Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-01 / 152. szám

YÍLAG PKOL.CTAlt.tAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXI. évfolyam, 152. szám ARA 80 FILLER 1970. július 1., szerda Pá! Ma Losonczi Pál Mongóliában vidéki látogatásra indul ULAN BATOK. Ambrus István, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Kedden délelőtt a Mongol Nagy Népi Hurál Elnöksé­gének tanácstermében meg­kezdődtek a hivatalos tár­gyalások Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és a kíséretében levő magyar ál­lamférfiak. illetve a Mongol Néoköztársaság vezetői kö­zött. A tárgyalásokon mongol részről jelen voltak Zs. Szambu, a Nag1' Népi Hurál Elnökségének elnöke. J. Ce- denbal, miniszterelnök. a Mongol' Népi Forradalmi Párt KB első titkára, Sz. Lumszan, a minisztertanács elnökének első helyettese, IV. Luv Zanravdan, a Nagy Népi Hurál ’ Elnökségének helyetted elnöke, D. Gombo­ssav, a minisztertanács el­nökhelyettese, J. Ocsir kül­kereskedelmi miniszter, a külügyminiszter első helyet­tese és Zs. Bolod, a Mongol Népköztársaság budapesti nasvkövete. Magyar részről a megbe­szélésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter. Gyenes András külügyminiszter-he­lyettes és Krajcsik Mihály. icr/át'.k Ulan-Bator-:) nagy­követe. A megbeszéléseket szívé- iyes-Jéíytársi. légkör es vala­mennyi érirftétt kér.desben a legteljesebb nézetazonosság jellemezte. A tárgyalások be­vezetéseként Szambu és Ce- denbal tolmácsolta a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának, a Nagy Népi Hurál Elnökségének és a mongol népnek testvéri, baráti üdvözletét. Hangsúlyozták, hogy a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és kísé­retének baráti látogatása fontos hozzájárulás a két or­szág közötti kapcsolatok to- v áb’ofej lesztéséhez. Az üdvözlő szavakra vála­szolva Losonczi Pál elmon- dotta, hogy a mostani láto­gatás célja az országaink, népein!^, pártjaink közötti jo viszony elmélyítése, a nemzetközi problémáknak és a két ország közötti együtt­működés legidőszerűbb kér­déseinek megtárgyalása. Az üdvözlő beszédek után Cedenbal, tekintette át a nemzetközi helyzet főbb kér­f]«ócoi4 irmnrfetto p TVTnnrfrvl szításéit, virágzó szocialista társadalmának felépítésében. Örülünk annak,- hogy szak­embereink munkáját hasz­nosnak találják és megbe­csülik. Sikerrel zárultak a következő tervidőszak egyez­tető tárgyalásai, s ez a biz­tosítéka annak, hogy kap­csolataink tovább is bővül­A hivatalos látogatáson Mongóliában tartózkodó Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke átnyújtotta Zsamszarangij Szám ónnak, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnököli ok a Magyar Népköztársaság Zászlórend je­liek gyémántokkal ékesített első fokozatát. Népköztársaság belső hely-, /.étét. éjk értékelte a'.unangob ‘.^-magyar kapcsold tokát.’ i A magyar—mongol kap-/- csőlátókat illetően mindkét felnek az a véleménye, hogy a két ország kapcso­lata példája' lehet a szo­cialista országok közötti test­véri, kölcsönösen előnyös együttműködésnek, amelynek szilárd alapját az a barát­sági és együttműködési szer­ződés képezi, amit 1965-ben, Kádár János mongóliai lá­togatása alkalmából írtak alá. Losonczi Pál hangoztatta; Internacionalista kötelessé­günknek tartjuk, hogy se­gítsük a mongol nép erőfe­Magyar-portugál párttalálkozó Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására jú- uius második felében látoga­tást tett Magyarországon a Portugál Kommunista Párt küldöttsége: Alvaro Cunhal, a párt főtitkára, Jósé Vito­ria:.,o, a KB titkárság tagja és Carlos Britto, a Központi Bizottság tagja. A küldött­séget fogadta Kádár János. az MSZMP KB első titkára: a delegáció találkozott Ko­mócsin Zoltánnal, a Politikai Bizottság tagjával, a KB tit­kárával és a Központi Bi­zottság más képviselőivel. A portugál pártküldöttség magyarországi útja során lá­togatást tett ipari, mezőgaz­dasági üzemekben, kulturális intézményekben, megismer­kedett a magyar dolgozók építő munkájával, életkörül­ményeivel! A portugál kom­munisták delegációját min­denütt nagy tisztelettel fu- . gadták. A találkozók alkal­mával a két párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzeté­ről. pártjaik tevékenységéről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiben elfoglalt állás­pontjukról. Arz őszinte, elv­társi légkörű eszmecserék bi­zonyították, hogy az összes érintett kérdésekben teljes a nézetazonosság a két testvér­párt között. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának képviselő! kifejezték szolidantásuka a Portugál Kommunista Párt hősi har­cával, amelyet, a fasiszta diktatúra ellen, a demokrati­kus rendszer kivívásáért, a portugál gyarmati uralom felszámolásáért folytat. A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának kép­viselői elismerésüket tolmá­csolták a szocializmus ma­gyarországi eredményeivel kapcsolatban, amelyet úgy értékelnek, mint nagy jelen­tőségű hozzájárulást a. nem­zetközi munkásosztály és az összes ortzáffok néoeinek harcához. Mindhét fél hang­súlyozta: A kommunista és munkáspártok internaciona­lista együttműködésének, va­lamint az összes antiimperia- iista erő összefogásának nagy fontosságát, és kölcsönösen kifejezték' törekvésüket a magyar és portugál kommu­nisták közötti kapcsolatok elmélyítésére. (MTI) jeliek a 'következő ötéves périödusban* Losonczi Pál és kísérete kora délután ünnepélyes ke­retek között megkoszorúz­ta Vlagyimir Iljics Lenin. Ulan-Bator-i emlékművét. A délutáni órákban az El­nöki Tanács elnöke és kí­sérete megtekintette a mon­gol főváros egyik büszkesé­gét: az Ulan-Bator-i autó­javító üzemet. Utána Losonczi Pál, Zs. Szambu társaságában mon­gol népi birkózóversenyt te­kintett meg, majd este a Mongóliában dolgozó ma­gyar .szakemberek, a magyar kolónia képviselőivel talál­kozott hazánk Ulan-Bator-i nagykövetségén. Ma reggel Losonczi Pál Dél-Gobi megyébe látogat, ahonnan csütörtökön délután- tér vissza a mongol főváros­ba. (MTI) NA-N » v o WVVWWNAAAAiVVWVVNVW $ ülést tartott a megyei tanács^ végrehajtó bizottsága Kedden ülést tartott? Egerben a megyei tanácsi végrehajtó bizottsága. Az! ülésen megtárgyalták, majd? elfogadták az „Ipartelepítési helyzete és feladatai me-l gyénkben”, „A megye a-> gánylakosságának helyzete’’.} és a „Zártkert-rendezés me-l gyei tapasztalatai” című je-? leütéseket. ? A vb-ülés anyagára ké-> sőbbi lapszámunkban vissza-? térünk. ? Felvettek ? Ezzel a kérdéssel fogadják a felvételező diákot, amikor kilép a vizsgabizottság szobájából. Persze, választ nem ad­hat. hiszen az eredményt nem közük azonnal. Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola folyosóin ezekben a napokban sok-sok felvételiző vár a „behívásra”, hogy szamot ad,jón felkészültségéről megfelel-e majd szeptemberben „góljá­nak”? Képünk a magyar—történelem szakos vizsgabizottság ter­mében készült, ahol Sánta Lászlót „vallatták”. A tarnaörsi diáknak az érettségije jeles volt, bizonyára felvételije is sikerül. Alsó képünkön: aki túl van a felvételin, megkönnyebbül­ten magyarázza, hogy miről kérdezték és hogyan felelt. A III. és a IV. Békekölcsön húzási listája (2., 8. oldalon) A háztáji gazdaságok; fejlesztéséről \ (X oldalon) Nyereménybetétkönyv; sorsolás Gyöngyösön; s A nyeremény betétkönyvek; II. negyedévi sorsolására ma? délután kerül sor Gyön-| gyösön. ? A kapacitás növelése az építőipar legfontosabb feladata Bondor József miniszter sajtókonferenciája Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériumban kedden Bondor József épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter sajtótájékoztatót tartott. A sajtótájékoztatón jelen volt Várkonyi Péter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Bondor József miniszter Kedd esti külpolitikai helyzetképünk Hat plusz négy Luxemburgban - A brit belépésről tárgyal a Közös Piac A kontinens egyik legki­sebb országának székhelyén, Luxemburgban olyan tár­gyalások kezdődtek, ame­lyek mind rövidebb. mind hosszabb távon kétségtelenül kihatnak Nyugat-Európa jö­vőjére. Kereken húsz mi­niszter jelent meg tíz ország képviseletében. köztük a szóbanforgó államok külügy­miniszterei. A tíz ország számtani arány önmagában is érzékelteti a luxemburgi megbeszélések horderejűt: hat olyan államról van szó: amely már tagja a Közös Piacnak és négy olyanról, amely be akar lépni ebbe ;.t tömörülés ijt. A ma tika azonban nem mindig mérvadó a nemzetközi porondon: a négy „tagjelölt” közül egyre összpontosul szinte az »gesz. nenueUÚMi fi­gyelem. Nagy-Britanniá- ra. Túlzás nélkül ki lehet je­lenteni, hogy a másik három jelentkező, Írország, Dánia ' és Norvégia döntése pusz­tán a brit belépési szándék egyenes következménye. Per Borten. Norvégia miniszterelnöke például né­hány héttel ezelőtt Oslóban magyar újságíró-delegációt fogadott, amelynek őszintén kijelentette: mivel az angol belépéssel az EFTA. az Európai Szabadkereskedelmi Társulás léte illúziórikussá válik, Ügy tűnik. legalábbis egyetlen vonatkozásban vé­géhez közlekedik a közel­múlt brit történelmének egyik legmegalázóbb szaka­sza, az az időszak, amelynek során Nagy-Britannia és Észak- Írország Egyesiül Ki­rálysága a sorozatos francia vétó nyomán hiába kopog­tatott bebocsátásért a Kö­zös Piac kapuján. Minden jel arra vall. hogy ezen a kapun be­látható időn belül be­engedik a brit orosz­lánt. Ehhez De Gaullenak kellett távoznia az Elysée-palotá- ból... Csaknem bizonyos, hogy London számára az átállás .súlyos megrázkódtatásokkal terhes lesz. Elsősorban az eddig a brit nemzetközösség­re épült mezőgazdaság szen­vedhet a francia konkurren- citától, annál is inkább, mert amikor a Közös Piac a me- zögazdasag finanszírozásá­ról döntött, Nagy-Britannia csak külső szemlélőként fi­gyelhette a potenciálisan számára is fontos határoza- tofaafc elmondotta, hogy az építő­ipar a harmadik ötéves terv­ben előirányzott 35—36 he­lyett 45,1 százalékkal növel­te termelését már 1969. ve­géig. Az építési igények azonban jóval gyorsabban növekedtek. Ezért az idén is több mint tíz milliárd forint értékű építési megbízást kel­lett elutasítani a vállalatok­nak kapacitáshiány miatt. A negyedik ötéves tervben te­hát az a legfontosabb fel­adat, hogy az építőipari ka­pacitás lényeges bővítésévé1 a kínálat megközelítse s le­hetőleg elérje, teljesítse az Igényeket. A termelés növelésének egyik alapvető követelménye, az anyagellátás javítása Többi között a Bereisenden épülő évi egymillió tonna ka­pacitású új cementmű a vál­lalatok szocialista összefo­gásának eredményeként 1973 áprilisa helyett 1972. augusz­tus 20-an megkezdi a mun­kát. ami terven felül 450 ezer tonna cementet jelent Jövőre megkezdik a héjő- csabai 1,4 millió tonnás új cementgyár építését, s előre- 'áthatóan még a negyedik ötéves tervben termelni kézi! az új beruházás. Hozzáfog­tak a bélapátfalvai, évi 1,4 millió tonna kapacitású ce­mentgyár építésének előké­szítéséhez it.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom