogy a polietilén flakonos Kohinoor padló­fény értékesítése a vásárlók anyagi érdekeit sértené. A mű­anyag flakonba töltött, lakkbenzint is tartalmazó padlófény ugyanis a kifogástalan zárás ellenére idővel besűrűsödik, nehezen önthető ki, mert az oldószer a flakon anyagán ke­resztül párolog. Ezért — az egyébként jó minőségű — fo­lyékony padlófény műanyag flakonban nem hozható forga­lomba — rendelkezett a Belkereskedelmi Minisztérium ille­tékes főosztálya. A Kohinoor megfelelő csomagolóanyagban természetesen változatlanul árusítható (MTI) ifiXVVNVVVVVXVVN Szabó László — Sólyom József: Kim ka ßimmim lehetőségek július 10.» péntek Gondjaink között elsőként említhető a népművelési ta rácsokba beválasztott veze­tők jelentős részének bizo­nyos passzivitása. A külön böző szintű népművelési ta­nácsok eredményes működé­sének egyik legfontosabb fel' í. Canaris, az Abwehr főnö­ke, Hitler főhadiszállására igyekezett. Rossz előérzeted voltak. Már sejtette, hogy Ribbentrop külügyminiszter „eláztatta” őt a führemél. Alig egy órája kapta az ér­tesítést, hogy kihallgatásra kell jelentkeznie helyettesé­vel, Lahousen ezredessel együtt. 1941 nyarát írták. La­housen erről a napról a kö­vetkezőket jegyezte be ké­sőbb * előkerült naplójába: „Hitler dührohammal foga­dott bennünket, Kiabált és szitkozódott, Szinte hisztéri­ásnak tűnt. A roham csúcsán azt követelte Canarístól, ma­gyarázza meg, hogyan kerül­hetett sor az árulásra”. — Magyarázza még, admi­rális úr, hogyan történhetett ilyesmi?! — kiabált a füh­rer. — Hogyan? Követelem, hogy magyarázatot adjon. És minél hangosabban or­dítozott Hitler, Canaris ten­gernagy annál mélyebbre ha­jolt. Kivárta, amíg lecsillapo­dik a führer első dühe, hi­szen az Abwehr főnöke jól ismerte vezérének lobbané­kony, könyörtelen természe­tét. Amikor Hitler már csak dadogni tudott a kimerült­ségtől, megszólalt: — Mein Führer — kezdte nyugodt hangon. — Bizo­nyosra veszem, hogy emlék­szák még azokra a nehézsé­gekre, amelyekkel a múltban szembetalálkoztunk az Egye­sült Államok területén. Bizo­nyára emlékszik még arra is, hogy amikor átvettem az Abwehr parancsnokságét, megállapítottam és közöltem önnel, hogy mindenekelőtt teljesen át kell szerveznünk amerikai hálózatunkat. Azt is tudja, führerem, hogy az, FBI már fényt derített egy- / szer tevékenységünkre, és ébersége azóta sem csökkent irántunk. Hiába volt minden ellenintézkedésünk, vereséget szenvedtünk. Most viselnünk kell ennek a csapásnak min­den következményét... Hitler alig kapott levegőt a hallottaktól, csupán egy le­sújtó pillantást vetett a ten­gernagyra, Hogy elakadt a szava, annak nem utolsósor­ban az volt az oka, amit Ca­naris, bár a legnagyobb tisz­telettel, de a fejére olva­sott ... A führer még arra sem pazarolt szót, hogy elbocsás­sa beosztottjait, csak egy kézlegyintéssel adta Canaris és Lahousen tudomására, hogy távozhatnak. E rövid beszélgetés előz­ményeit Hitler is ismerte. Amikor Canaris 1935-ben az Abwehr, vagyis a német ka­tonai hírszerző szolgálat élé­re került, a német kémszer- v«aet amerikai tevékenysége rendszertelen, sőt zűrzavaros volt. A náci párt tagjai — Hitler hatalomra kerülése után — két év alatt beszivá­rogtak a kémszolgálatba, és Canarisnak tudomására hoz­ták, hogy a német kémháló­zat csak a Gestapóval együttműködve dolgozhat... Pedig Canaris tudta, hogy Heydrich biztonsági szolgá­lata — a Sicherheitsdienst, vagyis a Gestapo hírszerző és kémelhárító szolgálata — harcot kezdett az Abwehr el­len, és ennek a harcnak a je­gyében saját szakállára kez­dett kémkedni az Egyesült Államokban. Az Abwehrnek bele kellett tehát nyugodnia, hogy munkáját tulajdonkép­pen kompromittálták. Tény, hogy a náci hírszerzők annak idején egészen „amatőr” mó­don dolgoztak az Egyesült Államokban, és Canarisnak később sem sikerült megtud­nia, vajon az FBI emberei milyen mértékben épültek be a náci kémszervezetbe. A harmincas évek vége felé azonban Canaris értésére ad­ta Hitlernek, hogy a német kémszolgálat tevékenységét megnehezítik, sőt megbénít­ják az ilyen egyéni akciók. Canarisék számára a hely­zet akkor vált tarthatalanná. amikor Hitler utasította őket, hogy kezdjenek tárgyalni egy Rumncto nevű szudétaoémet­tel. aki állítólag az Egyesült Államokban kitűnő kapcso­latokat tartott fenn az ottani náci párttal, s vonják be őt a hírszerző szolgálatba. Utó­lag kiderült, hogy ez a Rum- rich kissé hóbortos, vagyis gyengeelméjű, s nyilván en­nek tudták be az akciókat is, amelyekkel azonban óriási károkat okozott az Abwehr­nek. Rumrich ugyanis a ber­lini központ tudta és bele­egyezése nélkül rábeszélte az Abwehr egyik ügynökét, hogy kezdjenek együttes vál­lalkozásba, amelybe bele­vonják az USA hadseregének egyik tábornokát. Olyan ter­vet akartak végrehajtani, amely eleve nem kecsegtetett sok sikerrel: az USA hadse­regének egyik tábornokát akarták meggyőzéssel vagy rászedéssel arra kényszeríte­ni, hogy adja át nekik az USA hadseregének mozgósí­tási tervét. Kétségtelen, hogy Rumrich meg is szerezte a mozgósítási terv hivatalos másolatát, és ennek birtoká­ban hívta találkozásra a tá­bornokot egy vendéglőbe, ahelyett, hogy a tervet eljut­tatta volna Berlinbe. A tá­bornok természetesen értesí­tette a történtekről az FBI-t és a nagyarányú nyomozás azonnal megindult. Rum- richot letartóztatták, és ő rengeteg német kém nevét elárulta. Igen sokat őrizet­be vettek; köztük volt a Lá- berté nevű hajó egyik alkal­mazottja is, aki az Abwehr egyik legfontosabb, legmeg­bízhatóbb futáraként műkö­dött New York és Hamburg között. Mindez pedig azért következhetett be, mert Hitler áldását adta ahhoz, hogy Rumrich és társai részt vegyenek a Canaris-féle hír­szerző szolgálatban. Ez volt tehát az előzmény, amiért Hitler nem tudott vá­laszolni Canarisnak. De mi­ért rendelte most magához a tengernagyot és helyettesét, s miért üvöltözött velük? (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom