Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK jé év Napirendjét nézve, hátrafelé tekintett ezúttal az or­szággyűlés — a múlt évi állami költségvetés végrehajtá­sát vitatta meg — valójában a jelen és a közeljövő tenni­valóit tárgyalta meg, felelősséggel, de bizakodóan. Volta- képen csak az elmúlt hetekben oly sok gondot és kárt okozott, Tisza-völgyi árvíz nyomasztotta a képviselők hangulatát, bár ezen is joggal kerekedett felül a tudat, hogy megtettünk és megteszünk mindent, ami megtehető, és hogy ha nem lettünk volna ilyen erőfeszítésre képe­sek, a kár, a baj sokszorosan nagyobb lehetett volna. Itt jegyezzük meg, hogy az országgyűlés ezzel koránt­sem tekintette megoldottnak a károsultak megsegítését, az érintett községek újjáépítésének gondját. Dégen.Imre államtitkár beszámolóját megkülönböztetett figyelemmel hallgatták. Többen is kitértek a segítés további, konkrét feladataira, javaslatokat terjesztettek elő, s a pénzügy- miniszter jelentős teret szentelt beszámolójában e problé­mának, válaszában pedig mérlegelt minden javaslatot, magáévá téve mindazt, ami megvalósítható és hasznos lehet. Egyébként a természeti katasztrófa lényegében sike­res leküzdése és az elmúlt időszak gazdasági tevékenysé­ge és számos sikere nagyon is szoros összefüggést mutat. Nem lett volna képes az ország, a társadalom ilyen mér­tékben ellenállni a fenyegető veszedelemnek, ha nem si­került volna az ismert mértékben megszilárdítani a ma­gyar népgazdaságot, mint ahogy további teendőinkben is erre a bázisra támaszkodhatunk. Ezt a biztos fundamentumot jelentékenyen megerő­sítette az elmúlt esztendő, amely — Vaskó Mihály, Borsod megyei képviselő megállapítása szerint — a legjobb, a legeredményesebb volt az utóbbi évek közül. Világosan tükrözte ezt a pénzügyminiszter alapjában tartózkodó be­számolója, mindenekelőtt az, amit a külkereskedelmi kap­csolatainkban, s ezek nyomán nemzetközi fizetési mér­legünkben végbement kedvező változásról, a vállalati jö­vedelmek bíztató alakulásáról és a lakosság pénzbevéte­leinek számottevő növekedéséről elmondott. Sem a pénzügyminiszter, sem a felszólaló képviselők nem kerülték meg a tapasztalható nehézségeket, nyütan keresték leküzdésük legjobb útját-módját. Főleg a beru­házási feszültségek, s ezekkel összefüggésben az építési, építőipari gondok kaptak erős hangsúlyt a vitában. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke — akinek szé­les körű vizsgálatok rendkívül tanulságos anyaga áll ren­delkezésére — példák felsorolásával figyelmeztetett egy­részt egyes vállalatok megengedhetetlen, erkölcstelen ma­nipulációira, másrészt javaslatot is tett az építkezések meggyorsítására. Más képviselők is értékes megjegyzések­kel igyekeztek segítséget adni e nagy, országos probléma megoldásához. Am a pénzügyminiszter óvta az ország- gyűlést a túlzott derűlátástól, mondván: jó néhány év kell ahhoz, hogy ezen a téren — a beruházások reális kere­tek között tartásával és az építő- és építőanyag-ipar len­dületes fejlesztésével — egyensúlyt tudjunk teremtem. Ezúttal csupán egy esztendőről volt sző, az egészében jól zárult, tavalyi esztendőről. És persze, kimondva és ki­mondatlanul, leginkább arról, hogyan lehetne még jobb ez a mostani, meg az elkövetkezők. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA e's A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXI. évfolyam, 150. szám ARA; 1 FORINT 1970. június 28., vasárnap A községi közös tanácsokról (3. oldalon) Tizenkét premier (4, oldalon) Új folytatásos regény ün k: „Az átkozott FBI“ (4. oldalon) Vándorló munkások (6. oldalon) Különös „térkép“ Sirokban (6. oldalon) §ZfRI4: A harc mérlege DAMASZKUSZ — TEL, AVÍV: Damaszkuszban pénteken, a késő esti órákban közle­ményt adtak ki a Golan-ma- gaslatok térségében lezajlott tízórás ütközetről, amelyet az 1967-es háború óta „a leg­súlyosabb, leghosszabb és leghevesebb” harcnak minő­sítették. A szíriai hadsereg ember- vesztesége: 45-en vesztették életüket, illetve tűntek, el; 75 katona megsebesült. A szíriai légierő két gépe lezuhant, pilótáik meghal­tak. Négy szíriai harckocsi kiégett. A damaszkuszi jelentés szerint Izrael legalább 250 embert veszített halottakban és sebesültekben, 11 repülő­gépét lelőtték. Az izraeli hadseregnek a fentieken kívül 35 harckocsi­ja, 32 félhemyótalpas és páncélozott járműve, három megfigyelői posztja, két ra­darállomása, tizenegy gép­puskafészke és egy rakétaki­lövő állomása veszett oda. Damaszkuszi adatok szerint az izraeli légierő a harcba példa nélkül álló mennyiség­ben vetett be harci repülőgé­peket. összesen 200 gép tá­madta a szíriai erőket Da- maszkusztól délre, illetve a Golan-f en nsíkon. Damaszkusz után Tel- Avív is közre adta a Golan- magaslatokon lefolyt csata ■ mérlegét. Tel-Avív a maga < veszteségeit — jóllehet ko­molynak minősíti — lénye­gesen kisebbnek állítja, mint a szíriai veszteséglista. Éjféltájban összehívták a Tel-Avívban működő külföl­di sajtótudósítókat, és az iz­raeli hadsereg egyik magas rangú tisztje beszámolt a Szíriával vívott pénteki üt­közetről. Az akció célja az volt — mondotta —, hogy „elrettentsék” Szíriát egy olyan méretű „felőrlő” hábo­rútól, amilyen a szuezi fron­ton folyik. Újságírói körökben általá­nos a meggyőződés, hogy a Golan-magaslatok térségében újabb harcokra lehet számí­tani. Hétfőn nyitnak a ECSSZ árvízi építőtáborai Nyitásra készek azok az építőtáborok, amelyekkel a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség segíti az ár­víz sújtotta vidékeken az újjáépítést. A napokban kézhez kapta megbízólevelét az a 11 000 szakmunkásta­nuló, technikumi, szakközép­iskolai és gimnáziumi diák is, akik kéthetes váltásban dolgoznak majd az új ott­honok építkezésein. A Budapestről induló 3000 fiatalt ünnepélyesen búcsúz­tatják majd, útnak indulnak az önkéntes társadalmi munkások az ország más vi­dékeiről is, mert hétfőn már ünnepélyes tábornyitás lesz. Tivadar községben négy, Kishódoson és Csen- geren egy-egy építőtábort állítottak fel. Az első tur­nus munkásai július 11-én teszik le a szerszámokat, az utolsó, negyedik turnuséi augusztus 22-én. Június 30-án Mátészalkán, július 2-án Fehérgyarmaton és Vásárosnaményben, júli­us 4-én pedig Csengeren nyílik építőanyag-kirakodó tábor, ezekben egy-egy hó­napig csaknem ezer egyete­mista vesz részt az árvíz sújtotta vidékre érkező nagy mennyiségű építőanyag kira­kodásában, szállításában. Hétfőn egyébként megnyí­lik a KISZ hagyományos nyári építőtábora is: az idén 37-et állítottak fel az or­szág különböző vidékein. (MTI) Losonczi Pál Mongóliába utazott Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke Zsamszrangijn Szambunak, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökének meghívására szombaton délután hivatalos, baráti látogatásra a Mon­gol Népköztársaságba utazott. Az Elnöki Ta­nács elnökével együtt felesége is elutazott Mongóliába. Losonczi Pál kíséretében elutazott dr. Bíró József, külkereskedelmi miniszter és Gyenes András, külügyminiszter-helyettes. Krajcsik Mihály, a Magyar Népköztársaság ulánbátori nagykövete, a mongol fővárosban csatlakozik az elnök kíséretéhez. (MTI) Egy hét a Csuvas Köztársaságban Interjú Oláh György elvtárssal, a Heves megyei Pártbizottság első titkárával a Ferihegyi repülőtéren A repülő csodálatosan szép időben landolt a Ferihegyen. Hosszú útról hozta utasait, akik olyan helyen jártak, ahová az átlagember ritkán juthat el. Tegnap megérke­zett egyhetes útjáról Oláh György, az MSZMP KB tag­ja, a Heves megyei Pártbi­zottság első titkára és föe- recz István, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. A meg­érkezés utáni rövid pihenőt használtuk fel arra, hogy az impressziókról érdeklődjünk Oláh György elvtárstól. — Azzal kezdem, hogy nem az első út ez a Csuvas Auto­nóm Szovjet Szocialista Köz­társaságba. Kapcsolataink már régebbi keletűek, már jártunk vendégségben náluk, s egy esztendő alatt kétszer fogadtunk vendégeket a tá­volból. Mint ismeretes, a ba­ráti, testvéri kapcsolatok el­mélyítése mindkettőnk cél­ja. — Mi adta az utazás ak­tualitását? — Részt vettünk az auto­nóm köztársaság megalaku­lásának fél évszázados évfor­dulójára rendezett ünnepsé­geken. Annak idején még Lenin és Kalinyin írta alá a nagyjelentőségű okmányt. Emellett — mint említettem — tavaly a két párt között létrejött kapcsolatok szoro­sabbra fűzése volt a másik cél. — Valamit emlékeztetőül erről a távoli köztársaságról. — Éppen a jubileum adott nagyszerű alkalmat arra, hogy a lepergett fél évszá­zadot, annak minden ered­ményét magunk előtt láthas­suk. Bizony, a régi világban itt a vasekét is alig ismer­ték, de ha ismerték is, nem igen használták, mert nem volt. Annál szembeötlöbb a változás. A nagyon alacsony színvonalú, elmaradott nép ma fejlett iparral rendelke­zik. Hogy példát is mondjak vegyi kombinátjukban 20 000 ember dolgozik, a traktor- alkatrész-gyárban 10—10 ezer munkás, mérnök, technikus találja meg a mindennapi kenyérkereseti lehetőségeket, állít elő kitűnő termékeket. Ez a két véglet, azt hiszem, mindennél beszédesebb. — Néhány szóval valamit a programról... — Gondolható, hogy nem unatkoztunk ez alatt az egy hét alatt. A sok esemény kö­zül mégis számunkra az egyik legemlékezetesebb a közeli szomszédba tett látogatá­sunk. Elvittek minket Uljai- novszkba, Lenin szülőhelyé­re. Nem akarok erről többet mondani, mert félek, hogy keresetlen szavakkal nehéz lenne visszaadni azt az ér­zést, azt a légkört, amelyet mindannyian éreztünk. Na­gyon röviden talán ennyit: szép volt és felejthetetlen. — Igaz, hogy nem friss a téma, ha szabad ezt monda­nunk, nem újdonság, mégis megkérdezzük, hogy a két nép rokonságáról nem esett-e szó az egy hét alatt? — A tudósok azt mond­ják, nem lehet közvetlen vérségi kapcsolatról beszél­ni. A mi barátaink azonban mégis vagy négyszáz szót gyűjtöttek össze és mutattak meg nekünk, amelyek ha­sonló hangzásúak és jelen­tőségűek a mi nyelvünkben. A kenderre azt mondják kander, az almára ama, és így tovább. (Elneveti magát). Persze a négyszázas listát nem tudnám felsorolni .., — A további kapcsolat? — Jónéhány témában ál­lapodtunk meg. A lényege az, hogy például ipari üze­mekből kölcsönösen kisebb- nagyobb delegációk utaznak a másik országba. így az egri Finomszerelvénygyárból az ottani traktoralkatrész-gyár­ba. A mi észak-magyarorszá­gi kísérleti intézetünk mun­katársai az ottani hasonló in­tézményt keresik fel és for­dítva. A turistacsere kere­tében augusztusra egy barát­ság-vonatot várunk. Egy bi­zonyos, az a barátság és szeretet, amivel bennünket, magyarokat fogadtak, hason­ló viszonzásra talál: nagy örömmel várunk minden em­bert, aki a Csuvas Köztársa­ságból érkezik — fejezte be nyilatkozatát Oláh György. Képtávircnl r- érkezett: San Franciscóban az ENSZ megalakulásának 25. évfordulója meg­ünneplésére világszervezet emlékülést rendezett, amelyen Angie Brooks (a szónoki emelvényen, a legutóbbi közgyűlés elnöke méltatta a nemzetközi fórum eddigi műkö­dését. (Telefoto — AP—MTI—KS) Tízéves munkaprogram készül az OíCISZ-ban ‘A szövetkezeti ipar hely­zetéről, feladatairól tájékoz­tatta Rév Lajos, az OKISZ elnöke szombaton a MUOSZ székhazában a sajtó munka­társait. Egyebek közt elmon­dotta, hogy hazánkban je­lenleg mintegy 1100 ipari és szolgáltatóipari szövetke­zet működik, több mint hét és fél ezer telephellyel, ahol összesen 310 000 ember dol­gozik. Munkakörülményeik ma már nem felelnek meg a korszerűség követelmé­nyeinek, az egyre növekvő bel- és külföldi igényeknek. Mindezek következtében a szövetkezeti ipar előtt álló legfontosabb feladatok egyi­ke a korszerűsítés, ami azon­ban elképzelhetetlen megfe­lelő, modem munkahelyek kialakítása nélkül. A jelen­legi helyzetet felmérték, s a szövetkezet jobb elhelyezési feltételeinek megteremtése érdekében tízéves munka- program készül. (MTI) Hétfőn és kedden Békekölcsön-sorsolás 167,6 millió forint nyereménnyel Az Országos Takarékpénz­tár június 29-én és 30-án Budapesten rendezi a II., a III., és a IV. Békekölcsön 1970. első félévi húzását. A sorsolásokat mindkét napon az V. kerületi Münnich Fe­renc utca 12. szám alatti általános iskolában tartják. Hétfőn reggel fél 10 órai kezdettel a II. Békekölcsönt sorsolják: 135 800 kötvényre 36,4 millió fonatot. Kedden 9 órakor kezdődik a húzás, először a III. Békekölcsön 612 850 kötvényére 81,3 mil­lió forintot, majd a IV. Bé­kekölcsön kötvényeire 49,9 millió forintot sorsolnak ki. A kétnapos húzás után, július 7-től 1 124 650 köt­vényre, 167,6 millió forintot fizetnek ki a szerencsés köt­vénytulajdonosoknak az OTP-fiókok és a postahivaf falok. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom