Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-10 / 160. szám
A népművelési tanácsok jelene és jövője Irta: Szalay István, a megyei népművelési tanács elnöke A közelmúltban fejezte be munkáját az országos népművelési konferencia. A gazdag vita sok érdekes gondolattal egészítette ki a korábbi elképzeléseket irányelveket ugyanakkor megerősítette aa aia^koncepciöt, amely socfck * Mmtuió- dés probi.**«»«* ii »ln a Össztársadalmi afofm alapján tudunk eroe*i*icrewn foglalkozni. A korferwM-ja megállapította, hogy a politikai, társadalmi és gazdasági változásokkal nem állt és ma sem áll szinkronban a közművelődés fejlődése. Az utóbbi öt-hat évben jelentkező és felmért társadalmi igények, valamint a. közművelődés jelenlegi állapota között ellentmondás van és hogy a népművelés régi koncepcióját elsöpörte az idő. Szükségesnek látszik, hogy felülvizsgáljuk megyénkben is a közművelődés helyzetét és megfelelő következtetések alapján biztosítsuk a további fejlődést. Biztató kezdet A népművelés mozgalmi jellegű, több szektorú tevékenység, amelyet számos szervezet és intézmény végez. A kulturális forradalom vívmányának kell tekinteni, hogy a szakszervezetek mellett egyéb társadalmi, politikai szervezetek, szövetkeze-« tek, vállalatok is kezdik megérteni itteni felelősségüket és feladataikat. A koordinálás évek óta a közművelődés egyik központi kérdése. A kulturális tevékenység összharmóniáját már eddig is több intézkedés szolgálta. Az állami irányítás erősítésének napirendre tűzésével előtérbe került a közművelődés koordinálásának új formája. 1965. szeptemberében megalakult az Országos Népművelési Tanács, mint a művelődésügyi miniszter tanácsadó és javaslattevő testületé. Nem sokkal később létrejöttek a területi népművelési tanácsok is, amelyek az illetékes végrehajtó bizottságok részére nyújtanak hasznos javaslatokat. A járási, városi népművelési ta- náesok megalakítását csak javasoltuk, — ennek ellenére, Heves megye valameny- nyi járásában és városában — létrejöttek ezek a testületekA népművelési tanácsok mukájának értékelésekor nem hagyhatók figyelmen kívül a testületi jelleg, a hatáskör, valamint a számba lőhető elvárások. Javaslattevő, tanácsadó testületről van szó. Tudni kell, hogy a különböző szintű népművelési tanácsok nincsenek egymásnak alárendelve, a köztük levő viszony elsősorban »információs jellegű. A megalakulása óta eltelt években a megyei népművelési tanács rendszeresen tanácskozott a tervezés kérdéséről. Sok segítséget nyújtott a munkához, hogy a megyei pártbizottság 1966. januárjában foglalkozott a népművelés fejlesztésének lehetőségeivel és ezúttal hosszabb távra szabta meg megyénk kulturális programját. Tulajdonképpen ennek alapján készülhetett el megyénk ötéves, közép távú népművelési terve. Ezt a tervet alaposan és részleteiben megvitatta a megyei népművelési tanács, majd a terv a megyei végrehajtó bizottság, illetve a megyei tanács elé került. Dicsekvés nélkül mond- hajtuk, hogy már az Országos Népművelési Tanács irányelveinek megjelenése előtt, — elsőként az országban — foglalkoztunk a népművelés közép távú tervezésével, Már 1968-ban elértük, hogy Heves megyében egyetlen olyan rendezvény sem volt, amelyről ne tudott volna a megyei művelődési tanács. Évente megjelennek a megyei népművelési tanács kiadványai. Milliókat rejtő lehetőségek Az előrelépéshez elengedhetetlenül szükséges volt az erők számba vétele. A megyei^ népművelési tanács tagjai megértették, hogy a népművelési tanács, illetve tanácsok nem a művelődés- ügyi osztályok függvényei, hanem önálló szervezetek, amelyeknek elképzeléseit, terveit, szándékait mindig nagy figyelemmel, és gonddal tárgyalják és hagyják jóvá a tanácsok végrehajtó bizottságai. 1969. telén a szakszervezetek megyei tanácsának egyik titkára számolt be a szakszervezetek kulturális tevékenységéről. Akkor derült ki tulajdonképpen, hogy a Heves megyei üzemek és intézmények 1968-ban .több mint 8 millió forintot fordítottak kulturális célokra. Képet kaptunk a megyében működő 20 szak- szervezeti fenntartású intézmény működéséről is. Ugyan ez év nyarán a termelőszövetkezetek, valamint az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek kulturális alapjainak felhasználását vitatta meg a megyei népművelési tanács. Napvilágra került, hogy a termelőszövetkezetek évente közel 7 millió forintot fordítanak tagjaik kulturális igényeinek kielégítésére. Az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek mintegy egymilliót használnak fel évente kulturális rendezvények fedezésére, művészeti csoportok fenntartására. A megye koordinációs népművelési testületé foglalkozott a kulturális intézmények közös fenntartásával is. Számos javaslat közepette kiderült, hogy a megyében mintegy 11—13 helyen már akkor megvoltak a lehetőségei annak, hogy közös fenntartásba kerüljenek ezek az intézmények. Felmerült egy Ilyen tanácskozáson egy közös kulturális alap megteremtése is. E vdnatkozásban jó példát mutatott Gyöngyös városa, ahol közös erőfeszítésből létesítettek klubkönyvtárat, ugyanilyen alapon épül az új művelődési központ. A „Gyöngyösi szüret” kiadásait is együttesen vállalták a tanács, valamint a különböző vállalatok és intézmények. A járási népművelési tanácsok elsősorban a helyi koordináció lehetőségében és kibontakoztatásában értek el eredményeket. Kezdeményezésükre pl. a füzesabonyi járásban a községi erőforrások és különböző szervek összefogáséval vette kezdetét a kulturális Intézmények építése és korszerűsítése, így jött létre a dormándi kultúrház, benne az új mozival, a bodonyi művelődési ház, a detki és a most épülő herédi művelődési ház, a termelőszövetkezet segítségével. Gazdasági vonatkozásokban azonban mégsem születtek még a kívánt eredmé nyék. Sok még a tennivaló és még több a lehetőség. Az út kezdeténél tartunk, de gazdasági és társadalmi szerveink előtt Is mindinkább világossá válik, hogy a közművelődés magasabb szintű kibontakoztatása nem csupán párt- és tanácsi feladat, hanem széles körű, össznépi tevékenység. Gondok és tétele, hogy az oda beválasztott vezetők személyesen vegyenek részt a munkában, adjanak ötletet, nyújtsanak hasznos javaslatokat a megoldásra váró problémákhoz. A gazdasági kooperáció máig is megoldatlan kérdés, annak ellenére, hogy kezdeti eredményekről már beszélhetünk. A közös működtetésre, valamint az önálló gazdasági alap létesítésére szóló terveink tulajdonképpen a mai napig csak papíron maradtak, mert a lehetőségeket . jóformán még fe-' le részben sem használtuk ki. A gyöngyösi járásban a legkedvezőbb a helyzet, ahol közös párt- és tanács végrehajtó bizottsági ülésen, a megyei népművelési tanács elnökének jelenlétében vitatták meg e fontos kérdést. Ennek eredményeképpen ma már Detken a termelőszövetkezet vette kezébe a művelődési ház működtetését, Gyöngyöstarjánban pedig a tanács és a termelőszövetkezet közösen tartják fenn a művelődési otthont. Várhatóan még az idén más helyeken is, így Rózsaszenbmárton és Erdőtelek községekben is, hogy megvalósításra kerül majd a közös fenntartás. Tudomásunk szerint Boconádon és Tenken is foglalkoznak hasonló gondolatokkal. Az országos népművelési konferencián szó esett a fenti témáról. A kérdés így vetődött fel: Hogyan lehet tovább fejleszteni azt, hogy a termelőszövetkezetek maguk tartsák fenn, saját kezelésükben, — a tanács művelődéspolitikai irányításával — a művelődési otthonokat és más közművelődési Intézményeket. Bizonyos, hogy a termelőszövetkezeti, vagy üzemi fenntartás, illetve a közös működtetés a jövő útja. A megyei népművelési tanács azzal a gondolattá foglalkozik, hogy a közeljövőben összehívja Heves megye azon gazdasági vezetőit, akiknek területén ilyen lehetőségeket lát. Közösen vitatjuk majd meg, hogyan és miképpen léphetnénk előre a nagy horderejű téma megoldásának útján. A gazdasági kooperációt szolgálta a megyei népművelési tanács azon áilásfog-f lalása is, amely szerint közös megyei kulturális alapot lenne célszerű létesíteni. A testületben a szükségességet illetően egyöntetű vélemény alakult ki, azonban a konkrét hozzájárulás vállalása már nem volt ilyen általános jellegű. A megyei kulturális alapnak elsősorban a fejlesztést kellene szolgálnia, mivel a helyi erőforrások még együttesen sem elegendők erre a célra. Másrészt az egész megyét átfogó, nagy horderejű népművelési akciók vonatkozását lehetne kitűzni célul. A népművelési tanácsok, — mint már arról szó esett — a végrehajtó bizottságok tanácsadó, javaslattevő szerveként jöttek létre. Fontos, hogy a Heves megyei Népművelési Tanács állásfoglalásait a társadalmi és tömegszervezetek saját testületükben ismertessék és érvényesítsék. Tegyenek javaslatot a népművelési tanácsok által tárgyalandó kérdésekre és nem utolsó sorban a saját testületük elé kerülő témák kiválasztásakor vegyék figyelembe a népművelési tanácsok ajánlásait. Az eredményes munkához elengedhetetlen a megfelelő információs rendszer kiépítése. Elsőként az országban nálunk jött létre a megyei népművelési tanács irodája amely az egri Gárdonyi Géza Színházban talált otthont. Az országos népművelési konferencia határozatainak megvalósítása minden bizonnyal nagy lendületet ad majd a közművelődés további fejlődéséhez. Fontos iránymutatásokat várunk a párt soron következő, X. kongresszusától. Addig is mindent el kell követnünk, hogy határozottan elinduljunk a népművelési konferencia határozatainak megvalósítása útján. Napirenden Á Megyei Könyvtár városi tevékenysége Városi tanács vb-ülés Egerben Tegnap délelőtt ülésezett Eger város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Legfontosabb napirendi pontként megvitatták a megyei könyvtár városi tevékenységét elemző beszámolót, melyet dr. Ebergényi Tibor, a könyvtár igazgatója készített. Az ismertető hangsúlyozta, hogy a város könyvtári szolgáltatását biztosító intézmények közül egyedül a megyei könyvtár felel meg a korszerű tárgyi feltételek szabta követelményeknek. A beszámoló elemezte az állománygyarapítás és az ellátottság kérdéseit is. A felújított megyei könyvtár 90 525 kötettel várja városi olvasóit. Ezer lakosra 2012 kötet jut. A könyveken kívül több mint 220 féle hazai és külföldi folyóirat áll az olvasók rendelkezésére. Beszédes a kötetforgalom és az olvasók kor szerinti megoszlása is. A megyei könyvtárnak 5231 egri olvasója van. 45,2 százalékuk a 15—24 éves korosztályból kerül ki. Nem megnyugtató jelenség az, hogy igen kevés — mindösze 18 — tsz-tag olvasója van a megyei könyvtárnak, örvendetes tény a látogatottság kedvező alakulása. Az elmúlt évben — a