Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-30 / 177. szám

MAI MŰSOROK' Rjútíitr KOSSUTH I. 30 Zenekari muzsika 8.00 Tudomány a fantázia tükrében 8.35 Népdalok 10.05 Operarészletek 11.1« Móra vidám Írásaiból 11.30 KI nyer ma? 12.30 Melódiákoktól 13.40 Miért szép? 11.00 Zongoramuzsika 14.30 Filmzene 15.10 Zengjen dalunk: 15.40 Könnyűzene 16.03 Zongoramüvek 16.34 Népi zene 11.15 Operarészletek II. 48 Nyitott stúdió 18.13 Magnósok, figyelem! 18.35 Kritikusok fóruma 18.35 Szimfonikus hangverseny 31.06 Kína külpolitikájáról 31.27 Népdalok 32.20 Könnyűzene 22.50 Meditáció 23.00 Tánczene 33.30 Operarészletek PETŐFI 8.06 Füvósesztrád 8.24 Mlkrobl és a holnaplátók 0.08 Nagy énekesek életregénye 9.40 Tanácsaink a kutatás tükrében 12.00 Könnyűzenei híradó 12.30 Madrigálok 12.45 A pácsl stúdió műsora 13.03 Zenekart muzsika 14.00 Ifjúsági randevú — kettőtől — hatig .. , 18.10 Útlevél nélkül, álruhában 19.00 Hangversenynaptár 19.15 Népi muzsika 19.44 Nem magyar orvosok 20.28 Napkeleti király- kisasszony 21.59 A lengyel Chopin­összkiadásból 38.15 Népi zene MAGYAR 17.Ő8 Hírek 18.05 A zeneművészeti szakközépiskola dísz­hangversenye 18.40 Költők egymás közt 19.00 Esti mese 19.10 Erőpróba. (Riportfilm) 19.35 Parabola 20.00 Tv-híradó 20.20 Széchenyi. (A Katona József Színház előadása, felvételről 22.20 Tv-híradó POZSONYI 17.40 Ifjú szemmel 19.00 és 21.55 Tv-híradó 19.30 Élő krónika 20.15 Huszonöt év 25 filmje JFUitL \ EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások, kezdete: fél 6 és 8 órakor. Heintje Színes NSZK film EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Két úr esernyő nélkül Román film EGRI KERT: Az előadás kezdete: 8 órakor. Az angyal vérbosszúja Színes angol film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Egy taxisofőr halála GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Árkon-bokron át GYÖNGYÖSI KERT: Hívd a férjem találkára FÜZESABONY: Lány az országúiról ÜGYEIÉT Egerben: 19 órától péntek reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 órági a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 17-27.) Aki megtalálta a „Vizek Anyját" lüdhiÁiMtjtMiic Pontosan 120 évvel ezelőtt érkezett el Magyar László, a regényes életű Afrika-kuta- tó életének nagy napja: megtalálta a nagy afrikai folyók bölcsőjét, a fekete földrész vízválasztóját, a Kongó és a Zambézi szülő­helyét. Felfedezését így örö­kíti meg naplójában: „Nem hiszem, hogy földünkön sok Ilyen földrajzilag érdekes pont léteznék. Innét ered a teljesen ismeretlen, hatalmas Kassza! folyam, amely észak felé folyván a Kongót gya­rapítja. De Innét szakad ki a Zambézi folyamot alkotó rengeteg vízér... Én ezt a geográfiai pontot méltán ne­vezem a „Vizek Anyjá”-nak. A nagy kaland Persze sok víz folyt le a Dunán, a Kongón és a Zam- bézln, amíg a szombathelyi cselédlány törvénytelen fia elnyeri a biliéi néger fejede­lem lányának a szivét, majd első európaiként eljut Afri­ka szivébe, a nagy vízvá­lasztóhoz. Magyar László a betűve­tést Dunaföldváron, a „Nem­zeti Oskolában” tanulta meg, majd a kalocsai gimnázium­ban tanult tovább, s végül pedig sikerrel elvégezte a fiumei tengerészeti iskolát. Egy osztrák postahajón vál­lal szolgálatot, ezzel a hajó­val jut el Braziliába; de a császári tengerészkadét a tá­voli tengerek, ismeretlen or­szágok bűvöletében él; a part menti hajózás helyett el­hajózik Afrika nyugati part­jaira, s eljut Indiába is. Dél- Amerikába való visszatérte után élete — a meghökken­tő kalandok sorozatává vá­lik, s bizonyára nemzetközi sikerű tv-sorozat készü'het- ne belőle. La Plata állam (Argentina) flottájának had­nagyaként részt vesz az Uruguay elleni háborúban, s csak a szerencse menti meg a hadifogságba esett Magyart a haditörvényszék­től. Különös sorsa ezután Afrikába veti, ahol a calabá- ri szultán flottiljájának pa­rancsnokaként rozoga ágyú­naszádokkal portugál ember­kereskedőkre vadászik. Ké­sőbb dereglyén behatol a Kongó torkolatába, s az első utazók egyikeként eljut Bo- máig, Afrika legnagyobb rabszolgatelepéig. Az ott ta­pasztalt, szinte elképzelhe­tetlen borzalmakat szemléle­tesen, nagy megielenítő erő­vel írja le. A nagy kaland következő felvonása a bihéi néger király udvarában ját­szódik le. Kajája Kajángula, a hatalmas fejedelem, a „Dühös Oroszlán”, kegyébe fogadja, sőt hozzáadja fele­ségül lányát, Ina Kullu Ozorót. Hozományul pedig 300 válogatott testőrt adott mellé. Ennek a „fekete se­reginek a kíséretében indult el nagy jelentőségű kutató- útjaira. Támogatás nélkül Térképei, feljegyzései nyo­mán neve csakhamar ismert lett Nyugaton — írja Petur László, a Földgömb hősei című munkájában. Az őser­dők mélyén című életrajzi regény előszava megállapít­ja, hogy felfedezéseihez je­lentőségében csak Living­stone és Stanley kutatásai mérhetők. Senki által nem támoga­tott .... Idézünk Magyar László egyik apjához, Ma­gyar Imre jakováci uradalmi ispánhoz intézett leveléből: „Nékem kötelességem min­denekelőtt honi segélyhez folyamodnom. Mert tudd meg, Édesatyám, ha akarok portugáliai segítséghez for­dulni, azt e gyarmatok kor­mányától hamar megnye­rem. De akkor munkám — sajnos már nem lesz magyar nemzeti érdem.” Megfeledkeztek róla Az Akadémia azonban nem tudott segítséget nyújtani, Magyar László pedig nehéz körülmények közé került, mert apósát, a Dühös Orosz­lánt megölték, neki mene­külnie kellett Bihéből. Az jelentett némi vigaszt szá­mára, hogy az Akadémia levelező tagjává választot­ta, s 1859-ben kiadta ma­gyar és német nyelven há­rom kötetre tervezett mun­kájának első kötetét. S a szomorú epilógus; Magyar László 1862-ig küldte je­lentéseit az Akadémiának. 1868-ban aztán végre vala­kinek eszébe jut az Akadé­mián, hogy miért nem érke­zik semmiféle hír Ma­gyar Lászlóról. Kérdéssel fordulnak a portugál kor­mányhoz, s hamarosan meg­érkezik a válasz: a hírneves magyar Afrika-utazó 1864 novemberében Benguéla af­rikai város körzetében el­hunyt. A központból felhívták a nagy élélmiszerbolt vezetőjét: — A nemrég megüresedett eladói állást egy bizonyos Zsora nevű fiatalemberrel kell betölteni! — közölte rö­viden a főnök. — Ez a Zso­ra különleges eladói tehet­ség. Fogadják hát kellő sze­retettel, s szervezzék meg a munkáját oly módon, hogy a bolt eladói■ kollektívája Zsora példája nyomán sajá­títsa el a korszerű, kulturált kiszolgálás legapróbb fogá­sait is. A boltvezető sértődötten jegyezte meg, hogy jó, jó, a bolt eladói mindenkor készek arra, hogy fejleszék ma­gukat, bár az ö kollektívá­juk sohasem kullogott az utolsó sorban. Zsora, az at­léta termetű tehetség há­rom nap múl­va érkezett meg. és a hal­osztály pultja mögé került. Az első vevő mozgékony, molett nénike volt. Sokáig nézte, szem- lélgette a hal­állományt. — Nehéz a választás, né- kér- búgó Zso­Nehéz, Paran­csoljon, például, rombuszha­lat. Csodálatos különlegességi Olyan finom a húsa, mint egy tündérleány csókja. Per­sze, azt is meg kell monda­nom, hogy az idősebbeknek nem ajánlhatom teljes fele­lősséggel, mivel eléggé zsí­ros. Az öregasszony el volt ra­gadtatva Zsora behízelgő mo­dorától. Csicseregve kérdezte meg: — No, és akkor mit ajánl az idősebbeknek? Gyöngyösről A Mátraaljl Szénbányák Vállalatának számviteli osz­tályán dolgozó szocialista brigád tagjai megtartották az első félév eredményét ér­tékelő értekezletüket. A bri­gád kollektív vállalása volt az igazgatóságnál a fogyó­eszközök és egyéb vagyon­tárgyak nyilvántartásának egyszerűsítése és megszerve­zése, a nyilvántartás új rendszerének kidolgozása. A felülvizsfkilat megállapította, hogy a brigád maradéktala­nul eleget tett vállalásának. Egyéni vállalásaik különbö­zőek voltak. Vállalták, hogy részt vesznek különböző fo­kon a politikai oktatásban, s a III-as és IV-es számú óvodák patronálását. A vál­lalások teljesítése során Tóth Péter elvégezte a mar­xista egyetemet, Balázs László és Méray Klára a marxista középiskolát. A töb­bi brigádtag más szervezett formában vett részt az ok­tatásban. Tóth Lajos Hatvanból 162 százalékra - teljesítette féléves tervét a hatvarli szociális foglalkoztató. Je­lentősen növekedett az egy főre eső termelési érték a bedolgozóknál és a különbö­ző műhelyekben dolgozóknál is. Az év első felére 011 ezer forintos bevételt terveztek, ezzel szemben a félév végére több mint 1 millió 400 ezer forint lett a bevétel. Ezzel éves tervüket is mintegy 81 százalékra teljesítették. Vái- / lalták, hogy éves tervüket 1970. november 7-re teljesí­tik. Az első félév eredménye alapján erre minden remény meg is van, sőt a jelek sze­rint ezt a határidőt tovább rövidíthetik. Tervteljesítésük sikerét segíti az a tanácsi határozat, amely jóváhagy­ta egy tehergépkocsi vásár­lását. Gondot fordítanak a szo­ciális foglalkoztató fejlesz­tésére is. Az első félévben újabb két részleggel bővül­tek, Heréden és Boldogon. A közös munkahelyen dol­gozók hatórás munkaidőben dolgoznak. Szűcs Ferenc Füzesabonyból Az idei nagy tiszai áradás megyénkben is okozott ká­rokat. Az árterületen több hónapon át volt víz, és faka­dóvizek, buzgárok károkat okoztak a mezőgazdasági művelés alatt álló területe­ken is. Az érintett községekben, Poroszlón, Sarudon és Üj- lőrincfalván megtörtént az árvízkárok felmérése. Po­roszlón több mint 4 ezer hold jórészt szántó, rét és gyümölcsös termésének ki­esésére kell számítani. A kár értgke itt mintegy 12 millió forint. Sarudon két és fél ezer holdat érintett az ár­víz, ebből több mint 1100 Az Agárdi Állami Gazdaság jánosmajorí telepén fajkutyá­kat tenyésztenek — exportra. A törzskönyvezett, szépen fejlett négylábúakat szerte a világon nagyon kedvelik. (MTI foto — Jászai Csaba) — A maga aranyos kis jó­akaróját, a tőkehalacskát. Az érelmeszesedés ellenségét. — Jó, jó, hát akkor ebből adjon, kedvesem — muta­tott a néni ragyogó szemmel a kínált árura, — Ö, igazán köszönöm a kedves figyelmét! — zson­gott Zsora baritonja. A vevő a pénztárnál meg­jegyezte: — Az önök új eladója di- csérnivtüóan figyelmes, ked­ves ... — Pedig semmi dicsérni- való nincs benne — legyin­tett a pénztárosnő. — Csak hajlong, meg Tiszaija magát a vevők előtt!... Az üzlet egyéb osztályairól át-átjöttek napközben az el­adók, hogy megtekintsék a te­hetséges Zsora kiszolgálói módszerét. Aztán egymásra kacsintottak, és azt mondták: — Nézzétek csak, hogy ri- szálja magát! Már tíz napja dolgozott Zsora az üzletben a vásárlók legnagyobb megelégedésére, amikor a boltvezető felhívta a központot: — Nagyon kérem, drága igazgató elvtárs, szíveskedjék minket ettől a Zsorától meg­szabadítani! — Csak ne olyan hevesen! — szólt vissza a főnők. — Hát nem veszik észre, hogy ez a fiú valóságos kereske­delmi zseni?! — Már hogyne vennénk észre, ám ennek ellenére is kérem, szabadítson meg min­ket ettől a tehetségtől! A kollektívánk annyira morog már... — Morog, morog!... No, és miért morog? Mi kifogá­suk van Zsora ellen? — Azt mondják a dolgo­zók, hogy Zsora túlzottan udvariaskodik, riszálja ma­gát, szinte megszédíti a vá­sárlókat ... Szóval, nem il­leszkedik bele megfelelően a közösségbe. A vonal túlsó végén két­ségbeesett hallgatás volt a válasz, de aztán ismét meg­szólalt az igazgató: — No tessék, most küldhe- tem a harmadik üzletbe!... És mindenütt ugyanaz törté­nik vele! Én bizony isten nem tudom, mit kezdjek ez­zel a Zsorával... A vonal innenső végén ud­varias köhintés hallatszott. — Küldje az igazgató elv­társ az automataüzletbe. Ott nem lehet szálka az eladók szemében, hiszen ott nem kell emberekkel bánnia. — Remek ötlet, igazán re­mek ötlet! — kiáltott fel az igazgató. És Zsora, a tehetséges Zso­ra, a kiszolgálók gyöngye, azóta, is ott kamatoztatja a tehetségét, ahol nem kell em­berekkel foglalkoznia. Fordította: Krecimáry László hóid szántóterület. A kár meghaladja a hét és fél millió forintot. Üjlőrincfal- ván másfél ezer hold került viz alá. Itt elsősorban a ta­karmánykiesés' nagy. A szö­vetkezet kára mintegy há­rommillió forint. A három községnek több mint 8000 holdja került víz alá, s így körülbelül 441 mázsa abrak­takarmány és 312 vagon szá­las takarmány termés el­vesztésével kell számolni. A kár összege a járás területén klshíján eléri a húszmillió forintot. A gondokat tetézi, hogy Mezőtárkány és Bese­nyőtelek határában átsza­kadt a Laskó patak gátja és itt is jelentős vetésterület ke­rült víz alá. A károk felmérésével egy időben az illetékes hatósá­gok a pótlás, a helyreállítás érdekében megszervezték a segítségnyújtás különböző formáit. A járásból kilenc termelőszövetkezet 460 ezer forint értékű terményt, ta­karmányt és felszerelést ajánlott fel az árvízkárokat szenvedett községek termelő- szövetkezeteinek. Az eger- farmosi Aranykalász Terme­lőszövetkezet 100 hold rét és 100 hold vöröshere ré­szes kaszálását ajánlotta fel a poroszlói tsz-tagoknak. a háztáji állomány ellátására. A kárt szenvedett termelő­szövetkezetekben , 3z ár le­vonulása után azonnal hoz­záláttak az ártér'megműve­léséhez, • hogy ezzel is pótol­ják a kiesett termékmennyi­séget. A magasabban fekvő részeken már megkezdték a szántást, rövidtenyészidejű takarmányok vetését. Re­mény van arra is, hogy ez árterületet egyszer még le tudják kaszálni, így a szálas takarmány egy részét pótol­hatják. Az aratás után azon­nal megkezdik a másodnö­vények vetését. Császár István Gyöngyös­orosziból A községi tanács végrehaj­tó bizottsága néhány komo­lyabb probléma megoldásá­hoz kérte a területén lévő termelési egységek vezetői­nek segítségét. Az ércbánya és a termelőszövetkezet ve­zetői megértették a kérelem lényegét és ígéretet tettek a községi tanács által összeho­zott koordinációs értekezle­ten az anyagi támogatásra. Az ércbánya javaslatára egy új boltegység kialakítá­sát határozták el a jelenle­vők. A mintegy nyolcvan- ezer forintos költség hatvan százalékát a Kisker vállal­ta magára, míg az ércbá­nya az építőanyagot és a munkaerőt biztosítja. A ter­melőszövetkezet felajánlotta a szükséges faanyag térítés- mentes biztosítását és ház­hoz szállítását. Sajnos a szövetkezet később ezt az ígéretet visszavonta. Az ércbánya és a kisker vállalat így a szövetkezet helyett magára vállalta a szükséges faanyag biztosítá­sát is. Gyöngyösi László Kaiból A napokban kezdődött meg közel ötesztendei ter- vezgetés, megbeszélés után egy impozáns szervezeti munkának megfelelő szék­ház építése. A párt ■’és a tö­megszervezetek régi prob­lémája volt, hogy nem ren­delkeztek saját helyiségek­kel, nem volt irodájuk, és így sokszor ütközött külön­böző értekezletek, gyűlések megtartása a művelődési ott­hon programjával. Most ja­vul ez az áldatlan helyzet, mert még ebben az évben átadásra is kerül a közel 400 ezer forintos költséggel készülő székház. Az új székház belső bér­rendezése lehetővé teszi, hogy a tömegszervezetek négy irodát kapjanak, s gyűléseiket a 200 főt befo­gadó közös tanácsteremben tartsák. A székház felépíté­séhez sok anyagi és társa­dalmi segítséget adnak a községben levő üzemek, in­tézmények. Több mint 80 ezer forint társadalmi mun­kára számítanak. Szilvás István 1970. július 30., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom