Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-23 / 145. szám
11Ö>Í R4c!& KOSSUTH 8.20 Népek fenéjéből. 9.00 Harsan a kürtszó! # 9.35 Brahms: Szerelmi dal- keringök. 10.05 Farkas: A bűvös szekrény Részlet. 11.00 Szép magyar novella. 11.20 Berlioz: Romeo és Júlia. Részletek. 12.20 KI nyer ma? 12.30 Melódiakoktél. 13*48 Törvénykönyv. 14.03 KóriLspódium. 14.13 Mesejáték. 15.10 Soproni: I. Vonósnégyes. 15.37 H. Güden énekel. 16.05 Schubert: I. szimfónia 16.33 V. Belov: Acstörténetek. 17.20 Dalok. 17.55 Tanulmányúton Angliában. 18.25 Könnyűzenei híradó. 18.55 A súlyemelő EB. 19.30 A Szabó család. 20.00 Verdi-áriák. 20.27 Kozmosz. 20.55 Made in Hungary. 21.28 Kamarazene. 21.39 A Rádió lemezalbuma. 23.20 Nótacsokor. 0.10 Lukács Pál brácsázik. PETŐFI 8.05 Két szvit. 9.00 Op*erarészletek. 12.00 Népi muzsika. 12.20 Áriák. 13.03 Barokk muzsika. Randevú — kettőtől —i hatig ... 18.10 Súlyemelő EB. 18.15 Fiatalok hullámhosszán. 19.40 Színházi jegyzet. 20.20 Súlyemelő EB. 20.40 Daljátékrészletek. 21.00 Iliva Oa istene, — R.-játék. 22.00 Cigánydalok. 22.20 Letűnt századok nyomában. 22.40 Esztrádzene. 23.15 Kamarazene. MAGYAR-1-7.58-Hírtek, • 18.05 Alida Valii bemutatja .. 7 19.10 Esti mese. 19.25 A második Amerika. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Fiatalok jubileumi vetélkedője. 22.20 Tv-híradó. 22.40 Súlyemelő EB POZSONYI 9.30 Szabad a ring. (Tv-fllm.) 10.30 Dvorzsák: Szláv táncok. 17.00 Rosocky-emlékverseny. 19.00 és 22.10 Tv-híradó. 2C.35 Dalmúsor. Fifppt EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások, kezdete: fél 6 és 8 órakor. Csak délután: Az öregember és a gyerek Francia film Este: Veréb is madár Színes magyar film EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. A titokzatos szerzetes Színes szovjet film EGRI KERT: Az előadás kezedte: 8 órakor. Hét aranyember Színes francia—olasz—spanyol film GYÖNGYÖSI PUSKIN: öl) meg, csak csókol) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Minden dalom a tiéd GYÖNGYÖSI KERT: A Pál utcai fiúk HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Történelmi magánügyek HATVANI KOSSUTH: Dr. Holst fantasztikus esete HEVES: Nyolcadik 1 FÜZESABONY: Hétszer hét fOiÄu Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 13 órától szerda reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Teletett. 17-27.) A holnap autója — akár egy kirakó játék —, összerakható, a mai kocsik bevált alkotóelemeiből, amelyek a legkülönfélébb típusokban megtalálhatók. Sok fényképpel erről szól a Delta Magazin új számának egyik vezető cikke. Ismerteti a lap a csillagászat szenzációját, az „önműködő csillagkeresőnek” elnevezett, komputerrel összekapcsolt robotkészüléket, amely óránként ezer csillag méretét, sűrűségét, fényességét és égi koordinátáit méri meg nagy pontossággal. Az atomfizika „néhéztüzérségéről” szólva, a lap beszámol a 114. rendszámú, transzurán elemnél tartó kutatásokról. Cikket közöl a háztartás automatizálásáról, a szuperképlékeny („felfújható”) fémekről, a műholdak rádióinak kipróbálására épített „süketszobákról”, a negyedmillió párbeszédet centiméteres mikrohullámon továbbító csővezetékről, új építészét! kísérletekről, mexikói régészeti felfedezésekről, az orvosi használatra kidolgozott „hómérő” borogatásról és vérrögfelderítő ultrahangról, s a háziporban rejtőző asztmaokozó élősdiek elleni védekezésről. Gazdag hírrovat, ötletek és találmányok ismertetése, számos információ és száznál több — jelentős részben színes — foto egészíti ki a rendkívül változatos, gazdag tartalmú lapot. Tanulókat várnak: A tagozatos osztályok Az egyes szaktárgyak iránt fogékonyabb, különösképp érdeklődő tanulók részére különböző szakosított tantervű (tagozatos) általános iskolai osztályok működnek megyénkben. Ezek az egyes szaktárgyakból alaposabb felkészítést adnak — s ami egyáltalán nőm lényegtelen —, megkönnyítik a pályaválasztást, a középiskolai felvételeket, a továbbtanulást. Az érdeklődő szülők és tanulók az alábbi lehetőségek közt válogathatnak: OROSZ NYELV ötödik osztálytól kezdődik a beiratkozás. Ilyen tagozatú osztályok működnek: az egri III-as számú, az egercsehi- bányatelepi, az egri V-ös számú, a felsőtárkányi, a hatvani I-es és IV-es számú, a gyöngyösi I-es és Il-es számú, a hevesi V-ös számú, az adácái és a gyöngyössoly- mosi iskolákban. MATEMATIKA Hetedik osztálytól működnek szakosított osztályok. Mivel a tanulók emelt óraszámban tanulják e tárgyat, jó ajánlólevelet kapnak a középiskolák matematika tagozatos osztályaiba. Ilyen tagozatú osztályok működnek: az egri IV-es számú, a gyöngyösi IV-es, a hatvani III-as, a hevesi Il-es és a füzesabonyi Il-es számú általános iskolákban. Ide nemcsak a városok, illetve községekben lakó tanulóik, hanem a környező falvak lakói is jelentkezhetnek. Ének—zene Az ilyen tagozatú osztályok már az első elemitől működnek. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ide beiratkozott gyermekek zenekultúra terén lényegesen fejlődnek. Érdeklődő szülőket, tanulókat vár az egri I-es, az egri lies és a hevesi I-es számú általános iskola. ANGOL NYELV Harmadik elemitől indul tagozatos osztály, csak Egerben, a IV. számú iskolában működik. NÉMET NYELV Tagozatos osztály itt is a harmadik elemitől működik, s csak egri gyerekek jelentkezhetnek. A képzést a X-es számú iskolában kapják. TESTNEVELÉS Újdonságnak számít megyénkben a testnevelés tagozatos képzés. Az egri X. számú iskolában kezdik meg szeptembertől. A tagozatos!- I tás már első elemitől kezdő- ' dik. Élmények, kilométerkövek! A Thrák tengertől — a Boszporuszig II. Szívélyesség és gyuíásdobaz A görög városok, akár Thesszalonikére, Xantéra, Kamothénére vagy Kavalára gondolok, nagyon barátságosak. A főútvonalakon modern épületek, szép üzletekkel, a parkokban különféle délszaki növények, a domb- vagy hegyoldalakban sok színes, kisebb-nagyobb ház. A kép valahogy szellősebb. derűsebb, mozgalmasabb, mint más európai országokban. S mindehhez hozzátartozik a görögök szolgálat- készsége, szívélyessége. Ha valamit kérdez az ember, öten sietnek segítségére, élénk taglejtésekkel magyarázzák, hogy hol van a legközelebbi étterem, bank, vagy eszpresszó. Ez nem is árt, hiszen a gör rög feliratokat éppen olyan nehéz kibetúzni, vagy alig valamivel könnyebb, mint az arab írásjeleket. Ez a szolgálatkészség persze nem mindig érdeknélküli. Ha valaki öt másodpercnél tovább néz egy kirakatot, rögtön kijön a bolt tulajdonosa, vagy valamelyik kiszolgáló, s invitál beljebb a bolt belsejébe. Éppen ezért nehéz nem vásárolni. Hiszen olyan lelkesedéssel, szakértelemmel magyarázzák az áru előnyeit, kiváló tulajdonságait, s olcsóságát — nem kímélve időt és fáradságot —, hogy legtöbbször a vevő távozik — vesztesen. Így történt, hogy az egyik trafikban a cigaretta mellé egy csomag gyufát is vásároltam, annak ellenére, hogy van öngyújtóm. Bevallom, ezt a vásárlást mégsem bántam meg, mert amikor kibontottam a gyufákat a barna csomagolópapírból, a skatulyákon érdekes címkéket láttam. Lángokból felfelé szárnyaló sas, előtte egy katona sötét sziluettje; a gö- fög katonai junta jelképe. iratokkal. A katonai vezetők fényképeit is elég sok helyen látni. Azt is el lehet mondani, hogy az utcákon mindig sok katona és rendőr cirkál és a fontosabb útvonalak, hidak mellett sűrűn sorakoznak a laktanyák. Hogy a görögök'miként viszonyulnak a rendszerhez? A Jellegzetes görög üzletnegyed. Amikor hazaérkeztünk, szinte minden ismerősöm megkérdezte, hogy lehet-e tapasztalni az ezredesek uralmát, milyen jelek mutatnak arra, hogy katonai diktatúra van az országban. Néhány nap persze rendkívül kevés arra, hogy az ember kiforrott és határozott véleményt alkosson, különösen akkor, ha nem is az a célja, hogy mélyebben vizsgálja a görög viszonyokat. Felszínes benyomásaink azért mégis voltak. Amikor ott jártunk, nem sokkal előtte ünnepelte a rendszer fennállásának hároméves jubileumát, s a falvakban, városokban még mindig kint voltak a transzparensek, az előbb említett jelképpel és a különböző felMa reggel semmiféle csoda nem történt, bár egyszerre többen is megnyerték a százezer forintos főnyereményt. De sajtóhiba folytán minden lapban másként szedték és nyomták a számokat. Szemfüles munkatársunk mindezt nem vette észre, ezért némi irigységgel a szívében (egy huncut vasat sem nyert), elment a nyertesekhez és meginterjúvolta őket, mondják el örömüket, tervüket, mit jelent az életükben a százezer? Most összesítve közreadjuk a válaszokat. A JÖ EMBER: — Azonnal telefonáltam imádott feleségemnek, hogy megosszam vele a jó hírt. És ő azonnal visszajött hozzám, otthagyta a szeretőjét, pedig az egy szép, fiatal férfi. Haja is van és épek a fogai. De Renáta azt mondta, ez nem számít, engem jobban szeret, bennem több a belbecs és örül, hogy végre megszabadult ettől a csirkefogótól, aki ráadásul egy élhetetlen nagy mélák. Nagyon kedves és bájos volt az asszony. Elkérte a nyertes kötvényemet, úgy sajnálom szegényt, már harmadnapja sorban áll a postán, a pénzért. Biztosan éhezik, de nem tudok rajta segíteni, nem tudom, melyik postafi- óikba ment. A MAMA: — örülök, hogyne örülnék, leikecském, nem min- dennap ér ilyen szerencse egy magamfajta öregasz- szonyt. Vettem egy kétforin- tos fagylaltot, olyan régen nem volt már a számban ilyen finom íz Aztán arra gondoltam, felugrok Vecáék- hoz ő a lányom- A férje mérnök. Két szép kis unokám is ,van. A vejem nem szereti, ha odajárok hozzá-a juk. Azt mondja, csúnyán beszélek, eltanulják a gyerekek. Két éve, hogy utoljára náluk jártam. De egyedül nem bírtam elviselni az örömet, felmentem. Megörültek ők is. a vejem azt mondta, hogy azonnal költözzek hozzájuk. Holnapra üres lesz a cselédszoba. A lány, aki náluk szolgált, piszkos volt és sokat evett. Kilencvenez- ret odaadtam a vömnek kocsira, tízezret a lányom betett a bankba, a kicsik nevére. — Hát nem aranyos az én Vecám? AZ ELÉGEDETLEN: — Nem örülök! Miért örülnék? Lehet, hogy akkor nagy pénznek számított, de ne felejtse: abban az időben tornacipőben és micisapkában jártunk. És féltünk, hogy naponként újratermeljük, újraszüljük a kapitalizmust. Mint emlékszik rá, akkoriban az álamainkat is megtépázták. Azt mondták: •százezerről álmodozhatsz, annál többet egy vassal sem. És akkor mi. parancsszóra százezerről álmodtunk. Ha netán álmunkban odatolakodott még egy-egy tízes a százezerhez, akkor mi azt gyorsan eldobtuk. Akkor tehát a tiszta, öntudatos ember álmainak álma volt a százezer. És én most nyertem meg, amikor már elromlottam, amikor züllött agyamban már a milliók járnak, amikor az újságok azt írják; hogy X. Y. szakácsnő ötös találatával kétmilliónál többet nyprt a lottón. És álmomban egyszer nr.ár a Nemzeti Bank páncélszekrényében is voltam. Nem uram, nem ez a százezer a szivárvány... A CSALFA LEÁNY: most már ószintén, hogy ő nálam hányadik helyezett. Azonnal megvigasztalt. Azt mondta, ne búslakodjak, hiszed könnyű egy púpos, csúnya lánynak! Köny- nyú annak vigyáznia magára, de egy ilyen szép lány, mint én, az annyi mindennek ki van téve és rosszak, nagyon rosszak az emberek. Este elmentünk a Bikába, ott volt minden haver, jól tartottuk őket, étellel, itallal, reggelig mulattunk. A KICSINYES: — Hogy miért örülök? Kis csacsi. Maga meg fog engem érteni. Maga egy intelligens ember. Szóval, világéletemben szegény voltam, de nagyon szép. Ezért rákényszerültem, hogy minden férfinak azt mondjam: Te vagy a második életemben. Mind megbocsátotta az elsőt, mert úgy gondolták, azért az ezüstérem is szép dolog. De én érzékeny lelket örököltem szegény anyámtól. És ezt a lelket örökké furdalta a sok hazugság és rettegtem is! Miért kell nekem hazu- doznom? Kérdeztem magamtól minden reggel az ágyban. És mi lesz, ha egyszer valamelyik partnerem megtudja, hogy dobogóra sem kerülne. A férfiak mind hiúk és érzékenyek. Nem tartanak lépést a korral, alig akad közöttük egy-egy modern lelkületű. A huligánokat pedig nem szeretem, nem az esetem. Képzelheti, mit éreztem, amikor megláttam az újságban a számokat. Felhívtam Bumburnyák Kálmánt, a bunyóst, akivel most járok és igen jól megértjük egymást. Megmondtam neki a százezret és közöl tear vele, — Megnyertem, de ne tessék zavarni, kérem. Ha van szeme, láthatja, hogy számolok. És nem akármit számolok. Gondoljon bele, élek még húsz évet. Ennyi időre szükségem lesz: Húsz kilogramm sóra — az annyi mint... Két kilogramm élesztőre — az annyi mint... Húsz pár zoknira, — az annyi mint... Kétszáz csomag cigarettára — az annyi mint... (Nem szívok többet! Leszokom a dohányzásról! A borról is! Szódabikarbóna sem kell. Nincs bor, nem ég a gyomor... az annyi mint...) Jucit elzavarom — az any- nyi mint... — Mire meghalok, tehát lesz kétszázezer forintom .. AZ IGAZI NYERTES: _ Megvan, kérem, annak a pénznek a helye. Sok a gyerek nálunk és most majd idevesszük a mamát is ... Semmi esetre sem bolondulunk meg a pénztől. Dolgozunk tovább, legfeljebb egy kicsivel könnyebben élünk majd. Dehát, amikor jegyezni kellett, jegyeztünk és tisztességesen fizettük a részleteket is. Most meg visszakaptuk, tán még töb bet is, mint gondoltuk ... 8uha Andor i 1 : ■ I Mill statisztikai adatok szerint az ezredesek uralma alatt növekedett a nemzeti jövedelem, megélénkült a tenger- hajózás, az idegenforgalom újra nagy bevételi forrása az országnak. Bizonyos pozitív változások bekövetkeztek, mint erről Pálfy Viktornak a Magyar Hírlapban a közelmúltban megjelent sorozata is tanúskodik. Anyagilag tehát konszolidálódott a helyzet.Más vonalon ? Valahogy ügy lehetne megfogalmazni az átlaggörög álláspontját, hogy — ez van. Ezt viszont már aligha lehet pozitívan értékelni a demokrácia szülőföldjén. Igazságtalanság lenne egy szót sem ejteni a görög tájakról. Utunk során öt-hat- száz kilométert mentünk az ország északi partvidékén. Az országút többnyire a tengerparton vezetett, de sokszor bekacskaringózott a hatalmas hegyek közé is. Kopár, fehér sziklák nyújtóznak a majdnem mindig felhőtlen ég felé, a hegyeken fák alig nőnek, többnyire csak cserjék. Az országúiról levezető dűlőutakon, vagy ösvényeken, amelyek a hegyi falvak felé vezetnek, már csupán egyetlen közlekedési eszközzel lehet járni — a szamárral. Á táj — hazai szemmel nézve — kopár, kietlen, s ugyanakikor félelmetes is. Félelmetes, hiszen a természet erőivel itt nap mint nap kemény harcot kell vívnia az embernek. A tenger és a hegyek közé sűrűn beékelődnek a falvak, kisebb városok. Fentről nézve szinte giccsesen szépek ezek a települések, pasztel- szinú házaikkal, a fehér sziklákkal és a tengerrel. Utolsó állomásunk Ale- xandroupolis volt. Megálltunk egy kisyenéglő előtt, s letelepedtünk egy asztalhoz. Maradék pénzünk négy teára futotta. A vendéglős, aki egyben a benzinkutas tisztségét is ellátja, hiába kínálta a samosi bort, a frissen főtt és sütött rákokat, az olajbogyót és a szörnyformájú tengeri halakat. Drachmaállományunk a fogyasztást a szíves kínálás ellenére sem tette lehetővé. Megittuk a teát, zsebre vágtunk néhány maradék fémpénzt, hogy itthon nézegetve valahogy jobban emlékezzünk Hellászra, a tájakra, az emberekre. Az útjelző táblákon ekkor már mindenhol ott szerepelt Isztambul neve és Ipsaláé, a török határállomásé. Kaposi Levente 1970. június 23., kedí
