Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-19 / 142. szám
KOSSUTH 8.20 Rahmanymov- és Liszt- zongoraművek. 9.00 Hangos levél. 9.10 Kálmán-opi*--**,’!:*iől, 10.03 Zenékari muzsika. ,dgHi 11.00 Édes any.—j~ k. 11.05 Ifjúsági dok.-müsor. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene.. 13.15 Népi zene. 13.45 Arcok munka közben. 14.00 Róka Móka Bábszínháza. 14.25 Diákszemmel a jövö iskolája. 15.10 A magyar kórusmozgalom története. 15.48 Régi dalok. 16.05 Dok.-játék. 17.20 Opera. 18.06 Mikrofórum. 18.26 Népi zene 18.55 A kardcsapatbajnokságról. 19.30 Hegedűs Géza:, Az egyetlen üt. Hangjáték. 20.35 Lemezmúzeum. 21.15 Láttuk, hallottuk . 21.35 Könnyűzene. 22.15 Iráni és afganisztáni útijegyzet. 22.24 Beszélgessünk zenéről. 22.44 Hasek: A rab oroszlán. Rádióváltozat. 13.00 Századunk mester, műveiből. 0.10 Csárdások. „ 2 | PETŐFI 8.05 Fúvószene. 8.20 Népi muzsika. r 9.00 Ezeregy délelőtt. 12.00 Verdi operáiból. 13.03 Chofin-művek. Mindenki kedvére —" kettőtől — ötig . • 7 17.00 ötórai tea. 18.10 Vidám operettkettősök. 18.25 Mi közöm hozzá? 18.54 Monteverdi: Scherzi Musicali. 19.11 C. Krauss vezényel. 20.28 Népi muzsika. 21.07 A hatalom dilemmája. 21.22 Szegedi Anikó zongoraestje. 22.25 Zenés játékokból. 23.15 Tánczene. Bogár a fehér falon Belépődíj egy trank — Egy parti écarté — Keresztapja Heltai MAGYAR 17.58 Hírek. 18.05 Kompozíció, *70. A képzőművészeti rovat műsora. 19.00 Reklámműsor. 19.05 Esti mese. 19.20 Az ismeretlen ostroma. (Szovjet filmösszeállítás.) 20.00 Tv-híradó. 20.20 Az erkély. (Tv-film.). 20.55 Az egyenlítői őserdőkben. (Befejező rész.) 31,25 Végzős zeneművészeti főiskolások hangversenye. 22.00 Tv-hlradő. POZSONYI 10.50 Fúvószene. 18.00 Atlétikai emlékverseny közv.-é. 19.30 és 23.00 Tv-hlradó, 21.85 Szórakoztató zene. Ffh*» EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Történelmi magánügyek Magyar film EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. A sex és hajadon Színes amerikai film EGRI KERT: Az előadás kezdete: 8 órakor, Hét aranyember Színes francia—olasz-spanyol film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Dr. Holst ' fantasztikus esete GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Majd a Leontine GYÖNGYÖSI KERT: Brancaleone ármádiája HATVANI KOSSUTH: Nyolcadik HEVES: Az „angyal" vérbosszúja FÜZESABONY: Verseny a javából I—II. (Dupla helyárak) PETERVASARA: Ítélet A vonat egyre nagyobb lett a mozivásznon. Közeledett a közönség felé. A nézők megrémültek. — A mozdony! hördült fel a nézőtér. Valaki felsikoltott. A nézők felugráltak. A robogó mozdony mindenkit félelemmel töltött el. Attól féltek, hogy rájuk rohan. Pillanatok műve volt! Aztán megnyugodott mindenki. „A vonat befut, megáll.” A nézőtér megkönnyebbül. „Az utasok kiszállnak”... Pergett a film. A vonat, miután megtette hatását, lassan tovább indult... GRAND CAFÉ AUGUSTE ÉS LOUIS LUMIERE TALÁLMÁNYA A FELVÉTELEK SOKASÁGÁBÓL ÉLŐKÉPEKET VETlT EGY FEHÉR VÁSZONRA! DÉLELŐTT 10-TÖL l/2 1-IG, DÉLUTÁN 2-TÖL V3 7-IG MINDEN FÉL ÓRÁBAN ELŐADÁST TART A LUMIERE CINEM ATOGR APHI A! ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky atcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) aendelés gyermekek részére is Gyöngöysön: 19 órától szombat reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telelőn: 17-27.) A párizsi Boulevard des Capucinesen levő Grand Café elé kifüggesztett plakát előtt — iai>5. december 28- án — sokan megálltak. A két Lumiere hangosan tessékelte a közönséget: — Csak egy frank a belépődíj! — csalogatták az érdeklődőket és a terem lassan népesedni kezdett. Aztán megkezdődött az első előadás, amelynek műsorán hat kis film szerepelt. Az első film: „A Tuileriák szö- kőkútja”. Elsötétül a terem és feltűnt a párizsiak előtt oly jól ismert, a Louvre mögött épült királyi palota szökő- kútja. A vízsugarak a magasba szálltak és szétporladva hullottak vissza. Mindez olyan természetességgel, hogy szinte a víz csobogását is hallani lehetett. A terem rövid időre megvilágosodott és az emberek ámulva néztek egymásra. Lehetséges ez? A Tuileriák szökőkútját látták már lefotografálva nagyon sokszor, de valamennyi élettelen, mozdulatlan fénykép volt. Ez a fénykép pedig mozgott — élt! Ám nem merenghettek sokáig a csodán, mert már megkezdődött a második film: „A civakodó bébi”... Aztán a harmadik kép következett, a műsor szerint ezzel a címmel: „A vonat érkezése”, majd a „Háborgó tenger, partot csapkodó hullámok”. .. Csodálatos, nagyszerű! De még nincs vége a műsornak — a sötétben hallatszik a kikiáltó szava: — Nagyérdemű közönség! Következő mozgófényképünk bemutatja, amint „A munkások kiözönlenek a lyoni Lumiere-gyár kapuján, utánuk egy kocsi is kigördül.” Valóban, a következő percekben a lyoni épület villan fel a csodálatos masina fénysugarában. Ö, nem a mai értelemben vett gyáróriás, szerény kis épület, egyszerű kapuval, amelyen keresztül egymás után jöttek ki a munkászubbonyba öltözött emberek, s miután — az egyik megilletődött, am^ sik vidám, arccal, de — valamennyien tartósan farkasszemet nézve a felvevőgép lencséjével, eltűntek a nézők szeme elől. Az egyik jobbra, a másik balra. Nem történt semmi különös ezen a kis képen, csak annyi, hogy az emberek mozogtak. Ám a mozgás lerög- zílésére, a járó, mozgó emberekre úgy néztek, mint a csodára. — És most — harsogott a kikiáltó szava — befejezésül következik műsorunk utolsó száma: „Egy parti écarté.” A fehér vásznon két férfi tűnt fel, előttük a pakli pi- kékártya. Az egyik kezébe vette, megkeverte, kiosztotta a lapokat, mindketten felemelték, azután hol az egyik kéz mozdult, hol a másik. Rakták a kártyalapokat, maguk elé húzták az ütéseket — és a nézőtér lelkesülten tapsolt... A „csodának” híre futott egész Párizsban, az emberek tódultak a pincehelyiségbe. Párizs a szenzáció lázában égett... 1895. december 28- án — a két lyoni: August és Louis Lumiere találmánya — megnyerte első csatáját és megkezdte hódító útját. — ★ A párizsi világszenzáció híre nagyon hamar eljutott Magyarországra is. Nem sokA hívóanyag, vagy más szóval redukáló anyag választja ki a fényérzékeny réteg bróimezüstjéből a tiszta kai később — 1896 tavaszán — Kellner Mór békési fényképész, a Városi Bérház nagytermében mutatta be a Lumiere-féle találmányt. A fővárosban először a most Moulin Rouge-nak nevezett Nagymező utcai helyiségben működött. A vetítések 1896. április 29-től mindössze egy hétig tartottak. Május 10-én a - Lumiere-testvérek kezdték meg a vetítéseket az akkor megnyílt Royal Szállóban. Ez a mozi majdnem egy teljes évig volt üzemben. Ezt követően május 23- án, majd 24-én is megnyílt egy-egy idényjellegű mozi. Az egyik a Konstantinápoly Budapesten nevű szórakoztató telepen, a másik a városligeti Osbuda- várában. Sorrendben hatodiknak jelentkeztek a Sziklai-testvérek az Andrássy (ma Népköztársaság) úti vetítéseikkel, azonban egy hónap alatt meg is buktak vele .. Az első mozi megbukott — részvétlenség miatt. Heb- ven évvel később több mint négyezer filmszínház van az országban — és másfél milliónyi tv-készülék, házimozi! A filmszínházak elnevezésével is sok baj volt kezdetben. A magyar nevek — mozgófénykép-színházak, élőképbemutató-terem —, hosszúak voltak, az idegenek pedig — Ikonograf, Projec- tograf, Bioscop, Kinematog- raf — rosszul hangzók és nyelvsanyargatók. Heltai Jenő használta először' Kálmán Imrével írott égjük kupléjában a mozi szót, amely a magyar nyelvben páratlan gyorsasággal meghonosodott. ★ Nagy írónk, Jókai Mór hitt a mozi jövőjében. Régi krónika szól róla, hogy Nizzában egy kávéházban, majd Génuában és Hamburgban találkozott vele. Azt írja róla: „Csodálatos egy valami ezek a mozgó fényképek, amelyek, mint bogár a fehér falon, másznak... Nagyon kár, hogy nem színesek, akkor többet tudnának mutatni és mondani... Az emberek ügy tódulnak hozzá, mintha búcsú vagy vásár volna. Ha az emberek megunták, úgyis oda fog kerülni. A vásárra. A cirkusz és trapézművészek közé. Nagyon szeretném, ha ezek a falon mozgó képek Pestre is lekerülnének. De örülne a sok latainer és delnő rajta. . Murai János _____________| VESZÉLYES JÁTÉK ( MTI foto — Jászai Csaba felv.J FOTO bJSAROK^ Az előhívók összetétele rendkívül változatos. Ezek recept szerinti ismertetése túl menne a sorok keretein. De nincs is reá szükség. Aki maga akarja összeállítani előhívóját, kiválaszthatja az igényeinek legjobban megfelelőt bármelyik szakkönyvből. Egy-két saját összeállítású és egy-két gyárilag készített előhívót itt is fogunk ajánlani. Mindenfajta előhívó lényegében négyféle alkatrészből van Összeállítva: hívóanyagból, tartósító, siettető és késleltető anyagból. Nevét a hívóanyagtól kapja. Most a hívóanyaggal és tartósítóanyaggal foglalkozunk. A másik kettővel legközelebb. — Azt mesélik, hogy maga ... — Sangstrom óvatosan körülnézett, hogy meggyőződjön arról, egyedül vannak-e a gyógyszertárban. A gyógyszerész mozdulatlan arccal bámult rá. Az apró termetű, sovány emberke hatvanéves lehetett, de meglehet, hogy kilencven volt. Egyedüli voltak. Sangstrom azonban továbbra is suttogott: — ... azt mesélik, hogy maga olyan mérget készített, amelyet boncolással nem lehet kimutatni. A gyógyszerész bólintott, megkerülte a pultot és bezárta a bejárati ajtót. — Éppen kávét akartam inni — mondta. — Kér egy csészével? Sangstrom az ember után ment a sötét hátsó szobába, amely tele volt üvegcsékkel, tégelyekkel. A gyógyszerész bekapcsolta a rezsót, valahonnan előhozott két csészét. Ültek az asztalnál. — És most — mondta a gyógyszerész hosszas hallgatás után — mesélje el, hogy kit akar megölni, és miért? — Szükség van erre? — kérdezte Sangstrom. — Nem elég, hogy jól megfizetem? A gyógyszerész azonban egy kézmozdulattal félbeszakította. — Igen, szükséges. Előbb meg kell győződnöm, hogy valóban szükség van-e segítségemre, egyébként szó sem lehet az egészről. — Hát jó — mondta Sangstrom — a feleségem akarom megölni, mégpedig a következő okból... és hosz- szú mesébe kezdett. Mielőtt befejezte volna, a víz felforrt és a gyógyszerész befőzte a kávét. — Igen, néha készítek ilyen láthatatlan, kimutathatatlan mérget — mondta a gyógyszerész, amikor Sangstrom befejezte történetét. — Ingyen adom, ha úgy vélem, hogy vevőmnek valóban szüksége van rá. Eddig már sok gyilkosnak segítettem. — Remek. Akkor adjon nekem is — kiáltott a látogató. A gyógyszerész elmosolyodott. — Már meg is kapta. Miközben a kávét készítettem, megállapítottam, hogy valóban megérdemli. Ingyen a kávéjába öntöttem. Ellenben azért már fizetnie kell, hogy az ellenmérget megkapja. Sangstrom elfehéredett. Mindenre felkészült, csak erre a zsarolásra nem. Egy pillanatig sem habozott. Kigombolta a kabátját, s máris a kezében csillogott a revolver. Az öreg gyógyszerész sátáni mosollyal nézett rá. — Nem fog lelőni. Azt maga is jól tudja, hogy az ezer kis üveg között nem fogja megtalálni az ellenmérget, az viszont megtörténhet, hogy még erősebb mérget iszik. Lehet, hogy azt hiszi, meg sem mérgeztem. Tessék, lőhet, három óra múlva azonban hatni kezd a méreg. — Mennyit kér az ellenméregért? — kérdezte tehetetlenül Sangstrom. — Nem vagyok nagy igényű, megelégszem ezer dollárral. Tudja, valamiből csak élni kell. Igaz, hogy hobbym a gyilkosságok megakadályozása, de olyan hobby, amely egy kis pénzt is hoz a konyhára. Sangstrom morogva az asztalra tette a revolvert, de úgy, hogy alkalomadtán könnyen utána kaphasson, és előhúzta pénztárcáját. Az( tervezte, hogy ha megkapja az ellenmérget, lelövi a gyógyszerészt. Kiszámolta az ezer dollárt, és az öreg elé tolta. Az azonban nem nyúlt utána. Ahelyett, hogy az ellenméregért ment volna, megvakarta a fejét és megszólalt: — Még valamit: a biztonság okáért levelet fog írni, amelyben beismeri, hogy meg akarta ölni feleségét és engem is. Aztán megvárja, amíg a levelet postára viszem, s elküldöm a barátomnak, egy ügyvédnek. O letétbe helyezi, és ha kedves feleségének, vagy nekem valami bajom történne, bizonyítékként felhasználja maga ellen. Mihelyt visz- szajövök, megkapja az ellenmérget. Itt a toll és a papír ... Ja, és még valami. Kérem, hogy mondja el barátainak is, milyen tökéletes mérgem van. Sosem lehet tudni, kedves Sangstrom úr, ki forgatja közülük fejében a gyilkosság gondolatát. Lehet, hogy épp az ön életét fogom megmenteni. ★ A gyógyszerész kilépett az utcára, sántikálva a posta, felé tartott. Az üzlet virágzott. A postán takarékkönyvecskéjére helyezte az ezer dollárt, Sangstrom levelét pedig a papírkosárba dobta. — Valami keserű folyadékot fogok egy kis vízbe vagy teába önteni — gondolta útközben. — Szerencse, hogy nagyon kevés ember foglalkozik vegyészetiéi különben tudnák, hogy egyetlen olyan méreg sincs, amelynek jelenlétét nem lehetne kimutatni. Az előhívók összetétele. Hívóanyag, tartósító anyag fémezüstöt és ezzel alakítja ki a képet. Közben ő maga oxidálódik, hívóhatása tehát korlátozott. Egy liter előhívóval 10—15 tekercs filmnél* vagy ÍOO—150 db levelezőlap nagyságú pozitív képnél többet ne dolgozzunk ki, mert ezen a határon túl erőtlenül dolgozik. A redukáló anyag igen sokféle lehet. A legrégibb a palluszsav volt, amelyet Fox Talbot használt 1840-ben papírnegatívjainak előhívására. Ezt követték többek között a hidrokinon, brenzka- tekin, parafenilendiamin, majd a rodihál, metol, glicirr, legújabban pedig a fenidon, mint legjobban elterjedt előhívó anyagok. Ezek a vegyi anyagok tulajdonképpen olyan benzol- gyűrűs (C6HS) vegyületek, amelyek hidroxil (—OH) és aminó (—NH2) csoportokat tartalmaznak. Esetleg ezek származékait. Fenti előhívóanyagok oldatainak meg van az a rossz tulajdonságuk, hogy nemcsak a brómezüst redukálása következtében, hanem a levegő hatására is oxidálódnak. Gondoskodnunk kell tehát olyan anyag hozzáadásáról, amely megvédi a levegő e hatásától. Ez a tartósító, vagy más szóval konzerváló anyag a nátrium-, szulfit (Na2S03). A szilfitok- nak ti. az a tulajdonságuk, hogy levegővel érintkezve, szulfátokká alakulnak. Jelen esetben a nátriumszulfit nátriumszulfáttá (Na2S04). A nátriumszulfit pontos adagolása rendkívül fontos, mert ennek az anyagnak nemcsak védő-, hanem cserző-, oldó- és szemcsecino- mitő hatása is van. Kevés szulfit nem fejt ki elegendő védőhatást, sok szulfit esetében pedig erős cserzőhatás lép fel, ami miatt az előhívó nem tud eléggé behatolni a brómezüst rétegbe. Az oldóhatás lerontja a szemcsefinomító hatást, mert erőtlen, gyenge nagitívot ‘ eredményez. Körmendi Károly Hirdessen a 1970. június 19., péntek
