Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-03 / 128. szám

Miért zárták be a recski fogorvosi rendelőt? A közelmúltban panaszos levelet olvastunk. Dr. Arad- vári Mária, recski fogorvos írta elkeseredett hangon: „Több mint 14 ezer ember tartozik a körzetemhez, Recsk, Párád, Parádfürdő, Purádsasvár, Parád-Óhuta, Badony, Mátraballa, Mátra- derecske és Kőkútpuszta. A körzetben egyedül vagyok fogorvos, s most áll a rende­lés. Dagadt arcú betegek, síró gyerekek anyjukkal jönnek, es én tehetetlenül nézem, mert nem tudok segíteni. Az Orvos-Egészségügyi- Dolgo­zók Szakszervezetének Heves megyei Bizottsága leállította a rendelést.. De vajon miért került sor a rendelő bezárására? A He­ves megyei Kórházak Igaz­gatósága minden évben érin­tésvédelmi mérést végez a megye fogorvosi rendelői­ben, hogy az elektromos be­rendezések, gépek megfele­lően szigeteltek-e, s hogy hasaié la tűk nem okoz-e ve­szélyt? A recski rendelő­ben a mérést tavaly — 1969. július 15-én — az Eger és Vidéke Lakásépítő Ktsz mű­szaki csoportja végezte. A mérés alkalmával a szakem­berek megállapították, hogy a rendelőben. felszerelt elektromos berendezések nem felelnek meg az előírtaknak, mert az úgynevezett relé ál­tal védett készülékek között nincs tíz méter távolság, s igy a földelés nem biztosí­tott. Az elektromos készülé­kek használata tehát veszé­lyes! Ezt jegyzőkönyvben rögzítették és elküldték a kórház igazgatóságának. Az igazgatóság szeptember 4-én írásban felszólította az Egri Járási Tanács egészségügyi osztályát, hogy a hibás be- :-ende zéseket csináltassa meg, írtért ezek újbóli üzem­be helyezését csak hibátlan mérési eredmény után en­gedélyezik! Az egészségügyi osztály il­letékes képviselője azonban „elfelejtett" intézkedni. A felszólítás és m jegyzőkönyv hónapokig az íróasztalfiók­ban porosodott. Közben a recski rendelőben,' az intéz­kedést várva, dr. Aradvári Mária saját felelősségére vállalta a rendelés kockáza­tát, mivel sok volt a beteg — naponta legalább ötven —, és a közéiben nincs más­hol fogorvosi rendelő. Ez év január 1-től a Recs­ki Községi Tanács irányítá­sa alá került a rendelő. A hibákat feltáró jegyzőkönyv akkor jutott át a járási egészségügyi osztálytól Recskre. A községi tanács gazdálkodási előadója a he­ne lyi lakásépítő ktsz-nél ren­delte meg a rendelő elektro­mos javítási munkáit, azon­ban a ktsz nem vállalta. A készülékek tehát továbbra is hibásak maradtak, s áp­rilis 6-án az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezete Heves megyei Bizott­ságának munkavédelmi fel­ügyelője felfüggesztette a rendelést. Közölte a községi tanáccsal, hogy csak a hibák kijavítása után engedélyezi az újabb rendelést. A tanács ezután — április 24-én — Török Miklós egri villany­szerelő kisiparost bízta meg a munkák elvégzésével, amit a szerelő hamar be is feje­zett ... Május 15-én a ta­nács írásban kérte az Eger és Környéke Lakásépítő Ktsz műszaki csoportját az újabb érintésvédelmi vizs­gálatra. Ezt az előző után közel egy évvel — május 19-én — a ktsz ismét elvé­gezte, s megállapította, hogy a helyzet a tavalyihoz ké­pest szinte változatlan ... Bár a készülékek közötti tá­volság már szabályos — tíz méter —, azonban az üze­meltetésük most is veszé­lyes! Török Miklós ugyanis fölösleges munkát végzett, mert nem vette figyelembe, hogy a községben a külső villamos hálózatot az ÉMÁSZ a múlt év végén „nullásította’’, ami a vezeték- rendszer biztonságos