Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

Határozat a !¥• ötéves terv irányelveiről (Folytatás a 2. oldalról) X növénytermesztés fejlesztésében a ter­méshozamok növelése a legfontosabb feladat. Az ország kenyérgabona-szükségletét a jövő­ben is hazai termelésből kell biztosítani. A műtrágya- és növényvédőszer-ellátás ja­vításával biztonságosabbá kell tenni a nö­vénytermesztést és emelni kell a hozamokat a szántóföldi és kertészeti termelésben. Foly.- tatni kell a növénytermesztésben a munka­műveletek gépesítését, a nagyüzemi, korszerű technológiák elterjesztését. A belterjesség fokozása érdekében növelni kell az öntözhető területet, fokozni kell a talajvédelmet és a talajjavítást. A mezőgazdasági szövetkezetek és válla­latok fejlesztési eszközeinek jobb hasznosí­tása, a termelékenység fokozása érdekében elő kell segíteni az üzemek feldolgozó és kiegészítő tevékenységét, továbbá a közös vállalkozásokat és az üzemek közötti együtt­működést a termelésben, és a forgalmazás­ban. A vízgazdálkodás tervszerű fejlesztésével biztosítani kell a lakosság, az ipar és a me­zőgazdaság növekvő vízszükségletének kielé­gítését, a racionális vízgazdálkodás feltéte­leinek javítását, vízkészleteink minőségének, tisztaságának védelmét. A tervidőszakban be kell fejezni a Tisza völgye gazdasági-társadalmi fejlődése szem­pontjából nagy jelentőségű létesítmény — a kiskörei vízlépcső — építésének első szaka­szát, s meg kell tenni az előkészületeket a víz hasznosítására. Az ár- és belvízvédelem biztonságának fokozása céljából bővíteni és korszerűsíteni kell a védelmi létesítménye­ket. 6 A szállítás és forgalmazás arányos * fejlesztése és korszerűsítése növekvő jelentőséget foglal el a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásában, és az ellátás javításában. A közlekedés fejlesztésével és korszerűsí­tésével biztosítani kell a népgazdaság növek­vő áru- és személyszállítási szükségleteinek kielégítését, a távlati közlekedéspolitikai koncepciónak megfelelően a közlekedési ága­zatok közötti munkamegosztás előnyeinek ki­használását. A tervidőszak végére a vasút korszerűsítésében be kell fejezni a vonta­tás villamosítását és dieselesítését, és foly­tatni kell a záhonyi átrakó körzet fejleszté­sét. A közúti közlekedést a közlekedési ága­zat átlagát meghaladó mértékben kell fej­leszteni. A gépkocsi-közlekedés gyom növe­kedését az utak korszerűsítésével és a szer­vizhálózat bővítésével kell elősegíteni. A vá­rosi tömegközlekedésen belül kiemelt fel­adat a budapesti közlekedés javítása. A hírközlés területén a távbeszélő-hálózat bővítése és korszerűsítése, a nemzetközi táv­beszélő-- összeköttetés fejlesztése, az országon "belül a rádió és televízió adás-vételi lehe­tőségeinek javítása, a második televíziós adás bevezetése és a színes adást sugárzó országos televízióhálózat kialakításának megkezdése a feladat. A népgazdaság minden ágában fejlesz­teni és korszerűsíteni kell a tárolási feltéte­leket, s ezzel előmozdítani a veszteségek csökkentését, a termékek minőségének meg­óvását és a fogyasztó jobb kiszolgálását. Az áruforgalmazás költségeinek csökkentése ér­dekében, a termelőeszközök forgalmazásában meg kell szüntetni a feleslegesein közbeikta­tott közvetítő tevékenysépet és bővíteni a kis- és középvállalatok közvetlen raktárról történő kiszolgálását. A növekvő kereskedelmi forgalom lebo­nyolítása érdekében a fejlesztés céljára ren­delkezésre álló eszközökből a hálózati egy­ségek, boltok technikai ellátottságának ja­vítását, kapacitásnövelését kell biztosítani. Az új létesítményeknél racionális telepítésre kell törekedni és általában a koncentrál­tabb, gazdaságosabb üzlettípusok kialakítá­sát kell előtérbe helyezni. A meglevő háló­zat kapacitásának jobb kihasználásával, a munkaszervezés javításával, rugalmasabb boltnyitvatartási munkarenddel kell javítani a vevők kiszolgálását. 7 A gazdaságfejlesztési célkitűzések ■ megvalósítása érdekében a tervidő­szakban mind a szocialista, mind a tőkés országokkal bővíteni és jelentősen hatéko­nyabbá kell tenni a külgazdasági kapcsola­tokat. A jövőben is alapvető a szocialista országokkal való együttműködés mind szé­lesebb kibontakoztatása. Népgazdaságunk dinamikus fejlesztése megköveteli, hogy a szocialista és a tőkés piacokon egyaránt gaz­daságos és versenyképes termékek gyártását és exportját fokozzuk. Az importpolitika tu­datosabb alkalmazásával fokozni kell a be­hozatal szerepét mind a lakossági igények '.di1 ígítésében, mind a hazai iparral szem- . báni . verseny erősítésében. Törekedni kell elínyös közép- és hosszúlejáratú fejlesztési hitelek felvételére. A KGST-országokkal, és elsősorban a Szovjetunióval az árucsere gyors ütemű nö­velése mellett törekedni kell a gazdasági együttműködés további lehetőségeinek feltá- isára és a munkamegosztás szélesebb körű ’ lesztésére., A termelési együttműködést ább kell fejleszteni az energiagazdálko- sfcan, a kohászatban, a járműgyártásban, a számítástechnika területén, valamint a népgazdaság mindazon ágazatában, ahol a hatékony fejlesztés csak nemzetközi együtt­működéssel hajtható végre. További erőfe­szítéseket kell tenni a szocialista importle- i "ségek feltárására. \ fejlődő országokkal a gazdasági káp­átok bővítése mind gazdasági, mind po­litikai szempontból érdekünkben áll. Erőtel­jesebben kell támaszkodni ezeknek az or­szágoknak a piacaira, mind a növekvő nyersanyag és féltermék, illetve fogyasztási cikkimport igényeinek kielégítésében, mind a feldolgozó iparunk — elsősorban gépiparunk termékeinek — exportjában. A fejlett tőkés országokkal minden olyan esetben indokolt a gazdasági kapcsolatok szélesítése, amikor az gazdasági érdekeink­nek megfelel és nem jár politikai hátrány­nyal. Törekedni kell a műszaki fejlődésün­ket elősegítő és a piaci kapcsolatainkat javí­tó kooperáció bővítésére. A tőkés országok viszonylatában alapvető követelmény a nem­zetközi fizetési helyzetünk megszilárdítása. 9 Foglalkozáspolitikánk fő célkitűzése a teljes foglalkoztatás fenntartása nö­vekvő termelékenység mellett. A gazdasági fejlődés fontos feltétele, hogy a vállalatoknál nem hatékonyan foglalkoz­tatott munkaerő átkerüljön a jövedelmező termelési ágakba. Arra kell törekedni, hogy a vállalatoknál a munkatermelékenység mű­szakilag és anyagi eszközökkel megalapoz­ható emelkedését ne akadályozza a helyen­kénti „kapun belüli munkanélküliség”. A ka­pacitások jobb kihasználása és az egyenle­tes termelés biztosítása érdekében — külö­nösen az építés, szerelés és szállítás terüle­tén — szélesebb körben kell alkalmazni a folyamatos munkarendet. A létszám az ipar­ban, a korábbi éveknél mérsékeltebb ütem­ben növekedjen. Azzal kell számolni, hogy a gépesítés, a munka szervezettsége és haté­konysága javulásának eredményeként a me­zőgazdaságban foglalkoztatottak száma to­vább csökken. A munkások és az alkalmazottak életkö­rülményeinek javítása érdekében központi szabályozás keretében folytatni kell az átté­rést a 44 órás munkahétre a népgazdaság mindazon területein, ahol ehhez a -feltételek megteremthetők. Javítani kell a munkahelyi körülménye­ket. Vállalati eszközökkel is fokozni kell az egészségre ártalmas és nehéz testi munkák (anyagmozgatás, rakodás, szállítás) gépesíté­sét. Különös figyelmet kell fordítani a dol­gozó nők munka- és életkörülményeinek ja­vítására. Növelni kell a nők foglalkoztatá­sát, bővíteni a lehetőségeket rövidebb mun­kaidőben történő foglalkoztatásukra és az otthon végzett termelőmunkára. A dolgozó gyermekes anyák helyzetének könnyítése és nevelési szempontok egyaránt indokolják, hogy- tovább fejlesszük a gyermekintézmé­nyek — bölcsődék, óvodák, napközi otthonok — hálózatát. Ennek terheit fokozottabban meg kell osztani a vállalatok, a szövetkeze­tek, a helyi tanácsok és az állam között. O A IV. ötéves tervidőszak alapvető ' - életszínvonal-politikai célja a növek­vő munkateljesítményekkel, a gazdasági le­hetőségekkel összhangban a dolgozók jöve­delmének emelése, a szociális-egészségügyi ellátás javítása, valamint kedvezőbb feltéte­lek teremtése a művelődéshez, a szakképzés­hez, a pihenéshez, és az egyéni képességek kibontakoztatásához. ­a) A dolgozók keresetének növelése az eddigieknél következetesebben kapcsolódjon a végzett munka eredményéhez, a termelé­kenység növekedéséhez. A munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 16—18 százalékkal növekedjen. A kialakult béraránytalanságok csökkentése céljából egyes szakmákban, foglalkozási ágakban részleges központi béremelésre van szükség. A. kerese­tek növelésében jobban kell érvényesíteni a teljesítmények szerinti differenciálását. A munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó, a pénzbeni tár­sadalmi juttatásokat is magába foglaló reál- jövedelmének növekedési üteme legyen azo­nos, öt év alatt mintegy 25—27 százalék. A termelőszövetkezetek közötti jövedelemdif­ferenciálódást — az adó- és pénzügyi rend­szer útján — mérsékelni kell. b) A szociálpolitikai intézkedések fő cél­ja a családi jövedelemkülönbségek mérséklé­se a családi pótlék és a nyugdíjak emelése útján. Időszerű, hogy a munkaképtelen öre­geik és a gyermekek eltartásából az állam a népgazdaság teherbíró képességének növeke­désével fokozatosan többet vállaljon magára. Ez a családi pótlék és a nyugdíjrendszer fej­lesztését is igényli. Az egészségügyi ellátás fejlesztésében az előtérben álló feladat mindenekelőtt — a te­rületi és speciális feladatokat ellátó nagy in­tézmények korszerűsítésével és fejlesztésével — a fekvőbeteg-ellátás feltételeinek további javítása. Csökkenteni kell az ellátás területi aránytalanságait. c) Az áruellátás a lakosság minden rétege számára fejlődjön. A kiskereskedelmi forga­lom 38—40 százalékkal növekedjen. Javítani kell a lakosság áruellátását főleg tartós fo­gyasztási javakból, húsból, korszerű ruházati cikkekből, építőanyagokból. A lakosság szol­gáltatási igényeinek jobb kielégítésére első­sorban a textiltisztítás, a lakáskarbantartás, valamint az elektromos és híradástechnikai háztartási gépekkel kapcsolatos szolgáltatá­sok kapacitásai bővüljenek. d) 400 000 lakás felépítésével meg kell" gyorsítani a lakáshelyzet javítását. Fő fel­adat a városi lakosság, elsősorban a munká­sok lakáshelyzetének javítása, ezért állami erőforrásból mintegy 180—200 ezer lakás épül­jön meg. A program megvalósítása szükséges­sé teszi a vállalatok és a lakosság anyagi eszközeinek nagyobb mértékű bevonását. Jelentős fejlődést kell elérni a lakosság közműellátottságában. Ennek érdekében az új építés mellett gyorsítani kell az elavult hálózat rekonstrukcióját is. Fontos feladat a községek egészséges ivóvízellátásának fejlesz­tése. A lakosság tüzelőfelhasználásábah jelen­tősen növelni kell a gázfogyasztás arányát. 4n A társadalmi-gazdasági fejlődés, a technikai és tudományos haladás fontos feltétele a népesség általános művelt­ségének és a szakmai ismereték színvonalá­nak növelése. Az oktatás fejlesztésében ezért az eddigieknél jobban előtérbe kell állítani az általános iskolai képzés színvonalának eme­lését, az iskolák közötti színvonalkülönbség csökkentését. A középfokú oktatásban mérsé­kelni kell a gimnáziumok és emelni a szak- középiskolák arányát. A tehetséges munkás- és parasztfiatalok továbbtanulásának elősegí­tése érdekében tovább kell növelni a diák­otthoni férőhelyek számát. A felsőfokú okta­tásban a képzést tovább kell közelíteni a gya­korlati követelményekhez. A tudomány és technika eredményeinek gyors alkalmazása, valamint a társadalmi átrétegződés szükséges­sé teszi az általános és szervezett továbbkép­zés és átképzés rendszerének fejlesztését. A gazdaság intenzív fejlesztése érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szakmunkásképzés korszerűsítésére, az ipari és mezőgazdasági dolgozók szakmai ismere­teinek bővítésére és a korszerű technika al­kalmazásához nélkülözhetetlen szakmai kul­túra megteremtésére és elterjesztésére. A vidéki művelődési központok fokozatos kiépítésével bővíteni kell a népművelési, mű­vészeti intézmények és a közkönyvtárak háló­zatát. Emellett a meglevő intézmények műkö­dési feltételeit is javítani kell. A tervidőszak­ban az Ifjúsági mozgalom intézményeinek há­lózatát bővíteni és korszerűsíteni kell. A sport­intézmények fejlesztését szolgáló eszközök­ből elsősorban az oktatási intézményekkel együtt megvalósuló testnevelési létesítmé­nyek, valamint a tömegsport-intézmények számát kell növelni és jobb működésének fel­tételeit biztosítani. A műszaki-technikai haladás gyorsítása érdekében a tudományos kutatómunkák fi­nanszírozására fordított összeget a nemzeti jövedelem növekedési üteménél gyorsabban, az előző tervidőszakhoz képest mintegy 60 százalékkal kell növelni. A kutatási kapaci­tások hatékonyabb hasznosítása érdekében a kutató és fejlesztő tevékenységet távlati cél­kitűzéseinkkel összhangban koncentrálni kell. különösen a számítástechnikai, kémiai és bio­lógiai kutatásokra, valamint a tudományos és technikai haladással összefüggő ''társadalmi problémák vizsgálatára. Növelni és korszerűsíteni kell a kutatási intézmények műszerezettségét és felszereltsé­gét. Jelentősen csökkenteni kell a kutatási eredmények gyakorlati bevezetésének időtar­tamát, közvetlenebb kapcsolatot teremtve a kutatás és a termelés között. Az átlagosnál gyorsabban kell fejleszteni az üzemi és egye­temi kutatómunka feltételeit. A tudományos munkában az eddigieknél jobban kell haszno­sítani a nemzetközi munkamegosztásból adódó lehetőségeket. 44 Területfejlesztési politikánk a jövő­* * * ben kettős feladat megoldását köve­teli: — biztosítani kell a népgazdaság és az egyes területek erőforrásainak hatékony hasz­nosítását, a településhálózat korszerűbbé és racionálisabbá tételét; — a területek foglalkoztatottsági és ter­melékenységi, valamint a települések ellátott- sági színvonalának további közelítésével el kell érni az egyes területek népességének anyagi és kulturális színvonalában meglevő különbségek fokozatos mérséklését. Termelő üzemek általában ott települje­nek, ahol működésük feltételei a leggazdasá­gosabban biztosíthatók. Budapest és környé­kének iparát a foglalkoztatott munkaerő bő­vítése nélkül intenzíven kell fejleszteni és in­tézkedéseket kell tenni az ország szellemi éle­te túlzott budapesti koncentrálódásának mér­séklésére. Az Alföld a kőolaj, a gázipar és a vegy­ipar fejlesztése révén az ország iparilag leg­gyorsabban fejlődő területe. Észak-Magyaror- szűg ipáid szerkezetében kedvezőbb arányokat eredményez a szénbányászat rekonstrukciója és a vegyipar gyors ütemű fejlesztése. Eszak- Dunántúl fejlődését a meglevő ipari bázisok­hoz kapcsolódó fejlesztési programok ■— alu- rníniumipar, járműgyártás — határozzák meg. Dél-Dunántúlon erőteljesen fejlődnek az épí­tőanyag-ipar, gépgyártás és a könnyűipar egyes ágai. , , „ . A mezőgazdasági területeken elsősorban a mezőgazdasági termelés színvonalának eme­lésével és a kiegészítő tevékenység bővítésé­vel kell biztosítani a lakosság jövedelem­szintjének emelését. , . , A kedvezőtlen természeti adottságú es a fejlődésben elmaradt területeken a termelés fejlesztését a központi -területfejlesztési alap­ból nyújtott állami támogatás növelésével kell előmozdítani. 4 a A IV. ötéves terv célkitűzéseinek ■ megvalósítását a gazdasági reform elvei alapján az irányítási rendszer előnyei­nek kibontakoztatásával és a szabályozók tö­kéletesítésével kell biztosítani. Csökkenteni kell az időlegesen alkalmazott szabályozó eszközök szerepét, néhány területen pedig gazdasági céljaink megvalósulását hatéko­nyabban szolgáló eszközöket kell alkalmazni. a) A bérszabályozást úgy kell módosítani, hogy az a mainál jobban ösztönözzön a haté­konyabb és termelékenyebb munkára, tegye lehetővé a jobb keresetdifferenciálódást, gá­tolja meg az indokolatlan létszámnövekedést. b) A vállalati pénzügyi szabályozást úgy kell megszabni, hogy az a gazdaságos, kor­szerű termelést serkentse. Viszont azoktól a gazdaságtalan tevékenységet folytató vállala­toktól, amelyek fejlesztése nem indokolt, és ahol nem tudnak átállni korszerű termékek gyártására, a fejlesztési eszközöket el kell vonni. Csökkenteni kell továbbá a veszteség- térítés jellegű állami támogatásokat is. A me­zőgazdasági beruházások támogatásának automatizmusát úgy kell szabályozni, hogy az ne vezessen az állami költségvetés terven felüli terhelésére. A támogatások a jövőben termelési követelményekhez fűződjenek. c) Az árpolitika segítse elő az árarányok javulását, az árszínvonal viszonylagos stabi­litását. Az árszintemelkedés ne haladja meg az évi 1—2 százalékot. Az árarányok javítá­sa részben az egyes árak növekedése, részben csökkentése útján is történjen. d) Az exportszerkezet gazdaságosságának javítása érdekében az állami visszatérítés rendszerét úgy kell továbbfejleszteni, hogy fokozott anyagi ösztönzést biztosítson a ha­tékonyabban exportáló vállalatoknak, a gaz­daságtalanul exportáló vállalatok fejlesztési lehetősége pedig korlátozódjék. e) A helyi tanácsok hatáskörének bővíté­se érdekében növelni kell a részükre átenge­dett központi és saját bevételeket. Az eszköz­lekötési járulék és az illetményadó egy részé­nek az illetékes tanács részére történő áten­gedése mellett a vállalatok és a jövőben a termelőszövetkezetek is fizessenek városi- községi hozzájárulást. 40 A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a vállalatok dolgozzák ki ötéves tervüket és hosszabb távra szóló fejlesztési koncepcióikat, a termelés jobb megszervezéséhez és a munkakörülmények javításához szükséges tennivalókat. A válla­latok terveik összeállítása során vegyék fi­gyelembe a fejlődést meghatározó központi fejlesztési programok iránymutatását, a ter­mékeik iránt jelentkező igényekre és azok változására vonatkozó prognózisokat és a vál­lalati kollektíva javaslatait a termelés jobb megszervezésére, a meglévő tartalékok feltá­rására és hasznosítására. A gaztfassígpoliáikai szervező munka feladatai A Központi Bizottság megállapítja, hogy pártunk gazdaságpolitikai szervező munkája nagy horderejű, és helyesnek bizonyult vál­tozásokat indított el gazdasági életünkben. A IV. ötéves terv időszakában folytatni kell az aktív gazdaságpolitikai szervező munkát a gazdaság pártirányításában és éllenőrzésé- ben. A gazdaságpolitikai szervező munka leg­fontosabb feladatai: A pártszervek és pártszervezetek a • gazdasági munka fokmérőjének a ha­tékonyság javulását, a gazdasági tevékeny­ség végső eredményét tekintsék és a poliii- kai munkában segítsék az új követelmények megértését, általánossá kell tenni azt a fel­ismerést, hogy a társadalom anyagi forrásai csak olyan mértékben bővíthetők és a tár­sadalom gazdasági gondoskodása csak úgy szélesedhet, ahogyan a társadalmi munka ha­tékonysága javul. Gazdasági céljaink elérése megköve­* teli, hogy minden szinten és minden munkahelyen erősítsük a feladatok elvégzé­séhez szükséges politikai és szakmai felké­szültséget. Az eddiginél szervezettebbé és céltudatosabbá kell tenni az emberek felké­szítését gazdasági lehetőségeink jobb haszno­sítására. a korszervi technika alkalmazására, a munka eredményességének javítására. O A központi funkcionális és ágazati gazdaságirányító szervek munkájában tovább kell erősíteni az egységes népgazda­sági szemléletet és fejleszteni koordináció« tevékenységűket. ______. .........., A népgazdasági tervhez kapcsolódóan ké­szítsenek ágazati fejlesztési koncepciókat, műszaki, fejlesztési px-ognózisokat. A minisztériumok az egész ágazatra, min­den vállalatra és szövetkezetre kiterjedően munkálkodjanak a népgazdasági tervben meghatározott gazdaságpolitikai célok telje­sítésén. Rendszeresen vizsgálják, értékeljék a gazdasági fejlődés alakulását. Gazdaság- politikai eszközökkel kezdeményezzék és tá­mogassák a vállalatok közötti egészséges verseny fejlődését, továbbá a külföldi válla­latokkal való termelési kooperáció létesíté­sét. A minisztériumokban és a központi állami szervekben dolgozó kommunisták gondoskod­janak arról, hogy rendszeres és folyamatos gazdaságelemző és ellenőrző tevékenységgel feltárják területükön a gazdasági fejlődés új problémáit és kellő időben felkészüljenek a szükséges változtatásokra, intézkedésekre. A A megnövekedett tanácsi önállóság körülményei között növekvő jelentősé­gű a terület egész gazdaságának, város- és községpolitikai fejlődésének elemzése, a fel­használható tartalékok hasznosítása, a válla­latok és a lakosság részvétele a terület gazda­ságának állandó fejlesztésében. A tanácsok ha­(Folytatás a 4. oldalon) 1970. július 19., vásáros#

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom