Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-05 / 130. szám

II RjÚCUcí KOSSUTH 8.20 Mozart: B-űúf zongora­verseny. 8.50 Füvószene. 0.01 A Társadalmi Szemle új számáról. 9.14 Egy rádiós naplójából. 10.05 Schubert: F-dúr oktett. 11.00 Mikrobi és a Holnaplátók... 11.35 Édes anyanyelvűnk. 11.10 Áriák. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene. 13.15 Népi zene. 13-45 Könyvhét 1370. 14.00 Tudod-e? 14.25 A gyermek és világa. 15.10 Szimfonikus zene. 16.05 Riportműsor. 17.20 Schumann: C-dúr fantázia. 17.49 Mikrofórum. 18.04 Népdalok. 18.26 Egy zongorakísérö emlékeiből. 19.25 Dupla, vagy semmi. 20.25 Az Ex Antiquis együttes hangversenye. *1.08 Riport. 21.18 Népi zene. 21.30 Láttuk, hallottuk. *2.20 W. Landowska csembalózik. *2.50 Meditáció. 23.00 Marica grófnő. Részi. 0.10 Kórusművek. ­PETŐFI 8.05 Népi zene. 9.00 Ezeregy délelőtt. J2.00 Katonadalok. 12.15 Operarészletek. 13.03 Bartók-művek. Mindenki kedvére kettőtől — hatig ... 18.10 Lassus-müvek. 18.30 Közv. az FTC—U. Dó­zsa vízilabda-rangadóról. 18.50 Haydn: D-dúr gondonka- verseny. 19.17 Népi zene. 20.25 Ünnepi könyvhét 1970. 21.28 Farkas: Tavaszvárás kantáta. 21.48 Előadás. • 22.03 Könnyűzene. 23.15 Zenekari muzsika. MAGYAR 17.25 Szülők, nevelőik egymás­közt. 17.58 Hírek. 18.05 Kótavár. 18.30 Riportműso-r. 19.20 Esti mese. 19.35 Hiport.-dok.-film. 20.00 TV-hiradó. 20.20 Fiatalok jubileumi vetélkedője. *2.20 Tv-htradő. POZSONYI 9.25 Szerlock Holmes és a ha­lálos nyakak. CNSZK bűn­ügyi film.) 19.00 és 21.40 Tv-híradő. 20.00 Dalest. 20.35 Az újságíró. (Szovjet film. 2. rész.) EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások, kezdete: fél 6 és 8 órakor. Akit nem lehet elítélni Szovjet film EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. A kacsa fél 8-kor csenget Színes olasz—nyugatnémet film EGRI KERT: Az előadás kezdete 8 órakor, őfelsége herceg elvtárs Színes NDK film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Veled Madridban GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Hullaégető HATVANI KOSSUTH: Kezdő katona koromban HEVES: Utazás a Nap túlsó oldalára FÜZESABONY: Brúnó a vasárnapi gyerek PÉTERVASÁRA: Valcerkirály ÍÖMÍH! ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szombat peggel 7 óráig a Jókai utca 41. mám alatti rendelőben. (Tele­id 17-37.) €PÍ Fejezetek Indokína múltjából z. SZERKESZTŐ „Az ifjúság védelmében’’ jeligére: Sokkal hathatósabb segít­séget tudnánk nyújtani, ha nem- név, hely és közelebbi cím megjelölése nélkül kül­di be levelét. Talán mégsem lehet egy egész megye fel­nőtt társadalmát bírálni —, különösen akkor nem, ha a megye felnőttjei igen szép összeggel segítették az árvíz- károsultakat, s sokan maguk is ott dolgoznak a gátakon. Kérjük, a falu ifjúságának problémáiról, legalább a fa­jú megjelölésével írjon. Mata István, Ecséd: A körzeti orvoson keresz­tül tájékoztatni fogják az ér­dekelt betegeket arról, mikor fogad újra gyógykezelésre várókat a reumakórház. Saj­nos, az építkezés elhúzódása miatt nyit később a reuma­kórház. „Kismama’’ jeligére: Ikerszülés esetén gyerme­kenként jár a 600 