Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-14 / 111. szám

Segít a technikum a tsz-nek •SZERZŐDÉS rögzíti azo­kat a tudományos elmzést igénylő munkákat, amiket a Gyöngyösi Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum az egyesült Mátra Kincse Ter­melőszövetkezetnek végez. Ez az együttműködés azonban nem egyszeri, nem alkalom­szerű, hanem folyamatos ma­rad. Hogyan alakult ki, milyen tevékenységet végez a tech­nikum, erről kértünk felvi­lágosítást Hodászy Miklóstól, az intézet igazgatójától. — Tavaly azt kérte tőlünk a tsz, hogy végezzünk talaj- vizsgálatokat annak megálla­pítására, milyen módját és eszközeit válasszák földterü­letük talajerő-visszapótlásá­nak. Egy évig tartott ez a vizsgálat, aminek befejezése és összegezése után pontos eljárást tudtunk adni ennek a nagyon fontos műveletnek az optimális hatékonyságú elvégzéséhez. Kémiai labora­tóriumunk több ezer talaj­mintát vett és elemzett a feladat teljesítése során. így kezdődött majd úgy folytatódott hogy a már is­mert úton tovább haladtak: ezentúl a technikum a szö­vetkezet minden problémáját segít megoldani a maga tan­székeinek segítségével. Ezt a munkát azonban nem térítés nélkül végzi, hanem a szer­ződésben meghatározott ke­retek között. Van ennek olyan következménye is, amire kevesen gondolnak. A nem ingyen kapott tanácsok, gazdálkodási módszerek ki­választása érték — anyagi­lag is, hiszen ezekért forinto­kat kell kiadnia a tsz-nek. Tehát komolyan veszi azo­kat. MOST A KŐVETKEZŐ ötéves tervidőszak távlatában dolgozza ki a technikum a tsz üzemfejlesztési tervét. A növénytermesztés és az állat- tenyésztés két ágazat, aminek olyan változatát is tartalmaz­za a fejlesztési, terv, hogy mit kell tenni akkor, ha az egyik vagy a másik ágazat nem a meghatározott ütem­ben fejlődik mégsem, valamilyen előre nem lá­tott ok miatt. Az éves ütemterv ennek a na­gyobb programnak a része. A tervet még október 31-ig produkálja a technikum, hogy a szövetkezet még eb­ben az évben' megvitathassa és a közgyűlés foglalkozhas­son azzal. Ségít az intézet a szőlő­feldolgozás és a borkezelés munkáiban is. Az egyes .ké­nyes műveletek elvégzésénél az intézet oktató személyze­te irányítja majd a munká­ltat. Bérmunkát is vállalnak a tsz-től, hiszen az intézet­nek a szőlőfeldolgozó és bor­tároló kapacitása ezt lehető­vé teszi. Az új iskolaépület felszere­lése olyan lesz, hogy a gya­korlati munkákhoz a hallga­tóknak nagyüzemi követel­ményeket teremt, hiszen a végzett szaktechnikusoknak szintén nagyüzemi keretek között kell a tevékenységüket végezniük. Miután az ország­ban elsőnek a technikum fel­dolgozó üzeme költségvetés­ből kell, hogy fenntartsa ma­gát, kényszerülnek, is arra, hogy bérmunkát vállaljanak. Éppen a nagyüzemi keret igénye követeli meg a tech­nikumtól azt is, hogy a szö­vetkezetei mintegy tangazda­ságuknak tekintsék, ahol a különböző .gyakorlatokat megoldhatják a hallgatók. Szervezetileg külön a tsz bri­gádjaitól és munkacsapatai­Sajtó alatt az új tankönyvek A diákok még az idei tan­év leckéit tanulják, a nyom­dászok azonban már készí­tik az új iskolaév tanköny­veit. Az Egyetemi Nyomda 160 féle, mintegy 600 tonna „tudnivalóit” ad az általános és középiskoláknak. A ter­vek szerint július 31-ig be­fejezik az általános iskolai, augusztus közepére pedig a középiskolai tankönyvek nyo­mását. Idén 2 468 000 színes canköny elkészítését vállal­ta a „szomszédvár”, az Athe­naeum is. Az 1970—71-es tanévre megjelenő 808 féle kiadvány között 216 új tan­könyv, munkafüzet, illetve feladatlap szerepel. Milyen tartalmi változások lesznek a tankönykiadás- ban? A néhány éve kibocsá­tott reformtankönyvek már tartalmazzák a programozott oktatás alapelemeit. Az új feladatlapok, kísérleti tan­könyvek és munkafüzetek viszont már részletesen és összefüggéseiben magyaráz­zák a problémákat, fejlesz­tik a diákok önálló gondol­kodását. A legfőbb cél a tanulók készségének, tehet­ségének kibontakoztatása. Az új tanévre az elsősök és másodikosak „Számolás és mérés” munkafüzete ké­szül el. A kicsinyeknek nem lesz nehéz válaszolniuk a lo­gikai sorrendben egymást követő képes ábrás kérdé­sekre., Az osztatlan falusi iskolák alsó tagozatos ta­nulói ezenkívül nyelvtan­munkafüzeteket is kapnak. Az általános iskola 4. osztá­lyosok részére készülő mun­kalapok is az új matemati­kai tanterv kibontakozását segítik. A három éve meg­alakult nyelvi tagozatos osz­tályok számára ősszel ad­ják ki a 7.—8.-os francia, angol és német nyelvkönyve­ket. A 6.-os matematika ta­nulásának könnyítésére kü­lön programozó matemati­kai, fejezetek készülnek. A 7.-esek pedig a 8 íves fizika­könyv mellett 30 íves kísér­leti programozó fizikaköny­vet is kapnak. Idén megje­lenik az általános iskolai fel­ső tagozatos diákok váloga­tott példákat tartalmazó me- tematikai feladatgyűjtemé­nye is. Sok-sok újdonsággal ta­lálkozhatnak a középiskolások S#. „Kémiai laboratóriumi Ánéleti ismeretek”: címmel jelenik meg önálló kísérle­tezésre serkentő tankönyv a tagozatos kémiai osztályok számára. Hasonló céllal ké­szült a 3., 4. osztályos bio­lógiai munkanapló is. Ezen­kívül kiadják a szakközépis­kolák speciális igényei sze­rint szerkesztett 4.-es törté­nelemkönyvet és több új re­formnyelvkönyvet is. tói, de akkora területen, ami­lyen a valóságban is van egy termelőüzemben. Vállalkozott a technikum arra is, hogy elkészíti a szö­vetkezet káderfejlesztési ter­vét. Kimutatják, hol, milyen szakképzettségű emberre, mi­kor lesz szüksége a gazda­ságnak ahhoz, hogy a korsze­rű termesztést meg tudja va­lósítani és megfelelő magas szinten tudja tartani. Ez a káderfejlesztési terv nemcsak azt tartalmazza majd, hány embert kell felvenni a gaz­daságba, hanem azt is, hogy a mostani, különböző beosz­tásban levő vezetőknek mi­korra, milyen végzettséget kell elérniük, hogy pozíció­juknak megfelelő ismeretek­kel rendelkezhessenek. — EZ A SZERZŐDÉSBE foglalt kölcsönös segítség a technikum és a tsz között te­hát mindkét fél számára egy­aránt hasznos — mondta be­fejezésül Hodászy Miklós. (g, molnár) ' : ' ' ' ’ ' ­íüzesG ■ onyi A több szem többet lát. a több ész többet ér örök­igazság alapján eddig is alkalmazták a kollektív tanácskozásokat üzemeinik- ben egy-egy fontosabb fel­adat megoldásánál. Ezt az elvet valósították meg a Mátravidéki Fémművek fü­zesabonyi gyáregységében is... természetesen „felsőbb szinten”. Ez azt jelentette, hogy az űj gazdasági tervek, fontosabb munkák esetén nemcsak a műszaki vezetők, hanem a párt- a szakszer­vezet, a KISZ, nőtanács tisztségviselői is helyet kap­tak a vitaasztalnál és ja­vaslataikat éppúgy figyelem­be vették, mint a főmér­nökét, vggy a termelési fő­nökét. Mégis, mint kiderült... ez kevés. Nem a vezetők állapítot­ták ezt meg, hanem a mint­egy hatszáz dolgozót foglal­koztató gyáregység Kommu­nistái. Megoldást is ajánlot­ták: ne csak a vezetők gondja, baja legyen a ter­melési feladatok teljesítése, hanem az övék is. a párt­tagoké, de valamennyi mun­kásé, műszaki dolgozóé. Megtalálták ehhez, a for­mát is ... bár ezt a módot nemcsak a mi iparunkban, de Japántól kezdve sok más kapitalista ország gyáraiban is alkalmazzák. — Tudjuk, hogy nem új ez — mondták a füzesabonyiak —. de be­bizonyosodott. hogy jó, Hasz­nos, célravezető. A lényege: lent az üzem­ben a művezetők ne csak kiadják , és „bevasalják” a munkát, hanem annak értel­mét, különleges követelmé- f nyeit ismerhessék meg a la­katosok, gépmunkásnők. El­mondhassák arról a. .yéle­Uj palacküveggyártó gépsorok Sajőszentp éteren A magyarországi üvegpalackhiányl nagymértékben csökkentik a Sajószentpéteri Üveg­gyár új palackgyártó gépsorai. A közelmúltban üzembe helyezett, Olaszországból impor­tált, Boscato típusú atutomatasorok mintegy 15 százalékkal növelik a patinás gyár össztermelését. Képünkön: a formázógépről lekerülő palackáru a gyártási technológia utolsó folyamataként a korszerű hűtőszalagra kerül. (MTI foto —■ Horling Róbert felv.) ményüket, hozzáadhassuk ja­vaslataikat, ötleteiket es ne tekintsék őket a művezetők „engedelmes” gépeknek;. akik automatikusan elvég, a beléjük programoz; i munkát. Az első eredmény: har­minckét hasznos javaslói. amelynek megvalósítású i már dolgoznak is a gyáregy­ség vezetői. Ezeket a javaslatokat ei sösorban a kommunisták mondták el, mint hóczi isi- veín párttitkártól megtud­tuk. Nagyon őszintén feltár­ták a munkafegyelemmel kapcsolatos hibákat és a vei - senyben tapasztalható zök­kenők okait, is — • amiken szakmánként összehívtuk őket. Nagyon elítélő hangon szóltak • arról, hogy egyes művezetők nem tartják fon­tosnak, bőgj' munkásaik is tudják azt, amit ők tudnak egy-egy gyártmánnyal kap­csolatban', és nem kísérik eléggé figyelemmel beosz tottjaik munka-, családi és életkörülményeit. Vagyis: nem. adják tovább azt o megbecsülést, bizalmat, tu- ' dást, amelyet ők vezetőiktől megkapnak. A „reklamációi” eredmé­nye: ezentúl a legkisebb üzemrészben is bevonják az embereket, de főleg az ak tivistákat a gazdasági fel­adatok megtárgyalásába, és aki az egészhez ért, az egész­ről, aki a részletekhez ért, az pedig arról mondhatja el javaslatait, véleményét. Mindenkinek tudnia kell és lehet munkájának minden fontos és mellékkörül,ményó- ről — ez az alapelv. Negyedévenként, vagy fon­tos munka esetén gyakrab­ban is tartanak ilyen tanács­kozásokat, megosztani a fe­lelősséget, gondot, sikert.. lent is. S ami ~ külön figyelemre méltó ebben a felelősség- vállalásban, olyan munkás­nők, fiatal páitttagok. kérték ezt, akik néhány éve még a 'háztartásban dolgoztak, vagy iskolapadban ülték. S ha a japán példáról nem is hal- 'lottak. ösztönösen megérez­ték; így lehet eredménye­sebben dolgozni. Jól érezték... K. E. A KÖZPONTI BIZOTT­SÁG és a Minisztertanács együttes ülésének határoza­tából már ismert: J971. jú­lius 1-től új lakbérrendszer is életbe lép. Nem nehéz rá­jönni: ez nem valami külön ügy a lakásépítés és a la­káselosztás új rendjében, el­lenkezőleg, szerves része, ki­egészítője, együtthatója an­nak. Miért van szükség erre az intézkedésre? A lakosság mely részét, s 'milyen mér­tékig érinti? Milyen lesz a kihatása az életszínvonal to­vábbi alakulására? — Ért­hetően ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatják most az érdekelteket, a köz­véleményt. Jelenlegi lakbérrendsze­rünknek pár igen lényeges el­lentmondása van. Először is: négyzetméterenként kb. 1,50 forint a régi lakások bére, míg az 1948 óta épült új la­kásoké Budapesten 2,70, vi­déken 2,10 forint négyzet- méterenként. Eltérő a taná­csi és más állami, vállalati tulajdonú lakások bére is. A fizetendő összegekben nem fejeződik ki a lakások érté­ke, minősége közötti kü­lönbség sem. Hogyan - lehet egységes alapelveket alkalmazni a sokféle ellentmondás között? A párt és a kormány kiin­duló tétele: a lakásépítés és. fenntartás ne legyen nyere­séges vállalkozás. A lakbér sem lehet olyan, hogy belőle a kieső, elhasználódó laká­sok pótlására amortizációs alap képződjék. Mindebben az fejeződik ki, hogy a la­kásépítés társadalmi szol­gáltatást célzó állami befek­tetés. Jelenleg az állam a bér­lakások fenntartására a lak- bérbevételen túl évente mintegy 2 milliárd dotációt fordít, s még ez is kevés a kellő színvonalú felújítások ■ T 1 laiiásügy - társadalmi ügy III. Méltányosan, Igazságosan hoz, fenntartásokhoz. A, sze­mélyi tulajdonú bérlakáso­kat sem képes a tulajdonosa fenntartani a jelenlegi ala­csony lakbérek mellett. Hol a kiút? Ott, hogy a lakbér legyen annyi, hogy fe­dezze, vagy közelítse meg a lakóházak folyamatos fenn­tartási költségeit. Tehát át­lagosan ennek megfelelő szintre kell emelni az ösz- sz egüket.. EBBŐL KIINDULVA 1971. július elsejétől az összkom­fortos lakások bére négyzet­méterenként 6, a komfortos lakásoké 5,40, a félkomfor­tos lakásoké pedig 3,60 fo­rint lesz. A komfort nélküli lakásoknál nem emelkedik a lakbér. Mivel, az egyenlő nívójú lakásoknál is lehet­nek előnyös vagy hátrányos eltérésele, ezért, amikor a lakásokat az új lakbérkate­gória szerint majd besorol­ják, a négyzetméterenként fizetendő összeget 10 száza­lékkal magasabbra, vagy alacsonyabbra szabhatja a tanács. Milyen mértékű ez a lak­béremelés 1946-:ban a bér­lakásokban lakók lakbérki­adása egy átlagos háztar­tás összes jövedelméből mintegy 8—10 százalékot, míg 1969-ben már csak 2—3 százalékot tett ki, mivel a keresetek emelkedtek, de a lakberek változatlanok ma­radtak. A bérlakásokban élő nyugdíjasoknál a lakbér ma eléri a nyugdíjaknak át­lagosan 4—6 százalékát: Vi­szont a havi törlesztés ará- mya a szövetkezeti lakások­nál 7—8, a társasházaknal 12—14 százalék. Előrevetítve t975-re: a munkásoknál összkomfortos lakás esetében a lakbér a háztartási összes jövedelem 6—8; komfortos lakásokban 5—6; félkomfortosban pedig 2,5—3 százalékát teszi majd ki. Ez még mindig kevesebb, mint az 1946—48-as 8—10 százalékos átlagos arány. • Kiket érint mindez? A la­kosságnak ma mintegy egy- harmada — 3,3 millió csa­ládból 1,1 millió. — lakik bérlakásokban, elsősorban munkások és alkalmazottak. Arányuk Budapesten 30, a városokban 63, a községek­ben 4 százalék. Országosan a bérlakásokban élő munká­sok aránya kb. 40, az alkal­mazottaké kb. 60, a paraszti lakosságé mintegy 5 száza­lékkal. A BfiRLAKÄSÄLLO- MANV jelenleg 1 millió 70 ezer lakás, de ebből 36(1 ezer nem komfortos. így végeredményben a lakbér- emelés mintegy 700 ezer összkomfortos, komfortos és félkomfortos lakásra terjed ki és érinti a szellemi dol­gozók mintegy 40, százalékát, az összes munkáscsaládok­nak mintegy negyedét (400 ezer család) és a paraszti családoknak csak kb. 2 szá­zalékát. Megfelelő ellensúlyozás nélkül a lakbéremelés az említett rétegek életszínvo­nalát átmenetileg csökkente­né. A végrehajtásra azonban úgy kerül sor. hogy ez ne következzék be. Ezért a. lak­béremelés életbelépésétől minden egyes érintett csa­lád — kivéve a szabadíog- lalkozásúakat, kisiparosokat és kiskereskedőket, valamint a magánmunkáltatónál fog­lalkoztatott személyeket ’ — amely 1971. július 1-én fő­bérleti lakással rendelkezik, állami lakbérhozzájárulást kap. Ennek összege ugyan­annyi, mint a régi és az új lakbér különbözeié. Az álla­mi hozzájárulást a család első és második keresőjének (pl. férj és feleség) egyenlő arányban, a munkahelyen fizetik. Ahogy az átlagkere­setük a továbbiakban emel­kedik — a mindenkori ke­resetnövekedés 25 százaléká­nak megfelelő összeggel csökkentik, majd megszünte­tik a hozzájárulást. Egyszerű példával: ha a lakbér összege 100 forinttal nő. kezdetben annyi lesz 50 50 forintos megosztásban, a férjnek és a feleségnek (vagy a család második ke­resőjének) kifizetett állami lakbér hozzájárulása. Ha egy fél év múlva a két dol­gozó összkeresete mondjuk 200 forinttal emelkedik, ak­kor ennek az összegnek a 25 százalékával, vagyis 50 fo­rinttal csökken az állami lakbérhozzájárulás. Méltányos lakásigény-jogo­sultság mértékéig életük vé­géig teljes összegű lakbér-' hozzálárulást kapnak a bér­lakásokban élő nyugdíjasok, a rendezés után nyugdíja­zottak is. továbbá a kereső- képtelenek és .a csökkent munkaképességűek. V iszon t akik 'a rendezés útim költöz- nek új lakásba. azoknak hozzájárulás nélkül kell megfizetniük az új lakbére­ket. Ez természetes is, hi­szen az új bérlakás javítja az életkörülményeiket, ■k ÖSSZEGEZVE A PART­OS kormányhatározat tömör lényegét: egyfelől a lakás­építés nagyarányú fellendí­tését foglalja magába; más­felől pedig u társadalmi igazságosság és szociális szempontok messzemenő, ér­vényesítését célozza. Az in­gyenes lakáskiutalások meg­szüntetése. a lakbérek eme­lése ezzel egyidejűleg foko­zatosan újabb forrásokat nyit meg a lakásalap növe­léséhez, és a lakásállomány megfelelő . karbantartásához. Az intézkedések rendszere ugyanakkor várhatóan fel fogja élénkíteni az reáli­sabb, de jobban szabályoz­ható, ellenőrizhető lekásfor- galmat; nagyobb lehetőség nyílik arra, hogy a szükség­letek és a lehetőségek sze­rint válasszanak maguknak lakást a családok. Messze­menő a gondoskodás arról, hogy a lakbéremelés ne rontsa az érintetteknél az életszínvonalat, emelkedését csak némileg és átmenetileg lassítja. S ha a jól átgon- ■ dőlt komplex rendszernek csupán e hatásait mérlegel­jük, akkor is világos: az egész együtt, egyszerre szol­gálja az egyéni és a társa­dalmi érdekeket az egyik legnehezebb, terepen: a szo­cialista lakú " Politikában. Szenes Sándor (Vége) 1970. május 14,, csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom