Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-22 / 170. szám

Nixon sajtó­értekezlete Nixon elnök rögtönzött sajtó- konferenciát tar­tott a Fehér Ház­ban. Az elnök el­lenezte egy esetle­ges koaliciós kor­mány megalakítá­sát Saigonban. (Telefoto — AP — MTI — KS) Kedd esti külpolitikai helyzetképünk Barber brüsszeli „kihallgatása A Közös Piac „fővárosá­ban” Brüsszelben, a szerve­det egész további sorsa szem­pontjából igen fontos tárgya­lások kezdődtek. A főtéma ezúttal is Anglia belépése: a Charlesmagne-palotában ar- ról folyik a szó, milyen fel­tételek mellett nyer bebo­csátást a brit oroszlán a nyugat-európai hatok po­rondjára. A megbeszélések formája Anglia új torykabinetje szá­mára kétségtelenül némi bel­politikai veszélyt jelent. Csaknem bizonyos, hogy az ebben a kérdésben már nem Ts egyszer keserűen csalódott, sőt a megalázott brit közvé- mény széles rétege pro­testál majd amiatt, hogy Edward Heath belement ebbe furcsa, inkább ki­hallgatásra, mint egyen­rangú felek megbeszélé­sére emlékeztető proce­dúrába. A Charlesmagne-palotában ugyanis az történik, hogy Anthony Barber, a közös pi­aci ügyek intézésével meg­bízott miniszter szembenéz a hatok képviselőivel, minde­nekelőtt Walter Scheel nyu­gatnémet külügyminiszterrel, és válaszol a kérdésekre. A kérdésekre, amelyek feltevői nem is rejtik' véka alá, hogy „ a brit szándékok komolysá­gát” akarják kipuhatolni. Az angol lapok ezekben az órákban érthetően gyakran emlékeztetik olvasóikat ar­ra, hogy 1963-ban Charles de Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök egy­értelmű vétója akadá­lyozta meg a brit belé­pést. Ez nem egy megfigyelő sze­rint olyan „lélektani sokkot” okozott Angliában, ami bel- politikailag mindmáig ala­posan megnehezíti a Downing street 10 számára a csatlakozást. Ugyanakkor a világszerte hódító integrációs tendencia nem egy vonatko­zásban szinte elkerülhetet­w A Belügyminisztérium 11 letékes szervei 1970. július 14-én, a Német Szövetségi Köztársaság javárk végzett kémkedés alapos gyanúja miatt előzetes letartóztatás ba helyezték Kerényi Mária 41 éves, budapesti lakost, a Magyar Rádió- és Televízió szerződéses alkalmazottját. A nyomozás eddigi megál­lapításai szerint Kerényi Mária 1968 óta rendszeresen adott át államtitkot képező adatokat a Német Szövetségi Köztársaság egyik vezetőbe osztású tisztviselőjének, aki 4 »tusával visszaélve kém- : i -! átok kiszolgáltatására kérte fel. Kerényi Mária ügyében vizsgalatot folytatják. (MTI) lenné teszi a brit belépést, legalábbis hosszabb távon. Bizonyos gazdasági érde- ■ kék és a sértett nemzeti büszkeség közötti ellentmon­dás — ez a Heath-kabinet egyik legaktuálisabb dilem­mája, de természetesen még ez az ellentétpár sem jelent­kezik tisztán. A gazdasági érdekek sem szólnak egyér­telműen a belépés mellett és ez a tétel különösen a mező- gazdaságra vonatkozik. Anthony Barber egyik leg­főbb feladata, hogy megér­tesse a hatokkal: London egyszerűen kép­telen elfogadni a jelenle­gi formájában a Közös Piac eddigi, mezőgazda- sági finanszírozási rend­szerét. Ez a szisztéma a jelek sze­rint kiválóan megfelel Pá­rizsnak és ez az érdekellen­tét önmagában is veszélyes zátonylehetőség. Pompidou nem örökölte De Gaulle ér­des és szókimondó magatar­tását, látványos vétó ezúttal aligha lesz. A tárgyalások története azonban azt bizo­nyítja, hogy még a mezőgaz­daság finanszírozásánál jóval jelentéktelenebb részletkér­désből is lehet adott esetben az a bizonyos narancshéj. Porhinlés a tigrisketrecek ügyében SAIGON: A saigoni miniszterelnök kedden rendeletet írt alá a i tigrisketrecek „felszámolásá­ról”. A rendelet aláírása után a bábrezsim miniszterelnöké­nek sajtóhivatala közleményt hozott nyilvánossági'a. Ebből kitűnik, hogy a dél-vietnami igazság-, belügy- és tájékoz­tatásügyi minisztérium kép­viselőiből álló két küldöttség július 14-én és 19-én megte­kintette a Con Son szigetén levő büntetőtábort. „E büntetőtábor még 1895- ben, tehát a francia gyarmati uralom idején létesült — ál­lapítja meg a közlemény —, s nem felel meg a jelenlegi követelményeknek. Ezért a kormány elhatározta, hogy a mai naptól kezdve nem hasz­nálja a tábor magánzárkáit, s elrendeli azoknak azonna­li rendbe hozását, hogy a tá­bori fegyelem megszegése miatt büntetett foglyok jobb egészségügyi körülmények között tölthessék le bünteté­süket”. Ügy tűnik azonban, hogy a saigoni bábrezsim ezzel az intézkedésével csak port akar hinteni a Con Son szigeti „tigrisketrecek” miatt felhá­borodott közvélemény sze­mében. A saigoni kormány szóvivője ugyanis a közle­mény közzététele után egy újságírónak arra a kérdésé­re, hogy vajon a hirhedt tigrisketreceket lerombol­ják-e, így válaszolt: „ön bi­zonyára észrevette, hogy a közleményben nincs szó le­rombolásról ...” (UPI) A lengyel szabadság ünnepe HUSZONHAT ESZTENDŐVEL ezelőtt, 1944. július 22-én, a kelet-európai népekre támadt fasiszta hordákat üldözve, a szovjet hadsereg és a vele együtt harcoló hazafias lengyel hadosztály már Lengyelország fel­szabadításáért küzdöttek. Az első nagy len­gyel város, Lublin fölött ismét a fehér-piros nemzeti zászló lobogott, elérkezett az ideje annak, hogy a lengyel nép legjobbjai, a mun­kásosztály pártjának vezetésével lerakják az új állam alapköveit. A LUBLINI FELHÍVÁS vált azzá a poli­tikai alappá, amelyre ezután az új, népi Len­gyelországot felépítették — bár eleinte mér­hetetlen erőfeszítésekkel, később mind na­gyobb sikerekkel. A társadalmi átalakítást és a romhalmazzá vált ország újjáépítését egyidejűleg kellett elvégezni. Az állam szer­ves részévé kellett integrálni azokat a terü­leteket, amelyeket sok évszázados néniét hó­doltság után Lengyelország a potsdami meg­állapodások értelmében visszakapott. És szembe kellett nézni azzal a mindennél fáj­dalmasabb ténnyel, hogy a lengyel nemzet Európa legmegtizedeltebb népeként érte meg a felszabadulást. AZ ÚJRAKEZDÉS ÓTA immár több mint negyedszázad telt el. Ez a történelmileg na­gyon rövid idő — hiszen Lengyelország már állami létének ezredik évfordulóját is meg­érte, megünnepelte az elmúlt években — mégis elégnek bizonyult ahhoz, hogy a Len­gyel Népköztársaság Európa fejlett nemze­teinek sorába emelkedjék és politikailag is olyan tényezővé váljék, amilyen korábban sohasem volt. EZEK -AZ EREDMÉNYEK két nagy «fel­ismerésnek köszönhetők. Az első az, hogy a nemzeti függetlenség zászlóvivője a munkás­osztály, s csakis a szocialista rendszerben le­hetett megteremteni a szilárd államiság min­den szükséges erőfeltételét. A másik felis­merés, hogy független és stabil Lengyelor­szág csakis a Szovjetunióval és a szomszé­dos szocialista