kedvezőtlen elhelyezés ellenére is — a könyvtár 52 269 látogatója 155 402 könyvet kölcsönzött. A beszámoló végül összegezte a jövő fejlesztési feladatait. Ezek: korszerű városi könyvtárhálózatot kell kiépíteni, javítani lehetne a könyvállomány fejlesztésének ütemét; gyarapítani szükséges a fiókkönyvtárakban dolgozó főhivatású könyvtárosok számát; fokozni kell — az általános iskolákban is — a korszerű iskolai tanulói könyvtárak kiépítésének ütemét. A hozzászólók elsősorban az olvasómozgalom helyzetéről, a megyei könyvtár propagandamunkájáról, az iskolai könyvtárak fejlesztésének lehetőségeiről érdeklődtek. Két határozati javaslat született. Az egyik okt. 31-i határidővel kötelezi a városi művelődésügyi osztály vezetőjét, hogy dolgozza ki az iskolai könyvtárhálózat bővítésének tervét. A másik egy koordinációs bizottság létrehozatalát sürgette. Ennek az lesz a feladata, hogy 1972. júliusáig átfogó közművelődési tervet készítsen, amely meghatározza a könyvtárhálózat korszerűsítésének és távlati fejlődésének főbb irányelveit. A végrehajtó bizottság mind a beszámolót, mind a, határozati javaslatokat egyhangúlag elfogadta. (pécsi) Rendelet a Kohinoor-ról A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet vizsgálata megállapította, hogy a polietilén flakonos Kohinoor padlófény értékesítése a vásárlók anyagi érdekeit sértené. A műanyag flakonba töltött, lakkbenzint is tartalmazó padlófény ugyanis a kifogástalan zárás ellenére idővel besűrűsödik, nehezen önthető ki, mert az oldószer a flakon anyagán keresztül párolog. Ezért — az egyébként jó minőségű — folyékony padlófény műanyag flakonban nem hozható forgalomba — rendelkezett a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztálya. A Kohinoor megfelelő csomagolóanyagban természetesen változatlanul árusítható (MTI) ifiXVVNVVVVVXVVN Szabó László — Sólyom József: Kim ka ßimmim lehetőségek július 10.» péntek Gondjaink között elsőként említhető a népművelési ta rácsokba beválasztott vezetők jelentős részének bizonyos passzivitása. A külön böző szintű népművelési tanácsok eredményes működésének egyik legfontosabb fel' í. Canaris, az Abwehr főnöke, Hitler főhadiszállására igyekezett. Rossz előérzeted voltak. Már sejtette, hogy Ribbentrop külügyminiszter „eláztatta” őt a führemél. Alig egy órája kapta az értesítést, hogy kihallgatásra kell jelentkeznie helyettesével, Lahousen ezredessel együtt. 1941 nyarát írták. Lahousen erről a napról a következőket jegyezte be később * előkerült naplójába: „Hitler dührohammal fogadott bennünket, Kiabált és szitkozódott, Szinte hisztériásnak tűnt. A roham csúcsán azt követelte Canarístól, magyarázza meg, hogyan kerülhetett sor az árulásra”. — Magyarázza még, admirális úr, hogyan történhetett ilyesmi?! — kiabált a führer. — Hogyan? Követelem, hogy magyarázatot adjon. És minél hangosabban ordítozott Hitler, Canaris tengernagy annál mélyebbre hajolt. Kivárta, amíg lecsillapodik a führer első dühe, hiszen az Abwehr főnöke jól ismerte vezérének lobbanékony, könyörtelen természetét. Amikor Hitler már csak dadogni tudott a kimerültségtől, megszólalt: — Mein Führer — kezdte nyugodt hangon. — Bizonyosra veszem, hogy emlékszák még azokra a nehézségekre, amelyekkel a múltban szembetalálkoztunk az Egyesült Államok területén. Bizonyára emlékszik még arra is, hogy amikor átvettem az Abwehr parancsnokságét, megállapítottam és közöltem önnel, hogy mindenekelőtt teljesen át kell szerveznünk amerikai hálózatunkat. Azt is tudja, führerem, hogy az, FBI már fényt derített egy- / szer tevékenységünkre, és ébersége azóta sem csökkent irántunk. Hiába volt minden ellenintézkedésünk, vereséget szenvedtünk. Most viselnünk kell ennek a csapásnak minden következményét... Hitler alig kapott levegőt a hallottaktól, csupán egy lesújtó pillantást vetett a tengernagyra, Hogy elakadt a szava, annak nem utolsósorban az volt az oka, amit Canaris, bár a legnagyobb tisztelettel, de a fejére olvasott ... A führer még arra sem pazarolt szót, hogy elbocsássa beosztottjait, csak egy kézlegyintéssel adta Canaris és Lahousen tudomására, hogy távozhatnak. E rövid beszélgetés előzményeit Hitler is ismerte. Amikor Canaris 1935-ben az Abwehr, vagyis a német katonai hírszerző szolgálat élére került, a német kémszer- v«aet amerikai tevékenysége rendszertelen, sőt zűrzavaros volt. A náci párt tagjai — Hitler hatalomra kerülése után — két év alatt beszivárogtak a kémszolgálatba, és Canarisnak tudomására hozták, hogy a német kémhálózat csak a Gestapóval együttműködve dolgozhat... Pedig Canaris tudta, hogy Heydrich biztonsági szolgálata — a Sicherheitsdienst, vagyis a Gestapo hírszerző és kémelhárító szolgálata — harcot kezdett az Abwehr ellen, és ennek a harcnak a jegyében saját szakállára kezdett kémkedni az Egyesült Államokban. Az Abwehrnek bele kellett tehát nyugodnia, hogy munkáját tulajdonképpen kompromittálták. Tény, hogy a náci hírszerzők annak idején egészen „amatőr” módon dolgoztak az Egyesült Államokban, és Canarisnak később sem sikerült megtudnia, vajon az FBI emberei milyen mértékben épültek be a náci kémszervezetbe. A harmincas évek vége felé azonban Canaris értésére adta Hitlernek, hogy a német kémszolgálat tevékenységét megnehezítik, sőt megbénítják az ilyen egyéni akciók. Canarisék számára a helyzet akkor vált tarthatalanná. amikor Hitler utasította őket, hogy kezdjenek tárgyalni egy Rumncto nevű szudétaoémettel. aki állítólag az Egyesült Államokban kitűnő kapcsolatokat tartott fenn az ottani náci párttal, s vonják be őt a hírszerző szolgálatba. Utólag kiderült, hogy ez a Rum- rich kissé hóbortos, vagyis gyengeelméjű, s nyilván ennek tudták be az akciókat is, amelyekkel azonban óriási károkat okozott az Abwehrnek. Rumrich ugyanis a berlini központ tudta és beleegyezése nélkül rábeszélte az Abwehr egyik ügynökét, hogy kezdjenek együttes vállalkozásba, amelybe belevonják az USA hadseregének egyik tábornokát. Olyan tervet akartak végrehajtani, amely eleve nem kecsegtetett sok sikerrel: az USA hadseregének egyik tábornokát akarták meggyőzéssel vagy rászedéssel arra kényszeríteni, hogy adja át nekik az USA hadseregének mozgósítási tervét. Kétségtelen, hogy Rumrich meg is szerezte a mozgósítási terv hivatalos másolatát, és ennek birtokában hívta találkozásra a tábornokot egy vendéglőbe, ahelyett, hogy a tervet eljuttatta volna Berlinbe. A tábornok természetesen értesítette a történtekről az FBI-t és a nagyarányú nyomozás azonnal megindult. Rum- richot letartóztatták, és ő rengeteg német kém nevét elárulta. Igen sokat őrizetbe vettek; köztük volt a Lá- berté nevű hajó egyik alkalmazottja is, aki az Abwehr egyik legfontosabb, legmegbízhatóbb futáraként működött New York és Hamburg között. Mindez pedig azért következhetett be, mert Hitler áldását adta ahhoz, hogy Rumrich és társai részt vegyenek a Canaris-féle hírszerző szolgálatban. Ez volt tehát az előzmény, amiért Hitler nem tudott válaszolni Canarisnak. De miért rendelte most magához a tengernagyot és helyettesét, s miért üvöltözött velük? (Folytatjuk.)