földelé­sére szolgál. A „nullázást” a rendelőben nem végezte el. Ezt persze a tanács illetéke­sei sem vették figyelembe, elsiklottak fölötte, s ez to­vább nehezíti a probléma megoldását... Egy év után tehát az újabb ellenállásmérés ered­ménye a huzavonák ellené­re is változatlan maradt. Miért? Ezt kérdezi 14 ezer ember, akik a környéken luknak, s akik közül sokan feldagadt arccal, fájó foggal érkeznek a rendelőbe keze­lésre várva. A rendelés azonban továbbra is szüne­tel, a beteg emberek iránti határtalan közömbösség mi­att! De vajon meddig...? Mentusz Károly Fürdőruha-bemutató a tokiói utcán. (MTI Külföldi Képszolgálat) Az egri szimfonikusok hangversenyéről Az Egri Szimfonikus Ze­nekar hétfőn este hangver­senyt rendezett az egri há­zasságkötő teremben. Az ünnepi hangulatú és művészi értékben gazdag, gazdagító hangverseny záró­akkordjai után. az élmény hatására megfogalmazódik bennünk a felismerés: ezek­nek a művésztanároknak a szorgalma, minden áldozatot vállaló munkája és nem utolsósorban, egyre mélyülő művészete végre kezdi elér­ni azokat az eredményeket a közönség körében is, amikre évek óta annyira vágynak: azt ugyanis, hogy a hangver­senyek látogatói ma már „jegyzik” az egri szimfoni­kusok hangversenyeit, mert tudják, hogy élményt kap­nak, az élő zenének azt a hatását, amiéit érdemes a szabad időből két-három órát áldozni. S bár a házas­ságkötő terem nem a legki­válóbb megoldás műsorok lebonyolítására, hiszen itt a hallgatóság térbeli tájolása nem a legszerencsésebb, mégis telt házat vonzott ez a hétfői program is, amelyet — úgy érezzük — alkalom­adtán meg lehetne ismételni. Kelemen Imre orgona játé­kát jól ismerik azok, akik a tanárképző főiskola háza hangversenyeit látogatják. A barokk muzsika jó ismerője Kelemen Imre, aki nemcsak az oktató-nevelő munka ér­dekében kutatja ezt a ze­neileg hatalmas korszakot, de a partitúrákban rejlő ér­zelmi világot életre is tudja kelteni orgona játékában Minden bizonnyal elementá- risabb hatást vált ki Bach g-moll preludium és fugája, Händel orvonaversenye, Du­bois G-dúr toccatája és a mai Perényi valóban hősi hevületet 'tükröző Allegro eroicoja, ha nagyobb orgo­nán szólalnak meg ezek a művek, de a zene hatására így is kitágultak a viszony­lag kicsiny terem arányai. Az est második szólistája, Radnóti 1 'ibor, Tartiná d- moll hegedűversenyét ját­szotta. Azt tudjuk a fiatal és energikus művésztanárról, hogy az egri szimfonikusok koncertmestere, hogy első hegedűse az egri vonósné­gyesnek és ilyen minőségben, már többször részese volt si­keres hangversenyeknek. Most, ezzel a hegedűverseny­nyel ismét arról győzött meg bennünket, hogy hatá­rozott művészi céljai nem állnak meg, egyre újabb te­rületeket igyekszik meghódí­tani magának. Mostani ki­tűnő szereplése egyik állo­mása csak annak az útnak, amely Radnóti Tibor te­hetsége és nemes célratöré­XV. Fütyörészre indult bel­jebb. felriasztott egy majom- csapatot, később boldogan fe­dezett fel egy pompázó orchi­dea-bokrot, percekig gyö­nyörködött benne, egy szálat leszakított, ballagott tovább, aztán egy fa mögül valaki puskatussal fejbe vágta ... — Nézzétok, milyen csoda­bogarat hoztam nektek! — rikoltotta Ernest, amint ki­lépett a sűrűből, hóna alatt az eszméletlen Honda Lász­lóval. Ez az Ernest éppoly hatalmas termetű volt. mint senhor Mullero, éppoly sző­ke, de sokkal fiatalabb, da­rabosabb, durvább arcú. Az Aranypatak partjára épített takaros házikó torná­cán a két férfi abbahagyta a hevenyészett térkép tanulmá­nyozását és a hang irányába fordult. Hans Müller volt az egyik, a másik meg egy bar­U70. június 3„ szerda na hajú, középtermetű, kö­vérkés, lassú mozgású,- lassú beszédű ember. Frenz Eber­hard! Harmadik társult közben a tornác sarkába lódította zsákmányát. — Csak megsimogattam a puskaaggyal — magyarázta vigyorogva —. nemsoká ma­gához tér. Az volt a fickó­nak a szerencséje, hogy egy pillanatra tisztán kivehettem az arcát, láttam, hogy idegen. Gondolom, azok közül való, akikről tegnap este meséltél, Hans. — Igen — bólintott Müller —, ez az egyik magyar. Va­lami elektromos vigéc. Egy dummer Kerl, a Florestában csak ült és hallgatott, az anyanyelvén kívül mást nem beszél. — Vajon mit keresett er­re? — tette fel a kérdést el­gondolkozva, mintegy önma­gának Eberhard! — Vajon ki küldhette? Müller mosolyogva csó­válta a fejé! Franci, te már akkor is gyanakszol, ha arra semmi ok. Ezt a kis kopasz korcsot senki nem küldte ide, sem­mit sem keresett erre. Egy­se előtt ál! Ezt a Tartini- számot az est leghangulato­sabb élményeként tarthatjuk számon. Az egri szimfonikusok Händel Vízi zenéjével vették ki részüket a sikerből. Azt mondanunk sem kell, hogy ebben a kisméretű házasság- kötő teremben az itt-ott megszólaló fúvósok hangha­tása nem lehetett egészsé­ges, hiszen a kóruson elhe­lyezett zenekar akusztikai hatását pontosan bemérni nem. lehe! A Vízizene szé­les harmóniái azonban így is érvényesültek; Szabó Jó­zsef karmesteri munkája eredményeként az együttes ismét jó benyomást keltett a közönségben, A zenetörténeti bevezető­ket Ócskái László mondotta e! Az egri művésztanárok ismét bebizonyították, hogy sok-soik személyi és „objek­tív” nehézségen túl lehet jutni a zene, a közönség és önmaguk érdekében. Ez a nagy sikerű és jó hangulatú koncert pedig azt teszi nyil­vánvalóvá, hogy a közönség ragaszkodik művészeihez, ha azok beváltják azt, amit ne- ki ígérnek, Es ez az egymás­ra találás a művészek és a közönség között kezdi meg­hozni a maga gyümölcseit, Egeiben. (farkas) mél is.:: Ernest, tölts bele pálinkát és ha teljesen ma­gához tér, udvariasan kísérd vissza a Főtérre a társaihoz. Nem bántod, érted? semmi értelme, hogy esetleges kel­lemetlenségeket csináljunk magunknak, most, amikor ilyen szépen alakulnak a dolgaink. Folytassuk a mun­kát... — Hát _ mondta vonta­t ottan Eberhardt —, azért mindenesetre addig is beszél­jünk portugálul vagy franci­szerűen elfejtették tájékoz­tatni az ösvények tiszteleté­ről. Vagy nem értette meg, amit mondták neki. Elcsa- vargot! Figyeljétek, már esz­ául, tudomásom szerint sok magyar konyít valamit a mi nyelvünkön. Müller és Eberhardt ismét a térkép fölé hajolt, folytat­Ifjúsági világtalálkozó Leningrádban 58 ország if­júságának küldöttei a De­mokratikus Ifjúsági Világ- szövetség, a Nemzetközi Di­ákszövetség és a Pánafrikai Ifjúsági Mozgalom képvise­lői gyűltek össze konferen­ciára, hogy tanulmányozzák a len inizmus hatását az ifjú­ság forradalmi nevelésére. Az értekezletet Gennagyij Janajev, a szovjet ifjúsági szervezetek bizottságának el­nöke nyitotta meg, majd Jev- genyij Tyazselnyikov, a Komszomol központi bizott­ságának első titkára tartott beszámolót a szovjet ifjúság­nak a kommunizmus építé­sében való részvételéről. A konferencia résztvevői Leningrádban megtekintettek a forradalmi műemlékeket, felkeresték a Lenin életével és munkásságával kapcsola­tos helyeket. Hétfőn este gyászgyűlést tartattak a piszkarjovói em­léktemetőben, ahol a több mint 900 napos hitlerista blo­kád áldozatai nyugszanak. (MTI) ták a beszélgetést, Ernest, aki szemmel láthatóan nem volt egyenrangú társ a trió­ban, inkább amolyan testőr­féle, kelletlenül beballagott a házba, fél palack pálinkát hozott ki. Intett Hondának, hogy nyissa ki a száját és mérsékelt lelkesedéssel, csak úgy, az üvegből, megitatta Sajnálta a drága italt. Hátha még sejtette volna, hogy ennek a pár kortynak milyen végzetes következ­ménye lesz társai messzeme­nő terveire... VI FEJEZET A pirkolit Gyorsabban illeszkedett be az új környezetbe a Car­tagena volt utasainak több­sége, mintsem az várható lett volna. Egy részüket a kényszerűség vitte rá, máso­kat a természetük, a hajla­maik. Megkönnyítette az át­menetet a régi életformából a mostaniba, hogy a Főtérre bevetődő mineirók nem ta­núsítottak különösebb ér­deklődést irántuk, nemigen faggatták őket sem eddigi él­ményeik. sem további szán­dékaik felől. Ennek több oka volt. Először is az Aranyvá­rosban íratlan törvény tiltot­ta, hogy bárki is firtassa — a különleges megbízott kivé­telével, indokolt esetben — az új jövevények ideérkezé- sének előzményeit, okát. U oly tatjuk) A taxisok nem engedték Az eső mosta el a vasár­nap délelőttre tervezett tér­zenét Gyöngyösön. A szim­fonikus zenekar tagjai ezért a délutáni órákra helyez­ték át a hangverseny meg­tartásának időpontját. Jól számítottak. Eső már nem volt, de kerekedett olyan szél, hogy a Fő téren se­hogy sem lehetett ilyen kö­rülmények között felállni. Ügy tűnt, akad megoldás: a zeneiskola mögött, a szovjet emlékmű szomszéd­ságában, egyébként is for­galmas 1 útszakasz mentén, de mégis hangulatos, par­kosított környezetben jól hangzanak majd az akkor­dok. A zenészek már kezd­tek pakolni, amikor a taxi­sok közbeléptek. Ez a hely az övék. Ide ugyan nem jöhet a zene­kar. Hogyan gondolnak ilyet? őket akarják kiszo­rítani a helyükből? Menje­nek zenélni ahová akarnak. A taxisoknak igazuk volt. A helyet ők kapták meg használatra. Körül is van az kerítve annak rendje-mód- ja szerint. Ebből a terület­ből foglaltak volna le va­lamennyit a zenekar tag­jai. Hozzávetőleg úgy a te­rület harmadát vette volna igénybe a térzenéhez a ze­nekar. Oda lehetett volna tő­lük még férni a telefonhoz, fel lehetett volna venni a ko­csirendelést, a taxik is el­fértek volna a hangszerek társaságában, és egyetlen utas sem kifogásolta volna — minden bizonnyal —, hogy zenekari kísérettel kellett volna beülnie a taxi­ba. A szigorú szabályok sze­rint igazuk volt a taxisok­nak. A parkolóhelyüket nem hangverseny céljára jelölték ki. Mégis — kinek szárma­zott volna abból kára, ka most az egyszer nagylel- kűeknek bizonyulták volna a taxisok, és megengedték volna, hogy a gyöngyösiek egy röpke órán át hangu­latos térzenében gyönyör­ködjenek. Bizonyára lettek volna a hallgatók kö­zött olyanok, akik azt mondták volna két akkord között: mégis csak rendes emberek ezek a taxisok, hogy helyet szorítottak ma­guk mellett a zenekarnak. Van érzékük a kultúra iránt. Becsülik a jó zenét, a szép muzsikát. Megértö- ek is, és fogékonyak a kö­zösség örömei iránt. De mit mondjanak most, hogy elparancsolták maguk mellől a zenekart? Több lett így a bevéte­lük? Jobban ment az üzlet? Egyáltalán — milyeii hasznuk származott zordsá- gukbóE? (—árj 14 ezer ember panasza: Y

Next

/
Oldalképek
Tartalom