országokkal, testvémépekkel szoros és megbonthatatlan szövetségben lé­tezhet. HA A LUBLINI KIÁLTVÁNY 26. év­fordulóján fel akarjuk mérni a népj Len­gyelország minden eredményét, vívmányát, akkor mércéül nemcsak azokat az ipari, me­zőgazdasági és kulturális mutatókat használ­hatjuk, amelyek Lengyelország helyét ma a fejlett ipari államok sorában jelölik ki. E részleteknél sokkal meggyőzőbb az az össz­kép, melynek tudomásulvétele elől imrhár az a kormány sem tud többé kitérni, melynek elődei két évtizeden át a revans politikáját hii'dették és követték a Lengyel Népköztár­sasággal szemben. Az NSZK-ról van szó, mely eljutott annak a halaszthatatlan felis­merésnek a küszöbéig, hogy a lengyel állam­mal a status quo alapján kell rendeznie vi­szonyát. Olyan eredménye ez a szocialista Lengyelországnak, amely mindennél nagyobb hozzájárulás egész Európa békéjének és biz­tonságának megszilárdításához. EZEKET AZ EREDMÉNYEKET köszönti és további, közös sikereket kíván népünk a testvéri lengyel nemzetnek felszabadulása nagy ünnepén. (H.) Nasszer moszkvai tárgyalásai után Nasszer akkor érkezett a szovjet fővárosba, amikor jú­nius végén — Washington­ban szellőztették az újnak minősített amerikai rendezé­si tervet a közel-keleti ’ vál­ság megoldására. Az EAK el­nökének és a kíséretében le­vő egyiptomi kulcsemberek­nek csaknem háromhetes moszkvai tartózkodása ekként elválaszthatatlan attól a ténytől, hogy — legalábbis taktikailag — mozgásba jött az éveken át az időhúzást al­kalmazó amerikai diplomá­cia. Moszkvát megelőzően Nasszer Tripoliban, a haladó arab 'államok vezetőivel ta­nácskozott, ott ismerkedtek meg, az amerikai tervvel, amelyet már akkor joggal minősítettek az arab fővá­rosokban sokféleképpen ér­telmezhető, s szándékosan ködös megfogalmazásokat használó — talán tervnek is csak fenntartásokkal mond­ható — diplomáciai kezde­ményezésnek. Nasszer tehát nemcsak az EAK, hanem a tripoli csoport' szóvivőiéként is ment a szovjet fővárosba. Ottani megbeszélései pedig a közel-keleti helyzet felettébb kritikus szakaszához kapcso­lódtak. Hogy a Közel-Keleten há­rom évvel a háború után módosult a katonai és poli­tikai helyzet — mindenek­előtt a legnagyobb szovjet segítségben részesült egyip­tomi oldalon — azt követ­keztetve jól tükrözi az ame­rikaiaknak, Izrael fő támo­gatóinak immár több hóna­pos manőverezése azokkal a bizonyos Phantom-gépekkel, ami elválaszthatatlanul kap­csolódott Washington újbóli lázas erőfeszítéséhez az arab országok megosztására. Az arab akcióegység meg­bontását az USA annyira . fontosnak tartja,- hogy -evé­gett hajlandó taktikai en­gedményekre is: elfogadni látszik a Biztonsági Tanács határozatán alapuló rende­zést, de területi játékot pró­bál az arabok egymással va­ló szembeállítására, és visz- szacsempészné az Izraelben követelt „közvetlen”, vagyis politikai diktátumot jelentő tárgyalási forma néhány ele­mét a Jarring-misszió kere­tében. Az amerikai manőve­rezésben azonban nem az a lényeg, hogy . az USA impe­rialista érdekeit szolgálja, hiszen ez egyaránt jellemző­je a merev vagy a rugalmas módszereknek. (Legújabban az izraeli atombomba lélek­MttR, Julius 22,. szerda (Moszkvai tudósítás) — Hol szállt meg az első magyar szakembercsoport? — Mikor lesz készen a ki­állítás plakátja? — Mi a helyzet a jegyek­kel? Ezek a halaszthatatlan kérdések, türelmetlen tele­fonhívások, mind a küszö­bönálló „Szabad Magyaror­szág 25 éve’’ kiállítással kapcsolatosak. A szobában Mihail Lvov, az Összövetségi Kereskedelmi Kamarának a „Szabad Magyarország 25 éve” elnevezésű nemzeti ju- . bileumi kiállítással kapcso­latos szovjet megbízottja. 35 fő áll rendelkezésére: mér­nökök és építészek, elektro­mos és reklámszakemberek. — Május végén kezdtünk munkához — mondja Mi­hail Lvov. — Az összövet­ségi Kereskedelmi Kamara magára vállalta a kiállítás­sal kapcsolatos ' szervezési kérdések egész sorát: a szál­lítási és rakodógépek bizto­sítását, a szerelési munkála­tok végzését, stb. Tizenhét megrendelést vettünk fel a HUNGEXPÖ-tól különböző, főként információs-reklám jellegű munkák elvégzésére. — Kérjük, szóljon arról, amit már elvégeztek. — Július közepén a moszk­vai utcákon megjelentek a kiállítás plakátjai. A hírve­rés igen sokféle lesz. Első­nek, az általunk kisplakát- nak nevezett hirdetményt említem, példányszáma 25 ezer. Másodszor ide tartoznak a nagy reklámtáblák, ame­Folynak a Szabad Magyarország 25 éve kiállítás előkészületei lyeket Moszkva legnagyobb terein állítunk fel. Ezenkívül, úgy gondoljuk, hogy a tele­víziós közvetítések is jó és nagy hatású reklámnak bizo­nyulnak majd. A szovjet te­levízió „Filmnéző turisták klubja” című sorozatában Magyarországról, az ország sikereiről, eredményeiről, va­lamint a küszöbönálló ki- ' állításról szóló filmeket ve­títenek. .; Moszkva tíz legnagyobb üzletének kirakataiban fog­ják kiállítani a magyar könnyűipar termékeit. Most nyomtatják a belépőket és a kiállítás látogatóit köszöntő üdvözleteket. Minden belépő­jegyhez mellékeljük a kiállí­tás térképét, amely hasznos kalauzul szolgálhat a látoga­tóknak. Javasoltuk magyar bará­tainknak, hogy a kiállítás nap aiban a moszkvai film­színházak játsszanak magyar rövidfilmeket. Ebben egyet­értettünk, — s úgy hisszük, az ilyen vetítések ugyancsak jó hírverést jelentenek a ki­állításnak. — A jelek szerint jó kap­csolat alakult ki a kiállítás magyar szervezőivel? Igen. Már többször járt Moszkvában a kiállítás igaz­gatója, Komját István. A moszkvai magyar követségen tartott sajtótájékoztatót, ahol az újságírók és a szakértők megkapták az első kiállítás- prospektusokat. Munkameg­beszéléseket folytattunk, megállapodtunk a további munkában. Jelenleg itt tar­tózkodik a kiállítás igazga­tóhelyettese, Halmos Antal. Minden kérdésben együtt döntünk, a legteljesebb egyetértésben. Ahogy mond­ják, rögtön megtaláltuk a közös nyelvet. — Apropó, valamit a kö­zös nyelvről és a helyi ne­hézségekről ... — Ilyen nehézség — úgy­szólván — nem létezik. Mind Komját István, mind Hal­mos Antal tudnak oroszul. Én is dolgoztam már magvar kiállításokon, — itt, Moszk­vában, és a budapesti vásár szovjet pavilonjában. Nem azt akarom mondani, hogy megtanultam magyarul, de az együttes munka tapaszta­latai mégis segítenek. — Mikor kezdődik meg a munka közvetlenül a kiállí­tás területén? — Éppen ezekben a na­pokban. Most fogadtuk az el­ső, 45 főnyi saagyar szak­embercsoportot, ők kezdik meg a pavilonok művészi ki­alakítását. Már megérkezett két gépkocsivonat és egy vas­úti kocsi, a számukra szük­séges műhely berendezései­vel. A legrövidebb időn be­lül még száz ember érkezik Magyarországról, összesen pedig mintegy ezer főt vá­runk. Fogadásukról, szállodai elhelyezésükről, valamint ar­ról, hogy úgy érezzék ma­gukat Moszkvában, mint ott­hon — szintén a mi felada­tunk gondoskodni. Egyszó­val: temérdek a gond és si­etni kell. — Sietni? Hisz a nyitásig, augusztus 20-ig még van idő! — Igaz, de a tennivaló napról napra több lesz, s nem szeretnénk semmit az utolsó napokra hagyni. Bár, a tapasztalat azt mutatja, — Mihail Lvov elmosolyodik —, s abból van nekem elég, te­kintettel arra, hogy több mint 20 kiállítás rendezésé­ben Vettem részt —, hogy ennek ellenére, az utolsó na­pig, mindig óriási az izgalom. Ámbár, izgalomra — úgy tű­nik — nincs ok, mert a ki­állítás sok érdekeset és sok­félét ígér. A kiállítást ná- lnnk nagy várakozás előzi meg. Meggyőződésem, hogy az segítségére lesz a szovjet embereknek abban, hogy még jobban megismerjék Magyar- országot, és erősítsék barát­ságunkat a szocializmus épí­tésén fáradozó magyar nép­pel. G, Geras zíiaov* tani zsaroló eszközét is „be­dobta" a New York Times révén a CIA. Ez az újabb esemény jól tükrözi a rugal­mas és fenyegető elemek ke­veredését az amerikai—izrae­li játszmában, amelynek cél­ja a régi: a haladó arab or­szágok megtörése, vagy leg­alábbis az ahhoz vezető meggyengítése). A fő és a meghatározó tény, hogy az amerikai terv és a körötte csapott Washington és Tel Aviv közti — a Die Zeit szavaival — „jó kiszámított házi perpatvar” a maga mód­ján az arab oldalon végbe­ment változásokat, és a Szovjetunió közel-keleti érő­feszítéseinek a£” eredményét tükrözi. A moszkvai tárgyalásokra tehát valóban új közel-keleti helyzetben kerül sor. Elhú­zódásuk nyilvánvalóan nem­csak a kialakult helyzet rész­letes felmérésének következ­ménye: Az idő lehetővé tet­te a folyamatos konzultációt az egyes arab fővárosokkal, ami Nasszer szóvivői szere­péből is következett. Másfe­lől alighanem többszöri nagy­hatalmi érintkezésre is sor került, amint Dobrinyin, wa­shingtoni szovjet nagykövet látogatásai sejtetik, a New York-i négyhatalmi ENSZ- megbízott megbeszélésekről nem is szólva. Természete­sen szorosan kapcsolódott a kiadott közleményben ki­emelt politikai megbeszélé­sekhez az EAK védelmi ké­pességének további erősítésé­ről a hadügyminiszterek rész­vételével folytatott eszmecse­re. Az egyeztetett szovjet— egyiptomi álláspont szükség­szerűen tartalmazza, a politi­kai rendezés melleti ismételt hitvallást és az egyiptomi vé­delmi képesség további szi­lárdítása melletti elkötele­zettséget. A közel-keleti meg­oldás csak küzdelem ered­ményeként lehet igazságos. (Ennek a küzdelemnek va­lamennyi eszközét használni kell, a diplomáciait és a ka­tonait csakúgy, mint a népi ellenállást a megszállókkal szemben. A szélsőségesnek nevezett arab erők éppen a küzdelemformáknak erre a kombinációjára nem képe­sek). Moszkvában megállapít­hatták a kedvező közel-keleti fejlődési folyamatokat, de számba vették azokat a ve­szélyeket is, amelyek az im­perialista aknamunkából, az izraeli és mögöttük álló ame­rikai héják esetleges kalan­dor vállalkozásaikból szár­maznak. Az igazságos rendezésért, a Biztonsági Tanács 1967. no­vember 22-i határozatának hiánytalan végrehajtásáért kifejtett erőfeszítéseket to­vább kell folytatni! ez a moszkvai tárgyalások lénye­ge. , Avar JáUBS’

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom