Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-03 / 154. szám

Mátraderecskei „manőverek” a (érméiéi javításáért ' Húszmillió téglát, ugyan­ennyi hagyományos és nyolcszázezer kúpcserepet kérnek az idén a mátrade­recskei gyártól... Jóllehet, rí ázámok sokatmondóik, benn aa üzemben annak idején mégsem okoztak különösebb meglepetést, hiszen már ta­valy is hasonló feladatot szabtak az itt dolgozókra. Viszont most annál kevés-» bé látszik a nyugalom az arcokon. A „lecke feladása” óta ugyanis eltelt már egy fél év, s ez a hat hónap a vártnál jóval komiszabb volt, szinte rendre keresztül­húzta a számításokat, a munkákból sokat nem enge­dett elvégezni. Pányik Sándor gyárvezető is ráncba szaladt homlokkal hajol iratai fölé, amikor magyarázza: — Eléggé későn tavaszo­don. gyakoriak voltak az esőzések, nemcsak a szabad­téren — ahol egyébként a tégla mintegy hatvan száza­lékát helyezzük el —, ha­nem meg a fedél alatt, a „műbén” is nehezebben szá­radtak termékeink. Ráadá­sul a szokásosnál nagyobb gondot okozott a munkaerő­vándorlás is. Képzelheti: hatvannyolc ^mberem hi­ányzik most isi' Éppen annyi amennyivel egy kiáebb gyár — például a hatvani — dol­gozik... Mindezt összevetve: most félmillió téglával és kétszázezer cseréppel keve­sebbről tudunk számot adni, mintsem illene.., Vasárnapi műszakok Már • az említett „adósság” törlesztése is újabb erőfeszí­téseket követel, nem. beszél­ve arról, hogy az árvíz mi­atti helyreállítási munkák az eredeti feladatokat idő­közben továbbiakkal növel­ték. Ha valamikor szükség lehet az emberre, a szorgos kezekre, a felelősségteljes igyekezetre, hát most feltét­lenül elmondhatjuk ezt, meg­érthetik Mátraderecskén es u környékén. ........... — Természetesen nem fc siránkozással, töprengéssel akarjuk tölteni a december végéig hátralevő napokat — folytatja meggyőző határo­zottsággal Pányik gyárveze­tő —. hanem iparkodunk ügy cselekedni, ahogyan vár­ják tőlünk. Többé-kevésbé már meg is van a „stratégi­ánk”. Embereket, sajnos, aligha tudunk visszacsalo­gatni, hiszen hogyan is bír­nánk mi annyit ígérni nekik, mint a közeli, recski akna­mélyépítők, vagy éppenség­gel mások?! A könnyebb, a kényelmesebb .munkahelyek­ről hogyan is tudnánk újra ti meglehetősen nehéz erőki­fejtést igénylő Hoífmann-ke- mencékhez édesgetni őket? S megvallom őszintén: nem is próbálkozunk ilyesmivel! Aki elment, maradjon! Vi­szont a meglevőkre, a törzs- gárdistákra már határozottan számítunk! Mert már eddig ...is annyiszor megmutatták, hogy kitartanak mellettünk, bízhatunk bennük! Amikor szükséges, készséggel vállal­koznak a vasárnapi műsza­kokra, a túlórákra. így volt eddig — csupán az árvízi műszak idején 100 ezer tég­lát, 80 ezer hagyományos és háromezer kúpcserepet ké­szítettek — s így ígérik ez­után is. Aztán sokat jelent­het a kongresszusi munka­verseny, 26 brigádunk szor­galmas igyekezete is, ami a felajánlások szerint kereken egymillió téglát és 100 ezer cserepei adhat terven felül. Marasztalóul: terményakeió — Nyilván mi is tudjuk, hogy pusztán lelkesedésből azért a leghűségesebb törzs- gárdistáink sem dolgoznak, ezért a lehetőségeinkből tel­hetőén „olajozzuk is a sze­keret”. .. Mivel az átlagbé­reink még most / is eléggé alacsonyak, a fizetéseket, a havi jövedelmeket a mozgó- bérbcjl próbáljuk olykor nö­velni. Ez utóbbiból eddig 33,2 ezer forintot használ­tunk fel. több mint 108 ezret a második féléire hagytunk. Ugyanekkor az idén a mun­kaverseny legjobbjainak ho­norálására is jóval többet fordítunk, mint eddig: a ko­rábbi összeg csaknem négy­szeresét adjuk! Egy ötlet megvalósításával az idei nyáron minden erőszak nél­kül visszatartjuk munkása­inkat a mezőgazdasági ré­szes-vállalkozásoktól: azátá- nyi tsz-szel kötött megálla­podásunk. szerint olcsón ju­tunk kukoricához, búzához, baromfihoz. Az igények szerint rendelünk, az árat egyszámlánkról előlegézzük a dolgozóknak, aztán a kere­setek elszámolásánál kinél- kinél levonjuk az összegből. Így a dolgozóinkra nyáron is építhetünk, valamennyi­en kedvezőbben jutnak az óhajtott terményekhez, hús­hoz, ráadásul végre a sza­badságukat annak idején majd valóban pihenéssel tölthetik. Idegen segítség — Mindez elegendő? — Sajnos, még ez is ke­vés! Saját embereink meg­tartása mellett szükség van vendégmunkásokra is. Né­hány vakációs diák máris segítget, de egyidejűleg tár­gyalunk egy negyvenfős épí­tőtábor szervezéséről, ami megvalósulása esetén már számottevőbb • erőt képvisel­ne, Aztán szeretnénk, ha si­kerülne követnünk a budai testvérvállalat példáját, mi­szerint a hajdani téglagyári munkásokat kölcsönképpen foglalkoztatnánk. A budaiak már így dolgoznak: a köl­csönadó vállalat fizeti egy hónapig dolgozója átlagkere­setét, az illető használhatja a munkaruháját, védőfelsze­relését, a téglagyár biztosít­ja az étkezést, az esetleges keresetkülönbözetet pedig a kölcsönadó nevében átutalja az árvízkárosultak segély­számlájára. .. — Röviden: hogy tekinte­Egy nyugatnémet feleség megölte a fér­jét. Volt már arra példa persze, hogy nem • nyugatnémet feleség is megölte a férjét. A dolog érdekessége (!), hogy a feleség autó­val ölte meg a férjét. Persze, arra is volt már példa, hogy mondjuk egy angol feleség ölte meg autóval a férjét, csak olyan példa nincs tudomásom szerint, hogy egy berber feleség ölte volna meg autójával a férjét. Legfeljebb tévével! Az sem éppen a leg­kellemesebb. Egyszóval, a nyugatnémet feleség, miután közölte vele a férj, hogy tökéletesen torkig van ónagyságával és elköltözik hazulról, s eme kijelentését tettekre és léptekre is vál­totta, — nos, tehát a feleség a gyalogosan távozó férj után rohant a gépkocsival és el­ütötte. Halálra elütötte! Persze, erre is volt már példa ... ... és azt mondja a feleségem, hogy sze­retne megtanulni ő is gépkocsit vezetni. Nos. persze, erre is volt már oélda! ( ó) nek a következő hetek, hó­napok elé? — Ismétlem: ez az év rendkívül kedvezőtlen, na­gyon nehéz, Itteni négy szol­gálati évem legnehezebbike, de reménykedünk. Reméljük, hogy régi embereink nem hagynak cserben bennünket, s megkapjuk az idegen se­gítséget is. Mostanában —az első negyedévvel ellentétben — már á MÁV is biztosítja a szükséges kocsimennyisé­get, » nincsenek különösebb fennakadások a szállítások­ban. csupán az árvízkáro­sultakhoz napi öt vagon árut tudunk küldeni. Egyszóval bizakodunk! Gyóni Gyula Reprezentatív üzlethálózat, jobb ellátás UJ, közös vállalkozás az ÄGROKONZUM A tervek, az elképzelések a hosszú eszmecserék, viták után kiforrottak, most már a megvalósítás van hátra. S ami biztató, az első lépések időben már nincsenek távol. Megyénkben új, közös vállal­kozás kezdi meg működését, az AGROKONZUM. Erről beszélgettünk Nagy Bélával, uz Egei-—Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének munka­társával, a szervezési mun­kák irányítójával. — Az AGROKONZUM- ban tizenhárom termelőszö­vetkezet, köztük a hatvani Lenin és a hevesi Rákóczi, négy állami gazdaság: a fü­zesabonyi, a hevesi, a szű­zi BADACSONYI ÉS A SOMLYÓT HEGY. látványossága, közé tartoznak azok a hatalmas bazaltoszlopok, amelyek a vulkáni, tevékenység idején alakultak ki. E természeti ritkaságokból a fővárosnak is jutott, ugyanis a parképítők néhányat felhozattak és ezeket, a Gellérthegyen, a Cita­della előtt helyeztették el. Jól mutatnak a népiesen bazalt- orgonának nevezett oszlopok a város felett. (MTI foto — Kácsor László) Eredményesen zárta az első félévet a Hatvan és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ Megyénk egyik legjobban működő általános fogyasz­tási és értékesítő szövetke­zete a hatvani. Az elmúlt években többször elnyerte a KPVDSZ és a SZÖVOS2 kitüntetését, sőt birtokosa volt már á Minisztertanács és a SZOT vörös vándor­zászlajának is. Az idei első félév eredmé­nyei azt bizonyítják, a dicsé­retre méltó sikersorozat nem tört meg. — Elégedettek vagyunk eredményeinkkel — infor­mál Jóssá Béla osztályvezető. — Körzetünk hatvan egysé­gében több mint háromszá­zan dolgoznak, valamennyien lelkiismeretesen; tudásuk legjavát adva látják el fel­adataikat. Ennek köszönhe­tő, hogy az iparcikk áruk értékesítése során 56,5 millió forintot forgalmaztunk, amely a múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva 5 mil­liós emelkedést jelent. Ven­déglátóhelyeink közel tíz­millió forint bevételt értek el, a bázishoz mérve itt 1 millió a növekedés. Felvásá­roltunk körülbelül 1 millió forint értékű árut. A Hatvan és Vidéke Kör­zeti ÁFÉSZ-nek 15 brigád­ja van, köztük tíz kollektí­va már a szocialista címet is elérte. Vállalásaikban egyebek közöt szerepel a gazdagabb áruválasztókra va­ló törekvés, a jobb készlet- gazdálkodás, a fokozottabb vagyonvédelem, szakmai tan­folyamokon való részvétel, tagszervezés, valamint tár­sadalmi munka. Az ÁFÉSZ pártszervezete kiküldte vala­mennyi dolgozónak a pár­tunk közelgő X. kongresz- szusa tiszteletére történő munkafelajánlás termelési szempontjait, amely jó vissz­hangra talált az emberek körében. A brigádok jövő hé­ten teszik meg konkrét vál­lalásaikat. — Ez évbén jelentős ösz- szeget fordítunk hálóizatfej- lesztésre is — mondja a to­vábbiakban az osztályveze­tő. — Számos egységünknél végzünk karbantartási mun­kát, kisebb javítást, Hat­vanban, a Zrínyi utcában uj vegyesboltot nyitunk, a helyiséget mintegy 300 ezer forint költségből — fejlesz­tési alapunk terhére — épít­jük fel. A környék lakói­nak eddig távolabbra kel­lett 1 menniük vásárlás. cél­jából, a rövidesen megnyíló üzlet biztosítja majd a leg- sziikésgesebb árucikkeket a városnak ezen a részén is. És még valamit. Nemsokára befejeződik a sokak által oly­annyira kedvelt Rózsa cuk­rászda bővítési munkája. Háromszázezer forintból — saját erőforrásunkból — végezzük az átalakításokat. Előreláthatólag már július­ban megnyitja kapuit a vendégek előtt a népszerű szórakozóhely. • —• veikéi =*­vásváradi es a gyöngyös— domoszlói tömörül s rajtuk kívül megyénk három váro­sának fogyasztási szövetke­zete. A közös vállalkozás el­sődleges célja — még a gaz- • daságosságot is megelőzve — a három város lakosságának jobb ellátása, illetve az ellá­tás javítása. Éppen ezért a vállalkozás keretében kor­szerű üzlethálózatot szeret­nénk kialakítani, olyan rep­rezentatív boltokat szeret­nénk létrehozón, amelyekben a vásárló a palackozott bo­roktól a zöldségfélékig, a Szemesbabtól a tőkehúsig, húskészítményekig - mindent megvásárolhat. A termelő- szövetkezetek. állami gazda­ságok, fogyasztási szövetke­zetek folyamatosan, kellő mennyiségben és választéki­ban biztosítják majd az árut. — Ki fedezi az üzletháló­zat költségeit? — A társult szövetkezete:», gazdaságok és ezenkívül bankhitelt is kapunk. Rész­jegyeket bocsátunk ki s min­denki annyit vásárol belőlük, amennyit éppen akar. Ter­mészetesen a későbbiek fo­lyamán a nyereségből is mindenki a részjegyek ará­nyában részesedik. — Hol épülnek majd a boltok? — Még az idén néhány helyiséget* a vállalkozás cél­jaira bocsátanak a fogyasz­tási szövetkezetek. Jövőre pedig az épülő bolthelyisé­gekből kapunk, így például Egerben a Grónay Sándor utcában felépülő modern épületben szeretnénk üzletet nyitni. Törekvésünk az, hogy minden boltunk ízléses, rep­rezentatív legyen. Elképzelé­seinket egyébként összehan­goltuk a városi tanácsok el­képzeléseivel s általában olyan városnegyedekben 'lé­tesítünk boltot, amelyek el­látása eddig sok kívánniva­lót hagyott maga után. Ter­mészetesen az üzlethálózat kialakítása és fejlesztése nem néhány hónapot, hanem né- hány évet is igénybe vesz, különösen azért, mert a ké­sőbbiekben szeretnénk a na­gyobb iparvidékekre és üdü­lőtelepekre is „betörni”. — Az AGROKONZUM te­hát csupán üzleteket hoz lét­re? — Nem. Ha a termelő vagy fogyasztási szövetkeze­teknek, állami gazdaságok­nak a boltok ellátásán kívül is marad valamilyen termé­kük eladásra, akkor kapcso­latot keresünk a nagy ve­vőkkel is. Elképzelhető az is, hogy a kishatármenti forga­lomba is bekapcsolódunk, s mondjuk zöldségféleségekért sört vagy mezőgazdasági gépalkatrészeket hozunk be. Mindez a vállalkozás tagjai­nak igényétől függ. — iHogy történik a közös vállalat irányítása? — A legfőbb szerv az igazgató tanács. amely oe minden szövetkezet, gazda­ság egy tagot delegál. A tt^r- vek, elképzelések megvalósí­tásáról. a fejlesztésről, az új tagok felvételéről az igazga­tó tanács dönt. — Milyen elképzelések, vannak a nyereség felosztá­sára? — Az első években nyere­ségről aligha lehet beszel­ni, hiszen ez alatt az riő alatt történik meg az üzlet- hálózat kialakítása. Mindez nem kis pénzbe kerül. A ké­sőbbiekben valószínűleg 30, illetve 70 százalékos kiosz­tási arány lesz. Azok, kik anyagi erővel járulnak hoz­zá a vállalkozáshoz, azok a kiosztható nyereség harminc százalékát, azok, akik termé­keket biztosítanak, a nyere­ség hetven százalékát kapják. Arról, hogy a nyereség mi­lyen hányada kerül kiosztás­ra és mennyi marad fejlesz­tésre — az igazgató tanács dönt. — Jó néhány termelőszö­vetkezet már évek óta áru­sít a piacokon vagy saját pavilonjában. Az AGRO- KONZUM miben jeleni előbbre lépést ezzel a for­mával szemben? — Először is’ korszerű, reprezentatív üzleteket sze­retnénk létrehozni. Másod­szor ezekben a boltokban olyan széles lesz a választé­kok skálája, amelyet egy-egy tsz nem tud biztosítani. Az áruellátás is bőséges, folya­matos lesz. Mindezek mellett a vállalkozásnak olyan anyagi eszközei is lesznek, amelyek lehetővé teszik a hűtőpultok, burgonyahámo­zó gépek, egyéb felszerelések beszerzését, az üzletek állan­dó korszerűsítését. A legfon-. tosabb azonban az, hogy a vállalkozáson belül össz­hangban lesz a termelés és az értékesítés. Ha egy ter­melőszövetkezet nyit egy boltot, nyilván negyvenféle terméket kell előállítania ahhoz, hogy széles legyen a választék. Az üzemen belül ez azonban a termelés szét­aprózásához vezet. Az AG- ROKONZUM-on belül min­denki csak néhány cikket termel vagy állít elő, ebből azonban biztosítani tudja a nagy mennyiséget. A vállalkozás ésszerűnek, hasznosnak tűnik. Reméljük, a megvalósítás sem várai so­káig magára.1 Hiszen szeret­nénk már ezekben a szép üzletekben sok jó falatot vá­sárolni. Kaposi Levente Maginvázió Gyöngyösön Mindenütt; maghéj. A Fű téren, a mozik előtt, a sportpályák lelátóin — mindenütt. Olyan mennyi­ségben, hogy beborítják az aszfaltot, a lelátókat, az utakat, de még parkokba is jut belőle. Jól öltözött fiatalembe­rek, csinos lányok rágják a magot. Álldogálnak, be­szélgetnek, nézik a focit, várják, hogy megkezdőd­jék a film, de az Omega hangversenyén is köpköd­ték a maghéjat a szabad­téri színpadon. Szerintem nem csak csúnya, hanem gusztusta­lan is ez a magozás. Ha orvost kérdeznék meg, biztosan hozzátenné: rnind- ezentúl egészségtelen is. Hiszen a magot egy kétes tisztaságú zsákból árulja egy néni. beleönti valami­féle papírba, onnan veszi az illető a markába, hogy a szokott mozdulattal a szájába hajítsa a magot. Aztán köp egyet. A mag­héj pedig röpül a járdá­ra, a virágos parkba. Rosz- szabb esetben valakinek a nyaka közé. Talán nem is meglepetés, hogy nem az ős-gyöngyö­siek köpködik a uui#ol vá­rosszerte, hanem azok, akik nemrég jöttek lakni a vá­rosba. vagy itt sem lak­nak. csupán bejárnak — is­kolába, munkahelyre. Tudtommal a köztiszta- tág megóvása mindenkinek kötelessége. Aki vét ez el­len, szabálysértést követ, el. A maghéjat szerteköp- ködők is szabálysértők. De nem láttam még soha. hogy bárkit is felelősség­re vontak volna a maghéj­jal való szemetelésért. Azt sem, hogy a magárusokat is közegészségügyileg el­lenőrizte volna a szakha­tóság. Pedig őket is úgy kell kezelni, mint azo­kat, akik cukorkát vagy élelmiszert árusítanak a piacon, a bódékban. Sehogy sem illik a kultu­rált környezetbe a magolás. Csúnya szokás, egészségte­len szokás. Ráadásul a szemetelés — szabálysértés is, de ezzel senki sem törődik. Ugyan miért? (—ár) 107«. július 3.. pen te

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom