Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-15 / 112. szám
Rátífr . J ' L .11 8.20 Népi zene 9.00 Hol történt? 9.10 Zenekari muzsika 10.05 Karcolatok 10.25 Áriák 11.00 Iskolarádió 11.35 Édes anyanyelvűnk 11.40 Fuvószene 12.20 Jíi nyer ma? 12.30 Tánczene 13.15 Dallal, tánccál a világ körül 13.50 Hiport 14.00 Szomszédolás 14.25 Iskolarádió 15.10 Kóruspódium lő.18 Operettrészl. 15.43 A Rádióegyetem 10.05 A Rádióegyetem antológiája 17.05 Az ENSZ-ről 17.25 Mikroíorum 18.15 Egy rádiós naplójából 19.35 Kaleidoszkóp 22.25 Beethonvenről a zongora mellett 22.50 Népdalok 23.25 Esztrádzene 0.10 Kamarazene PETŐFI 8.03 Csajkovszkij: Az évszakok 9.00 Ezeregy délelőtt 11.45 Jegyzet 12.00 Zenekari muzsika 13.03 Versek 13.23 Verdi: Aida. ''Részi. Mindenki kedvére) kettőtől — hatig ... 18.10 Falusi esték 19.00 Arany és muzsika 19.30 Dzsesszíesztivál 21.50 Láttuk, hallottuk ... 22.10 Népi zene 22.30 Filozófia, címszavakban 22.40 Könnyűzene 23.15 Zenekari muzsika MAGYAR 8.05 ITV# 17.58 Hírek 18.05 Közv. a csepeli színesfémműből 18.45 Esti mese 18.55 kiportfilm 19.25 Veres Péter életműve és közéleti tevékenysége 20.00 Tv-híradó 20.20 Rkdványi Ervin szatíráiból 21.25 S2ülők, nevelök egymás közt ... 22.05 Tv-hiradó POZSONYI 9.00 Visszatérés a szülőfölre (Tv-film) 9.30 Margaréta barátai (Francia-olasz film) 17.00 Közv. és 22.30 Tudósítás a kerékpáros békeversenyről. 18.00 és 22.10 Tv-híradó 21.05 Zenei műsor 21.30 Tíz nap, amely megrengette a világ. 2. rész * EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél (i 8 órakor. Utazás a Nap túlsó oldalára Színes angol film EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. N. N. a hálál angyala Színes magyar film EGRI KERT: Az előadás kezdete: fél 8 órakor. Kalandorok GYÖNGYÖSI PUSKIN: Hétszer hét GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Kis titkok HATVANI KOSSUTH: A halott gyanús HEVES: Furcsa társaság FÜZESABONY: Gyöngyvirágtól, lombhullásig PETÉRVÁSÁRA: A varászló [GM®] ÜBTEIET Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Telefon: ll-io.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: in órától szombat reggel 7 óráig a Jókai utca 41'. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27.) Hirdessen a „Emberevők” kongresszusa Ötszáz törzs — Ötszáz uyelv — Holdbéli ember Ha az ember belelapoz a legkülönbözőbb képes folyóiratokba, szinte ámulatba ejtik az űrhajózással, Holdutazással és a technika legújabb vívmányaival kapcsolatos képek, ‘közlemények.. Ezek mellett szinte hihetetlenül hatott, amit a napok- bah az egyik közismert nyugati képes magazin közölt. A szemtanú leírása szerint az Üj-Guinea-i Moust Hagen kisváros utcáin kétévenként rendszeresen bábeli nyelvzavar uralkodik. Nem ritka, hogy ezeken az összejöveteleken sokszor száznál is több törzs képviselteti magát, abból az ötszázból, amely a szigeten él. Mivel minden törzs egi'-egy különálló völgyet foglalt el magának, mindegyik más-más nyelvet is fej. lesztett ki az idők folyamán. Voltaképpen egy akkora területen mint Norvégia, vagy Svédország — ötszáz nyelven beszélnek. Egy-egy ilyen összejövetelen százak és ezrek tolonganak. A törzseket az öltözet, a színek különböztetik meg egymástól. A színes képek tanúsága szerint vannak sárgára festett arcú, óriás piros parókás, átszűrt o"*- lyukú bennszülöttek. Varazs-. lóik arca kékre festett, csupán orrukat mázolták pirosra. A többiektől az is megkülönbözteti őket, hogy fejüket fekete paróka díszíti. A férfiak meztelen felsőteste ragyog a kenőcsöktől, viseletűket tőrök, nyilak, íjak egészítik ki. Ezeken a törzsi összejöveteleken vad táncokat lejtenek. Századok óta így ünneplik a dunák, az emberevő szomszéd népek feletti győzelmet. A nők arca festetlen, csupán fejüket díszíti valamilyen fűféléből fonott hosszú sál. Valamennyiük között az azsarok hatnak a legkísértetiesebben. Kicsiny, úgyszólván törékeny testüket szürkés, agyagos sár fedi, fejükön sárszínű, vödör nagyságú agyagmaszk, amelyen a szélesre tátott szájat kutyafogak díszítik. A szemtanú Tony Clifton, a Quick riportere nem érte be a törzsi gyülekezeten lá- totakkal, hanem valódi vadakat: porgaiákat, hevákat akart látni, akik még ma is megeszik az embert. Útnak indult hát Új-Guinea keleti hegyvidékére duna torzsbéii málhahordozókkal. Az út nagy részét hegynek felfelé tették meg, egészen 1500 méter magasságig. Csaknem állandóan sűrű, trópusi esőfüggönyben haladtak. Ez az európai ember számára jóformán elviselhetetlen, a dunák számára azonban teljesen megszokott. Ök otthon vannak, az időjárás nem jelent számukra megterhelést. Érdekes, hogy a falu, vagya nagyobb település ismeretlen számukra. Minden duna család külön-külön, önmagának él. Olyannyira, hogy még a férfiak és az asszonyok is külön kunyhóban élnek. A fiúk például 10 éves korukig az anyával laknak, azután átköltöznek az apa kunyhójába. Törzsi törvény, hogy a férfi, vagy a nő soha nem léphet be társának kunyhójába. Azt a nézetet vallják, hogy a szerelem számára az ég a-legalkalmasabb tető. Az expedíció mély szakadékok és rohanó vad folyók felett haladva ért el a Yaru folyóhoz. A folyó mindkét oldalán száz méternél is magasabb, iszonyú meredek mészkősziklák magasodnak. E falak mögött szinte kőkor- szakbeli állapotok között élnek a törzsek. A porgaigák ■törpeszerűen kicsinyek, s úgyszólván csak édesburgonyán (csicsókán) élnek. Ha mégis nagyon gyötri őket az éhség, hát megesznek egy- egy szomszédot. Néhány hónapja is, egy elhagyott tábortűz hamuja alatt, két por- gaiga csontjaira bukkantak. A fehér mészkősziklákon túlra a kormányzati őrjárat nem engedte Cliftont és kísérőit, mondván, hogy ezektől az emberevőktől nehéz az út visszafelé. Az utazó tehát nem találkozott szemtől szembe a porgaigákkal, jóllehet, már számos kutató járt közöttük. Ismeretes, hogy például Mikluho-Makláj orosz antropológus és etnológus egy évszázaddal ezelőtt a többi között Űj-Guineában is végzétt úttörő jellegű természettudományi, antropológiai és etnológiai kutatásokat. A2 emberevő pápuák nem bántották. Azt hitték Ugyanis, hogy ő a Holdról .jött ember. Mikluho-Makláj idejében ember még nem járt a Holdon. Napjainkban azonban ez már megtörtént és az űrkutatás már túl a Holdon más égitesteket is megcéloz. Éppen ezért elgondolkoztató, hogy Földünkön még ma is van olyan pont, ahol kőkor- szakbéli állapotok uralkodnak. <-s) Huddle Zsuzsa, Hatvan: Kedves levelét az érettségizők buesüztatásárJl megkaptuk, közöltük is Postánkból című rovatunkban. Várjuk újabb beszámolóit. Id. Bodó János, Gyöngyös- halász: Panaszát kivizsgáljuk, és a kivizsgálás eredményéről levélben tájékoztatjuk. Kérjük szives türelmét. ,,Helyettes” jeligére: Valóban van -a Munka Törvénykönyvének olyan rendelkezése, amely szerint a helyettesítést végző dolgozónak jár a saját és a helyettesített személy munkabére közötti különbség. Ez a rendelkezés azonban csak akkor hatályos, ha a helyettesítés meghaladja a harminc napot. Az ön esetében nem járt el szabályellenesen a vállalat, mert a helyettesítés harminc napnál minden esetben kevesebb volt. A harminc napCsendélet Egyike a leghasznosabb fo- totevékenységnek. Kezdők részére kiválóan alkalmas a világítási viszonyok és ezzel együtt a plasztikusság tanulmányozására, a negatív és pozitív technika útvesztőjében való eligazodás elsajátítására. Haladóknak pedig a képszerkesztésről tanultak gyakorlatban való alkalmazására. Tanulmányozhatjuk vele a vonalvezetés, folthatás, csoportalakítás, ritmus, kiemelés, héttécbeszorítás aranyszabályait, vagyis a tanult elméleti ismereteket átültethetjük ezen keresztül a gyakorlatba. Csendélet fényképezésének sokféle célja lehet. Fotogra- fáló készségünk fejlesztése céljából pl. megfigyeljük a mozdulatlan tárgyakat. Iparkodunk azokat a kifejezés szolgálatába állítani. Megfelelőtérbehelyezésükkel a világítási effektusok változtatásával, nézőpontunk különböző megválasztásával stb., a legkülönbözőbb hatásokat érhetnél növídebb ideig tartó helyettesítéseket — a helyettesítési díj szempontjából nem lehet összevonni. p. E., Eger: A jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint a sorkatonai. Illetve tartalékos szolgálatra bevonuló dolgozó részére kérésére két munkanap fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni. A két munkanap azt az Időt jelöli meg. amit a vállalat feltétlenül köteles biztosítani. Ennél többét adhatnak, megtagadni azonban a két nap kiadását nem lehet. Kérésével a vállalat Igazgatójához forduljon. Gergely Józsáfné, Mátrafüred: Gratulálunk az üdülő dolgozóinak a kitüntető elmért és az emlékéremért. Sok sikert kívánunk további munkájukhoz, e kérjük, keressen fel bennünket máskor is levelével Kérjük, levélben Jelölje meg közelebbi címét Is. jük el. Látni fogjuk, hogy életre kelnek, mondanivalót hordoznak ezek az élettelen tárgyak. Arra vigyázzunk, hogy a tárgyakat ne akárhogyan, hanem összefügésük szerint ízléssel csoportosítsuk és rendezzük. Csak így fogja a nézőt megragadni a kép, így lesz a csendélet reprodukció helyett egyre inkább fotóművészeti alkotás. Kerüljük a sablonosságot, a formák öncélú fényképezését, mert különben nem fejlődik kompozíciós érzékünk, ízlésünk, kulturált alkotó- készségünk. Ha sokat dolgozunk ezen a területen, rájövünk, hogy minden rendezgetés nélkül is találunk olyan mozdulatlan tárgyaltat, amelyek egy-egy életfolyamatot fejeznek ki. Különösen ha megfelelő nézőpontból és kellő világítási viszonyok mellett fényképezzük azokat. A munkahelyen pihenő szerszámok, összehordott anyagok, vagy a mozdulatlan gépek mind olyan tárgyak, amelyek kifejezhetik azt a hatalmas fejlődési tendenciát, aminek részesei vagyunk napjainkban. Kimeríthetetlen a csendélet témája. Elmondhatjuk vele mindazt, amiért érdemes élni ezen a földön. Körmendi Károly Valamennyi között az azsarok hatnak a legkísértetiesebben. Ahogy öregszem, minden reggel megborotválkozom a Kávéház Kombinát melletti állami fodrászatban. Egy nap se maradhatok borostásan, ilyen előnyt már nem adhatok senkinek. — Jó reggelt! Csókolom! Alászolgája, szerkesztő úr! — köszönnek a boltban, mert itt mindenki jól nevelt és mert én lekörözve mindenkit, előre köszönök mindenkinek. A legeredetibb ember eb7 ben a boltban a pénztáros néni. Hatvanéves, bájosan mosolyog és azt mondja: — Puszi... Tibi úr beszappanoz, szidja a Fradit, elmond két szakállas viccet, nagyokat röhög és közben fájdalom és vér nélkül megszabadít a szakállamtól. A manikűrös leányzó keresztrejtvényt fejt és minden reggel kérdez tőlem valamit. Természetesnek tartja, hogy ismerem azt a várost, ahol Dantét eltemették, hogy fejből tudom Spanyol- ország íolyóit és hogy ismerem a szanszkrit ábécét. Gyakran kell csalódnia bennem, de a kedves leányzó, mindig megbocsát. Fizetek, a pénztárosnéni megkérdezi, nem tudom, lesz-e háború? Megnyugtatom: „Amíg engem lát...” Az utcán felrakom a lábam a sámlira és az a szép, piros arcú, fehér bajszú bácsi a cipőmnek esik. Közben olvasom az újságban, hogy nálunk tovább tart a tavaszi langyos szép idő. Olaszországban viszont ismét teljes a tragédia. A cipőtisztító bácsinak van egy okos tekintetű, tiszta fajkutyája. Nem tudom, hogy milyen fajta, mert nem értek a kutyához, de dicsérem, simogatom az állatot Az öregúr örül, a kutya is, miért is kérdezném meg, miért is rontanám a kedvét és a sgját tekintélyemet. A kutya barátságosan meghuhuk- kolja a cipőmet, a bácsi kék bársony ronggyal fényesít. Bent a kombinát presszójában a pénztárosnő a körmét lakkozza, kevés a vendég ilyentájt, nyugodtan teheti. Csak igyam nyugodtan a feketét, biztat. Majd később fizetek, akkor lesz blokk is. — Juci, légy szíves..: — szól a kávéfőzönőnek. Juci szíves és hideg pohárba önti a forró feketét, mert ismeri a háklimat. Közben megkérdezi, hol csináltattam a ruhámat. A házszámot nem tudom, de azonnal lerajzolom neki egy papírszalvétára, hogy merre fekszik Király bácsi ruhaterme. A rögtönzött térképet megköszöni és elteszi. A belső térből jön, kacsá- zik Béla, a pincér. Ma ő a nappalos. Fanyar arcot vág, nem szereti a nappali szolgálatot. Sok a külföldi reggeliző, borravaló helyett, mind jelvényt akar adni. Fogom a poharam és a' törzsasztalomhoz baktatok. Öten-hatan ülnek már, mindenkit jól ismerek, de csak Karcsi bácsit tegezem, mert ez az ismeretség a legrégibb. Volt ő szegény minden, legutóbb kofa a nagycsarnokban. Most nyugdíjban van; Törékeny alakja a zsokéé, soványságát a nagyon bő nadrág hangsúlyozza. Arcán ezer ránc, .orrán hatalmas pápaszem. Minden reggel 7- kor már itt ül. Behatóan tanulmányozza a lottó—totóvariációkat, utána a Turf következik, mert a lóversenyt is imádja. Amint meglát, fölkiált. — Olvastam a cikkedet, nagyon jó volt. Sokat röhögtem rajta. Az asszonynak is felolvastam. Neki is tetszett. Semmit sem olvasott a vén betyár,' hiszen tegnap éppen semmit sem írtam, azelőtt is csupán egy komolykodó szomorút, azon aztán nemigen lehetett nevetni. Mégis jólesnek szavai. Sze- retetbőj mondja, érzem én. De annyi ideje még sincs, hogy az én írásomat olvassa. Rudi bácsi, a nyugdíjas nagybőgős minden reggel kapucinert iszik, kiflit már- togat a csészébe. Itt játszott negyven évig, és hogy nyugdíjba ment, a nosztalgia mindennan újra kínozza, behozza ide már korán reggel. Hatkor kiugrik az ágyból, felveri asszonyát. — Menjünk a kávéházba — és nyolc órakor már mind a ketten itt ülnek. Rudi bácsi elegáns, ‘ fia híres prímás, évek óta külföldön játszik, hordja, küldi haza az öregnek a finom holmikat. Hallgatag ember. Nagy barna szemével a messzibe néz. Egy héten csak egyszer szól hozzám, akkor megkérdezi tőlem: — Nem hallottad, fiam, emelik Kádárék a nyugdíjakat? Nemrég az övét fölemelték. Nekem köszönte meg. Asszonya elnyűtt, elfáradt ember, szemlesütve, pironkodva hozta eres, vékony barna kezében a konyakospoharat. — Az egészségünkre igya meg ezt a kis snapszot — kérlelt. — Ismertem az apját, meg a bátyját, Bélát, aki Amerikában is járt — tette még hozzá. Géza, az órás kacsint, azt mondja, csak nyugodtan igyam meg, aztán suttogva: — Nem szabad megsérteni őket — és hangosan: — Fel kell akasztani a bankrablót is, meg ezt a kettős gyermekgyilkost is! Ezt kijelenti, sőt kiáltja, de tulajdonképpen tőlem várja a választ, mert eddig egyedül volt az álláspontjával, és várja, hogy a társaság előtt hivatalosan is megerősítsem igazságérzetét. — Mind a kettőt halálra fogják ítélni — előlegeztem a bizalmat a bíróságunknak. Ekkor megjelenik Kovács úr, a maszek. Azonnal kijelenti, hogy ő nem politizál, ő egyetért mindennel, ami itt történik, de ha azt a két fickót nem akasztják fel, akkor ő... A két civilbe öltözött postástól, akik egész éjszaka a lapokat expediálták a szomszédban, átveszi az összes reggeli újságot. Kovács úr gavallér, egy kicsit bizalmaskodik még és miután hűségesküt .tett a kormányzat mellett, mindenkinek kér egy kávét. Józsi bácsi, a „hamis bos- nyák”, lehuppan a székre, pitralonszagot áraszt maga körül, ő is most borotválkozott, frissen a szomszédban. Viszont itt árulja a Super Silver és a Wilkinson zsilettpengéket. De az arra rászorulóknak ad rágógumit és minden más külföldi jót. Mindannyian jó vevői vagyunk, de nekünk becsületes áron adja a portékáját. — Hej, azelőtt ... nem mondom, most is megélek, de azelőtt gazdagabb volt a repertoárom. Lóversenytip- pek, lányok címei. Az volt a nagy lehetőség. Aztán jött Száíasi. Elvittek a koncentrációs lágerbe. No, ja ... Azért inkább kis bót és szabadság ... — Az á Király szabó részletre is dolgozik? — kiabál az asztalhoz Jucíka, a kávé- főzőnö. — Igen, azt hiszem — feleltem és zsebre vágok két mokkacukrot. Elbúcsúztam, az utcán a cuKrot a c'pőpucoló kutya- janaK. adom, de nr.<m kell neki. Hi‘Hi orrával finnyása» Írtaddal. Gazdájától leap sgy falat csabait. S«*ha Andor 1970, május Vi.. péntek * \