forintos gyermekgondozási segély, s természetesen a két gyermek után folyósítják a családi pótlékot is. A segély ideje vi­szont nem lesz hosszabb iker­A fényérzékenységről általában Minden fényérzékeny fotó­anyag tulajdonképpen foto­emulzió. Fényérzékenységét zselatinba ágyazott halogén­só okozza. Ez lehet ezüstkló­rid, ezüstbromid és ezüstjo- did igen finom eloszlású ré­tege. Az ezüsthalogének magá­ban a zselatinban jönnek létre, valamilyen halogénsó, pl. brómkálium vizes-zsela- tinos oldatából és ezüstnit­rátból. Ezüsthalogén kristá­lyok válnak ki a reakcióból, s ezeket a jelenlevő zselatin óvja meg az összecsomóso- dástól, a nagy kristályok ki­alakulásától. A kémia mai fogalmai sze­rint itt tulajdonképpen nem is emulzióról, hanem szusz­penzióról van szó, de a régi kifejezés megmaradt. Az ezüstbromidot tartalma­zó emulziók érzékenyebbek, mint az ezüstklorid tartal­múak. Az ezüstjodid tovább fokozza ezt az érzékenységet. A használatos fotoemulziók lehetnek klórezüst, klór- brómezüst, brómezüst és jód- brómezüst emulziók. Klór­ezüsttel készülnek a másoló­papírok, a klórbrómezüst és brómezüst emulziók felhasz­nálásával gyártják a nagyí­tópapírokat, és filméket. szülés esetén sem. Kérését a vállalaton keresztül kell be­terjesztenie, a szülési szabad­ság lejárta után. Valóban előfordulhat, hogy a szülési szabadságra, illetve terhessé­gi, gyermekágyi segélyre jo­gosult nő ugyanakkor nem jogosult a gyermekgondozási segélyre, mert más időtar­tamhoz van kötve mind a ket­tő. A gyermekgondozási se­gélyre akkor válik jogosult­tá, ha a szülést megelőző 12 hónapon át munkaviszony­ban állott, vagy a szülést megelőző 18 hónapon át 12 hónapig munkaviszonyban állt. B. András, Egercsehi: Kérésedet nem tudjuk tel­jesíteni, mert a beküldött vers sajnos nem alkalmas közlésre. Javasoljuk, vegyél részt Te is az iskolában in­dított hulladékgyűjtésben, s így próbálj meg segíteni. „Agronómus” jeligére: A vitatott kérdésben ön­nek van igaza. Más jogsza­bály vonatkozik a szabadsá­gok kiadásánál a termelőszö­vetkezeti tagokra és más a termelőszövetkezet alkalma-, zottaira. változatos keverési arányok­kal. A legérzékenyebb fil­mek anyagában jódbróm- ezüst is van. Amatőröket leginkább a filmek, vagyis a negatív­anyag érzékenysége kell, hogy érdekelje. Annál is in­kább, mert az érzékenység nemcsak az elmondottak, ha­nem a szemcsenagyság függ­vénye is. Az érzékenység nö­velésével ugyanis nagyob­bodnak a szemcsék. Ékről az eddigiekben már volt szó. A szemcsék nagysága dön­tő a nagyítás szempontjából. Döntő, mert előbb-utóbb lát­hatóvá válnak és zavaróan hatnak. Ezért kell magát a zselatint is úgy megválasz­tani és olyan gyártási eljárá­sokat alkalmazni, amelyek a szemcsék előhívás alatti to­vábbi erős nagyobbodását megakadályozzák. Előhívás alatt ugyanis az ap­ró halogénkristályok össze­állnak, valóságos csomókat alkotnak és nagyon is dur­vává tehetik az eredetileg finomabb szemcsézetű nega­tívot. A szemcsék csomósodásá- nak mértéke több tényezőtől függ. Ilyenek pl. az előhívók összetétele, a megvilágítás mértéke, az előhívók tö­ménysége, hőmérséklet, a fi­xálófürdő használtsági foka. a film szárításának módja. Jó ha olvasunk ezekről, mert csak így járhatunk el tuda­tosan e csomósodás megaka­dályozása érdekében. Csak így készíthetünk kidolgozva is finomabb szemcsézetű ne­gatívot, ami a szép pozitív képnek az alapja. A pozitív képet tovább nem nagyítjuk, itt a szemcsézettségnek már nincs jelentősége. Nem is foglalkozunk vele. Körmendi Károly Hármas keresztelő és búcsú Vietnam legszebb tenger­öble, a Leszálló Sárkány Vi­ze, amelynek partjára . az ábrándozó kedvű francia gyarmatosítók oly szívesen építették villáikat, ugyancsak kivette részét a háborúból. A tengerből kiemelkedő egyik távoli sziklazátonyon a ritkán odavetődő utas kis temetőt talál. Nagy, fehér kőkereszt körül sok apró fe­hér síremlék, rajtuk a rette­netes felirat: „Meghaltak Franciaországért”. Ugyan, szegény kis francia fiatalem­berek, mit is tehettek hazá­jukért ezeken, a Párizstól legalább tízezer kilométerre emelkedő tengeri' kőszor- nyeken. Dalolva szálltak an­nak idején hajóra, valahol Marseille-ben, gyors vissza- szatérést ígérve a parton maradt hozzátartozóknak. És ennyi maradt belőlük. Kis kereszt, egy elhagyott záto­nyon ... A mai francia hivatalos történetírás nagy elismerés­sel emlékezik meg azokról a kereskedőkről és hittérítők­ről, akik megnyitották egy­kor a francia gyarmatosítók útját Dél-Kínában, Viet­namban, Kambodzsában és Laoszban. Marco Polo ve­lencei utazó 1280-ban, Odoric de Pordemone franciskánus szerzetes 1320-ban járt már ezen a földön. Évszázadokkal az úttörők után Franciaor­szág mellett már a terjesz­kedési vágyában minden ál­dozatra hajlandó Portugália, Anglia, és Hollandia is ér­deklődött az értékes viet­nami és kambodzsai kikötők iránt. Az ottani népek azon­ban hol egymástól függetle­nül, hol összefogva megaka­dályozták a végérvényes hó­dításokat. Franciaország vé­gül is az egymással küzdő trónkövetelőknek adott anya­gi és katonai segítség útján, a XIX. század hajnalában, jelentős befolyásra tett szert mindhárom országban. Adran püspöke, a hajós diplomata Pigneau, az őr­nagyorvos Desperles, az épí­tész Lebrun a francia for­radalom időszakában belső tanácsadója lett a vietnami Nguyen-dinasztiának. A Nguyenek előbb bérbe ad­ták kikötőiket a franciáknak, elfogadták csapataikat, majd 1862 és 1885 között elismer­ték Franciaország katonai és politikai hatalmát is Vi­etnamban. A hadsereg meg­jelenésével egyidejűleg a ka­tolikus egyház á lelkeket, az indokínai bank a zsebeket, a diplomácia a' fejeket dol­gozta meg a hátországban. Mire a hazájuk független­ségét szerető vietnamiak ki­józanodtak, már késő volt: „francia védnökség” alá kerültek. A francia hódítók 1863 és 1907 között, • ugyan­csak ravaszkodás és erőszak segítségével megkaparintot­ták Kambodzsát és 1884 és 1893 között Laoszt is. Még be sem fejezték a leigázást, 1887-ben egyetlen gyarmat­tá egyesítették és „Indokí­ná”-nak nevezték el a három országot. Az utóbbi hetekben gyak­ran, jobb kifejezés híján fel­újított „Indokína” — megje­lölés is ezekből az időkből származik. A francia hódí­tók találták ki. Az „indokí­nai” gyűjtőfogalom hirdetői szerint az ott élő törzsek­nek nem is volt joguk ön­álló nemzeti életre. A francia „kultúrmisszió” egyik hírhedt és jellemző De a francia imperialis­ták jelentős erőket tartot­tak indokínai garnizonjaik- ban, amelyek mindig úrrá tudtak lenni a helyi láza­dásokon. A gyarmatosítás azonban megteremtette rövid idő alatt saját sírásóját is. A nagy szállítási költségek mi­att Franciaország Vietnam­ban és Kambodzsában is kénytelen volt bizonyos ipa­rosítást folytatni Ezzel meg­Az egykori Indokínában még most is az ősi települési formában élnek (Laosz). (A szerző felv.) esete: André Malraux, a vi­lághírű író és miniszter szá­zadunk huszas éveiben szer­ződést kötött európai műke­reskedőkkel, hogy Kambod­zsa őserdejéből nagy érté­kű kincseket hoz át Európá­ba, persze csillagászati ősz- szegek ellenében. Meg is szervezte a nagy expedíciót. Minden különös nehézség nélkül eljutott Angkor Tom templomvárosába. Ott össze­szedte a X. századból szár­mazó legszebb khmer szob­rokat, kocsira rakta azokat és elindult a zsákmánnyal a kikötő felé. A khmer lakos­ság azonban nem tisztelte sem Malraux mester hirét, sem nemzeti hovatartozását. Fülön fogta az európai „kul­túrmisszió” e letéteménye­sét. Malraux minden tiltako­zása ellenére visszavette tő­le Kambodzsa nemzeti kin­cseit és visszahelyezte azo­kat eredeti helyükre, az ős­erdőbe. Laoszban is furcsa mó­don „civilizált” Franciaor­szág. Az ötvenes években az országban egyetlen orvos működött, az is a királyi csa­lád beteg tagjait gyógyította. Kórház persze egy sem volt. A gyarmatosítók szerették a varázslókat, akik tudatlan­ságban tartották és babo­nákkal rémítették a népet. Ez is biztosította laoszi ural­mukat és egyben a felsőbb­rendű faj tudatát erősítette meg bennük. A francia gyarmatosítás 90 évét szakadatlan lázadások kísérték Vietnam, Kambod­zsa és Laosz területén egy­aránt. született a vietnami és kam­bodzsai munkásosztály. A munkások egy része Francia­országiba ment dolgozni, hogy oft elsajátítsa a kor­szerű nagyipar munkamód­szereit és több keresetre te­gyen szert. E munkásoknak egy csoportja kapcsolatba lé­pett a francia kommunisták­kal és a Kínai Kommunista Pártban fejlődött. forra­dalmi szellemű munkások­kal együtt 1930-ban, Ho Si Minh vezetésével megalakí­totta az Indokínai Kommu­nista Pártot. Ez a párt, megalakulása óta hirdette, hogy e térség népei csak úgy lehetnek Igazán szaba­dok, ha összefognak egymás­sal a francia gyarmatosítók ellen, nemzeti függetlensé­gükért, a demokratikus szac badságjogokért, a szocialista irányú fejlődésért folyó har­cukban. Franciaország a második világháború elején súlyos vereséget szenvedett a fa­siszta német—japán szövet­ségesektől. Szerepét az in­dokínai gyarmaton japán vette át, amely kegyetlenül elnyomta a három nép nem­zeti szabadságtörekvéseit. A fasiszta erők vereségével a japán hadsereg is szétesett. Ennek nyomán Vietnam 1945 szeptember 2-án, Laosz ok­tóber 12-én kivívta függet­lenségét. Az új erőre kapott francia imperializmus azon­ban új háborút robbantott ki Indokínában. A francia­barát Bao Daj császár trón­ra juttatásával a? indokínai népek egymás ellen uszítá­sával. vissza akarta állítani hatalmát. Fiam, aki a közel­múltban hagyta el a biztonságot jelentő pe­lenkát, nemrégiben így szólt hozzám: —Beszédem van ve­led, fater. Foglalj he­lyet. — Köszönöm — mon­dom megilletődöUen és szerényen elhelyezked­tem a karosszék tám­láján. — Rágyújtasz? — nyújtotta felém ele­gáns ezüst cigaretta- tárcáját. — Köszönöm, nem dohányzom. — Parancsolj miami italt. Edeset, vagy erő­set töltsék? — Csak szörpön élek — közöltem vele illő tisztelettel. — Na jó, hát tér­jünk a tárgyra — mondta ö és szórako­zottan megrázta rózsa­szín celluloid csörgő­jét: — Ez így nem me­het tovább. Havi 100 forint zsebpénz, az ne­kem smafu. — És miért smafu? — kérdeztem kíváncsi­an. — Ugyan, kérlek, hogy tudok én heti 25 forintból társadalmi életet élni — legyintett idegesen. — A múltkor bent ültem egy lány­nyal a „Jereván”-ban, két gin után le kellett állítanom a rendelést. Majd kisült a szemem a szégyentől. És azt hi­szed, fater, hogy az öt­órai teákat ingyen ad­ják? Színház, mozi, dzsesszfesztivál, az mind gémbe kerül. Barátomnak, a Stancek Árpinak; már robogói? vett az apja, én meg egy nyomorult bicik­lin karikázhatok! — A Stancek apjá­nak gebines boltja van — próbáltam védekez­ni. — Neked kutyakö­telességed, hogy min­dent megadjál a tu­lajdon édes gyerme­kednek — intett le szi­gorúan a srác, majd folytatta: — Milyen gyermekkorod volt ne­ked a húszas években? — Ne is beszéljünk róla — válaszoltam bo­rongásán. — De igenis beszél­jünk róla — erőskö- dött a fiam. — Remél­hetted, hogy lesz va­laha is biciklid? Mi­lyen játékaid , voltak? Magad mesélted, hogy hattól tizennégy éves korodik egy ócska rongylabdával játszot­tál. — Hát igen — val­lottam be töredelme­sen. — Ha már neked ilyen sivár volt a fia­talságod, szerezz örö­met a gyermekednek — parancsolt rám, és kezét nyújtotta. — Most adjál egy kis költőpénzt, mondjuk 800 forintot. A meghatottság köny- nyei csillogtak sze­memben, miközben le­számoltam az ezrest. — Kösz — biccentett és hanyagul zsebre vágta a bankókat. — Most benézek valami éjjeli lokálba. Ha ké­sőn jönnék haza, a tej- begrízt hagyjátok a konyhaasztalon. E hó elsején haza­adtam az egész fizeté­semet a fiamnak. Azóta nagyon rende­sen viselkedik velem szemben. Kapok tőle 20 forint zsebpénzt, sőt még a múltkor a mozi­ba is elvitt. Galambos Szilveszter Ez a „piszkos” rablóhábo­rú újra összekovácsolta e térség népeit. Az Indokínai Kommunista Párt kezdemé­nyezésére 1951. márciusában Vietnam a Patet Lao (La­osz) és Kambodzsa nemzeti erői megalakították az Indo­kínai Népek Egységes Nem­zeti Frontját. Ez a szövetség oly erős volt, hogy az Ame­rika és Anglia által segített Franciaország sem bírt ve­le. A francia hadsereg Dien Bien Phunál elszenvedett ve­resége után Franciaország tárgyalóasztalhoz kénysze­rült. 1954-ben összeült a so­kat idézett genfi értekezlet. Ezzel ért véget a francia uralom „Indokínában”. Máté György (Következik: 3. Még egy „civilizátor”, Amerika). 1970. Junius 5., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom