Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-21 / 117. szám

Birkózás A Budapesten megrende­zett országos kötöttfogású felnőtt bajnokságon Lakatos András, a Bervai Vasas bir­kózója az 5. helyen végzett. Eredménye bíztató, hiszen az elmúlt évben még ifjúsági versenyző volt! A szakveze­tők sokat várnak tőle a jö­vőben, nem véletlen, hogy tagja lett az országos váloga­tott keretnek, amely jelenleg Tatán készül az elkövetke­zendő nagy versenyekre. Ugyancsak Budapesten bo­nyolították le a szabadfogá­sú Kilián Kupát, amelyen Oláh Sándor és a nehézsú­lyú Nagy József az első he­lyen végzett, míg Lakatos Sándor harmadik lett. Országos teniszverseny Selypen A Selypi Kinizsi május 22—23—24-én nagyszabású évadnyitó országos jellegű teniszversenyt rendez Sely­pen. A kiírásban csak férfi egyes és férfi páros számok szerepelnek. Selypen kitűnő talajú pályáik, kifogástalan felszerelés várja az ország legjobb teniszezőit. A ver­seny iránt máris nagy érdek­lődés nyilvánul meg, szá­mos fővárosi és vidéki sport­kör jelezte részvételét. Mind­három nap reggel 8 órától folynak majd a küzdelmek. A versenybíróság elnöke Za- lavári Lajos, a Magyar Te­niszszövetség képviselője, titkára Gáspár Béla edző, helyettesei: Szentmarjai Gyula és dr. Gáspár Ákos. így nem szabad... A vasárnap Egerben lejátszott Egri Tanárképző—Egerfarmos megyei 1. osztályú férfi kézilabda-mérkőzés a főiskolások biztos győzelmével végződött annak ellenére, hogy a far­mosnak nem egyszer meg nem engedett eszközöket is fel­használtak a játékban. Ennek egyik bizonyítéka riporterünk felvétele is: a vendégek játékosa a labdát „összetéveszti” az ellenfél csatárának fejével. Sajnos, az egerfarmosiak a mérkőzés után sem viselkedtek sportszerűen: minden indok nélkül, durván sértegették a játékvezetőt és a megyei szövetség jelen volt képviselőit. (Molnár X. felvétele) Természetbarátok találkozója Hatvanéves a magyar természetbarát-mozgalom Május 31-én, a Felsőtár- tkáífty közelében levő Sti- mecz-háznál nagyszabású ta- lákozót rendez az Egri Vá­rosi Természetbarát Szövet­ség és a közalkalmazottak szakszervezetének megyei bi­zottsága. A találkozóra ab­ból az alkalomból kerül sor, nogy a magyar természetba­rát mozgalom az idén ünnep­li hatvanéves fennállását,. A részvevő május 31-én 7.30 órakor találkoznak az egri Várállomásnál, ahonnan a kijelölt túravezetők a ta­lálkozó színhelyére kalauzol­ják őket. Az utazás Egervár és Felnémet között vonattal, Felnémet és a Stimecz-ház között kisvonattal történik. A találkozó műsora: 1. Megemlékezés a természet- barátok hatvan évéről. 2. Énekszám, 3. Szavalóver- seny, 4. Földrajzi vetélkedő, 5. Növényfelismerési ver­seny. 6. Rövidtáv-becslés, 7. Célba dobás. 8. Kötélhúzás négyfős csapatokkal. 9. Fotó- verseny. (Benyújtási határ­idő: 1970. június 9., Eger, Városi Természetbarát Szö­vetség.) A megyed természetbarát- szövetség a műsorral egy- időben tájékozódási versenyt rendez házaspárok részére. A sakkbajnokságban Demeter István holtversenyben első Budapesten 11 napon ke­resztül zajlott az országos vidéki egyéni sakkbajnokság elődöntőjének küzdelem­sorozata. Heves megye színeit három gyöngyösi versenyző képviselte, s mind- ' hárman kitűnően helytálltak. A legjobban Demeter István szerepelt, aki a diósgyőri Kádassal és a váci Herczeg­gel holtversenyben az első helyet szerezte meg. Gáti a negyedik, Fábián pedig a ha­todik helyen végzett. Deme­ter egyetlen vereségét az el­ső fordulóban szenvedte el, utána azonban már nem ta­lált legyőzőre. Gáti Károly kis szerencsével előbb is vé­gezhetett volna. Színek pompája a sportpályákon... Vezet ct piros-fehér Régebben eleg sok kifogás merült fel. hogy . nem elég szép. változatos a magyar sportolók öltözéke. Amikor megjelentek a pályákon, a küzdőtereken sablonos volt a dresszük és nadrágjuk, leg­feljebb — a klubok szerint — a szín változott. Üjabban viszont nagy a törekvés, hogy szebb, mutatósabb le­gyen a „szerelés”. Így a hosszan csíkozott dressz, a nyaknál és karnál szegélye­zett, a kockás, és így to­vább ... De ez így helyes, mert nem lehet közömbös, hogy akár itthon, akár kül­földön miként jelennek meg a sportolóink! Érdekes viszont az is, hogy a labdarúgó NB I. az NB I. B és áz NB II. 82 csapata a klubok szerint milyen szí­nekben látszik hétről hétre, örömet okoz, vagy bosszúsá­got a szurkolóknak, összeál­lításunk a következő képet mutatja: Az NB I-ben mindössze hat változatban vonulnak ki a pályákra a csapatok: vezet a kék-fehér (4). aztán követ­kezik a piros-fehér a zöld­fehér és a piros-kék (3—3), a lila-fehér (2) és a fekete­fehér (1). összesítésben íNB I., NB I. B, NB II.) viszbnt a piros­fehér dominál’ húsz csapat viseli ezt! A további sorrend: kék-fehér 16 piros-kék 10 lila-feher 9 zöld-fehér 9 piros-fekete 7 fekete-fehér 4 kék-sárga 3 fekete-fekete 2 fekete-piros 1 kék-piros 1 Érdekes az is. hogy a „rit­kább” színösszététe’ekben a vidéki kiubok járnak elől. A dorogiaké például fekete-pi­ros, a kazincbarcikaiaké kék­sárga és a Borsodi Bányászé fehér-fekete. Indul a megyei női asztalitenisz csapatbajnokság Az 1869. évhez hasonlóan, az idén Is a hevesi járási asztali­tenisz-szövetség bonyolítja le Heves megye női asztalitenisz csapatbajnokságát. A tervek szerint összevont fordulókkal bonyolítják le a küzdelmeket, a fordulók színhe­lyének kijelölése a benevezések után történik. A bajnokságban három fős csapatok indulhat­nak. Az első fordulóra május 31-én kerül sor, az első helye­zett jogot nyert az NB II-be ju­tásért kiírt osztályozóa való részvételre. Továbbra is jól szerepelnek a GYESE sakkozói GYESE—KGM 8,5:2,5 (3 függő) NB Il-es mérikőzés, Buda­pest. A GYESE sakkcsapata va­sárnap tartalékosán is nagy­szerű győzelmet aratott Bu­dapesten a KGM együttese ellen, s ezzel megkezdte fel­zárkózását az élmezőnyhöz! A kitűnő eredmény egyrészt annak volt köszönhető, hogy az ifjúsági versenyzők nagy­szerűen küzdöttek. Közülük Hegedűs László, a Gyöngyö­si 3-as számú Általános Is­kola tanulója élete első NB II-es mérkőzésén pontot sze­rezve állhatott fel az asztal­tól. A be nem fejezett játsz­mákat illetően Sillye mester­nek a végjátékban gyalog­előnye vám, Demeter játsz­mája döntetlenre áll, s ha­sonló színezetű Sillyéné játszmája is. A gyöngyösiek győzelmeit Fábián, Krupánszki, Buben- kó, Csizmadia, Balogh és Karacs szerezték, míg Gáti, Szigetvári dr., Kiss Gy., Kiss Pál István és Hegedűs döntetlent értek el. A GYE­SE-ben továbbra is veretlen Fábián és Balogh Lajos. Súlyemelés A közelmúltban lezajlott országos súlyemelő-bajnok­ságon Heves megye színeit Egervári Lajos, az E. Dózsa versenyzője képvielte. A te­hetséges súlyemelőnek nem sikerült, a dobogóra lépnie s nem' tudta teljesíteni a célul kitűzött 300 kg-ot. A bajnok­ság során 280 kg-ot (85, 85, 110) teljesített, beállította eddigi legjobb eredményét s ezzel az 5. helyen végzett. Itt említjük meg, hogy Eger­vári Lajos május 31-én tart­je esküvőjét Szigeti Katalin­nal, az E. Vörös Meteor ki­tűnő asztaliteniszezőjével. ★ A Magyar Súlyemelő-szö­vetség a kiválasztó vérse- nyen elért eredményei alap­ján Rusvai Imrét, az Egri Dózsa serdülő , korú verseny­zőjét meghívta a tatai edzőtá­borba, amely jún. 15. és júl. 3-a között karül megrende­zésre. Kakukk, Domány, Egervári és Prokaj után te­hát ismét van válogatott ke­rettagja az egrieknek. Nagy leit a stadion és eltűnt a sörösliordó Hogyan született a SZÚR? A Népstadion 80 0G0 belé­pőjegye — előjegyzésben — három nap alatt az utolsó darabig elkelt. Szerény becs­lések szerint csaknem félmil­lió nézőt befogadó stadion­ra lenne szükség ahhoz, hogy minden igényt kielégíthesse­nek. A SZÚR (Színészek, Új­ságírók Rangadója) népsze­rűsége nem csökken. Inkább évről évre emelkedik! Az első ilyen rendezvé­nyen — 1920. június 11-én a Hungária úti pályán — a játékosok többen voltak, mint a nézők. Ki gondolta volna akkor, hogy fél évszázaddal később Európa egyik legna­gyobb stadionja is szűknek bizonyul a nagy parádéra? Az első SZÚR nagyon ré­gen volt... Salamon Béla, a színészek lendületes csatárá­nak számított és .még a leg­ifjabbak közé tartozott. Az újságíró-védelemben Paulini Béla, a Háry János szöveg­írója helyezkedett el. Örök­ké támadni küldte társait, mert akkor neki nem akadt dolga, s nyugodtan elövehet- te makrapipáját és vígan pi­pázhatott ... Később egy labda és két söröshordó a SZÚR elenged­hetetlen kelléke volt. A hor­dókat a kapuk mögött állí­tották fel, s eből kifolyólag, jó néhányszor nagyon kevés játékos tartózkodott a pá­lyán. Néhány esztendei kihagyás után, 1958. június 1-én a Sport utcai Illőre pályán kel­tették ismét életre az ese­ményt. Azon egyszerű okból választották a rendezők az Előre-pályát, mert ezt a stadiont ingyen odaadták. Aztán kicsi lett a 15 000 né­zőt befogadó Előre-stadion, majd a 25 000-es Fradi-pá- lya is. 1963-tól már a Nép­stadion a színhely, és ha kö­zel lenne a Rio de Janeiró-i Maracana-stadion (280 000 nézőt fogad be), aikkor bizo­nyára ott játszanának az együttesek. Az Előre-pályán Borvető János, az Operettszínház nép­szerű művésze még elhagyta a kapuját, mert a csinos lá­nyok aláírást kértek tőle. A színész és újságíró futbal­listák már nem pipázhatnak, nem rohanhatnak az üdítő sok korsó sörért, a meccs alatt az aláírásra vágyó lá­nyok is hiába reményked­nek. Helyette télen-nyáron edzésre kell járniuk, szövet­ségi kapitányok figyelik lé­péseiket __ Nincs pardon. Bodrogi Gyula például elle­sett valamit az' NB I-esek- től, ő is. lazsálni kezdett az edzéseken. El is marasztal­ták: amíg nem edz újra ama­tőr módon, nem játszhat a SZUR-on. Két egymást kö­vető évben ki is maradt a színészek csapatából, de az ideire kegyelmet kapott. A párduckapus Koós Já­nos, a labdazsonglőr Aradsz- ky László, az örökmozgó Garas Dezső, a gólgyáros Bujtor István, az elsöprő lendülettel harcoló Szirtes Ádám és a többiek minden szabad idejüket a színészek által bérelt sporttelepen töl­tik. Nagyon készülnek. írók, művészek a zöld gyepen A zöld gyep, a turf, világ­híres íróknak, művészeknek is dédelgetett szórakozása, ih- letője volt. Hemingway, De­gas, Toulouse-Lautrec egész sor írásukkal és lóverseny­képükkel arattak sikert és örökítették meg a turf iránti őszinte érdeklődésüket. Sók kitűnő magyar írónak is megnyilvánult a zöld gyep iránti vonzalma, szeretete és nemes szenvedélye. Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Krúdy Gyula, Bródy Sándór, Hu­nyadi Sándor. Kellér Andor a versenyzés szerelmesei vol­tak. t Az első világháború utáni Úttörő-olimpia Megyeszerte zajlanak az úttörő-olimpia városi, járási versenyei, sőt néhány sport­ágban már a megyei döntőt is lebonyolították. Az aláb­biakban több közelmúltban lezajlott verseny eredmé­nyeit ismertetjük. Eger város atlétikai döntő­je. Az összetett versenyt az V-ös számú iskola nyerte az I-es és a X-es számú ikola előtt. Versenyszámok. Fiúk: 100 m: 1. Sipeki (I.) 12.8, 2. Földi (V.) 12.9, 3. Kaknics (X.) 13.1. Távőlug- rás: 1. Nyíri (IV.) 496, 2. Gyenge (V.) 492, 3. Sándor (X.) 490. Magasugrás: 1. Si­peki (I.) 150, 2. Bíró (I.) 145, 3. Csáki (V.) 145. Súlylökés: 1. Gvenge (V.) 11,12, 2. Sin- kó (X.) 10,35, 3. Lakatos Gy. (I.) 872. 600 m: 1. Utassy (V.) 1:43.3, 2. Papp (V.) 1:44.4, 3. Lévai (X.) 1:49.2. 4x100 m váltó: 1. V-ös sz. iskola 53.2, 2. X-es sz. iskola 53.6, 3. X-es sz iskola 53.8. Kislabdadobás: 1. Tompos (VIII.) 66, 2. Bárdos (V.) 65, 3. Cs.áki_lY-) Jjfi5(). Lányok: 100 m: 1. Nemes Judit (VI.) 13.8!. 2. Pászti (III.) 14.3, 3. Csutorás (V.) 14.3. Távolugrás: 1. Nemes Judit 434, 2. Gidó (V.) 393, 3. Papp (I.) 390. Magasugrás: 1. Csutorás (V.) 135, 2. Ágoston (IV.) 125, 3. Csányi (I.) 120. Súlylökés: 1. Numan. (VI.) 768, 2. Szalai (V.) 743, 3. Ma­joros (V) 726. 300 m: 1. Pintye (V.) 47.8, 2. Borne­missza (IV.) 48.5, 3. Márföl- di (X.) 49.0 4x100 m váltó: 1. V-ös sz. iskola 59.8, 2. X- es sz. iskola 60.2, 3. I-es sz. iskola 62.4. Kislabdadobás: 1. Mezei Ilona (VI.) 44, 2. Ma­joros (V.) 43 3. Vladár (V.) 39. ★ Eger városi kosárlabda­döntő. Fiúk: 1. Il-es sz. is­kola, 2. I-es sz iskola. Lá­nyok: 1. Il-es sz. iskola, 2. I-es sz. iskola. Eger városi röplabdadöntő. Lányok: 1. V-ös sz. iskola I., 2. V-ös sz. iskola II. ★ Az előző évi négy csapat­tal szemben az idén hat is­kola indult az egri városi négytusa döntőben. Itt is az V-ös számú iskola verseny­zői bizonyultak a legjobb­nak: 1. V-ös számú iskola 1889, 2. VIII-as sz. iskola 1724, 3. I-es sz. iskola 1719 ponttal, 4. XII-es sz. iskola, 5. VII-es sz iskola, 6. X-es sz. iskola. Fiú egyéni: 1. Si­peki József (I.) 234, 2. Bíró (I.) 232, 3. Csáki (V.) 225, 4. Tompos (VIII.) 220, 5. Mus- katal (X.) 216, S. Takács Z. (XII.) 209. Leány egyéni: 1. Majoros Erika (V)‘ 213, 2. Kréti (VIII.) 203. 3. Bárdos, (I.) 200, 4. Mérföld i IX.) 194, 5. Má­té (X.) 191, 6 Jakab (XII.) 185 ponttal. ★ Az egri járási labdarúgó­döntő végeredménye. I. kor­csoport: 1. Tamalelesz, 2. Verpelét. 3. Novaj, 4. Nagy- ■visnyó. 11. korcsoport: 1. Makiár, 2. Sirok, 3. Egerbak- ta, 4. Bélapátfalva. A megyei döntőben Maki ár csapata képviseli az egri járás színe­it. Az egri járás kézilabdaver- segyelt öt körz<ett>ea (17 le­ány és 16 fiú csapat) bonyo­lították le, a legjobbak ju­tottak a járási döntőbe. En­nek végeredménye. Lányok: 1. Makiár, 2. Verpelét, 3. Szilvásvárad, 4. Párád. Fiúk: 1. Egercsehi, 2. Felsőtárkány, 3. Párád, 4. Verpelét. Az egri járás négytusa bajnokságának végeredmé­nye: 1. Verpelét 1674, 2. Recsk 1621, 3. Andornaktá- lya 1596 ponttal. * \ Az egri járás atlétikai dön­tőjének jobb eredményei. 11. korcsoport, fiúk. 60 m; 1. Méhesi (Maklár) 9.0, 2. Miklós (Verpelét) 9.1, 3. Ka- lics (Verpelét) 9.2. Távolug­rás: 1. Darmos (Verpelét) 430, 2. Sumi (Makiár) 429, 3. Kátai (Egercsehi) 413. Magas­ugrás: 1. Damnos 120, 2. Mé­hesi (Makiár) 120. Kis labda­dobás: 1. Sumi (Makiár) 47, 2. Miklós (Verpelét) 41. Lá­nyok 60 m: 1. Korózs (An- dornaktálya) 9.0, 2. Siller (Andornaktálya) 9 9, 3. Hal­mai (Verpeléti 10.0. Távolug­rás: 1. Korózs 360, 2. ‘ Siller 340, 3. Halmai 322. K'slabda- dobás: 1. Györgv (Verpelét) 37.0, 2. Ipacs (Andomakíá- lya) 31. 1. korcsoport. Fiúk: 100 m: \ 1. Potornai 'Verpelét) 12.5, j 2. Kakukk (Párád) 13.0, 3.1 Bogdán (Bélapátfalva) 13.1. 600 m: 1. Barta (Egercsehi) 1:47, 2. Jakó (Párád) 1:47.7, 3. Kakukk S (Felsőtárkány) j 1:47.9. Távolugrás: 1. Lom­beczki (Verpelét) 550, 2. Ka­kukk (Párád) 529, 3. Hado- j bás (Verpelét) 522 Magasug­rás: 1. Lombeczki 155, 2. Ha- dobás 140. idők legnagyobb „lóbarátja’’ Heltai Jenő. Szinte második otthonának tekintette azt a páholyt, amely évtizedekig volt számára lefoglalva. Köz­ismert szállóige lett: „Nem futnak versenyt Heltai nél­kül”. Ismert regényének, a „lll-es”-nek a címe egy éle­ten át elkíséri a zöld gyep világába, ahol számokkal játszva, előszeretettel fogad­ta minden futamban az 1-es és a 11-es számú paripiáikat. A kitűnő író az egyik éj­szakai lokál főpincérétől egy­szer „halálbiztos” tippet ka­pott. „Akkor is nyer a pa­ripa, ha három lábon futja le a távot” — mondta a fő­úr. Másnap éiszaka Heltai udvariasan megjegyezte: „Valóban csak három lábon futott a telivér A negyedik lába sánta volt.” A „holtbiz­tos” pacika tök utolsó lett. Krúdy Gyula, a galopp­versenyek nagy „szerelme­se” a „Starttól a célig” című könyvében tesz hitet a ne­mes versenyparipák mellett. Ezt írta: „Szeretem őket, mozdulataikat és szagukat, bokájukat és nyakukat, s csodálatos szemeiket, ahogy egymásra néznek, azzal a boldog-bánaté? közönnyel és nyugalommal, sértődött szo­morúsággal, amint csak álla­tok tudnak nézni”. A nagy, klasszikus versenyek állandó látogatója volt Molnár Fe­renc Még a külföldi nagy versenyekre is elkísérte ked­venceit. Az írók páholya mellett Van a művészek páholya. Beregi Oszkár, Ódry Árpád és Csortos Gyula mellett ott ültek az akkori idők híres primadonnái: Küry Klára, Pálmay Ilka, később Biller Irén, majd Horthy Hanna, akik kettesfogatú versenyben is hajtottak. Honthy Hanna telivértulaj J nos is: „Fi-Fi” nevű lova sok versenyt nyert a zöld gyepien. A múlt nagy íróinak,’ mű­vészeinek ma is vannak kö­vetői. Ma is van író- és szí­nészpáholy, ahol időnként meg-megjeler.nek, az „utó­dok”: Zeik Zoltán. Csurka István, Abody Béla és a nagy versenyek napján Csikós Rózsi Komlós Juci, Bitskey Tibor. Garics János, Zenthe Ferenc. „Tűzben-vízben” működik a turf, a zöld gyep világa, mint a képzeletbeli perpe­tuum mobile — nincs me§­1970, május 21., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom