Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-10 / 108. szám

I II Központi Bizottság és a kormány együttes ülésének határozata (Folytatás j, 3. oldalról) 3Zintje fokozatosan közelítse meg a normál szükségletek kielégítését. :33. Az állami lakások .fenntartására — üzemelteté­si költségeire, karbantartá­sára és folyamatos felújítá­sára — a lakbéreknek kell fedezetet nyújtaniuk. A fel- .űjításokban mutatkozó lema­radások pótlása és a megle­vő lakásalap korszerűsítése céljából az állam a taná­csoknak központi források­ból bizonyos kiegészítést ad. füzek az eszközök együtte- , sen képezzék a tanácsok la­kóházfenntartási alapját. Az alapot fokozatosan és hosz- szabb idő alatt kell feltölte­ni, úgy, hogy végül igazod­jék a lakásállomány tényle­ges műszaki állapotához. 34. Az állami lakóházak kezelési feladatait általában a tanácsi házkezelőségek lássák el. Gyakorolják a tu­lajdonosi jogokat, végezzék az üzemeltetési feladatokat, gondoskodjanak a tulajdo­nost (bérbeadó) terhelő javí­tási munkálatok elvégezteté­séről és ellenőrizzék a bér­lői kötelezettségek teljesíté­sét. Az állami lakásállo­mány javítását a házkezelő- ségek elsősorban a tanácsi építőipari szervezettel vé­geztessék, de juttassanak megrendelést, alakítsanak szerződéses kapcsolatot egyéb építőipari szerveze­tekkel is, amelyek e téren jó munkát képesek végezni. A lakossági javítási igények kielégítésében különösen az építőipari szövetkezetek vál­laljanak nagyobb részt. A lakbérek • jövőbeni rendszere és mértéke 3d. A lakásépítés, elosztás es. fenntartás, valamint a lakbérrendszer ellentmon­dásainak feloldása érdeké­ben egységes elvek alapján szükséges újrarendezni a lakbéreket. A rendezésnél abból kell kiindulni, hogy a szocialista állam számára a lakásépítés és fenntartás nem nyereségszerzés, _ hanem társadalmi szolgáltatást cél­zó befektetés. A lakbér ne tartalmazzon sem nyeresé­get, • sem amortizációt (a ki­eső lakások pótlásának fe­dezetét). A lakbérrel szem­űén azonban jogosan tá- nasztható az az igény, hogy fedezze, vágj’ közelítse meg a lakóházaik folyamatos fenntartási költségeit (üze­meltetés, karbantartás és felújítás). Ezért a lakbéreket ennek megfelelő szintre kell emelni. Mindaddig azonban, amíg a lakbérekből hosszabb idő alatt feltöltődnek a ta­nácsi alapok, az államnak kell fokozott pénzügyi segít­séget nyújtania ehhez. :>Ö. A lakbéremelést orszá­gos érvényű, központi sza­bályozás keretében a megfe­jelő felszerel tségű (komfor­tost lakásokra kell kiter­jeszteni. Nem kell emelni a vomfort. nélküli lakások bé­rét,- csak abban az esetben, aa az állam komfortossá áakítja. A lakbéreket — a lakások nagyságát, minősé­get, komfortját és település- csoportok szerinti elhelyezé­sét - figyelembe véve — használati értékükkel ará­nyosan kell meghatározni. A ajátosságokra való figye­lemmel a helyi szabályokat tanácsok állapítsák meg. , lakások kategóriába soro­lja* a lakbérek lakáson- íriíi megállapítása a bér­beadó tanácsi szervezet fel- data. 37. Az új lakbértarifát a ormány állapítsa meg a nntartási költségekkel ará- yosan és a lakások hasz- lati értéke szerint diffe- ciáltan. Az egyes lakás- '■óriákon belül a laká- farületi fekvésében és . aki állagában meglevő «OT8. május 18., vasárnap eltérések kiegyenlítésére a lakbértarifák 10 százalékkal növelhetők, illetőleg csök­kenthetők. A jelenlegi lak- bérpótlék-rendszer megszű­nik. 38. Bérbeadóik és bérlők fenntartási kötelezettségeinek a gazdasági érdekeltségen és felelősségen alapuló reáli­sabb elhatárolását szükséges megvalósítani. Indokolt, hogy a bérlők fokozottabban vál­laljanak részt a lakás belső berendezéseinek fenntartásá­ban és pótlásában. Ezért a jövőben a lakáson belüli fél- szerelési és berendezési tár­gyak felújítási és pótlási költségei 50—50 százalékban a bérlőt és a tulajdonost ter­heljék. A lakáson kívüli épü­letkarbantartási és az épület­felújítási munkák költségeit ezután is teljes egészében a bérbeadók viseljék. 39. A személyi tulajdonú bérlakások lakbérének meg­állapításánál a tulajdonosok érdekeinek az eddigi női méi- lányosabb érvényesítése in­dokolt, a lakbérek emelése a magánbérleményekre is ki­terjesztendő. A kötött bérű, személyi tulajdonú lakások lakbérét az állami lakások lakbéréhez igazodóan célsze­rű szabályozni. A jövőben bérbeadandó, valamint azok­nál a régi személyi tulajdonú bérlakásoknál, amelyeknél már jelenleg is a szabad lak­bér-megállapodás érvényesül ezt a rendszert célszerű fenntartani. ■10. A lakbérek emelését 1971. július 1-i hatállyal kell végrelxajtani, úgy, hogy a la­kosság még 1970 közepén ér­tesüljön a tervezett intézke­désről, az állami és a taná­csi szervek pedig alaposan, minden részletében jól fel­készülhessenek. A lakások lakbérének rendezésével egy­idejűleg újra kell szerződés­ben szabályozni a bérbeadó és a bérlők kötelezettségeit , HL Állami intézkedés a lakbéremelésről származó lakossági többletkiadások ellensúlyozására 41. A bérlakásban élő csa­ládok jövedelmi helyzetét a lakbérek emelése — megfe­lelő ellensúlyozás nélkül — ' jelentősen rontaná. Miután nagy tömegben van szó a Budapesten és a nagyváro­sokban élő nyugdíjasokról, a munkás és alkalmazott ház­tartásokról, elejét kell venni annak, hogy ez a szükséges lépés az életszínvonalat csök­kentse. Ezért a lakbéremelést az emeléssel azonos összegű állami lakbérhozzájárlás fi­zetésével kell ellensúlyozni, hogy a rendezés egyetlen ré­teg és egyetlen család élet- színvonalát se csökkentse. Lakberhozzá járul ást csak azok kapnák, akik a rende­zés időpontjában már főbér­leti lakással rendelkeznek, s amiatt — jakbérterheik nő­nek. Tehát azok, akik 1971. július 1-e után részesülnek bérlakás-kiutalásban, lakbér- hozzájárulást nem kaphat­nak. Ezen lakások bérét már már kezdettől fogva teljes egészében a bérlő fedezi. 42. Az ellensúlyozás gya­korlati alkalmazásának mód­szere: — a iaM»éremeW.s Vfít. Jú­lius 1-én egyszerre életbe lép teljes mértékben. A rende­zés időpontjában személyre szóló állami lakbérhozzájá­rulás biztosítsa a lakbér- emelés teljes Ssszegú megté­rítését a bérlőknek. A ké­sőbbiekben pedig a családok-iövedelmémek emelkedésétől tüggően — de annál lénye­gesen kisebb mértékben — az állami lakbérhozzájárulás fo­kozatosan csökkenjen; — a bérlakásokban lakó nyugdíjasok, csökkent mun­kaképességűek, keresőképte­lenek méltányos lakásjogo­sultságuk mértékéig a lak­béremelés teljes összegét egész életükre szólóan lakbérhozzájárulás címén kapják meg. A rendezés Időpontja után nyugdíjazot­tak ugyancsak életük végéig kapják meg a nyugdíjazás időpontjában részükre fo­lyósított lakbérhozzájárulást; — a szabad foglalkozásúak, az önnállók és a magánmun­káltatóknál foglalkoztatottak lakbérénél általában nem in­dokolt az ellensúlyozás. Amennyiben az államtól kedvezményt kémek, úgy maximum két évre lehet el­tolni a teljes bevezetést úgy, hogy fokozatosan félévenként a teljes különbözet 25 száza tékával lebet a lakbéreket növelni. 43. Az állami lakbérhozr záj árulás kifizetését a követ­kező mádon kell szabályozni: —1 a lakbéremeléssel érin­tett lakásoknál a bérlő az emelés teljes összegét lakbér hozzájárulás címén, munka­helyén, fizetéskiegészítés kép- pen, névre szólóan megkap'ja. A munkáltatók a hozzájáru­lásról személyenkénti nyil­vántartást vezetnek, az ál­lam pedig a vállalatoknak (szerveknek) globálisan, egy összegben nyújtja a térítést; — a lakbérhozzájáruláat a családon beiül a kereső csa­ládfő és a feleség (vagy má­sodik kereső) között egyenlő arányban kell felosztani. A hozzájárulást a rendezés idő­pontjától kezdve munkahe­lyükön, havonta kapják, me­lyet az állami költségvetés « munkaadónak megtérít; — a rendezést követő idő­szakban a bérlők fizetésének, illetve átlagkeresetének emel­kedésével együtt a hozzájá­rulás a keresetnövekedés 25 százalékának megfelelő arányban csökken. A kere­setnövekedés alapján a Hoz­zájárulás csökkentésére éven­ként, vagy félévenként kerül­jön sor. Ez az adminisztrá­ciós munka a munkáltató szerveknél a bérelszámolás keretében oldandó meg. A Központi Bizottság kö­telezi a pártszervezeteket, hogy a határozat megértetése és elfogadtatása érdekében végezenek kellő propaganda- munkát a lakosság körében és biztosítsák az állami és tanácsi dolgozok jó félkészé lését a határozat végrehajtá­sára. A Központi Bizottság fel­kéri a szakszervezeteket, a íöbbi tömegszervezetet, hogy támogassák a határozat meg­valósulását. A Központi Bizottság es 3 .ormány felkéri az illetéijes állami szerveket, hogy a lia- tarozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket dol­gozzák k; és jóváhagyásra 'erjesszék a. Kormány elé. (MTU A Minisztertanács intézkedése a lakásépítés és a lakáseiosztás rendszerének fejlesztésére, a lakbérek rendezésére A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás—paraszt kormán., együttes ülésén hozott hatá­rozata végrehajtásaként a Mi­nisztertanács intézkedett a lakásépítés és a lakáselosztás rendszerének fejlesztésére, továbbá a lakbérek rendezé­sére. A kormányhatározat előír­ja, hogy 1971. július 1-től az állami tulajdonban levő bér­beadás útján hasznosított la­kások havi bérének mértéke a következő legyen: Összkomfortos lakások ese­tében négyzetméterenkét 6,— Ft: komfortos lakások esetében 5,4« Ft; félkomfortos lakások ese­tében 3,60 Ft. A komfort nélküli lakások esetében a lakbér mértéke nem változik, mindaddig, amíg az állami szervek a la­kást komfortossá nem alakít­ják. Az egyes lakáskategóriá­kon belül a lakások területi fekvésében és műszaki álla­gában meglévő eltérések ki- egyenlítésére a lakbérek mértéke 10 százalékkal nö­velhető. illetőleg csökkenthe­tő. A nem állami tulajdonban levő és bérbeadás útján hasznosított kötöttbérü laká­sok lakbérét az állami tulaj­donban levő bérlakásokra előirt mértékhez igazodóan lehet megállapítani, A korábban bérbeadót! olyan lakásoknál, amelyek­nél már jelenleg is a szabad lakbér-megállapodás rend­szere érvényesül, valamit a jövőben bérbeadott lakások­nál a szabad lakbér-megálla­podás. rendszerét kell tovább is fenntartani. Az új lakbérek bevezetésé­vel a jelenlegi lakbérpótlék­rendszer megszűnik. A lakásépítés és a lakásel­osztás rendszerének fejleszté­se, továbbá a lakbérek ren­dezése érdekében szükséges állami feladatok végrehajtá­sára. a szükséges jogszabá­lyok, intézkedések előkészíté­sére a kormány, építésügyi és városfejlesztési miniszter elnökletével tárcaközi egyez­tető bizottság létrehozási» rendelte cl. Az építésügyi és városfej lesztési miniszter felhatalma­zást kapott, hogy a lakásel­osztás új rendszere, továbbá a lakbérrendezés bevezetése érdekében szükséges előké­szítő munkálatok (bérlakások, felmérése, komfort-kategória, ba sorolása stb.) megtételéről saját hatáskörben gondos­kodjék, (MTI) * ...................................................................................................................y — . _ r _ n 1rrnr . |----------------■ ■ . - . . . . X II. A megyei lap híre és Zöl­di ismételt sajtótájékoztatói lecsillapították a közvéle­ményt. A Levendulában is megcsappant a forgalom. A léggömböt nagyra lehet fúj­ni, de amikor kipukkan, da­rabjai szanaszét repülnek és nyoma sem marad. Ambrus úr visszatért a közel-keleti helyzet kom­mentálásához. Terebesi úr unottan hallgatta, de mosta­nában a fényképészszakma egyre rosszabbul ment, dol­ga híján pedig kénytelen volt elviselni az öreg locso­gását. Ahol lehetett, azért ellentmondott neki: — Tudja, Ambrus bátyám, én csak azt nem értem, ho­gyan van az, hogy ilyen köz­ismert reakciósok és anti­szemiták, mint maga, miért szeretik most annyira Iz­raelt? — Maga engem ne provo­káljon! Vegye tudomásul, hogy én a városi pártbizott­ság egyik munkatársával is szoktam politizálni. — És azzal is így beszél? — Nahá! Különben hon­nan tudná meg, hogy mit mond a reakció? Ebből is látszik, hogy az élet — ahogy mondani szo­kás — visszazökkent a régi kerékvágásba. Nemi élénkséget csak az okozott, hogy megjelent Lil- lácska. Ma szabadnapos volt, de azért itt töltötte a fél delelőttjét. Ezúton azonban nem ült le sem Zöldihez, sem Ambrus bácsihoz* ha­nem beállt a pult mögé a délelőttös kávéfözőnővel be­szélgetni. Elmondta neki Karcsit, boldogságát. el­mondta, hogy szereti ezt a fiút, és ha akarja, hozzá­megy feleségül. Zita, a kolléganő —> ki­csit irigyen hallgatta. Zita mást sem csinált egész éle­tében, csak csalódott. Ebben meg is keseredett és azt hit­te, hogy bölcs is lett. , — Csak ne add ki magad — tanácsolta. — Ne vegye észre, hogy ennyire beledi- liztél. Minden férfi strici, és visszaél vele. Addig érnek valamit, amíg kétségeik vannak... — Ezt én nem tudom ját­szani ... — Elég hülye vagy, fiam! Rá is fázol... — Szerinted mit kellene tennem? — Most egy kicsit lehűte­ni. Ne higgye, hogy az első éjszaka után császárrá ko­ronáztad. A helyedben lazí­tanék egy kicsit... Ha ma jön, mondd meg neki, hogy nem érsz rá ... — Azt én nem tüdőm ki­mondani. Alig várom, hogy jöjjön. — Ha te a jövődért' erre sem vagy képes ... Tudod mit? Este lesz nálam egy klassz banda. Meghívlak bár magam ' ellen teszek, mert magadba bolondítod az én fiúmat is, de nekem úgy­is mindegy... — Megpróbálom ... A délutáni randevúra Karcsi futva érkezett: — Vissza kell még men­nem. mert egy cső «ttöcötó a pincében :; — Miféle pincében? La­tod, azt sem tudom, hol dol­gozol. — Az egyetemen. Karban­tartó vagyok. Szóval, este jövök — sugárzott a fiú. — Ma nem... Sajnos, nein érek rá — nyelt nagyo­kat Lillácska. — Nem? — Tudod, elígérkeztem ... — mondta és magában azon drukkolt, hogy a fiú erősza­koskodjon, könyörögjön és ő engedhessen. Karcsi azon­ban konokul hallgatott. — Jó... így is jó... — mondta és felállt. — Karcsi! Várj! — Sietek, — mondta és hátra sem nézett. — Na? — kérdezte Zita. — Lehet, hogy igazad volt. Nem is nagyon szívóskodott. Kik lesznek nálad este? Farkas 'őrnagy a meglévő embereket beosztotta a jár­őrökbe. Egyelőre a munkás- őröket sem akarták igénybe venni. Csak a rendőrök jár­ták a kiserdőt és a vasútál­lomás környékét. — Ha ennek a szatímak egy csepp esze van, akkor most szépen ledekkol egy ideig — mondta Kovácsnak — Én is ezt tartom való­színűnek. De azért résen kell lennünk. Több blamái már nem bírunk el. Az ügyeletes tiszthelyet­tes jelentette, hogy Kerekes Gergely szeretne az őrnagy- gyal beszélni. — Kirúgom •— acsargott Farkas. — Ne bántsd az öreged Én is sokszor dühöngök rá, de mindig megbocsátok ne­ki. Lelkes, buzgó ember. Nem foghatjuk rá, hogy nyüzsgésében valami érdek vezeti. Mesélik, hogy a Horthy-rendszerbén is, mint patikus, állandóan szerve­zett. Hol legényegyletet, hol népdalgyűjtő mozgalmat, máskor végigkilincselte a város urait a szegények ré­szére adományokért. Ez már így hal meg, valamelyik kampánya közben... — Küldje be az elvtársat — enyhült meg Farkas. — Szervusztok.., Na, fiaim, ez derék munka volt. Délben összehívtam a bizott­ságot és megszavaztunk nek­tek egy jegyzőkönyvi dicsé­retet. Tudom, nem sok, de hát erre van csak keret — mosolygott az öreg. — Kicsit korai még — mondta Farkas. — Nem vallott még az a disznó? Nem baj. Lényeg, hogy lakat alatt van. Majd ti kiszeditek belőle az iga­zat... Na, de ne haragudja­tok, mennem kell. Ügy ér­zem, hogy most egy kicsit megmozdult a város, talán fel lehet támasztani azt a bedöglött múzeumbarátok körét... Míg el nem felej­tem: erről oklevelet is kap­tok, csak nem tudtam felhaj­tani egy lógós kirakatrende­zőt. Az tud csak szép betű­ket írni — ingyen. Merhogy aktívánk... Délután megérkezett Sípos is: — Jelentem. Börzákékat bekvártélyoztam... — Mit szóltak? — Nem tudtak azok szól­ni. Csak nézték egymást és egyfolytában az őrnagy elv- társra kérték a jóisten áldá­sát. Megmondtam nekik, hogy két hétig ki sem moz­dulhatnak. legfeljebb az •'sszony vásárolni. Levelet. pót senkinek ne írjanak. Ez fáit nekik a legjobban, d" aztán megértették. És hogy teljes legyen a lista, nemsokára jelentke­zett a hűtlen Borzákné is. Meghallotta, hogy a férje a szatír. — Beszélhetnék vele? — kérdezte serénye*. — Nem. — Jogom van hozzá. A felesége vagyok és az is ma­radok. Megvárom, ha tíz évet aózxLídv rá, akkor is... Istenem, én hajszoltam be­le... Ha meg akartam vol­na látogatni a kórházban, megtudom, hogy nincs is ott... Elbújdosott szegény». És most a hideg börtönben ül... Miattam.., Nagy nehezen lehetett csak lecsillapítani. Farkas megígérte neki, hogy két hét múlva találkozhat az urá­val. Áz országgyűlési képvi­selő is telefonált. Gratulált és elnézést kért: hogy a múltkor az interpel­lációval fenyegetőzött. Hi­vatkozott a rossz közhangu­latra ... — Nem történt semmi. Köszönöm — mondta Far­kas. Aztán beült a kocsiba, hogy a megyei parancsnok­ság illetékeseit tájékoztassa. — Este otthon-maradok a családnál, reggelre Itt va­gyok és folytatjuk. Kovács egyedül maradt. Sípost is elengedte, csak az ügyeletes ült a külső szobá­ban. Mindenki más kint járt az erdőben. Kovács minden telefon­csengetésre felrezzent. Hát­ha Ildikó. Tulajdonképpen, kötelessége lenne jelentési adni. De Ildikó nem jelent­kezett. Átvette az ügyeletes tiszthelyettestől a telefon­ügyeletet. Ezzel is telik az idő. Csengetés: Elloptak két csirkét. — Csengetés: Egy férfi zavargatja az udvaron a fe­leségét. Csengetés: Ki lehet-e al­bérlőt lakoltatni, ha szemte­len a háziasszonnyal? Csengetés: Mi az? Tizen­négy betű, a nyomozásnál használatos, dak-kal kezdő­dik szkópiá-val végződik? Csengetés... Csengetés.. 1 De Ildikó sehol. Csengetés: Kovács hadna­gyot kérjük. — Én vagyok. — Itt a kollégium portá­sa. A kollégium mögött egy lányt megtámadtak és le­ütöttek. (Folytatják.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom