Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-09 / 133. szám
Minden bizonnyal nem véletlen, hogy Palotai Boris írásait szívesen viszik a televízió képernyőjére: könynyen dramatizálható írások ezek, s nemcsak lefordíthatok a kamerák nyelvére, haAz ünnepi könyvhét záróakkordja: Klubkönyvtár-avatás Rózsaszentmártonban Gandhi hangja — magnószalagon Érdekes hangfelvételekkel gyarapodott a Rádió hangdokumentációja Több érdekes hangfelvétellel gazdagodott a közelmúltban a Magyar Rádió hangdokumentációja. Indiából a minap érkezett egy küldemény: magnószalag, amelyen Gandhi hangját örökítették meg. A Szovjet Rádió a Nagy Honvédő Háború sorsdöntő eseményeiről szóló bejelentésekből küldött összeállítást. Az új szerzemények közé tartozik a Churchill-sorozat is, amely a brit politikusnak a II. világháború idején elmondott jelentős beszédeit tartalmazza. Bécsből megkaptuk osztrák politikusok nyilatkozatait az Anschsluss napjairól. A rádió hangdokumentá- ciója egyébként hazánkban egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik, több mint 3000 szalagon, mintegy 250 000 percnyi értékes hanganyagot: dolgoztak fel. x Legrégibb kincsük a múlt század végéről való: Lev Tolsztoj hangja, amelyet egy fonográfról játszottak át. A korabeli Lenin-felvéte- lekből, csaknem valameny- nyi lemezt, szalagot megszereztek, amely a világon fellelhető. Birtokukban van a többi között Thomas Mann felhívása is a fasizmus elleni harcra. A régi anyagot, a töredezett és ..kifáradt” szalagokat folyamatosan új, korszerű tekercsekre másolják át több éves munkával. A régi felvételekről modern szalagokra másolták át a többi között Babits Mihály, Móricz Zsig- mond, Dutka Ákos. Szabó Lőrinc és más magyar írói« hangját. VMSSSSSÍSSMa'/SSSSSSSSSSS/S///SSSSSSSSSSSSSSJ/SSS//S/SSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSS/SSSSSSSS//SSSSSSSSSSSS//SJSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSJ/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*SSSSSSSSSSSSSSS/SSSSi Márta újra itthon A kétéves müncheni szerződés lejárt, s most már vasárnaponként jár haza Hatvanba a Klapka utcában lakó szüleihez Kelemen Márta. Pécsről, a Nemzeti Színháztól, — ahol szerződése volt, indult a kétéves müncheni útra. A Bayerischer Hof Night Clubjában lépett fel estéről estére, Roben Gibbel, a Beatles együttes egyik volt tagjával. Mint mondja, „véletlenül” került külföldi turnéra: egy hangversenyszervező adott neki ajánlatot Pécsett, az NSZK-beli szereplésre. Közben fellépett Varsóban, Párizsban, Algírban és Orán- ban. Természetesen legtöbbet, ahová a szerződés kötötte, Münchenben. Itt találkozott, sőt hosszabb ideig közös öltözőjük volt Rita Pavoneval. Jó barátságot kötöttek és sokat tanult tőle. — Most, hogy lejárt a szerződése, és hazajött, mik a tervei? — Két rádiófelvételem most készült el, Tomsics—S. Nagy s egy másik szám, Mit takart a pokróc? nem valósággal elvárják a képi továbbfejlesztés ötletes lehetőségeit. A „Pokróc az ablakon” négy. miniatűrje — pontosabban csak három, mert a címadó írás nagyobb lélegzetű és igényű — is ezt példázza. Kis villanások, emberi kapcsolatok, nem annyira vertikális mélységgel, mint inkább horizontális kompozícióival, nem annyira jellemek, mint inkább szituációk, a hősök az anekdoták megszemélyesitőiként jelennek meg a képernyőn is. S mindaddig, amig az élet kedves, kedélyes, igaz, bár kétségkívül a felületet megmutató pillanatai formálódnak az író tolla, a rendező elképzelései alatt, nincs hiányérzetünk. Azt adta a Hűség, azt a Szerelem fiatal és öreg kettőse, amit egy mondatban is él lehetne ugyan mondani, de így több mondatban, de mégsem hosszan, valahogy mégis előkészítet- tebb és bajosabb a könnyed, kedves kis poén. Ám, amint mélyebbre akar itt hatolni Palotai Boris egy- egy emberi történet vizsgálatában, amint a rendező fontoskodva tán „komoly”ra fordítja a szót, rögtön kiderül, hogy egy kedves villanásra elég történet, poén váza összeroskad, ha lelkek, sorsok ütköztetését próbálja meg egy kiasit is nagyobb lélegzettel a rendező. Így lett értelmetlen a Hölgyválasz, amely legfeljebb csak a kiosztható pofonok ingerét és egy kis csodálkozást válthatott ki az emberből, —5 hülye viccei vannak manapság egy írónőnek. Egyébé ként aligha derült ki, hogy mit akart példázni vele az író és a rendező. A címadó tévénovella pedig úgy indult, mint egy társadalmi dráma, meg volt a váza is, valamiféle drámai atmoszférája is ... és az egész történetet eladták egy tál lencséért. Egy felvillanó képi poé-' nért! Hiába volt pokróc az ablakon, be és ki lehetett lesni, — hogy semmi sem történt abban a szobában, amelyről egy pokróctrükkel akarták elhitetni, hogyha nem is nagy, de legalábbis hiteles események színhelye. (gyurkó) Alig fél éve írtam riportot a rozsaszentmártoni „türelmetlenekről”, felvillantva két portrét azok sorából, akik falujuk érdekében ügyködnek. Akkor hallottam először az elképzelésről: végre korszerű klubkönyvtárat szeretnénk a 2800 lakosú községnek. Riportalanyaim arról is beszéltek, hogy számítani lehet a lakosságra: amit lehet, társadalmi munkában biztosítanának. Most, hogy vasárnap — a könyvhét stílusos záróakkordjaként — megtörtént az új klubkönyvtár átadása, az avatóünnepségen megjelentek az olvasók, azok az áldozatkész egyszerű emberek, akik sosem voltak restek kétkezi munkával csökkenteni az építkezés költségeit. Dr. Géczy József, a gyöngyösi járási tanács vb-elnökhe- lyettese avató beszéde során bemutatta az új létesítményt, 5500 kötet új otthonát. Elmondta, hogy az Országos Népművelési Tanács, a Művelődésügyi Minisztérium, a megyei, a járási és a községi szervek közös összefogása nyomán létrejött klubkönyvtár a megye egyik legjobban felszerelt, legkorszerűbb falusi művelődési intézménye. A lakosság nevében Bodó Antal, a községi tanács vb- elnöke vette át a klubkönyvtárat. Elmondta, hogy most már ideális körülmények között, tartalmasabb népművelési tevékenység folyik majd, hogy a teljesült álom minőségi munkára kötelez. Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsának titkára az Országos Népművelési Tanács üdvözletét tolmácsolta, s ajándékként egy festményt adott át. Az avató ünnepségen részt vettek Ágh István, Bella István és Ratkó József költők is. Műveikből a Megyei Színpad tagjai adtak ízelítőt. A hivatalos ünnepség után a falu vette birtokba az új intézményt. Idős emberek, fejkendős asszonyok csodálták a stílusos berendezést, ismerkedtek a polcokon sorakozó könyvújdonságokkal. Végh Ferencné, tiszteletdíjas könyvtáros időzött legtöbbet a tágas olvasóban: — Nem tudok betelni a látvánnyal. Ilyenről álmodtunk akkor, amikor a régi helyen, egy rozzant parasztházba szorultunk. Nyolc éve vagyok könyvtáros. Amikor kezdtem, csak 700 kötettel rendelkeztünk, kevés volt a kézikönyv-állományunk, a folyóiratválaszték meg luxusnak számított. Most nemcsak új klubkönyvtárat, hanem 40 ezer forintot is kaptunk könyvvásárlásra. Kell is, mert fokozódott az érdeklődés. Egyre több fiatal érdeklődik szakkönyvek, folyóiratok iránt. — Üj létesítmény,, új elképzeléseket sugall. Mit terveznek? — Itt tartjuk meg majd a nők klubjának rendezvényeit, s itt rendezünk majd irodalmi vetélkedőket az iskolások számára. Ügy hiszem, ezzel is fokozódik majd az érdeklődés, gyarapítjuk a könyv barátainak számát. Újabb látogatók jönnek. Igaz, az első kölcsönzés csak hétfőn lesz, ám a rózsaszent- mártoniak kíváncsiak arra az intézményre, melyért nem keveset áldoztak. Tekintetük tükrözte: „Nem volt hiába.” (i) pokol. Az encarregador especial tudniillik vagy cinkosa, vagy akaratlan segítője Mülleróknek, ennek a mindenre elszánt gengszterbandának. De erről majd máskor. Ha rám hallgat, egyelőre senkinek sem szól a pirkolitról. Természetesen mi is titokban tartjuk. Higy- gye el, nem fogunk visszaélni a bizalmával. Ugye, Krecsmár kartars? Az elnök buzgón helyeselt. Sok minden nem volt előtte világos, de azt tudta, hogy ha Honda ivott, neki van igaza. — Oké! — nyújtózott nagyot Emery Ewans. — Olyannyira megbízom önben és oly szilárdan hiszek líonda Tomsics—Halmágyi alkotásait énekelem a Bergendi együttes kíséretével. Ezenkívül kaptam egy újabb szerződést a Csehszlovák Televíziótól. Június 22-én lépek fel egy show-műsorban, s utána az NDK-ba utazom, ahová szintén meghívásom van. — És az színház? — A végső célom, hogy színháznál maradjak, nagyon szeretnék musicalban szerepelni. Lehetőleg Pesten, mivel ott dolgozik a férjem is, s ott van lakásunk is. Lehet, hogy Márta külföldön már jobban ismert, mint itthon? (kisbé) XX Ismerik a kétkezi munka gyötrelmeit és ritka örömeit, a nyomort, az egyszerű emberek nehéz életét... Jó, ez kicsit patetikusan hangzott, de így van. Ami engem illet, ráadásul még azt is vallom, hogy abban a szép elvben, hogy „Amerika az amerikaiaké!” az is benne van, hogy Dél- Amerika a dél-amerikaiaké. Érti, mire gondolok? A másik elgondolkozva bólintott, — Értem. Brazíliának, ennek a dúsgazdag és kuldus- szegény országnak az ipara félig külföld kezén, van, negyedrészt éppen az ön honfitársai birtokában, ön úgy véli tisztességesnek, ha a brazilok húznának hasznot a felfedezéséből, méghozzá a dolgozó emberek. — Pontosan. Viszont fogalmam sincs arról, hogy ezt miként biztosíthatnám. Kinek jelentsem? Az én kormányomnak nem akarom, arról sem vagyok meggyőződve, hogy Manausban nem az lenne-e az illetékes hivatalnoknak az első dolga, hogy jó pénzért felkínálja idegeneknek a kiaknázás jogát. Itt jelentsem be, ennek a részeges disznónak, a különleges megbízottnak? Talán meg sem értené, hogy miről van szó! — Nem — mondta határozottan Honda —, ezt semmiképp ne tegye. Nem attól félek, hogy nem értené meg. Attól félek, hogy nagyon is megértené. És akkor Ciduróban elszabadulna a M70. június 3„ kedd Honda úr, hogy is mondjam csak, állandóan legyen formában. Terhelje meg csak minél jobban az ital- számlámat senhpr Dias boltjában, vagy Madame Duval műintézetében. Akkor hát ezzel a problémával végeztünk. Főzzek még egy jó erős kávét? Vagy inkább ennének valamit? VII. Nagy eső — nagy verekedés A Floresta Szálló nagyterme — tizenkétszer nyolc méteres hodály. Esténként két égő világítja meg. Az egyik a bejárat előtt lóg és hármas célt szolgál. Hivoügyre vegye a betérőt. Véletlenül, szórakozottságból nem hozott-e magával fegyvert? Az ösvények tisztelete mellett, fontossági sorrendben másodikként az is írat- lan'törvény Ciduróban, hogy a Florestába sem puskát, sem pisztolyt, sem bozótvágó kést, semmiféle komolyabb . lőfegyvert, vagy szúróeszközt bevinni nem szabad. Hosszú évek tragikus tapasztalatai alakították ki fezt a szabályt, nélküle az Aranyváros lakossága talán ' már rég kipusztult volna. Gyilkoló szerszámait kint, a tornácon mindenkinek le kell raknia, — az öreg Doi- do vigyáz rájuk. — Végeze-< tül pedig a bejárati lámpa segít megtalálni a kijáratot azoknak, akik a „hangulat” tetőfokán jónak látják, hogy minél gyorsabban távozzanak. A másik égő a nagyterem közepéről csüng alá. Ha tekintetbe vesszük az ivó méreteit, a mennyezetet tartó hat faoszlop árnyékvető szerepét, továbbá, hogy a két lámpa alig pislákolt, csak erős túlzással állíthatnánk, hogy alkonyat után a Floresta nagyterme fényárban úszik. Igaz viszont, hogy a fényárt itt még soha, senki nem is hiányolta. úr lángelméjében, hogy ezennel felhatalmazom, amikor és ahol szükségesnek látja, ő közölje megfelelő helyen a felfedezésemet. Őszintén szólva örülök, hogy ez a gond lekerült a vállam- ról. Csak az a kikötésem, hogy amig ez az ügy megnyugtatóan le neon zárul, gató fénye átszűrődik a háncsfüggönyön, utat mutat a sötétben a claveirára, a tisztásra, bocsánat, a Fő térre érkezőknek. Ez az egyik funkciója. Másodszor: lehetővé teszi a Madame számára, aki a terem bal oldalán húzódó söntéspult mögött trónol, hogy tüzetesen, szemHárom kisebb és két nagy asztal alkotja a terem bútorzatát, természetesen a szükséges lócákkal, székekkel. A hosszú söntéspult mögött húzódó italosáliványt középütt alacsony, kétszár- nyú lengőajtó szakítja meg, ez vezet a konyhába. Nagyon praktikus alkalmatosság ez a lengőajtó. Egyrészt az ajtó feletti résen szabadon szállhat be az ivóba a tűzhelyen sülő, fövő ételek ínycsiklandozói, csábító illata, másrészt a Madame és lányai, amikor székek, palackok és emberek repkednek a levegőben, hamar kimenekülhetnek rajta. Illetve a tulajdonosnő az alacsony lengőszámyak mögül a fejét kidugva szorgalmasan jegyezheti, hogy kinek a számláját kell megterhelnie a különféle berendezési tárgyak pusztulása nyomán. És hogy ki távozik fizetés nélkül. (Folytatjuk.)
