Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

12 premier A Bánk bántól a Csárdáskirálynőig □ Három ősbemutató □ Riadó a zsebszínházban □ A színészek több időt töltenek Egerben □ Beszélgetés Sallós Gáborral, a Gárdonyi Géza Színház igazgatójával Bár a színházi táblákon nyári szünetet hirdet a fel­irat,1 a kulisszák mögött zaj­lik az élet. Értékelik a befe­jezett évadot, s készülnek az újra. Ehhez a témakörhöz kapcsolódik beszélgetésünk Sallós Gáborral, a Gárdonyi Géza Színház igazgatójával. — Korszerű népszínhá­zát akarunk — többször is elhangzott ez a mondat az évadnyitó társulati ülésen. Hogyan sikerült megvaló­sítani ezt a programot Egerben? — Abból indultunk ki —s ezt valljuk ma is —, hogy az egyszínházas városokban en­nek az egyetlen színháznak kell kielégítenie a közönség igényeit, s ezért játszani kell mindent: prózát, operet­tet, zenés vígjátékot és kaba­rét is. Az eredmények az el­múlt évadban is igazolták el­képzeléseink helyességét. Tizenkét darabból 167 elő­adást tartottunk Egerben, 59 ezer néző előtt. Egy előadás­ra tehát 351 néző jutott. Ér­demes ezeket a számokat összehasonlítani a tavalyi adatokkal. Az előző évadban igaz 188 előadást tartottunk, amelyet 61 ezren néztek meg, de az egy előadásra jutó át­lagnézőszám csak 328 volt. Most pedig, mint említettem, 351. Ez az emelkedés örven­detes számunkra, mert azt igazolja, hogy az egri közön­ség szereti a színházat, s ér­deklődéssel fogadja bemuta­tóinkat. Egerben jobban megy a színház — Ezek után ide kíván­kozik a kérdés: mi a véle­ménye a színháznak az egri közönségről? — Nem udvariasságból mondom: mi nagyon elége­dettek vagyunk. Színészeink mindig örömmel jönnek Egerbe, mert tudják, hogy hozzáértő, igényes közönség várja az előadásokat. Néhány számadattal szeret­nénk bizonyítani: a Vörös és fekete átlagnézőszáma 380 volt, a Mosoly országáé pe­dig csak 372. A Liliomé 356, a Tizenkét széké 320. Ezek a számok többek között azt is jelentik, hogy Egerben a pró­zának is lehet magasabb át­lagnézője, mint az operett­nek. És még valamit, ha már a számoknál tartunk: a most befejezett évadban min­den egri lakos másfél­szer volt színházban. Mis­kolcon csak egyszer. — Ez azt jelenti, hogy Egerben jobban megy a színház? — Igen. Azt jelenti, hogy a lakosság számát figyelem­be véve, Egerben gyakrab­ban járnak színházba az em­berek, mint Miskolcon. — Hogyan sikerült meg­valósítani a program első részét a korszerű színhá­zat? — Volt néhány értékes, és hozzáteszem korszerű pro­dukciónk, ezeket a kritika is elismerte, méltatta. Elsősor­ban az Amerikai Elektrára, a Vörös és feketére, a Liliom­ra és a Tizenkét székre gon­dolok. — Ezek után térjünk át az új évadra. Mit ígér az egri közönségnek az 1970— 71-es színházi évad? — Az új évadban is 12 be­mutatót rendezünk, nyolc prózát, három zenés művet és egy kabarét. A műsorterv 1970, június 28., vasárnap gerincét egy hat darabból álló magyar drámaciklus ké­pezi, s ezt i egészítik ki a külföldi prózai művek és a zenés darabok. Három ősbemutatónk lesz az új évadban. Bemutatjuk Gyárfás Miklós Dinasztia cí­mű vígjátékát, Darvas Jó­zsef: A kegyelmes úr hozo­mánya című vígjátékát és Zorin: Koronázás című sza­tirikus vígjátékát. Bízunk ősbemutatóink sikerében, hi­szen Gyárfás Miklós és Dar­vas József már szinte házi szerzőnek számít, nevét és műveit jól ismeri a közön­ség. Űj darabjukat is a mi színházunk számára írták. Érdekesnek ígérkezik harma­dik ősbemutatónk is: az is­mert szovjet szerző gunyoros hangvételű vígjátéka társa­dalmi életünkről ad megle­pő keresztmetszetet. Rég játszották már Eger- ben a Bánk bánt. Épp ezért úgy érezzük, kötelességünk műsorra tűzni Katona Jó­zsef történelmi drámáját. Hasonló meggondolásból játsszuk el A tanítónőt is. Reméljük, Bródy Sándor színművén ék Egerben is osz­tatlan sikere lesz. A prózai művek sorában bemutatjuk még Mesterházy L.: A tizen­egyedik parancsolat című színpadi játékát, Szakonyi Károly: Adáshiba című ko­médiáját és T. Dreiser—E. Piscator: Amerikai tragédia című drámáját. Zenés bemutatóink: Kál­mán Imre: Csárdáskirálynő, Török—Horváth: Péntek Ré- zi és Fal Leo: Pompadour. Végül a politikai kabaré: Róna—Litványi—Romhányi sikeres műsora: Nyugalom, a helyzet változatlan. — Miután a könyvtár ki­költözött a színházból, jogos a kérdés: mi lesz az egri stúdiószínházzal? — Az új évadban egész biztos megkezdi működéséta stúdiószínház, vagy ahogy mi becézzük, az egri zseb­színház. Valóban zseb-, vagy mini színházról van szó. Ügy tervezzük, hogy az emeleten berendezünk egy 40—50 fé­rőhelyes intim színházat, ahol három bemutatót ren­dezünk. Első premierünk a nagy sikert aratott Riadó lesz, a másik két bemutató­ról még nem tudtunk dön­teni. Géczy József visszatér — Kik mennek el a színháztól és kik jönnek új színészek? — Nagyon kevés a válto­zás. Megvált a színháztól Gyöngyössy Katalin (a Jó­zsef Attila Színházhoz szerző­dött), Dobos Ildikó, Koós Olga, Kardos Gábor és Ju­hász Tibor. Szegedről jön színházunk­hoz Máté Eta, Pécsről Antal Anett, Szolnokról Vajda László, egy évi távoliét után Kecskemétről visszatér Péva Ibolya, s végére hagytam az egri közönség egyik kedven­cét, Géczy Józsefet, aki Deb­recenből tér vissza színhá­zunkhoz. — Mikor és mivel nyit a színház? — Októben 2-án Szakonyi Károly Adáshiba című ko­médiájával kezdjük az év­adot, 9-én pedig a Csárdás­királynő premierje lesz. — S meddig tart a színházi szezon? — Tanultunk az eddigi tapasztalatokból, meghosz- szabbítjuk a színházi év­adot. Június hónapban sem lehet az egri közönséget szín­ház nélkül hagyni. Ezért jú­nius végéig tart az új évad, sőt, azt is elárulhatom, hogy keressük a lehetőséget: hol és hogyan tudnánk szabadté­ri előadásokat rendezni Eger­ben? Ha már terveinkről beszé­lek, szeretném megemlíteni azt is, hogy igyekszünk úgy szervezni az új évadot, hogy színészeink minél több időt, ne csak néhány órát, hanem napokat, sőt, heteket töltse­nek Egerben, mert úgy érez­zük, hogy a közönség és a színház kapcsolatában sokat segítene a, színészek tartós egri jelenléte. ígéret: jegyiroda a Széchenyi utcán — Ez bizony nagyon jó lenne. Nem kevésbé lenne hasznos a színház és kö­zönség kapcsolata szem­pontjából az is, ha minél előbb sikerülne megnyitni Egerben egy színházi jegy­irodák — A napokban tárgyaltam a megyei tanács illetékes vb- vezetőjével, akitől biztató ígéretet kaptam, s így remé­lem én is ígérhetek: az egri Széchenyi utcában a közel jövőben megnyitjuk a jegy­irodát. Gazdag és rokonszenves művészi program, biztató ígéretek. Reméljük, a meg­valósításban és a sikerben sem lesz hiány. Márkusz László A remete édesanyja ARANYLÖ ŐSZ, hetven­négy évvel ezelőtt... Sötét ruhás, fekete fejkendős, ala­csony, kicsi öregasszony lé­peget lassan a hegynek kapaszkodó utcán. „Jaj, mennyi partot kell majd másznom fölfelé!” — sóhajt akkor is, hogy pihenten áll a dombtetőn. Körbe tekint. Távolban a Mátra erdős ma­gaslatai. Lábai előtt az egri vár mohos, omladozó kövei. „A mélyben, mint valami óriás fészekben a fehér pelyhek, sokasodnak a házak, egymás hegyén-hátán, rend­szertelenül.” Az öregasszony fényképet szed elő, erősen nézi. A fényképen Ids, ócska ház, kapujában öreg anyóká­val, s ő azt a házat, azt az öreg anyókát keresi. Köny- nyen ráakad a Takács utca 24. szám alatt. „Adná-e még a házat?” „Adnám, ha ven­nék...!” S a két asszony nyomban megalkuszik. 1896. október 9-én történt a nevezetes házmustra, s a következő év február 10-én a házvételt sikerült nyélbe igazítani, özv. Ziegler Sán- dorné 750 forintot számolt le a sánci öreg anyóka kezé­be. Igaz, nem tetszett külö­nösebben neki a rongyos épület, a maga szántából nem is adott volna érte semmi pénzt, de a fia kedvében akart járni, neki szerezte az örömet. Ki volt ez az alacsony, ki­csi asszony: özv. Ziegler Sán- domé? Az idő tájt Egerben nem tudta senki, hogy a név Gárdonyi Géza édesanyját ta­karja. A városatyák Gárdo­nyi egri létezéséről is csak véletlenül, letelepedése után két évvel szereztek tudomást, amikor a háza előtti füves pástból megvételre kért jó­kora sávot, távol tartani akarván ablaka alól az éj­szakánként dalikózó részege­A RONGY ÓCSKA VIS­KÓT alighogy megvették, máris nekiálltak, hogy össze- döntsék. Űj épületet emeltek a helyén. A házépítés mun­kájára maga Gárdonyi édes­anyja ügyelt. Az első kőda­rabot is ő igazította el a fun­dus árkában, a másodikat a fia, harmadikat az unokája illesztette helyére. özvegy Ziegler Sándomé, született Nagy Terézia, nem­csak az egri fészekrakásnak volt az elindítója — fia írói pályájának alapkövét is ő rakta a helyére. Gárdonyi József így vall erről „Az élő Gárdonyi” c. kétkötetes mun­kájában: „Gárdonyi édesany­ja nemcsak fiának, de írásai­nak is édesanyja. Az a ma­gyaros észjárás, ami Gárdo­nyi sorainak... a zamatos erőt adja, jórészt édesany­jáé. Gáronyi édesanyja az író asztala mellett élő, tel­jes tájszótár. Nyelvtörténeti szótár a pogánykori ősi kife­jezésektől a nyelvújításig. Teljes magyar népies dalos­könyv: a regös énekek ver­seitől, a síposok népies dalla­maitól 1848 népies dalaiig. A karácsonyi pásztorjátékok, la­kodalmi köszöntők, ős rig­musok, ráolvasások, babona- ságok és varázslatok eleven­betűs gyűjteménye.” Ez az alacsony, kicsi asz- szony hét gyermeket hozott világra. Második gyermek­ként érkezett Géza, akinek nem ez egyszer, de többször is életet adott. „Neki köszön­hetek mindent, hogy még élek” — írja naplójában egy helyütt Gárdonyi. Válságos pillanataiban többször is fog­lalkozott az öngyilkosság gon­dolatával, édesanyja tartotta vissza ettől mindannyiszor. IRODALMI ÜGYEKBEN Gárdonyi édesanyja nem töl­tött be tanácsadói szerepet. Egyetlen esetről tudunk csak. Gárdonyi az „Annuska” cí­mű színpadi műve második felvonásában elakadt. Kelle­ne valami megoldás, hogy a szereplők ki-bejárhassanak a színpadon — morfondírozott az író. Anyja egyszerű meg­oldást javasolt: „...felállítasz a színfalakon kívül egy kug- lizót”. Az ötlet Gárdonyinak tetszett, s ezután már köny­nyen haladt tovább, s a mű­vet rövidesen befejezte. Milyen asszony volt? Ala­csony, kicsi — ezt tudjuk. Madártestű, aprócska asz- szony. S azon túl? Az unoka, Gárdonyi József így festi nagyanyját: „Fiatal korában arca szabályos, szép Madon­na-arc. öreg korában, rán­caival, mint valami ősi fa­rag vány hatott rám: mint valami évszázados, pókhálós, orosz nőszent, akit az anyai szeretet megtestesítésére fa­ragtak. .. otthon mindig sö­tétkék ruhában járt, az utcán barnában és feketében. De mindig kendősen és sohasem kalaposán.” Kevés fényképet ismerünk róla. Az egri vármúzeum iro­dalomtörténeti gyűjteményé­ben csak egyetlen képet őriz­nek, amelyen szerepel. Ezért is értékes az a sárgult fotog­ráfia, amelyet most Jdblon- kay József, az ismert tudós lepkész adományozott a vár­múzeumnak. A kép az egri Majthényi család birtokában volt eddig, amely baráti kap­csolatban állt a Gárdonyi­házzal. Sárgult kép. Felismerhető­en a hóhérparti ház kertjé­ben készült, háttérben lát­ható a mai Gárdonyi Emlék- múzeun sarka, az egri reme­te egykori dolgozóh.'zának részlete. Kis, kerti asztalka körül foglal helyet a társa­ság — két fiatal nő, s a ko­pasz, álló férfi, pedrett, nagy szárú, ősz bajusszal. Előtte ül kerti trónusán az író, Gái-- donyi Géza édesanyja. Feke­te kendősen, sötét blúzban, szürkés, világosabb szoknyá­ban. Keze fáradtan ölében pihen. AZ EMLÉKEZÉS SZAVAI­VAL övezzük alakját annak az asszonynak, ki anyai sze- retetével, szívével, halk, fi­nom dalaival, a fiút körülve­vő gondoskodásával is az Eg­ri csillagokat felragyogtatm segítette. Pataky Dezső r'r''",'S'"",""""S/fSS/SSSSSS/S*SSSJSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSr/rSSSSS/,-/SSSfrirSSSSSSSSSSSfSSySSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJSSS//SSfSSSSSSSSSSSSSS7SSSSSfSSSSSSSSSSSSSJJt dúltak Angliába, hogy ola­jat, acélt, rezet, de még gyakrabban élelmiszert szál­lításának a harcoló sziget­Szabó László — Sólyom József: 1. Az Egyesült Államok részvételét a második vi­lágháborúban egy kulisszák mögöt zajló de eletre-halál- ra szóló titkos hadviselés előzte meg. Allen Dulles, a CIA vezetője később ezt a washingtoni nagy polgárhá­borúnak nevezte. Franciaország már elvér­zett a Wermacht vasökle alatt, és Anglia is a létéért küzdött a nácikkal. Az Egye­sült Államok hivatalos ma­gatartását ekkoriban egy paragrafus határozta meg: a semlegességi törvény. E törvény alapján bíróság elé lehetett állítani bármelyik amerikai állampolgárt, aki a legcsekélyebb segítséget is nyújtja a harcban álló fe­leknek. A törvény betartá­sa fölött a szövetségi nyo­mozó iroda, az FBI őrkö­dött. Ez a szervezet születé­se percében már a kommu­nizmus veszélyének leküz­dését tűzte ki célul. J. Ed­gar Hoower, az FBI hírhedt vezetője mondta: „A ízövet- ségi nyomozó iroda a vörö­sök elleni gyűlölet jegyében fogant és támadt életre.” Ez a szemlélet magyaráz­za, hogy a semleges Ame­rika miért nyújtott ezerszer is segítő kezet a náciknak, miért támogatta az FBI nemegyszer a nyugati félte­kén a Gestápót, az SD-t, Himmler személy«« titkos­szolgálatát, a Sicherheíts- dienstet. Minderről csak kevesen, csupán a beavatottak tud­nak még ma is. Ugyanis napjainkban is ködös fátyol lebeg a semleges Egyesült Államok idején született „Amerika mindenekelőtt’' nevű mozgalom története körül. Ez a látszólag teljesen egyéni kezdeményezésre lét­rejött társadalmi mozgalom egyre erősödő követeléssel állt elő: — Az USA őrizze meg semlegességét és semmilyen körülmények között se for­duljon a hitleri német bi­rodalom ellen! New Yorkban, Chicagó­ban, Los Angelesben, az Egyesült Államok legna­gyobb városaiban hatalmas transzparensek hirdetők az „Amerika mindenekelőtt!’ — mozgalom jelszavait. Tö­meggyűlések ezreit tartot­ták, valósággal belesúlykol- ták az emberek fejébe: sem­mi közünk a pusztuló, ön­magát felfaló öreg Európá­hoz, amely a háború nélkül is megsemmisülne, hiszen régóta agonizál már, végel­gyengülésben szenved. A há­ború csupán meggyorsítja ezt a folyamatot, és csak hasznára lehet a kivénhedt Európának! Észre térítik és friss vér kerül a rozzant testbe. Mi őrizzük meg ön­állóságunkat, mert egyetlen amerikai állampolgár élete többet ér, mint egész Eu­rópa együttvéve! Bármilyen hihetetlennek! tűnik ma már, de ez az al­jas propaganda akkoriban tízezreket hódított meg, az „Amerika mindenekelőtt!” mozgalomnak behódoltak a legnagyobb városok. Az „Amerika mindenekelőtt!” központját azonban német pénzen tartották fenn. Ezt a szervezetet a Gestapo és az SD hívta életre az USA- ban és tartotta fenn létezé­sének utolsó percéig. A legjobb Gestapo-ügy nököki érkeztek Amerikába, hogy e szervezeten keresztül ro- konszenvet keltsenek az USA-ban a náci birodalom iránt, és nem utolsósorban: értesüljenek Amerika hábo­rús készülődéséről. Mindezt az FBI orra előtt tehették, J. Edgar Hoower hallgatólagos beleegyezésével. A Secret Service, az angol titkosszolgálat az egész vi­lágon harcot folytatott a Gestapo ellen. Nyomozásuk szálai természetesen elvezet­tek az Egyesült Államokba, az „Amerika mindenek­előtt!” — mozgalomhoz is. A Secret Service emberei azonban sorra tűntek el nyomtalanul az Egyesült Ál­lamokban. Az FBI gondos­kodott arról, hogy ne zavar­hassák a Gestapo és az SD köreit. Roosevelt elnök személyes javaslatára ekkor született az OSS, a stratégiai hivatal. Vezetőjének egy tábornokot, közismert néven Vad Bilit, William Donovant nevezték ki. Roosevelt kifejezetten azzal a céllal hívta életre ezt a felderítő és kémelhá­rító szolgálatot, hogy segít­se megsemmisíteni az egész világot fenyegető náci bi­rodalmat. Az új szervezet tehát már létezésének első napján elkerülhetetlenül harcba, került az FBI-jal, amely következetesen ke­resztezte az elnök ter­veit. Mindehhez tud­ni kell: a semlegesség! tör­vényt legelőször maga Roosevelt szegte meg. Nem­egyszer túllépve a szenátus által meghatározott és en­gedélyezett jogkörét, sze­mélyes utasítására hajók in­országnak. J. Edgar Hoower tervei egyáltalán nem vághattak egybe Roosevelt elképzelé­seivel. A szenátus segítségé­vel elnöki direktívát har­colt ki. Eszerint nem csu­pán az Egyesült Államok­ban, de az egész nyugati földgömbön mindennemű kémelhárító tevékenység az FBI-ra tartozik. A Roose­velt kezdeményezésére lét­rejött OSS tevékenysége a nyugati félteke túlsó olda­lán levő semleges országok­ra, ellenséges és az ellenség­től megszállt területekre korlátozódott. Nyilvánvaló, hogy ilyen földrajzi korlá­tozásokat egyetlen olyan hírszerző szervezet sem tarthat be, amely bizonyít­ható sikereket akar elérni. Az FBI-nek például kö­telessége volt Amerika meg- védelmezése minden lehet­séges szabotázsakciótól. Roosevelt elnök egészen természetesnek tartotta, hogy e cél érdekében J. Edgar Hoower emberei kö­vették a nyomozás szálait bárhová, tekintet' nélkül ar­ra, hogy azok akár a föld­golyó túlsó felére, egyene­sen a náci birodalomba ve­zetnek. Az FBI az ilyen lehetőségeket valóban ter­mészetesnek is tartotta, de féltékenyen őrködött afelett, nehogy hasonló módszerek­kel éljenek az akkoriban még kifejezetten a nácik el­len küzdő OSS ügynökei is. Ekkoriban történt, hogy a haditengerészeti vezérkar jelentette az elnöknek: a legbizalmasabb felvonulási tervek sorozatosan eljutnak a nácikhoz. A haditengeré­szet parancsnokai tudták, hogy az FBI nem vállalja az ügy felderítését. Legjobb esetben is csak látszólag vállalkoznának a feladatra, de könnyen lehet, hogy az értesülést jeleznék a Gestapo ügynökei hálózatának, amelyhez szoros szálak fű­zik őket. William Donovant, az OSS vezetőjét az elnök ma­gához hivatta a Fehér Háa- ba: (FolytatjtiM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom