Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-12 / 109. szám
f 8.30 9.00 9.35 10.05 10.35 11.00 11.35 12.20 12.30 13.47 14.02 14.10 15.10 15.25 16.05 16.23 16.33 17.05 17.20 17.25 18.09 18.29 19.30 20.00 21.03 22.15 22.25 22.47 22.57 0.10 KOSSUTH Barokk muzsika Harsan a kürtszó! Népi muzsika 25 év prózája Áriák Iskolarádió Beethoven: d-moll szonáta Ki nyer ma? Tánczene Törvénykönyv Sárközi—Raics: Kantáta Mesejáték Népi muzsika Rádióiskola Járdányi: I. vonósnégyes 25 év gazdaság- történet Áriák Ázsia munkásmozgalma Az öttusabajnokságról Bartók: II. hegedűverseny Riport Könnyűzenei híradó A Szabó család Perényi Miklós gordonka- estje Esti muzsika Vietnami jegyzet Népi zene Jegyzet A meghajszolt szelíd. Hangjáték Tánczene PETŐFI 8.05 Verbunkosok 8.52 Fúvószene 9.08 A Strauss család nyomában 11.45 a növényvilág bedekkere 12.00 Zenekari muzsika 13.03 Schubert-művek 14.00 Randevú kettőtől —* hatig . . . 18.10 Fiatalok hullámhosszán 20.28 Népi muzsika 21.16 Debussy: 12 prelűd 21.50 Daljátékrészletek 22.27 Madrigálkórusok 23.15 Beethoven: C-dür vonósötös 23.48 Nóták MAGYAR 8.05 3TV 17.58 Hírek 18.05 Óvodások fftmműsona 18.25 Mindenki közlekedik . • • 19.20 Esti mese 19.30 Fejlődés utján az állattenyésztés 20.00 Tv-híradó 20.20 Papucshős. Kétfelvonásos színmű 22.00 Tv-híradó 22.15 Felszabadult melódiák . . . 22.25 Közvetítés Amszterdamból, a NOB üléséről POZSONYI 0.40 P. Karvas: A bástya. (Tv-játék. 3. rész) U0.4S A Csarnica-együttes műsorából 13.30 és 16.45 A kerékpáros béke verseny közvetítése 14.56 Az Inter Bratislava—“ Wacker Innsbruck labdarúgó KK-mérkőzés közve19.00 Tv-híradó 19.35 Tíz nap, amely megrengette a világot 20.15 A ,.B” akció. (Cseh film) 22.05 Tv-híradó , í/gfctl EGRI VÖRÖS CSILLAG3 (Telefon: 22-33) Az előadások kezdetei fél 6 és 8 órakor. Jöttem, láttam, lőttem Színes olasz—spanyol film EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdetei fél 6 órakor. A halál 50 órája Színes amerikai film (Dupla hely árak) EGRI KERT: Elza a vadon szülötte (Oroszlánhűség) GYÖNGYÖSI PUSKIN: ítélet GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Őfelsége herceg elvtárs HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Utazás a koponyám körül HATVANI KOSSUTH: Ködös éjszaka HEVES: A nagy medve fiai FÜZESABONY: My Fair Lady (Dupla hely árak) 101 ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele- JMi: 17-27.) Rendkívüli tél, rendkívüli tavasz Megmosolyogjuk az angolokat, amikor arról hallunk, hogy egyik legkedveltebb témájuk az időjárás. Szinte íratlan törvény számba megy, hogy illik az időjárásról érdeklődni náluk. Nos, manapság nálunk is az egyik leggyakrabban felszínen levő téma az időjárás és annak a szokásostól elütő volta. » Érdekli ez nemcsak a mezőgazdaságban dolgozókat, hanem a szellemi és fizikai munkásokat egyaránt, hiszen mindannyiunk közérzetét, hangulatát befolyásolja az időjárás. Mindössze egyetlen óra A magunk mögött hagyott tél egyáltalán nem nevezhető zimankós fogcsikorgató időnek, hiszen a leghidegebb hónapban, decemberben, mínusz 14 °C-ig süllyed a hőmérséklet. Januárban és februárban mínusz 12, illetve mínusz 11 °C volt a leghidegebb, az is csak pár napig tartott. Igaz viszont, hogy a hőmérő higanyszála még márciusban is visszalopózott egyszer mínusz 13 °C-ig, noha nagyon rövid időre. A tél tehát jócskán belenyúlt a tavaszba. November 28-án esett le az első hó és kisebb nagyobb megszakításokkal tartotta magát egészen március közepéig, amikor a hótakaró eltűnt ugyan, de a di- dergős, fagyos reggelek április végéig hívatlan vendégek maradtak és mínusz 5 és 7 °C-os hőmérséklettel. Ilyen hosszú télre még a legidősebb emberék is alig emlékeznék. Rendkívüli volt a tél azért is, mert a nagy hőmérséklet-ingadozások szinte naponként követték egymást. Az egyik nap erősen havazott, másnap már olvadt. A tél folyamán összesen 98 centiméter hó esett le, s a gyakori olvadás — nem egyszer az esőzés — csordulásig telítette a talajt. A négy téli hónap csapadékmennyiségének átlaga 234 mm volt. Ennek a négy hónapnak az ötvenéves átlagos csapadék- mennyisége 133 mm volt Egerben. A téli hónapok általában szegények napsütésben. Az idei tél minden eddigi tapasztalaton túltett és szomorú csúcsot állított fel: a téli hónapokban naponként még egyetlen órára sem rúgott a napsütéses időszak. Tízévenként egyszer A rendkívüli telet rendkí vüli tavasz követte. Áprilisban tizenkilenc alkalommal hullott csapadék és a május sem a kellemes oldaláról mutatkozott be. Nap. mint nap esett az eső, és már az első héten 37 mm mennyiséget ért el. Csak a legutóbbi napok kezdenek emlékeztetni, helyesebben szólva ha- 'sonlítani az igazi májusi időjárásra. önkéntelenül merül fel a gondolat, hogy az időjárás ham tapasztalt eltolódással lehet-e számolni az elkövetkező évszakok ciklusaiban. Érdekes megfigyelni a májusi fagyok alakulását, amely feljegyzések szerint minden tíz évben egyszer következik be. Ilyen, igen komoly fagykártétel 1952. május 20—21- én volt, és ugyanúgy megismétlődött 1962. április végén, május első napjaiban. Ezek a fagyok súlyos károkat okoztak Egerben. Ezeknek a fagyoknak az időpontja nem esett egybe az úgynevezett „fagyosszentek” naptári napjaival és nem ki- sugárzás-jellegű, helyi fagyok voltak, amelyek csak az alacsonyabb fekvésű helyeken ültek meg, hanem átvonultak a dombokon is. Az igen erős* lehűlést az északi légáramlatokkal szállított hideg levegő okozta. Érdekes megfigyelés volt még, hogy az említett 1952-es és 1962-es májusi fagyok előtt szokatlanul meleg, nyárias időjárás uralkodott, záporokkal, zivatarokkal tarkítva. Reméljük, hogy a rendkívüli tél és tavasz után nem következik rendkívüli májusi lehűlés, amely megnehezítené a szőlőkben, gyümölcsösökben és az egész mezőgazdaságban a helyzetet. Dr. Tsó Andor Régi kívánság teljesült az éjszakai orvosi ügyelet bevezetésével Már hosszú évek óta sürgette a lakosság Gyöngyösön az állandó éjszakai orvosi ügyelet megszervezését, amire csak most nyílt lehetőség. Eddig csak a hét végén tartottak ügyeletét az orvosok a városban. Az állandó éjszakai ügyelet helye a Jókai utcai körzeti rendelő, ahol átalakítást Is végeztek, hogy a rendelő bejáratát az utcáról biztosítsák. Az inspekciót a körzeti orvosok látják el felváltva. Rendelkezésükre áll a kórház gépkocsija, hogy könnyen eljuthassanak a súlyosabb betegekhez. A szükséges költségvetési keretet a pénzügy- és az egészségügyi minisztérium biztosította. A gyöngyösiek elégedetten vették tudomásul, hogy régi kívánságuk valóra vált. Pálfy József: Latin-Amerikai útinapló t. A rendőr lelövi a fiát Májustól labdarúgó’ seregszemle, júliusban elnökválasztás — Vér, vér és vér az ország történelmében — Bikaviadalon a világ legnagyobb arénájában Nemsokára gyakran fog találkozni az újságolvasó Mexikó nevével: május végétől a világ legjobb labdarúgó-válogatottjai ebben a közép-amerikai országban fognak megküzdeni a Rimet-ku- páért és a világbajnoki címért. De amint ez 1968 őszén, az olimpia előtt történt, talán politikai természetű híreket és tudósításokat is tovaröpítenek a táviróta Mexikóból. Az országban — s ezt egyhetes ott-tartózko- dásom alatt magam is tapasztalhattam — zsarátnokként izzik az elégedetlenség. Egyes vidékeken lázonganak a parasztok. A diákság egyetemi autonómiát követel és a másfél esztendővel ezelőtt elesett fiatalokra gondol. A munkások a lassú infláció kártételeit érzik. A hatóságok annyival is inkább idegesek, mert az idei esztendő elnökválasztási év: júliusban az urnákhoz járulnak a mexikóiak, hogy hat évre szóló megbízást adjanak az új elnöknek. Ha nem jön semmi közbe, a Mexikód Egyesült Államoknak — igen, ez az ország hivatalos neve! — első embere az lesz, akinek nevét kezdőbetűivel LEA-nak emlegetik. Luis Bcheverria Alvarez a kormánypárt, az alkotmányos forradalmi párt jelöltje. Belügyminiszter volt az olimpia előtti viharos hetekben, amikor a diákok fellázadtak, s amikor a rendőrök kegyetlenül lesújtottak a fiatalokra. Suttogó beszélgetésekben a hivatalos számadatoknál tíz- szer-száaszor nagyobb számokat hallani, hány ifjút is sebeztek halálra a rendőrgolyók az egyetemi városban, meg a Három Kultúra terén ... Most is könnyen eldördülnek a rehdőrök fegyverei. Ottj áriamkor megdöbbentő hírt közölték a lapok: Justi- no Castro Pérez rendőr Arena! helységben szóváltásba keveredett egy 15 tagú csoporttal, amelynek tagjai mind fiatalok. A rendőr nem sokáig vitatkozott, hanem szolgálati fegyverével rálőtt az ifjakra. Kettőt közülük halálosan eltalált. Az egyik halott — a saját fia volt! Mexikó történelmében tömérdek a véres-tragikus esemény. A spanyol hódítóknak mintegy négy és fél évszázaddal ezelőtti megjelenése előtt ylyan ősi kultúrák alakultak ki ezen a földön, amelyek ugyan fejlett építészettel, szép városokat és az egyiptomiakhoz hasonló piramisokat teremtettek, de a papi uralom rengeteg vérál<- dozatot parancsolt a népre. Ma is elborzad az utas, amiVéres volt a mexikói függetlenségi harc. idestova másfél évszázada a spanyol gyarmati iga levetésére, sok vér folyt az Egyesült Államoknak Mexikó elleni rabló- háborújában, majd a franciák elleni harcokban, amelyek eredményeként átmenetileg egy Habsburg, — Miksa főherceg ült a frissen elkészített mexikói császári trónra. De 6 is életével fizetett ... Ismét csak vér: 1911-től kezdve forradalmi harcok — a kizsákmányolt peonok Francisco Madero vezetésével megdöntik a gyűlölt diktátor, Porfirio Diaz diktatúráját. A kizsákmányoló osztályok tagjainak is meg kell Kígyófej Teotlhuacanban az áldozati oltárhoz vezető lépcső alján: valamikor a halálba indulókra, ma csak turistákra vicsorít. tor Teotlhuacanban végigmegy a halálra kiszemeltek útján, és sasra, kígyóra (a Mexikó címerében látható állatok ezek!) emlékeztető szörnyek szobortól között megáll az emberáldozatok piramisának lépcsői előtt. A mexikói világhírű Antropológiai Múzeumban furcsa, fejformájú szobrok, szokatlanul nagy és öblös fülekkel: e fülekben tartották a családok a feláldozott családtag vérét ... A spanyol hódítás megszámlálhatatlan áldzatot követelt. Montezuma azték birodalmát ötszáznál alig több felfegyverzett spanyol ötven lóval és tucatnyi ágyúval el tudta foglalni — csellel és kegyetlenséggel. A mai Mexikó dicséretére legyen mondva, hogy Corteznak, a spanyolnak sehol sem áll szobra. „SSSS/SSSS/SSSSSSSSSSJSSSSSSSSSJSSSSSSSSJSSS/ySSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSMSSSfSSSSSSSSSSJSSSSSSSMSSMSMSSS/MSSSSSSSSSfffStSffSSSSSSWSSStSSSSSSSSSSSSSSfSSSSMSmWSJ'SSJ Január tizenkilencedikén este valamivel előbb, este kilenc óra tájban mentem szolgálatba. A város déli részében kellett őrködnöm, néhány hosszú, egyenes utca és egy park tartozott körzetemhez. Lassan sétáltam a Due és a Thompson utcák kereszteződése jelé. Manton üzlete előtt egy kis tehergépkocsit pillantottam meg. A kormány mellett egy harminc év körüli ember ült, sötét bőrű, fekete hajú. Kifakult gyapjúsapkáját a szemére húzta. Amikor közelebb értem, munkászubbonyba öltözött férfi jelent meg a teherautó mögött, s az üzlet felé indult. Lassan, kényelmesen ballaglak. Innen már a gépkocsi oldalán levő feliratot is el tudtam olvasni: Sellmore kirakatrendező vállalat. A két férfi időközben már a kirakatban tevékenykedett. Néhány széket, egy heverőt és egy asztalt rendezgettek. Ügy tűnt, teljes J. A. S. Coppard; Jó estét, f-elügi/elö! odaadással végzik munkájukat. Megálltam, elnézegettem, hogyan dolgoznak. Mivel a kirakatban égett a villany, minden mozdulatukat szemmel követhettem. Az alacsonyabb — annyi idős lehetett, mint a sofőr — megállás nélkül fecsegett. A másik csak nagy ritkán vetett oda egy-egy szót. Közelebb léptem. Néhány perc múlva az egyik férfi kijött az üzletből, és megállt mellettem: — Jó estét, felügyelő, — üdvözölt. — Kellemes este — szóltam, éppen, hogy mondjak valamit. — Hogy tetszik a kirakat? — kérdezte. — Hát — mondtam habozva —, mit tagadjam, nemigen értele hozzá. De úgy tűnik, csinos. A vállán át ismét az üzletbe pillantottam. Az iroda hátsó részében Manton árnyékát pillantottam meg a ködös üvegen keresztül. Az íróasztala mellett üli. Ebben persze semmi különás nem volt. Tudtam, hogy Manton esténként is szeret dolgozgatni, s azt is tudtam, hogy havonta kétszer, a Sellmore kirakatrendező vállalat emberei járnak nála. A lelkiismeretes rendőr ugyanis lassanként minden fontosabb személyiséget megismer a rábízott körzetben. Bepillantottam a tehergépkocsiba. A hátsó részében, takaróval leterítve egy kirakati bábu állt, mellette fémlétra, néhány nagyobb dobóz, festékek, lcét-három viaszból készült fej, s más ki- sebb-nagyobb holmi, amilyenre mindig szükség van a kirakatrendezésnél. Az ember, aki az előbb szóba elegyedett velem, most ismét kijött az üzletből, ezúttal egy seprüt hozott. Feldobta az autóra. Megállapítottam, hogy eleget láttam, és folytattam utamat. Az ember udvariasan utánam szólt: — Jó éjszakát, felügyelő! Nem feleltem. Miután vagy húsz métert megtettem, átmentem a túloldalra, s beléptem az ügyeletes gyógyszertárba. A telefonfülkéből szemmel tarthattam a két férfit az üzletben. Feltárcsáztam Manton üzletét. Amikor a telefon megszólalt, azok ketten már javában készülődtek, hogy elhagyják az üzletet. A kagylót azonban nem vették fel, Manton irodájában sem mozdult senki. Ismét tárcsáztam, aztán ismét. Ez alkalommal sem felelt senki, a két munkásruhás ember sietve távozott az üzletből, gyorsan becsukták ma• guk mögött az ajtót. Ekkor a rendörállo másra telefonáltam, jelentettem az esetet, utána ismét visszamentem a teherautóhoz, és letartóztattam a három jómadarat. Néhány perccel később megérkezett a rendőrautó is. A nyomozás folyamán kiderült, hogy az árnyalak, akit én Mantonnak hittem, valójában a kirakati bábu volt, a teherautóban levő bábu pedig Manton holtteste. Kegyetlenül megölték, az üzletet pedig kirabolták. Az igazat megvallva mindjárt gyanút fogtam, mihelyt bepillantottam a teherautóba. A bábu keze ugyanis kilógott a takaró alól. Márpedig én még soha nem láttam olyan kirakatbábut, amely karikagyűrűt visel az ujjáu. hozniuk a maguk véráldozatát múltbeli bűneikért. Mexikóban ma is sokan hivatkoznak az akkori forradalomra. De fél évszázad alatt új kizsákmányoló osztály, új „felső tízezer” alakult ki. Az előttük járt ge- neációk forradalmára való hivatkozás csak üres szólam náluk. Az országban az igaza úr az amerikai nagytőke. S az embernek az az érzése támad, hogy ha Mexikó meg is nyitja határait a más latin-amerikai országokból —• Guatemalából és Brazíliából, Argentínából és Kolumbiából — érkező politikai menekültek előtt, és menedékjogot ad igazi, vagy álforradalmá- roknak, akkor ezt egyrészt azért teszi, hogy egyfajta forradalmi alibit teremtsen, másrészt pedig — ki tudja? — talán, mert közel van az USA, és a CIA itt szemmel tarthatja ezeket a számára veszedelmes elemeket — Vér? Még valami kívánkozik ide: Mexikóvárosban van a világ legnagyobb arénája bikaviadalok rendezésére. Tisztelem Hemtagway-t, de nem tudtam egyetérteni vele a bikaviadalok iránti lelkesedésében. A vérző, nyögő, őrjöngő állat látványa felkavart, s nem tudtam élvezni a toreádorok balettszerű mozgását sem. Pedig egy délután láttam szinte mindent, amit a bikaviadal nyújthat: egy fiatal állat- át tudta vetni magát a vaskerítésen is, egy toreádort felöklelt a bika, egy másik megsebesített egy banderülerót, s olyan eset is előfordult, ami ritkaság: a megadott időben a toreádor nem tudta leszúrni a bikát. (Az állatnak szurkoltam...) Magyarral mindenütt találkozni és minden szakmában. Az arénában előkerült egy fiatal toreador, El Hungaro — A Magyar. Papp Józsefnek hívták az apját. (Folytatjuk) 1970. máj»»* 1%, kedd
